Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
•Angyal József önlözögépész, a Duna brigád egyik tagja A füves here öntözése, a második kaszálás előtt 1977. július 1. ^PÚJSÁG Papírháború PaDÍrok födik el az író----* .....— asztal tetejét. M egrendelések és visszaigazolások, szállítási szerződések és azok módosításai, akadályközlések és kötbérigények. Irattartókat töltenek meg a telexgépen történt üzletváltások írásos nyomai, s az anyaggazdálkodási főosztály vezetője kesernyés mosollyal mondja, íme a papírháború. Készül a vállalati törvény, s nagy a szükség rá. Egy-egy termelőhely tevékenysége ugyanis csak kis részben bel- ügy, nagyrészt olyan kapcsolatok szövevénye, ami más cégek munkáját befolyásolja, kedvezően vagy kedvezőtlenül. Némi képet alkothatunk erről a szövevényről, ha tudjuk, a szocialista iparban az önálló vállalatok és szövetkezetek száma megközelíti az ezerhatszázat, az ipartelepeké pedig — azaz az önálló cégek különböző egységeié — a tízezret. Ha csupán öt partnerrel van viszonya egy-egy termelői egységnek — ami nagyon szerény feltételezés — az is ötvenezer vonal a képzeletbeli térképen, már szinte követhetetlen, megfejthetetlen kuszaság. S még inkább azzá válik, ha ezeket a vonalakat némelyik szállító hasra ütve húzza meg, ígér, bár tudja, úgysem lesz az ígéretből semmi. A főosztályvezető említette papírháború, sajnos, valóság. A vállalatközi kapcsolatokban jogilag sem teljesen megnyugtató a helyzet. Még kevésbé állíthatjuk ezt a partnerek — erkölcséről, azaz a jogi határokon túlterjedő, sokszor megfoghatatlannak látszó, de valóságos zavarokat okozó magatartásról. Termékek meglehetősen kiterjedt körénél szerződési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok, a formával ezek szerint nincs hiba. A gyakorlatban azonban — mint azt különböző vizsgálatok, így a Gazdaságkutató Intézet elemzései bizonyították — a szerződés könnyen félretolható papír, hátrányos következmények nélküli beváltatlan ígéret. A megrendelő ugyanis kényszerűen tudomásul veszi, mit diktál a szállító cég, mert ha nem, akkor legközelebb szóba sem állnak vele. Még inkább így van ez a szerződési kötelezettség nélküli termékeknél, s persze, nem egy esetben fölcserélődnek a szerepek, a megrendelő másítja meg szándékát, megígérte valaminek az átvételét, s hirtelen eláll ettől. Furcsa viszonyokba pillanthattunk bele egy-egy szállítási megállapodás olvasásakor. Kiderül például, hogy a teljesítés határideje kényelmesen tág — az első félév, a harmadik negyedév, —, s miközben a megrendelőnek ebbe bele kell törődnie, azt is tudomásul vetetik vele, amit előszállítási jognak neveznek, azaz, kaphatja korábban az árut, az ő gondja mit kezd azzal. így könnyen megfejthetővé válik az a lázgörbe, amelyet negyedévenként, félévenként az ipar értékesítése alapján rajzolhatunk. Idén például az év első -------- negyedében húszmilliárd forint választja el a januárt és a márciust, utóbbi hónapban ennyivel több árut adtak el a termelők, mint az esztendő kezdő harmincegy napja alatt. Ennél is szemléletesebb az a tény, hogy a beruházási célokra történő értékesítés márciusban ötszöröse volt a januárinak, azaz zúdult az anyag, a félkész- és késztermék, amint ezen módon történt tavaly, tavalyelőtt. Nem véletlen, egyszeri jelenségről meditálunk tehát, hanem a zavaroknak arról a gócáról, amelyet mindenki kárhoztat, de fölszámolására kevesen csel ekszenek. Az utóbbihoz ugyanis át kellene törni a bűvös kört, az ígérünk, mert nekünk is ígértek, a megszegjük a szavunkat, mert velünk szemben is megszegték stílusú, típusú gondolkodás- és magatartásmódot. Nemcsak szerződésekről, cégszerűen aláírt papírokról van szó, hanem azokról az ígéretekről is, melyek ugyan hivatalosan, de nem köteles- ségszerűen hangzanak el. Aki kapja az ígéretet, valami miatt bajban van, s aki megígéri a gyors segítséget, készségét, megértését tanúsítja. Sűrűn azonban csak addig, amíg teljesíteni