Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
1917. július 30. KÉPÚJSÁG 3 AZ ÉPÜLET közönyösen várja sorsa fordulását, roég- csak vakolatát sem hullatja... Igaz, sok mindent elviselt a kilencven esztendő alatt, amit edldig kihúzott. Volt benne kaszinó, lett benne italbolt, és persze kellemes dolgok is . történtek falai között, teszem azt, számos fergeteges hangulatú bál, néhány bensőséges klubest. Az épölet csöndlesen sütte- ti i(1972-iben felújított) cserepeit, közben folyik a vita — mondhatnám harc —, hogy a kultúra birtokolja, vagy öreg falai közt tanyát üssön az ipar? Beszéljünk azért komolyabban: végül is komoly az ügiy. A művelődési házak fontosságát bizonyítgatni nem kell, és azt sem, hogy új építése rendkívüli költségeket jelent. Akkorákat, amelyeket városaink esetében is csak nyögve- keservesen bírunk, és akkora községek is hiába állnak sorba új művelődési házért, mint .például Tolna vagy Du- naföldvár. Nos, — mindebből az következik, hogy ha eladják a nagymányokiak jelenlegi művelődési házukat, jó ideig nem lesz másik helyette. Mit jelent ez a „jó ideig”? Talán nem is csak egy évtizedet. Ezt a borúlátóak határozottan állítják. Ezért aztán vannak, akik ellenzik a községi tanács tervét, nem akarják eladni a házat NagyimányOkon, és a község határain túl: mert ez az ügy már közüggyé nőtt. A legutóbbi viharos történés — sokak szerint a „végjáték” — aláírásgyűjtés volt. Bonfig Tamás vájár, a művelődési ház ifjúsági klubjának vezetője (mellesleg ez a klub .jkdváló”) a szerzője a négy- példányos levélnek, az ominózus tizenhat sornak, néhány — meg nem nevezett társávál együtt: a községi tanács ne adja el1 a művelődési házat, újítsa fel inkább. Körülbelül négyszázan írták alá. Igaz, pályafutása nem volt hosszú, mert a községi tanács elnöke, titkára, a körzeti megbízott rendőr kíséretében felkereste azokat a helyeket, ahol az episztolák várták az aláírókát. A vezetők mit mondtak, mit nem — ne firtassuk. Egy levelet magához vett az elnök, a többire sem került több név. EGY ALÁÍRÓT megkerestünk. Wusch ing Pál, a nagy- mányoki 14-es számú Népbolt üzletvezetője nem szívesen emlékiszik a dologra: — Kérem, idejön a boltba a község első embere, és... Ilyesmibe keveredni! Ezek után azt mondom, felőlem el- adhátják az épületet, nem érdekel. Bánom, hogy nem magamtól jöttem rá, hogy mire megy a játék. Mások talán amit aláírtak? vállalnák, A községi tanács elnöke szerint az aláírók jó része nem is helybeli, tehát joga sincs, hogy véleményt nyilvánítson a kérdésről. (Természetesen az elnök nem ellenőrizne, nem is ellenőrizhette, hogy a négyszáz aláíró hol lakik.) Az biztos, hogy nagyon megdöbbentette ez, a művelődési ház megmentését a zászlójára tűzött akció. Alighanem első mérgében indult el arra a bizonyos körútra, amelynek során Wu- schllng Pálhoz is eljutott — tegyük hozzá, a Bonfig-portá- ra is, ám a fiatal vájárral nem találkozott. (Nem volt valami jó hatású séta. De hallgassuk az elnököt, dr. Mózes Györgyöt: — A község érdekét szolgálná, ha eladnánk a művelődési ház épül étét: ezért ás született meg a terv. A művelődési ház távol esik a község központjától, olyan helyen van, ahol a lakások a távlati tervben szanálva lesznek. Felújítani ezért sem érdemes, de nem is lenne rá pénzünk. A Bonyhádi Ruhaipari Szövetkezetnek sürgősen szüksége lenne egy épületre, mert kénytelen volt mázai telepét felszámolni, így hát hajlandóak lennének kifizetni az egymillió-nyolcszázezer forintot, amire a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat illetékes részlege értékelte a művelődési házat... Ebiből a pénzből építhetnénk tornatermet. Vannak elképzeléseink a művelődés további sorsáról, és