Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
© ^PÚJSÁG 1977. július 14. MÁTÓL VASÁRNAPIG Az ökölvívó Gemenc-kupáért Ma, csütörtökön kezdődik a' már hagyományos Ge- menc-kupa ökölvívó-ver- seny. A Magyar Ökölvívó Szövetség országos ifjúsági minősítő versenynek nyilvánította, így a magyar válogatott kerettagok részére kötelező az indulás. Huszonnyolc egyesület százöt versenyzője lép szőri tóba Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban. Ma, csütörtökön, 15 órakor kezdődnek a selejtező mérkőzések. Holnap, pénteken, 16, szombaton szintén 16 órakor kezdődik a versenysorozat. A döntőkre vasárnap, 9 órától kerül sor. TÖMEGSPORT Lakótelepi labdarúgóbajnokság A KISZ városi bizottsága mellett működő sportbizottság újabb akcióra készül Szekszárdon. A lakótelepek közötti kispályás labdarúgóbajnokságot szervezik. Szekszárdon, a Kölcsey, illetve^ Wosinsky lakótelepen két labdarúgópálya is van. Ez lenne a helye a tornának, amelyet kétszer 25 perces játékidőre terveznek. A sportbizottság biztosítaná a labdákat, a játékvezetőket és természetesen a tiszteletdíjakat is. Személyi igazolvány felmutatása mellett bárki részt vehet a lakótelepi csapatban. Nevezési határidő: július 20., melyet Szekszárdon, a városi KISZ- bizottságon kell benyújtani (Béla tér). Kérik, hogy a csapatvezető neve is szerepeljen a jelentkezési lapon. A Balaton-kupáért A Bonyhádi Botond súlyemelői szombaton és vasárnap Balatonfüreden szerepelnek. Ott rendezik a rangos Balaton-kupa súlyemelő versenyt, amelyre a bonyhádiak legjobb versenyzőikkel vonulnak fel. SPORTTELEX T« P' * % Csaknem éjfél volt már kedden, amikor a hírügynökségek közölték a szófiai súlyemelő ifjúsági világ- és Európa-bajnokság 67,5 kg- os súlycsoportjának eredményeit. Ebben a kategóriában ismét szerepelt magyar versenyző. Dobó Lajos azonban a vb-értékelés szerint csak nyolcadik lett, az EB- értékelésben viszont a hatodik helyet szerezte meg. A világ- és Európa-bajnoki cím a szovjet Mihajlové lett. Még ez sem jelenthet akadályt Az edző és csapata Bemelegítő gyakorlatok Új szelek fújnak Bátaszéken % megmagyarázzuk, mennyire helytelen amit tesznek, de ha ez nem használ és kell, még a pálya látogatásától is eltiltjuk őket. Végre nyugodt légkört akarunk nemcsak a pályán, hanem a nézőtéren is. Ma már Bátaszéken úgyszólván mindenki egyetért azzal, hogy nincs értelme a mindenáron való magasabb osztályba jutásnak. Uj szelek fújnak Bátaszéken. Erről meggyőződhettünk már hétfőn délután is, amikor a szakmaközi bizottság által irányított kispályás labdarúgó-mérkőzések folytak. Ma már egyre nagyobb gondot fordítanak a tömegsportra és reálisan értékelik a labdarúgócsapat helyzetét, jövőjét is. — kas — Reális tervek, elgondolások Tóth János, aki ismét átvette a csapat irányítását nek olyan gondjai, melyek állandóan gyötrik. Az edzések másfél órásak lesznek, de azok rendkívül intenzívek. Ma természetesen rövidített edzést tartunk, nem lenne jó azonnal nagy megterhelés. Na, kezdjük fiúk — és ezzel elkezdték a munkát. A kispadon ülő Péter Ri- naldóval, a labdarúgó-szakosztály vezetőjével is váltottunk néhány szót. — Milyen terveket készített a szakosztályvezetés? — Most heti három edzést tartunk, majd áttérünk a heti négy edzésre. Egy hét múlva már edzőmérkőzést játszunk, a TÁÉV SK vezetőivel tárgyalunk. Utána Véméndre megyünk, majd Bajára és természetesen ezeknek lesznek a visszavágó mérkőzései. A bajnokság kezdete után is minden szerdán lesz edzőmérkőzés. — Milyen változások történtek a szakosztályban? — ezt már Illés Béla, ügyintéző elnöktől kérdeztük. — Bosnyák a Szekszárdi Dózsába távozott, Hurtony bejelentette, hogy abbahagyja. Jött viszont a közeli községekből .néhány játékos, akiket részben már át is igazoltunk. Úgy érzem nem lesz baj a játékosállománnyal. A lelátó előtt a szurkolók vitatták az elmúlt évadot és természetesen a közelmúltban volt osztályosét, mely nem hozta a várt magasabb osztályt. Ott láttuk Kántor Jenőt, aki 74 éves kora ellenére ott van minden mérkőzésen, edzésen. Negyedszázadon át volt a sportkörnek al- elnöke, majd elnöke és közben szakosztályvezetője is. Sehwarcz Bálint főrendező is műszakot cserélt a borbélyműhelyben, hogy ott lehessen az első edzésen. Hiába, a szurkolók már kiéheztek a labdarúgásra, pedig a béta- székiek mindössze két hetet pihentek. A pályán Tóth János