Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

e Képújság 1977. július 1. Kézilabda Munkahelyi spartakiád Július első vasárnapján, 3-án Simontornyán, a BTC sporttelepén lesz a munka­helyi spartakiád kézilabda megyei döntője. Az üzemi, járási versenyek befejezése után ezúttal a legjobbak mé­rik össze tudásúkát, körmér­kőzéseken. Részt vevő csapa­tok: nők: Szekszárdi BHG, Tolnai PíATEX, Dombóvári Unió Szövetkezet, Bonyhád, ÁFÉSZ. Férfiak: Bonyhádi Vasipari Szövetkezet, Dom­bóvári Unió Szövetkezet, Szekszárdi BHG. A megyei döntő délelőtt 9 órakor kezdődik, az ünnepé­lyes eredményhirdetésre 15 órakor kerül sor. SPORTTELEX ro 3 A ♦ 4 ÍK n Szoros mérkőzésen 3:2 ará­nyú vereséget szenvedett a magyar női röplabdaváloga­tott a Lodz-i nemzetközi tor­nán és így csak a 6. helyen végzett. A végső győzelem a Koreai NDK csapatáé lett, amely utolsó mérkőzésén is megőrizte veretlenségét, játszmaveszteség nélkül bizo­nyult jobbnak a vendéglátó Lengyelországnál. Eredmények: Az 5. helyért: Csehszlovákia—Magyarország 3:2 (—11, —14, 6, 9, 9). Mint az eredményből is ki­derül, a magyar csapat már 2:0-ra vezetett, a csehszlová­kok ezután kerekedtek felül, s győztek biztosan. A 3. helyért: NDK—Romá­nia 3:0 (7, 8, 8). Az NDK ütő­ereje ismét jól érvényesült. Az 1. helyért: Koreai NDK —Lengyelország 3:0 (6, 10, G) A torna végeredménye: 1. Koreai -NDK, 2. Lengyelország, 3. NDK. 4. Románia, 5. Csehszlovákia, 6. Magyarország, 7. Ukrán SZSZK. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a megyebaj­nokságban szereplő Dombó­vári VSE és a Dombóvári Spartacus SK az 1976 1977. évi bajnokságot követően megszüntette labdarúgó-szak­osztályát az új városi sport­egyesület létrehozása érdeké­ben. Az alakuló közgyűlésre június 27-én került sor, ahol Regényi Károly elnökletével az elnökségben helyet foglalt Cserép Imre, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára, Somogyi György osztályveze­tő, Geresdi István, a MÁV Építési Főnökség igazgatója, Tóth Ferenc, a MÁV csomó­pont pb-titkára. Geresi Ist­ván, az első napirendi pont előadója, az új városi egyesü­let előtt álló célkitűzésekről, feladatokról adott számot, majd Regényi Károly kivo­natosan ismertette az új egyesület alapszabályát és fe­gyelmi szabályzatát. Cserép Imre felszólalásában kitért arra;, hogy a város sportéle­Labdarúgó-osztályozók Szerdán befejeződött az NB III-ba és a megyebaj­nokságba jutásért rendezett labdarúgó-osztályozó mérkőzés sorozata. kör­Kiss I. lövése nyomán a labda már túljutott a kapuson, de a felső lécről a mezőnybe vágódott. A paksiaknak nem sikerült BAKONY VEGYÉSZ— PAKSI SE 3:2 (1:1) Szekszárd, 1000 néző. Ve­zette: Bana. Bakony Vegyész: Holló — Vass, Kiss, Horváth, Csikesz, Puskás B., (Má­tyás), Puskás I., Kopcsa, Gás­pár, Kováts, Iszak (Cser- nyánszky). Edző: Németh János. Paksi SE: Féhr — Kal­már, Vábró (Kovács I.), Ba­gó, Kiss II., Blatt, Szabadi, Bíró, Kovács II., Muck (So- modi), Kiss I. Edző: Fertő­szögi Béla. Nagy lendülettel, de ideges hangulatban kez­dett mindkét csapat. A má­sodik percben Kováts 18 mé­teres szabadrúgása az egyik védőn megperdült, a labda az oldalhálóba vágódott. Az ötödik percben Kiss I. került nagy helyzetbe, a kaputól három méterre a felső léc al­só lapjára lőtte a labdát. Két perccel később vezetést szer­zett Paks. A kapura lövő Muckot a 16-oson belül buk­tatták, a megítélt büntetőt Bíró értékesítette. 