megfelelőnek tartjuk, sőt az eddiginél jobbnak, amit kínálunk! A község központjában készül a posta, tűzoltórak'tár és MHSZ-klub épülete. Itt egy szép klubszoba és iroda van. A szomszédos községi pártszékiház helyiségeit is használhatjuk májd művelődés céljára — mondja.. AZ ÉPÜLETEKET megnéztük, a községi- párttitkár is csatlakozott hozzánk. Amit láttunk: szép is, jó is — vagy legalább annak ígérkezik — és mégis. Iroda és klubszoba ugyan lesz, de végűi is művelődési intézmény nélkül marad a nagyközség. Nem is egy-k'ét évig. Térjünk vissza a régi épülethez. Ne gondolja a kedves olvasó, hogy valami romhalmazról van szó. Műszaki állapotát „jó közepesnek” becsülték értéke megállapításakor. Hinnünk kell1 ennek a dokumentumnak, más ugyanis nincs. Hivatalos felmérés eddig nem készült arról, hogy valójában mennyibe -kerülne, és megérné-e az épület tatarozása. A megyei tanács keretéből — 1980-ig — erre félmillió forint van egyébként előirányozva! A HÁZ NEM romos, de nagyon, végtelenül elhanyagolt. Szégyenére fenntartójának, de vezetőinek is. (Mert jó pár igazgató megfordult már Nagymá nyakon, talán mondani sem- kell.) Mióta — 1965-től — a községi tanács tulajdona, a tetőfelújításon és néhány kilsébb javításon kívül' semmit sem tettek állagának megóvására. Például nem- festették ki... (Mindez a-z ifjúsági klubra nem vonatkozik, annak elfogadható a külleme — nem hiába ragaszkodnak hozzá a fiatalok, benne van a munkájuk is.) Ha a művelődési házban működő italbolt végleg megszűnne — a községi tanács vezetői szerint is- szükségtelen —, akikora terület állna a művelődni, vágyó nagymáből valami jó kerekedik... A szakkörök, klubok szétzilálódtak, az emlberek azt mondják, minek járjanak hozzánk, amikor úgysem sokáig lesz már itt művelődési ház. Én nem bánom-, ha eladják a régit, mert így nem lehet benne dolgozni, annyira elhanyagolt. Csak a jövő... Nem nagyon bízom benne, túl sók a tíztizenöt év — -kesereg. Az emeleten lesz az új klub nyökdak rendelkezésére, miint máshol alig ekkora, 3200-as településen. Nagyterem, kisterem, klub, három-négy szakköri helyiség is kialakítható. Pontosabban-: használhatóvá tehető, mert hiszen az ötszázezer forint tényleg nem sök. Bár... Ribling Ferenc, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője szerint a felújítási keretek — kényszerből — képlékenyek, s legtöbbször inkább felfelé kerekednek. Az osztályvezető, mint pénzügyi szakember egyébként nem tartja helyesnek eladni a művelődési házat, kezdeményezésére többek között meg fogják állapítani, hogy valójában mennyibe kerülne a felújítás. — Nem szüntethetünk meg egy művelődési intézményt anélkül, hogy tudnánk, mi lesz helyette. Tudni kellene, milyen konkrét elképzelések vannak Nagymányokon az új művelődési ház építésére, milyen pénzből- képzelik el? A most eltervezett átmeneti állapotot évtizedekre konzerválni, s hogy „majd valaki” építkezik Nagymányokon — nos, erre nem számíthatnak — mondja. Surján József fél éve van a községben: ő a művelődési ház igazgatója-: — Május hatodikén került először hivatalosan szóba a művelődési ház eladása. Azóta forr, pezseg minden. De nem olyan pezsgés ez, amiA nagymányokiak egy része azért bosszankodik, mert úgy véig sok a hűhó, semmiért. Mások fájlalják az intézmény elvesztését. Közben a község „összespórolt” hétszázezer forintjából készül a klubszoba és az irodahelyiség a postaépület emeletén. Vannak, akik ezt a pénzt is inkább a művelődési házra költötték volna... A TANÁCSELNÖK a körlevelek megszületéséig mát sem tudott arról, hogy a faluban sokan helytelenítik tervét. A tanácstagok megszavazták a dolgot, és nem jelezte egyetlen hivatalos szervnél senki, hagy másként