Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
Mai számunkból A TÖRVÉNY AZ EMBERÉRT VAN (3. old.) JELENTÉSEK ÉS VALÖSAG (3. old.) MOZIBAN (4. old.) MÉRLEGEN: AZ ASZTALITENISZ (6. old.) DINNYÉSEK KAJDACSON (3. old.) Értelmiség és politizálás valamely érdek képviselete és P''l*^'*,<**<** érvényesítési szándéka során kialakított vélemény és állásfoglalás, amely más, hasonlóképpen megnyilvánuló érdekektől eltér, esetenként azokkal szemben áll. A politizálás legegyszerűbb, legesetlegesebb formáiban is a vélemények világának jelensége. Igaz, hogy az értelmiség sajátos képzettsége és hivatása következtében többet ír és beszél — főként talán beszél — mint a más rétegekhez, osztályokhoz tartozó állampolgárok, aminek következtében a véleményekben megjelenő politizálását könnyebb észrevenni. Az állam- polgári jogon adott politizálás lehetősége és az azt lényegében kiváltó érdekeltérések és érdekérvényesítési akarat azonban természetesen egyáltalán nem korlátozódik az értelmiség körére. Még akkor sem, ha egy kényelmes, sematikus, felszíni jelenségekből általánosító szemlélet hajlamos a politizálást — annak is a „negatív” vonásait: az „okoskodást”, „értetlenkedést”, „ellenvéleményt” — döntően értelmiségi sajátosságként beállítani. Ha azonban mindez igaz lenne, úgy ebből az is kö- vetkezne, hogy csak az értelmiségre vonatkozóan szükséges a meggyőző politizálás valamely politikai cél vagy érték szempontjából. Másokat, a többséget, csak mozgósítani kell adott esetben, s azok akkor majd valamely fiktív akaratnak megfelelő mozgásba kezdenek. Tudatosan feszítettem az említett gondolatot addig a határig, hogy az már vállalhatatlan legyen, ugyanakkor minél inkább kitűnjék gondolati tartalmának hibája. Nem tartom ugyanis sem igaznak, sem célszerűnek azt a fölfogást, amikor valaki az állampolgárok véleményének sajátos szórtságát csak az értelmiségben tételezi fel. Már morálisan is elfogadhatatlan arisztokratizmus rejlik e vélekedésben, mivel a többség által gondolatilag fölfoghatatlannak tartja, következésül olyannak, ami nem jelenhet meg politikai véleményekben. Ennél azonban még fontosabb szempont, hogy politikai önismeretünk az állampolgárok politikai véleményét illetően ne válhassék önáltatássá. Ha ugyanis csak egyetlen társadalmi rétegben tételeznénk föl politikai szándékokat, akkor ez ugyancsak elméleti szembekötősdi lenne, és következményként a gyakorlati politikában csak tapo- gatódzást tenne lehetővé. A politizálás azonban sem nem privilégiuma, sem nem bűne az értelmiségnek, mint ahogy a politizálás sorsfordulókat jelentő nagy történelmi kérdései sem — és főleg azok nem! — korlátozódtak soha az értelmiségre. (A történelmet, mint tudjuk, a tömegek formálják.) íko (innrlnlinl# csak meg — ha az eddigi okfej- l/C gUllUUlJUlY tés elfogadhatómit és menynyit tudunk mi a politikai önismeret értelmében arról, hogy a politizálás eredményeként milyen a politikai vélemények és álláspontok tényleges világa? Azt hiszem, elméletileg és átfogóan aligha optimális a tudásunk, eltekintve most persze attól, hogy a gyakorlati politikai irányítás ösztönösen is működtetni kényszerül ez irányú tapasztalatait. Ez a tapasztalat azonban csak az ösztönös érzékelés szintjén él, s korántsem tárgya még egy politikatudományi tudatosságnak. Okfejtéseink sokszor a legkisebb ellenállás irányába haladnak — ami elméletileg nagyon is hibáztatható —, és csak ott veszünk észre álláspontokat, ahol azt nagyon plasztikusan meg is fogalmazzák, azaz az értelmiség körében. Persze, egyáltalán nem véletlen, hogy az eltérő, netán szemben álló politikai véleményeket valaki az értelmiség körében keresi. Ez nem is az időnként fölbukkanó és az értelmiséget általában — ezért helytelenül — elítélő előítéletes beidegződöttségekből fakad egyszerűen, hanem az értelmiség általános és konkrét sajátosságai is lehetőséget adnak erre. Valamely versben, tanulmányban, megszövegezett tervezetben megjelenő álláspontot — és az értelmiség jó része hivatásából következően ilyen termékeket állít elő — könnyebb tanulmányozni és megítélni, mint a népesség többségének a közvélemény hullámzásában szóródó, sokszor csak mélyen áramló véleményeit. Ami IWkHia a konkrétabb sajátosságot illeti, az a HÍTII pcUIg történelmileg alapozott és hagyományozott értelmiségi szerepekkel kapcsolatos. Ez nálunk, mint kelet-európai sajátosság, szemben a nyugati „szak- ember”-eszménnyel, az értelmiségnek politikai elkötelezettséget, közéleti érzékenységet ír elő. Ez az eszmény óhatatlanul bizonyos „politikai képviseletet” követel és kér számon az értelmiségtől és az apolitizmus, közéleti közömbösség nem tartozik éppen a bocsánatos bűnök közé az értelmiségi tevékenység társadalmi megítélésénél. Márpedig’a politizálás, utalva a fentiekre a vélemények világának jelensége. GOMBÁR CSABA ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Rudolf Rohlicek Budapestre érkezett A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság XIV. ülésszakára hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák küldöttség, amelyet Rudolf Rohlicek miniszterelnökhelyettes. a vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnöke vezet. A delegáció tagja többek között Julius Ha- nus, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese is. A Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a vegyes, bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta a vendégeket. Ott volt Václáv Moravec. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Plenáris üléssel hétfőn a Parlamentben megkezdte munkáját a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság 14. ülésszaka, amelyen Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnökhelyettesek, a vegyesbizott. ság társelnökei vezetik a tárgyalásokat. A tanácskozáson részt vesz Barity Miklós, hazánk prágai és Václáv Moravcx, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett a megyei pártküldöttség Tegnap hazaérkezett az a megyei pártküldöttség, amely K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével július 3-tól 9-ig tartózkodott szovjetunióbeli testvérme. gyénkben, Tambovban. A küldöttség tagja volt Török János, a megyei párt-vb tagja, a zombai Egyesült Erővel Tsz párttitkára és dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A Szlovák KP titkára megyénkben Jan Janik, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, aki szabadságát tölti hazánkban, tegnap délelőtt Tolna megyébe látogatott. A megyei pártbizottságon K. Papp József első titkár fogadta a vendéget és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, kulturális életéről. Ezután a várost tekintette meg a Szlovák KP Központi Bizottságának titkára. A Moziüzemi Válla, latnál levetítették részére a megyéről készült filmet. Délután Jan Janik K. Papp József társaságában Tamásiba utazott, itt a VÉ- PEX-üzemet tekintette meg. K. Papp József a város panorámáját mutatja Jan Janiknak KoreskedehnS hét Pakson A Paksi ÁFÉSZ kereskedelmi hetet rendez július 11-től kezdődően. A megnyitó tegnap délelőtt volt a Bezerédj Általános Iskola udvarán, ahol szép kiállítás látható mezőgazdasági kisgépekből, eszközökből és növényvédő szerekből. Az iskola 11 tantermét és folyosóit ugyancsak berendezték különböző árukkal. Látványosan kínálja a szövetkezet — különböző helyeken, szakosítva, — a hús- és tejtermékeket, az edényeket, a bútort, a konzervet, az elektromos és háztartási cikkeket, stb. Jellemző a választékra, hogy a sok televízió és más cikk társaságában Toshiba rádió-magnó és va- soló egyaránt látható. Sebestyén Zsigmond igazgatósági elnök megnyitója után a vendégek megtekintették az árubemutatót. Paksi és szekszárdi, különböző vezető beosztású vendégek érkeztek a kereskedelmi hét kezdetére, közöttük Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke, Rigóczky István, a paksi járási párt- bizottság első titkára. Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. Külön tájékoztatót tartott az ÁFÉSZ a kereskedelmi hét céljáról és a szövetkezet fejlesztési tevékenységéről. Hat község és hat tanyai település tartozik a körzetéhez, a lakosság száma huszonhárom- ezer. Ehhez jön még az atomerőmű építésénél dolgozó műszaki és munkásgárda, amelynek létszáma egyre növekszik. Az ötödik ötéves tervben három nagy alapterületű boltot építtet a paksi ÁFÉSZ a járási székhelyen: a Táncsics utcánál, a Fehérvári úton és a Duna utca sarkán. A leendő városközpontban ezer négyzetméter alapterületű éttermet hoznak létre, tervezése folyamatban van. A szövetkezet forgalma erőteljesen növekszik az utóbbi időben. Erre a tervidőszakra 62,3 százalékos növekedést irányoztak elő a kiskereskedelmi üzemágban, 58,5 százalékos növekedést a felvásárlásban, és 40,7 százalékosat a vendéglátó-tevékenységben. Az áruellátás jó és egyre bővebb a választék. A tájékoztatóan elhangzott: a kiállított cikkek megtalálhatók az áruházban és más üzletekben, mégis nagyobb az érdeklődés, ha külön kiállítást rendeznek. Bizonyos árukat csak így vesz észre a vásárló, ezért ilyen nagy az iskolában megrendezett bemutató. A kereskedelmi hét programjában értékes tanácskozások is szerepelnek, az egészséges táplálkozásról, a reklámtevékenységről, továbbá lesz pénztárosok versenye, kozmetikai tanácsadás, műsoros divatbemutató és július 15-én délelőtt 10 órakor Pakson tanácskozik a megyei ifjúsági bizottság is. Bizonyos keresett árukat már a múlt hét végén, a bemutatók megnyitása előtt „lekötöttek” a vevők és várhatóan nagy vásárlás lesz ezután is. G. J. Fotó: Gottvald A kisgazdaságok kiállítása