kellene a vállaltakat. Akkor közbeszól ez meg az, ilyen és olyan „váratlan” akadály, amiről persze már az ígéret megtételekor tudtak, de hátha csoda történik, meg egyébként is, mit szólnak, ha rögtön kimondják a nemet? Sok ígéret sem gazdagít egy cseppnyit sem, s e köznapi bölcsesség mintha újdonságként hatna annak számára, ki ígéri, mit magával sem hozott, otthon sem hagyott, amit tehát nem teljesíthet. Miért akkor a megértő bólo- gatás? Mert nem kerül semmibe, következménye szinte nincsen, s ha időlegesen is, de a jótevőnek kijáró hálát bezsebelhetik érte. Vannak, akik valóságos művészetté fejlesztették az ígérgetést — a szerződéses fegyelemről folytatott népi ellenőri vizsgálat jó néhány olyan vállalatra bukkant, amely egyetlen szerződését sem teljesítette a kikötéseknek megfelelően! —, akik szinte sportot űzve hitegetik a partnereket. Ezek a szóbűvészek---------- pályát téveszt t ettek. Valahogyan tudatni kellene ezt velük. Esetleg a jogi lehetőségek következetes alkalmazásával, az erkölcsi felelősség nagy nyilvánosság előtti számonkérésével. VERESS TAMÁS öntöznek Pihenőhelyek A városiasodással együtt jár, hogy a háztengerbe zárt ember szabad idejének egy részét a megszokott, éppen ezért a számára monotonná vált környezet helyett máshol, kevesebb megkötöttséget jelentő helyen kívánja eltölteni. iNémi késéssel ugyan, de sikerült ezt felismerni és most dicséretes buzgalommal látnak hozzá az üdülőterületek. strandok, parkerdők kialakításához. Megyénkben is, máshol is jó példák igazolják, hogy sorra alakulnak ki a megfelelő természeti környezetben a pihenés, a mozgásigény, a kikapcsolódás olyan helyei, amelyek tömegközlekedési eszközzel, kerékpárral vagy gyalogosan is könnyen elérhetők és sok ember befogadására alkalmasak. Jelentős részükön —■ aránylag kis anyagi ráfordítással — már készek, vagy készülnek azok a létesítmények, amelyek nélkülözhetetlenek, vagy éppen a látogatók iránti figyelmességet tanúsítják. Jó dolog ez, hiszen a városlakók hamarosan odaszoknak, megszeretik, egyszóval: eléri a célját. Azokat a helyeket, ahol különösen jól érzik magukat, még akkor is felkeresik, ha nagyobb távolságot kell megtenni érte. Az sem rossz, ha éppen ezért felkapott — túlzással: divatos — helyek alakulnak ki. Akkor kezdődik a baj, ha a terület gazdái elvétik a mércét és azt hiszik, hogy a harmadik, negyedik jól sikerült nyár után elérkezett az idő: világhírűvé lehet tenni az üdülőtelepet. A valóságtól elrugaszkodott tervek sorsát illetően nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy látni lehessen a jövőjét: sokat markol, keveset fog. Az is előfordulhat, hogy a túl fényes jövő ker- getése közben azt is eleszi a rozsda, ami már készen van. Más a kép, ha egy szerényebb igényekkel indult területről közben kiderül: többre is érdemes. Akkor jogos a bővítés, a szolgáltatás következő fokra fejlesztése, de az alapvető gondolatot soha nem szabad szem elől téveszteni. Nevezetesen azt, hogy a helyi, illetve a közelben lévő város lakosságát szolgálja. Ehhez lehet reális terveket készíteni és minden bizonnyal csak ezt bírja el különösebb megerőltetés nélkül a szívesen vállalt társadalmi munka értékével bővített költségvetés. így sem kis gond egy-egy területből — jó természeti adottságok esetén sem — olyan környezetet varázsolni, ahová szívesen mennek az emberek, mert tudják, hogy ott az vár rájuk, amit kívánnák: kellemes pihenési, egészséges, hasznos időtöltés. (F. 1.) Ma nyílik a Pécsi Ipari Vásár Pécs zászlódíszbe öltözött. Transzparensek, plakátok hívják fel a figyelmet a me- csekaljai város kiemelkedő eseményére, a július 1-én nyíló 6. Pécsi Ipari Vásárra. Csütörtökön délelőtt sajtótájékoztató vezette be a tíznapos programot. Rekordnak számít a kiállítók részvétele: a 210 hazai vállalat, üzem, szövetkezet mellett 36 külföldi — jugoszláv, bolgár, finn és szovjet — kiállító szerepel Pécs testvérvárosaiból Eszékről, Szlivenből, Lahtiból