látja a művelődési ház sorsát. Pedig van az aláírásgyűjtésnél egyszerűbb módszer is, nem beszélve arról, hogy lám, az aláírásokat könnyű visszavonni. A na-gymányoki művelődési ház eladásának ügye — a közhittel szemben — még nem dőlt el. Az aláírásügy nem volt „-végjáték”, és nem tekintendő tragikus fordulatnak sem. Ugyanis — a nagymányokiak hiedelmével szemben — nem fogja az aláírások gazdáit leellenőrizni senki. Megbüntetni sem... A DÖNTÉST a megyei tanács végrehajtó 'bizottsága hozza meg: egyetértésük nélkül művelődési házat sehol sem adhatnak el! Nagymányokon sem. VIRÁG F. ÉVA Komáromi Zoltán felvételei Győré Új helyre kerül az óvoda Jelenleg 54 gyerek jár egy óvodai csoportba Győrében. A kiesük körülményei nem mondhatók rózsásnak. Napkö. ziellátást biztosítani sem tudnak az óvodásoknak, de az áldatlan állapot hamarosan véget ér. A festés, mázolás, takarítás és egyéb aprómunkák vannak hátra még és átadhatják a régi alsó tagozatos általános iskolából és a vele egy épületben lévő tanítói szolgálati lakásból kialakított új, két foglalkoztatócsoportos óvodát. A régi épület átépítésére a községi tanács mintegy háromszázezer forintot fordított. A lakosság közreműködésével 23 alkalommal szerveztek eddig társadalmi munkaakciót az óvodaépítéshez. A lakosság társadalmi munkájának értéke meghaladja a százezer forintot. Az átépítés szakmunkáit a helyi téesz brigádja végezte. Az óvodának saját konyhája, ebédlője lesz: a szeptember elsejétől óvodába járó gyerekek már napközis ellátást is kapnak. Amíg nem készül el a községi törpevízmű, az óvoda vízellátását jó minőségű vizet adó ásott kútból búvárszivattyúval biztosítják. Az új óvoda teljes átadását augusztus húszadikára tervezik. Addig még teljes társadalmi munkában készítik el a 85 méter hosszú betonalapú kőkerítést és a még hátralévő belső munkákat. A helyi termelőszövetkezet azon túl, hogy a kivitelezést vállalta, társadalmi munkaakciókkal is segítette az építkezést. Ha az óvoda elkészül, az elkövetkező években sem lesz gond a györei óvodás korú gyerekek elhelyezése. Harmincdekás paprikák 30 dekás paprikák teremnek Forintos Ernő győri nyugdíjas postás kertjében. A kert dísze egy óriás paradicsombokor, amely több mint 300 darabos termést érlel. Az ügyes kertész eddig négy versenyen vett részt és valamennyin díjat, oklevelet nyert. Most a kistermelők mosonmagyaróvári tájkiállítására és bemutatójára készül, ahova fólia-konténerbe csomagolva elviszi gyökerestől az óriás — ember magasságú — paradicsombokrot is. A mennyiséggel szemben a minőség előtérbe kerülése, a versenyképes áruk arányának növelése, a teljesítménynyel megegyező bérezés, a szervezés fokozása, a munkaerő-gazdálkodás, a kutatás eredményeinek gyors fel- használása, mindaz, amiről eddigi cikkeinkben szóltunk, szorosan kapcsolódik a vállalati érdekeltséghez és irányításhoz. Helyénvalónak kell tartanunk azt a véleményt, hogy a gondok jelző- rendszert alkotnak, azt mutatják, hol és miben hiányzik — vagy nem érvényesül — az érdekeltség, hol vált túlhaladottá az irányítás módszertára. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, sem az érdekeltségben, sem az irányításban nem sikerült a kívánt változásokat elérni, a vállalatok többsége új feladatait a régi módon akarja végrehajtani, s ez érthetően feszültségeket teremt. TÚLZOTT CENTRALIZMUS Makacsul tartja magát a mindent egy kézbe felfogás. Valamikor, az iparfejlődés kezdeti szakaszában az üze- mecskét valóban vezethették — ahogy ez a köztudatba plántálódott — zsebből. E képletes zseb a főnöké volt, ő adott mindenre utasítást, ő vett fel és bocsátott el embereket, ő fizetett... Ma persze a vállalati apparátus sok mindent ellát, ám a zseb maradt. A Gazdaságkutató Intézet a vállalati irányításról, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága pedig a vállalati belső érdekeltségi rendszerről folytatott vizsgálata megegyezően azt állapíthatta meg, hogy túlzott centralizmus érvényesül. Nehogy félreértés legyen: az egyszemélyi, felelős vezetés elve érvényes. Ezt azonban sok helyen úgy valósítják meg, mint a tevékenység egészének egy kézben, történő összpontosítását. Az anyaggazdálkodástól a túlórakeret felhasználásáig, a gépvásárlástól az árubemutatóig, mindenért a vállalatvezető „felel”, de mert ennyiféle feladatot képtelenség jól egyeztetni, a felelősség is csak látszólagos. Valójában a túlzott centralizmus a szer- vezet szétdarabolódásához, a részek egymástól független működéséhez nyit utat, s a szervezet csúcsa hiába szorgalmazza a hatékonyabb munkát, az alkotóelemek nem alkalmasak ennek gyakorlati érvényesítésére. A Gazdaságkutató Intézet vizsgálatának megállapításaihoz visszanyúlva: a negyedik ötéves terv időszakában leggyorsabban fejlődő vállalatok azok voltak, amelyek az állóeszközök bővítésével együtt korszerűsítették az irányítási rendszert, s megteremtették a népgazdasági célokhoz illeszkedő belső érdekeltséget. Atmen nr ÉS FELEMÁSSÁG Más oldalról, de ugyanoda közelítve: a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának vizsgálati tapasztalatai szerint a vállalatok többségének belső érdekeltségi rendszerét a felemásság jellemzi. Például: valamely vezető érdekelt az ún. osztályos áruk arányának csökkentésében, csak éppen nincs módja ezt ösztönözni beosztottjainál. mert azok alap- és teljesítménnyel kombinált órabérét mások állapítják meg, s az ún. minőségi prémiumokat is azok határozzák meg. Az összhang kialakításának képessége hiányzik a legjobban ma a vállalatoknál- Rendbe tesznek egy-egy részterületet, ám nem jutnak tapodtat . sem előbbre, mert a többi szervezeti alkotóelem — vagy érdekeltségi elem — úgy működik, mint korábban. Ezért sűrű eset, bizonyos szervezési intézkedések sem mérséklik, sőt fokozzák a zavarokat, a belső ellentmondásokat. mintha azt sugallnák, jobb volt a régi módon. A következetlenség, az ide-oda kapkodás tükröződéseként foghatjuk fel a vállalati irányító szervezetek ismétlődő formai átalakítását, amikor a csoportból osztály, az osztályból főosztály lesz. gyarapodnak a címek, a rangok, de a munka marad, amilyen volt. A CSOMÓPONTON ÁLLVA Ne kételkedjünk az irányítók túlterheltségében, de abban igen, szükségszerű-e?! Avagy: a vállalati szervezet korszerű formáját felépítve, szabadulni lehetne a terhek egy részétől? A szónoki kérdés magában hordja a feleletet. de sajnos, ma még ritkaságnak számít az a szervezet, ahol a vezetők a csomópontokon állnak: megelőzik az élesebb ütközéseket a további haladás irányát mutatják. Sokkal jellemzőbb az az eset, amikor mindenki egy, vagy két lépcsővel alacsonyabb szintű vezető feladatait végzi, s valójában — senki sem vezet! Büntetlenül ezt nem lehet megtenni, s a büntetés: az alacsonyabb hatékonyságú munka. Amibe a költséggazdálkodás gyatrasága éppúgy beletartozik, mint az új termékek. technológiák vontatott, bevezetése a gyártásba. Az elavult, a zsebből történő irányítás fölszámolása nem egyike a hatékonysági tartalékoknak, hanem a legfonto- sabbja. LÁZÁR GÁBOR (Következik: Jól megfizetve, de...) A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézetben évente csaknem 5000 új terméket vizsgálnak meg, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerül. Képűnkön az új Skodát vizsgálják. Eladó művelődési ház? Nagymányokon várják a döntést A hatékonyság útjai (9.) Cég, zeebtXÍI irönvltwa • • Ötezer újdonság