0:1. Nem sokáig örülhettek a paksiak a vezetésnek, mert a 9. perc­ben Kováts szabadrúgásból a 11-es pontra ívelte a labdát, Gáspár közelről egyenlített. 1:1. A 20. percben Kiss I. bal oldali szögletét nehezen tisztázták a veszprémi vé­dők. A 27. percben Kiss I. 16 méteres, nagy erejű, léc alá tartó lövését Holló ujjhegy­gyei tolta kapu fölé. A 33. percben a közönség nagy meglepetésére az NB I-es Bana játékvezető lefújta az első félidőt. Némi huzavona után, partjelzői segédletével „beállította” az óráját, és to­vább folytatódott a játék. A második félidőt a veszp­rémiek kezdték jobban, és a 7. percben vezetést szerez­tek. Kopcsa remek egyéni alakítás után kapu elé ívelt, és az NB I-et megjárt Ka­posvári Rákóczi csatára, Ko­váts, védhetetlenül fejelt a hálóba. 2:1. Két perccel ké­sőbb tovább növelte előnyét a Vegyész, amikor a csere­ként beállt Csernyánszky nagy lendülettel vitte el a labdát a védők között és kö­zelről nem hibázott. 3:1. Két­gólos hátrányuk ellenére a paksiak nem adták fel és a 27. percben a veszprémi együttes védelmének megtor­panását Muck eredményesen használta ki. 3:2. A találkozó hátralévő részében a paksiak elkeseredett harcot folytattak az egyenlítő gól megszerzé­séért, erre több lehetőségük is adódott. Élénk iramú, de meglehe­tősen mérsékelt színvonalú, mindvégig küzdelmes mér­kőzésen a tudatosabb labda­rúgást játszó veszprémi együttes összteljesítményével rászolgált a győzelemre. Jók: Kováts, Gáspár. Kiss, Holló, illetve Kiss II., Kalmár, Blatt. Szabadi. — fekete — Tengelic az első Tengelic—Tevel 4:3 (3:2). Szekszárd, 300 néző. Vezette: Paplauer. A 3. percben egy középre ívelt labdánál a ten- gelici védők egymásra vár­tak, és így Tevel könnyedén szerezhette meg a vezetést. 0:1. Három perc múlva Eber- ling a félpályáról indult, Bornemisszához játszott, aki a 16-osról lőtt, nagy erejű lö­vésével egyenlített. 1:1. A 11. percben ismét Tevel előtt adódott lehetőség, de a csatá­rok hibáztak. A 29. percben Bornemissza buktatásáért 11-est ítélt a játékvezető. A büntetőt Bornemissza értéke­sítette. 2:1. A 34. percben Bornemissza lövése a kapufá­ról visszapattant, Pruzsina fejelt a hálóba. 3:1. Egy perc múlva Tevel szépített. 3:2. Szünet után, a 4. percben a teveliek egyenlíthettek vol­na. A 13. percben Rickers el­rúgta a labdát, ezért a játék­vezető kiállította. A 18. perc­ben sikerült Tevelnek egyen­lítenie. 3:3. Nyolc perc múl­va megszerezhették, volna a vezetést ismét a teveliek, de a döntő pillanatban hibáztak. A 40. percben Eberling véd­hetetlenül lőtt a bal felső sa­rokba. 4:3. A helyzeteit jobban ki­használó és a nagyobb lel­kesedéssel játszó csapat meg­érdemelten nyert. Attala—Nagydorog 3:2 (1:1). Dombóvár, 200 néző. Vezet­te: Korvicska. Attala: Hajdú — Orbán, Gerencsér. Bóna, Scheiber, Kurucz, Bagladi, Szijjártó, Novák, Nogey. Ka- pinya. Csere: Cséplő, Tóth. Nagydorog: Balogh — Gutten- géber, Eger, Horváth, Fodör, Lück, Jaksa, Lám, Kisgyörgy, Honti, Miklós. Csere: Orsós. A 6. percben az előretört} Fodor 15 méterre a kaputól, nagy helyzetben hibázott. A 25. percben Gerencsér 20 mé­teres szabadrúgását Balogh kiütötte, de Bagladi két mé­terről a kapuba talált. 