Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! í XXVII. évfolyam, 196. szám Ara: 1,20 Ft 1977. augusztus 20., szombat KÖSZÖNTJÜK ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉT Alkotmányunk ünnepén Irta: Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára jjászülető ország népe új napokat avatott ünnep­pé, s régi ünnepeknek új tartalmat adott. Tisz­teljük múltunk nagy emlékeit. Az államalapítás iránti mély megbecsülésünk jele, hogy az István király emlékét idéző napon ünnepeljük népünk első írott alkotmányának születésnapját is, az 1949. évi XX. törvényt, amely lerakta a Magyar Népköz- társaság állami életének jogi alapját, amelyen az új Ma­gyarország épül. Augusztus 20-a a felszabadult Magyarországon megtisz­tulva kapott helyet legszebb ünnepeink sorában. Ez a -nap ma a dolgozó magyar nép ünnepe. Megőriztük és beépítettük szocialista életünkbe azokat a hagyományokat, amelyek éltető forrásai jelenünknek és jövőnknek is. I. István királyunktól megtanultuk, hogy csak az a nemzet maradhat fenn, amelyik képes túllépni történelmileg időszerűtlenné vált életformáin, amelyik ké­pes békében élni szomszédaival, s amelyik szorgos és kö­zös munkával olyan erős országot épít magának, mely egyaránt helytáll a haladás belső és külső ellenzőivel szemben. Az új kenyér igazi ünnepévé is a mi szabad nemzedé­keink tették ezt a napot. Mi valóban azokat köszöntjük augusztus 20-án, akik a legtöbbet teszik azért, hogy min­denkinek elegendő kenyér jusson; a parasztokat, akik a kenyérnek valót megtermelik, a munkásokat, akik a haj­dani legnehezebb földművelő munkát gépeikkel alkotó emberi tevékenységgé segítették; az értelmiségieket, akik új, nagy hozamú búzafajtákkal, modern termelési techno­lógiával és korszerű munkaszervezéssel járultak hozzá a jobb és több kenyér biztosításához. De köszöntjük ezen a napon a molnárokat, a pékeket, a szállítómunkásokat, a bolti eladókat, és mindazokat, akik becsülettel helytállnak azért, hogy a kenyér a fogyasztókhoz jusson. Ezen a napon az új kenyérre gondolva mindenki meg­értheti, hogy mit köszönhet hazánk, nemzetünk a munkás­paraszt szövetségnek, miért hangsúlyozzuk erről a szövet­ségről, hogy egyszerre szilárd és megdönthetetlen alapja szocialista államrendszerünknek, s feltétele jólétünk to­vábbi növekedésének. E szövetség körül formálódik, ala­kul pártunk vezetésével az a népi-nemzeti egység, amely egyre sikeresebben tömörít minden, a szocializmusért dol­gozni kész erőt, s amelynek kerete az egyre terebélyesedő Hazafias Népfront-mozgalom. Tiszteletre kötelező hagyománya van augusztus 20-nak, de annál több is; élő és éltető valósága. A Magyar Nép- köztársaság joggal lehet büszke arra, hogy első ízben ő adott írott alkotmányt e haza népének. Emlegettek ugyan ebben az országban ezeréves alkotmányt, de ilyen a va­lóságban sosem létezett. Az az alkotmány csak a kizsák­mányoló osztályoknak biztosított jogot, az elnyomáshoz, a kizsákmányoláshoz. Ma jogos nemzeti büszkeséggel mondhatjuk, hogy a ma­gyar munkásosztály proletár elődei tettek először kísér­letet 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején, hogy igazi alkotmányt adjanak a magyar népnek. Ez is megbecsülést érdemlő hagyomány! Ennek szelle­mét követve alkották meg harminc évvel később, 1949- ben a dolgozó magyar nép képviselői a törvények törvé­nyét, az Alkotmányt. Ez az ország félreérthetetlenül kimondta, hogy népköz- társaságunkban a dolgozó népé minden hatalom, s minden érték forrása a munka. Azóta állampolgári jog a munka, és a végzett munka mennyiségének és minőségének meg­felelő a díjazás. Ez azt is jelenti egyben, hogy jogaink