szorgalmasan dolgoztatta a fiúkat a szokásos gimnasztikái gyakorlatok mellett volt sótörés, bukfencezés, bakugrás, sőt a rugófalon — melyet ezúttal felállítottak — át kellett futni. Már negyven perce folyt a munka, amikor megérkezett Fiath Tamás. — Eddig dolgozott — adott mindjárt magyarázatot az egyik szurkoló, majd hozzátette: hiába a BARNE VÁL- nál nem lehet ' pontosan kiszámolni, mikor érkeznek meg a gépkocsival. Nem sokkal később a játékosak 400 méteres futása következett, melyet az edző mért: — Igazán elégedett vagyok — mondta Tóth János, — kitűnő az idejük. Látszik, az erőnléttel nem lesz baj... Nagy Ferenccel, a nagyközségi tanács titkárával is váltottunk néhány szót, aki a sportkör lelkes támogatója és a csapat szurkolója. — Nagyon örülök, hogy ismét hazai edzőnk van. Szeretnénk a jövőben csak báta- székdekre építeni. A vezetőség úgy döntött, hogy a jövőben a mérkőzéseken a nézők között leszünk és igyekszünk „leszerelni” azt a néhány szurkolót, aki állandóan elégedetlen, csak a hibát látja. Először A megyebajnokságot nyert Bátaszéki VSK labdarúgó- csapata kedden délután tartotta első edzését. Egy kissé korán érkeztünk, így betértünk a presszóba. Néhány labdarúgóit ott láttunk, a sörösüvegek sem hiányoztak az asztalról. nagy többség és szerencsére a vezetőség is úgy látja, semmi esélyünk sincs, hogy ezzel a csapattal — még ha megnyernénk is a megyebajnokságot —, osztályozó után NB II-be kerülhessünk. Tudomásul kell venni, hogy Báta- székhez hasonlóan a megyéA pályán a jelzett idő előtt már ott volt a játékosok többsége. A sportirodában Tóth Jánossal, a csapat új edzőjével, valamint Illés Bélával, az ügyintéző elnökkel beszélgettünk. Rögtön egy kényes kérdéssel kezdtük: — Tisztában van-e azzal, hogy Bátaszéken a szurkolók egy része enyhén szólva nem kedveli ? — Igen — válaszolta Tóth János — azonban szerintem ennek nincs különösebb jelentősége. Különben is relatív, hogy valakit szeretnek, vagy sem. Mindenhol akad nézeteltérés és senki sem kívánhatja, hogy mindenki szeresse, rajongjon érte. Még egy családon belül is előfordul a nézeteltérés. Azt tudom, hogy 18 évig voltam aktív játékos, azzal is tisztában vagyok, hogy az emberek egy része csak addig becsül valakit, míg eredményt tud felmutatni. Mint játékos, edzőként is dolgoztam, minden ellenszolgáltatás nélkül, majd a megyei B-ben 250 forint edzői díjat kaptam. Később a megye- bajnokságban és az NB Hibán levonások után 800 forintot kaptam az edzői munkáért. Hogy az utánam következő edzők mennyit kaptak, arról felesleges beszélnem, Bátaszéken mindenki tudja... — Korábban is hívták visz- sza edzőnek, miért éppen most határozta el magát? — A kecskeméti osztályozó mérkőzések után nem vállaltam tovább a munkát, elsősorban egészségi állapotom miatt. Azóta többször is hívtak vissza, most ismét felkért az egyesület vezetősége és a község vezetői közül többen, így kerültem ide. Még most sem tudom, tulajdonképpen mi hozott vissza. Talán az a határtalan szeretet, melyet a labdarúgás iránt érzek. A szerződést meghatározatlan időre kötjük, hogy ne okozzon gondot távozásom, ha egészségileg mégsem bírnám. — Véleménye szerint van-e a csapatban annyi, hogy ezzel magasabb osztályba lehessen kerülni? — A szurkolók egy része úgy ítéli meg, hogy igen. A ben egyetlen nagy múltú egyesület sem rendelkezik olyan csapattal, melynek tudása, játékereje megközelítené az NB Il-t. Szerintem arra kell törekedni, hogy a csapaton belül rend, fegyelem legyen, a labdarúgók a munkahelyen becsületesen dolgozzanak, helytálljanak, példás családi életet éljenek, és a sport szórakozás legyen. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem a maximu- _mot kell nyújtani. A bátaszéki közönség megérdemli, hogy szép és eredményes játékkal háláljuk meg azt a ragaszkodást, melyet a csapat iránt tanúsítanak. Kevés ilyen lelkes és áldozatot is vállaló szurkoló van a megyében, mint nálunk. A játékosokat a pályán az edző nagyon röviden üdvözölte: — A többség már ismer engem. Tóth János vagyok, 41 éves, nős, egy családom van. Bátaszéken születtem, itt is játszottam. Aki szívügyének tekinti a labdarúgást, hajlandó odaadással játszani, szorgalmasan dolgozni, köztünk a helye. Nem lesz különösebb probléma. Ha valakinek mégis akad, mondja meg, elvégre csak akkor lehet önfeledten játszani, ha nincseEzek a gyakorlatok is hasznosak