1:0. A 32. percben Lám nagy hely­zetben hibázott. A 35. perc­ben Bagladi kétszer is hely­zetet hagyott ki. A 44. perc­ben Jaksa 15 méterről lőtte az egyenlítő gólt. 1:1. A második félidő 9. percé­ben Fodor kézzel ért a labdá­hoz a 16-oson belül, a bün­tetőt Gerencsér értékesítet­te. 2:1. A 28. percben Bagla- dit buktatták a büntetőterü­leten belül, a 11-est Kapinya lőtte a hálóba. 3:1. A 30. percben Miklós átadását Jak­sa értékesítette. 3:2. A látottak alapján rászol­gált a győzelemre Attala. AZ osztályozó VÉGEREDMÉNYE Bíró büntetőrúgásból szerzett vezetést a paksiaknak í. Tengelic 4 3 — 1 14-8 6 2. Nagydorog 4 3 — 1 10-7 6 3. Tevel 4 2 — 2 12-9 4 4. Attala 4 1 1 2 5-11 3 5. Ozora 4 —­1 3 7-13 1 Megalakult a Dombóvári Munkás Sportklub tében igen jelentős forduló­ponthoz érkeztek el. Kiemelte az utánpótlás-nevelés fon­tosságát, a város területén működő vállalatokkal, üze­mekkel való együttműködési megállapodások megkötését. — Azt szeretnénk elérni, hogy alárendeljük a város­ban működő egyéb labdarú­gó-szakosztályokat ennek az új városi egyesületnek. Bí­zunk abban, hogy sikerül hosszú vegetálás után előbb­re lépni minőségi szinten is a városban a labdarúgás te­rületén. Széles körű szervező munkára is szükség van, szükséges a pártoló tagság megszervezése. A labdarú­gókkal szemben hármas elvá­rásunk van: szívvel, lélekkel játsszanak — jó kollektív szel­lemet várunk — és nagyon fegyelmezett magatartást. Ha mindezek együttesen megva­lósulnak, úgy rövid időn be­lül sikerül jelentős változá­sokat elérni. Második napirendi pont­ként került sor a sportkör el­nökségének, számvizsgáló bi­zottságának megválasztására. A kilenctagú elnökségben az elnöki tisztséget Bertus Fe­renc, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke tölti be, elnökhelyet­tes Geresdi István lett. (Ta­gok: Regényi Károly, Halmai László, Harangozó László, Gyurisán László, Szabó Imre, Huray László, Zádori István, a számvizsgáló bizottság ösz- szetétele: Lengyel János el­nök, tagjai: Ambrus József és Gaál István). Az új egye­sület gazdasági vezetője Gombos Dénes lett. Az egye­sület a Dombóvári Munkás Sportklub nevet vette fel. Az újonnan megválasztott el­nökség nevében Bertus Fe­renc, az új egyesület elnöke köszönte meg a bizalmat. Az alakuló közgyűlés Regényi Károly zárszavával ért véget. Gaál István Atlétika Az MIK VM nemzetközi versenyén Deé Márta 26,10- zel a 6. helyen végzett a 200 m-es síkfutásban. Búzás Er­zsébet diszkoszvetésben .lett 6. helyezett 42,10-zel, míg Némethné, László Zsuzsa 4:37,8-cal a 7. helyet szerez­te meg az 1500 méteres sík­futásban. * Kaposváron területi minő­sítő versenyen a következő jobb eredmények születtek: Kalapács: Kovács József 48,74, Pogány László 46,38. 400 m: Isztli János 54,6, 1500 m: Isztli János 4:18,8, 200 m: Jéhn Éva 27,9. Súly: Szeke­res Judit 13,11. 