ér­telmüket vesztik akkor, ha kötelességeinket nem teljesít­jük. Minden állampolgár öntudatának és igaz hazafisá- gának fokmérője ennek megértése és betartása. Alkotmányunk pontosan rögzítette azokat a jogokat, kö­telességeket, amelyeket ez az új államhatalom; a dolgozó nép hatalma minden állampolgárnak biztosít, és minden­kitől megkövetel. Huszonnyolc éve ezen az alaptörvényen nyugszik államunk, az alkotmány birtokában épül, fej­lődik, gazdagodik hazánk, és szépül a benne élő tízmillió állampolgár élete. Nyugodt biztonsággal mondhatjuk, ezen a napon visz- sza- és előrenézés közben, hogy népünk jól sáfárkodik a hatalommal, amelynek a alkotmány értelmében letétemé­nyese. Hazánk, a Magyar Népköztársaság az előre tartó, egyenletes gyorsaságú fejlődés állama. Társadalmi létünk alapeleme a mozgás, a változás, amely forradalmi jellegű átalakulásokat szül. Tanúi és egyben cselekvő részesei va­gyunk annak, ahogy országunk évről évre más és több lesz. A jog és a kötelesség mindig és mindenütt együtt van­nak jelen. Hazánk, megyénk dolgozóit a szocialista ön­tudat jellemzi, amely sokat fejlődött és fejlődik főként a jog és a kötelesség helyes arányainak, mértékének felis­merésével. Eredményeink ennek köszönhetők. Az alkot­mányos kötelességek közül csak a legfontosabbakra uta­lok; a haza védelme, a néphatalom erősítése, a társadalmi tulajdon óvása. Ha az állampolgárok élnek jogaikkal és teljesítik köte­lességeiket, akkor biztosított a társadalmi összefogás. Ná­lunk pedig már az a jellemzű^.iársadalom összefog a cél érdekében, a XI. kongresszus, ígiadátaínak^M|^J^éves terv előirányzatainak ez nemzeti programunk. iSfépr pos erősítése ennek érd A célok, feladatok azonosulást megyénkb felhíváshoz való csatlai Forradalom 60. évford dított munkaverseny-kí hogy belső fejlődésünk ési3 rének legfőbb záloga a «1 jához való tartozás, a Szov, mölcsöző kapcsolataink ä v' ’váló Sepeli Ebcialista Siíéplésére in­Sen kifejezi, ct8rékvései nk sike- Drszágok nagy család- íéstvéri barátsága, gyü- Sdó népeivel. Mai számunkból békés egymás melföft élés elve alapján. Helsinki H .szellemében kölcsönös együttműködésre törek­szünk minden néppel a földön. Kapcsolatainkban ; azonban mindig kifejezésre jutott és jut a jövő­ben is, hogy a világméretű küzdelemben lelki- ismeretünk szerint rendíthetetlenül a haladás, a béke és a szocializmus oldalán állunk. Ha van is még sok gondunk, ha nem is haladhatunk rohamléptekkel kitűzött céljaink felé, azt már elmondhatjuk, hogy évről évre min­dig nagyobb karéj kenyér jut mindannyiunknak. A jó politika, a jól átgondolt vezetés, s a nyomában alakult kedv és munka napról napra meghozza az eredményt. Jó érzés, hogy tapasztalatokban gazdagon, dolgainkban ma­gabiztosan elég erőt érzünk ahhoz, hogy a múlton és a jelesen okulva, nyugodt önérzettel és öntudattal vállal­juk a jövőt. BORBÉLY SÁNDOR BESZÉDE A DEBRECENI NAGYGYŰLÉSEN (3. old.) AZ ARANYGYÜRÜS (5. old.) ÍGY LÁTTAM A SZOVJETUNIÓT (3. old.) EGY MEGSÄRGULT FÉNYKÉP NYOMÁBAN (6. old.) EGY MUNKÁS, AKI AMERIKÁBÓL JÖTT (4. old.) KUBIKOSLAPÁT NÉLKÜL (7. old.) ELMÉLKEDÉS A SZABADSÁGRÓL (4. old.) „ÍGY ÉLÜNK. MUNKÁS ELVTÁRSAK.. (8. old.) KRITIKA KRÉTÁVAL, CERUZÁVAL (5. old.) I ■■■ TIZENNYOLC LÁTOGATÓ (9. old.) A KASZA (6. old.) A TÁNC NYELVÉN (10. old.) IDEHAZA, ITTHON (7. old.) «ggss .. r »sail VISEGRÁDI NYÁR (11. old.) NEM LESZ KEVESEBB DOLGA (7. old.) közös Aram — KEVESEBB GOND (12. old.) NAPLÓ (10. old.) KORÁNKELÖK (11. old.) A KENYÉR' ÉVEZREDES HISTÓRIÁJA (12. old.) I MMi MS wm&m Wkm mm n f> 1 kemyerOihk Arat a kombájn Dolgozik a lisztes molnár A kemence előtt ízlik?

Next

/
Thumbnails
Contents