és Lvovból. Csütörtökön délután a kiállító vállalatok képviselői jelenlétében kiosztották a 6. Pécsi Ipari Vásár díjait. Paksi Állami Gazdaság Valóra váló tervek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Koppány menti Egyesült Tsz tervei között szerepel többek között egy korszerű tehenészeti telep létrehozása 1980-ig, amely 500 magyar- tarka szarvasmarha befogadására alkalmas. Tenyésztési programjukban pedig célul tűzték ki a tejtermelőképesség javítását, ezen belül a tejzsír és tejfehérje emelését, a fejhetöség fokozását, a korai tenyésztésbevételt és természetesen a tbc-mentes állomány kialakítását. Támogatni kívánják a háztájit is A célkitűzés helyesnek bizonyult, hisz már ez év végére 400-ra emelkedik az állomány száma. Ugyanis a Koppányszántón és Értény- ben levő 82, illetve 150 te- nyészüszőt meghagyják saját állományuk növelésére. Ezzel jelentős lépést tettek tervük valóra váltásához. Igaz ugyan, hogy szükség lenne ezek árára — mivel a jég súlyos károkat okozott —. de remélhetőleg nem hiányzik majd ez az összeg. Az állomány pedig rövid időn belül meghozza a kívánt hasznot. A gazdaságosság érdekében idén is folytatják a legeltetést. Ez állategészségügyi és tenyésztési kihatása mellett a tejtermelés növelését is szolgálja. A közös mellett a tsz vezetősége gondoskodik a 3 községben levő háztáji állományról is. Az 5 gulya legeltetésén túl június végéig 50 vagon szénát biztosítottak a háztájinak. De 40 vagon árpa megvásárlását is lehetővé teszik, melyből minden tag a végzett munkája után vásárolhat. A tervek tehát reálisak, s úgy tűnik, határidő előtt valóra válnak, ha továbbra is így végzi munkáját ez a kollektíva. Erre pedig minden remény megvan. ÉKES LÁSZLÓ Nagyobb területen Több mint kétszeresére növelte az öntözött területet a Paksi Állami Gazdaság, tavaly óta. Major László gazdasági igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a fejlesztéssel a maximális lehetőséget kihasználják: ennél több növényt már nem tudnának mesterséges csapadékban részesíteni a jelenlegi adottságok mellett. Dicséretes és példamutató törekvés amit megvalósítottak, hiszen az időjárás gyakran okoz kellemetlenséget az utóbbi években, és az aszálykárok rendkívül nagyok lehetnek a nem öntözött területeken. Tavaly 192 hektár kapott vizet, vagyis 100 hektár paradicsom, 50 hektár zöldbab és a cukorrépából 42 hektár. Az idei esztendő számai a következők: a búzavetésből is öntöztek 80 hektárt, amíg kellett, illetve lehetett, mert ez a terület benne van a zöldséges forgóban, tehát rendszerint zöldségfélét termesztenek benne; öntöznek .továbbá a Paksi Állami Gazdaság .földjein 120 hektár paradicsomot, 90 hektár zöldbabot, 139 hektár füves herét (trágyalészórós öntözéssel) és ugyancsak 139 hektár cukorrépát, a gerjeni kerületben; ez összesen 568 hektár. Hét korszerű — szekszárdi önjáró — öntözőberendezéssel rendelkezik a gazdaság, 12 ember irányítja, illetve szolgálja ki a gépeket. Kicsi ez a létszám, kétszer ennyi dolgozó is elkelne, hiszen kettős műszakban történik az öntözés. A Duna szocialista brigád tagjai vállalták a munkát és hibátlanul végzik, ha kevesen vannak is hozzá. A füves here tavalyi telepítésű. Az első kaszálásból hektáronként 50 mázsa szénát nyertek, a második kaszálás július 10-e körül kezdődik. Értékes, jó minőségű széna van a kazlakban, jó takarmánya lesz minden szarvasmarhának: tehénnek, ► növendéknek és hízónak egy- . aránt. Öntözés nélkül azonban már nem sokat lehetne ..várni a füves herétől az egyhónapos szárazság után szegényes eredményt adott ■ívolna a második kaszálás. Igen nagy jelentősége van itt az öntözésnek, szinte felmérhetetlen. A kertészeti termékeket, a ' paradicsomot és a zöldbabot la konzervgyárnak szállítja majd a gazdaság, mint min- . den évben, és remélhetőleg •növelni tudja a mennyiséget az öntözés eredményeként. (gemenci) fotó: Gottvald Károly A zöldbabot is megáztatja az önjárá berendezés