1500 m: Vida Borbála 4:55,9. Távol: Wiede­mann Éva 490. Wiedemann az Sz. SI, a többi az Sz. Dó­zsa versenyzője. A TOLNA megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­latot folytatott annak meg­állapítására, hogy a sport­körök gazdálkodása milyen hatékonysággal szolgálja a sportmozgalom, ezen belül a tömegsport fejlesztését. A vizsgálat tárgya volt az is, hogy a rendelkezésre bocsá. tott különböző pénzeszkö­zök, támogatások a célnak, illetve a jogszabályoknak megfelelően kerülnek-e fel- használásra? A vizsgálat, elsősorban a tavalyi évet vette figye­lembe. összehasonlítási ala­pul az előző két év szolgált, de bizonyos vonatkozásban a jelen év első felére is ér­vényesek a megállapítások. Huszonegy sportegyesület munkáját tanulmányozták, ezek eredményeikkel és hiá­nyosságaikkal reprezentál­ják az egész megye sport- mozgalmát. 1976-ban Tolna megyében 95 sportegyesület működött. Mostanra számuk — a te­rületi, illetve egyesületi ösz- szevonásokból — hattal csökkent. A 95 sportegyesület a vizsgált évben valamivel több mint tizenhatmillió fo­rinttal gazdálkodott. A fel­használt összeg némileg meg­haladta a tizenötmillió fo­rintot. A bevételekre és a kiadásokra egyaránt a növe­kedés jellemző. Az egyesü­letek bevétele — 1974-hez viszonyítva tavaly — 40 és fél. kiadásuk 52 százalékkal emelkedett. A részletes fel­sorolás helyett fogadjuk el a népi ellenőri vizsgálat megállapítását: A sportkö­rök gazdálkodása általában tervszerű, az éves tervek megalapozottak, a kiadások fedezete biztosított. A VIZSGÁLT sportkörök bevételei 1974 és 1976 kö­zött 4,1 millió forinttal nö­vekedtek (hat sportkörnél a bevételek nem érték el az előző évit). A négymilliós növekedésből a Szekszárdi Dózsára, a Szekszárdi Szö­vetkezeti SE-re, a Paksi Ki­nizsire és a Dunaföldvári Szövetkezeti SE-re 3,1 mil­lió forint jutott. Ez már alap bizonyos következtetések le­vonására. A helyi gazdasági szer­vek. intézmények mintegy egyharmadát adják a sport­körök bevételének. Általános gyakorlat, hogy a felnőtt korú sportolókat a támogató szervek, válla­latok alkalmazzák. A ta­pasztalatok szerint a spor­tolók szakmájuknak megfe­lelő munkakörben, az ese­tek jelentős hányadában tel­jesítménybérben dolgoznak, illetve az OTSH vonatkozó rendelkezése értelmében egyes helyeken sportfőelő­adói, vagy sportelőadói fel­adatokat látnak el. ELVBEN minden vizsgált egyesületnél a támogatók­nak megvan a lehetőségük arra. hogy az egyesület lé­tesítményeit tömegsport­célokra igénybe vegyék. Ez azonban rendszertelenül történik, szinte kizárólag a kispályás labdarúgásra szo­rítkozik. Az egyesületeknél a tömegsporttal való foglal­kozás háttérbe szorulását bizonyítja a következő számadat is. 1976. évi költ­ségvetésében mindössze hat egyesület tervezett tömeg­sportcélra. összesen 123 ezer forintot. Ez nem éri el a kiadások másfél százalékát sem. A sportkörök saját bévé. telének két meghatározó forrása van: a rendezvény- és tagdíjbevétel. Tavaly eh­hez csatlakozott még a rek­lámból származó bevétel is, ami lényegében átcsoporto­sított támogatás. Nem kis mértékben ennek köszönhe­tő, hogy a sportegyesületek bevételei az előző évekhez képest nőttek. Nem valami jó a helyzet a tagdíjfizetéseknél. A sportköri tagok mintegy fe­le egyáltalán nem, 10—15 százaléka pedig rendszerte­lenül fizeti tagdíját. A Dom­bóvári Szövetkezeti SE-nél például tavaly a 195 tagból 102 egyszer sem fizetett tag­sági díjat. Köztük van az elnökség és a számvizsgáló bizottság valamennyi tagja. Pakson az elnökség tagjain és néhány pártoló tagon kí­vül évek óta senki sem fi. zet tagdíjat. ÁLTALÁNOS tapasztalat, hogy a sportkörök nem for­dítanak kellő gondot a ba­ráti körök szervezésére, azok megfelelő működtetésére. Semmiképp sem tartható, hogy néhány sportkörnél — Bátaszéki Vasutas SE, Szek­szárdi Szövetkezeti SE, Dombóvári Vasutas SE — a pártoló tagok tagdíját a vál­lalat fizetésükből levonja és átutalja a sportkörnek: Ugyanakkor kiemelkedően jó a baráti kör munkája a Szekszárdi Dózsánál. A rendezvénybevételek elszámolásának szabálysze­rűségét mindenütt megnyug. tatónak találta a vizsgálat, a nagydorogi sportkör ki­vételével, • ahol a szigorú számadású jegyek mellett egyéb belépőket is forga­lomba hoztak. Igaz, ebből 703 forintot a pénztárba be is vételeztek. Ami a kiadásokat illeti! legkevésbé a szakosztályi kiadások, leginkább a létei sítmények költségei emel­kedtek. TAPASZTALHATÓk ki­rívó esetek is, , bár ka­számban — ezekből egyet említünk: a nagydorogi egyesület atlétikai szakosz­tálya 1976-ban már nem működött. Ennek ellenére a szakosztály edzőjének ti? hónapra 5000 forint tiszte) letdíjat fizettek. Másutt ugyanakkor kevés az edző. A 66 tolnai asztaliteniszezőt (a csapat az NB I-ben szer repel) a vizsgált időszakban két mellékfoglalkozású edr ző készítette fel. Azóta már egy újabb edzőt is munká­ba állítottak. A Bonyhádi Spartacus röplabdázói fel­jutottak az NB II-be. A szakosztály költségvetéséi ben ez nem jut kifejezésre:. Elgondolkodtató az is1, hogy a sportegyesületek által fő- és mellékfoglalko­zásban alkalmazottak számá 53 fővel emelkedett. Ebből az edzők száma mindössze 29. a többi a létesítmény személyzete, adminisztratív és egyéb kisegítő dolgozó. A bizonylati rend és az okmányfegyelem a vizsgált sportköröknél a megelőző évekhez képest javult. Az elszámolások megbízhatób­bak, a pénzgazdálkodás szi­lárdult. A NÉPI ELLENŐRZÉSI vizsgálat kirívó esetekre nem pukkant, a hibák kija­vítására felhívta a figyel­met. így javasolja a rendez­vények és fogadások enge­délyezett, költségei közötti különbség megszüntetését. Rámutat arra, hogy megkell szüntetni a jelenlegi állapo­tot. amelyben a biztosított és sérült sportoló anyagi előnyben részesül az aktív versenyzővel szemben. He­lyes és kiterjeszteni ajánlott, az az egyes helyeken már alkalmazott gyakorlat, mely szerint a gyenge látogatott- ságú sportágak rendezvé­nyein érvényesítik a „nyi­tott sportpálya” elvét, vagy­is nem szednek belépődíjat. A bevételkiesést a támoga­tók pótolják. Célszerű len­ne. ha az egyesületek — költségvetésükben — meg­felelő összeget terveznének a tömegsport támogatására. Letenyei György fBSBBBB 1 r-----------------­Mire basznánk az egyesületek az anyagi támogatást?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents