Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

'Képújság Dr. Szekér Gyula fogadta a Bundesbank elnökét Dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes hivatalában fo­gadta dr. Otmar Emmingert, a Deutsche Bundesbank elnö­két. Képünkön: dr. Szekér Gyula dr. Otmar Emminger és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a találko­zón. (Képtávírónkon érkezett.) Spanyolország kérelme Marcelino Oreja spanyol külügyminiszter csütörtök délben átadta Henri Simonét belga külügyminiszternek, a Közös Piac soros elnökiének azt a levelet, amelyben a madridi kormány kéri a hi­vatalos tárgyalások megkez­dését Spanyolországnak az Európai Gazdasági Közös­ségbe való felvételéről. Ezt maga a spanyol kül­ügyminiszter jelentette be csütörtök délután egy sajtó­értekezleten, amelyet belga kollégájával együtt tartott. Simonét „történelminek” nevezte a felvételi kérelem átnyújtását, de rögtön hoz­záfűzte, hogy a felvételi tár­gyalások „nehezek és bonyo­lultak” lesznek; tehát „türel­mesen” kell a tanácskozások­kal haladni. Marcelino Oreja is aláhúz­ta a tárgyalások során előre­láthatólag felvetődő kérdések bonyolultságát, s azt mondot­ta: nem hiszi, hogy a Közös Piacba való belépésre hamar sor kerül. PANORÁMA PÁRIZS A hivatalos látogatáson Pá­rizsban tartózkodó Abdesz- szalam Triiki líbiai! külügy­minisztert csütörtökön fogad­ta Valéry Gisöard d’Esitaing köztársasági elnök. Az Elysée-palota szóvivőjének tájékoztatása szerint a talál­kozón átfogó eszmecserét folytattak általában az afri­kai helyzetről, ezen belül Lí­biának ai szomszédos álla­mokhoz fűződő kapcsolatai­ról. A francia elnök hangoz­tatta, hogy országa kész „a baráti párbeszéd folytatásá­ra” Líbiában. Trikíi csütörtökön folytatta tárgy állásait Gui’ringaud fran­cia külügyminiszterrel. MADRID Csütörtökön királyi rende­letet közölt a spanyol hivata­los közlöny. A nendeleték ér­telmében, Adolfo Suarez mi­niszterelnök javaslatára, ke­gyelemben részesítik az ETA baszk szervezet nyolc tagját, akiket körülbelül két hónap­pal ezeHőtt kiutasítottak Spa­nyolországból, de illegálisan visszatértek hazájukba. Háromhatalmi konzultáció Genfben mm Ősszel folytatják a tárgyalásokat Mint Moszkvában közölték, július 13 és 27-e között Genf­ben sor kerül az atomfegy­ver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló meg­állapodással kapcsolatos tár­gyalásokkal foglalkozó há­romoldalú konzultációk első menetére, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia küldöttségeinek részvételével. A tárgyszerű légkörben le­zajlott megbeszéléseken a fe­lek megvizsgálták a megálla- polás számos alapvető kér­dését. Megállapodtak abban, hogy a konzultációkat októ­ber 3-án, Genfben folytatják, s a közbeeső időben a három kormány szoros kapcsolatot tart egymással. A megbeszéléseken a Szov­jetunió küldöttségét Igor Mo- rohov, az állami atomenergia­bizottság első elnökhelyette­se, az Egyesült Államok dele­gációját Paul Warnke, a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója, Nagy-Britannia küldöttségét pedig Percy Cradock nagy­követ vezette. A genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki ülésén a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői tájékoztatták a részvevőket a küldöttségeik közötti három­oldalú tanácskozásról. A há­rom ország delegációi a nuk­leáris fegyverkísérletek álta­lános és teljes betiltására vo­natkozó szerződést érintő kérdéseket tekintették át. A Szovjetunió képviselője a bizottság előtt kijelentette, hogy országa a kísérletekkel kapcsolatos problémák mi­előbbi megoldását szorgal­mazza, s ennek érdekében konkrét, építő jellegű erőfe­szítéseket tesz, mivel ezt a feladatot nagyon fontosnak tartja a nukleáris-fegyverke­zési verseny megfékezéséhez. Éppen ez a kérdés foglalja el az egyik központi helyet a leszerelési bizottság tevékeny­ségében is. Mindhárom ország képvise­lői intenzívnek és tárgyszerű­nek nevezték a szerdán véget ért előzetes tárgyalásokat. LAPZÁRTA LONDON Joshua Nkomo, a Zimbab­wei Hazafias Front társelnö­ke, aki Londoniban a legújabb angol—amerikai békekezde- ményezésekről tárgyad brit politikusokkal, szerdán soron kívül egyórás megbeszélést folytatott James Callaghan angol min'iszitereilnökkel. Bgy brit szóvivő szerint a tárgya­lás tájékozódó jellegű volt.. MOSZKVA A Szovjetunióból szerdán iFöld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—934 jelzésű mesterséges holdat, melynek feladata a világűr kutatásá­nak folytatásai. A mesterséges hold beren­dezései kifogástalanul mű­ködnék. Ostromgyűrű Etiópia körül Az afrikai földrészen a gyarmatosítás történelmi örökségéképpen egész sor, vi­lágpolitikai méretekben is veszélyes feszültséggóc ala­kult ki. Ezeknek a sorában is különleges helyet foglal el az a mind nagyabb szabású ma­nőver, amelynek célja az etiiópiiai forradalom megfoj- tásla. Nem véletlen, hogy Etiópia körül ilyen rendkívül éles helyztet alakult ki. Ennek ha­tározott politikai és stratégiai mlagyarázlata van. Ami az ügy politikai résziét illeti': egyre több jel mutat arra, hogy az Etiópiát kormányzó katonai forradalmi tanács és elnöke, Mengisztu Mariáim a tudomá­nyos szociálizmus elvei alap­ján igyekszik elindulni azon a rendkívül hosszú úton, amelyet a raibszolgatartó rendszerből és a feudalizmus­ból éppen hogy kiemelkedő országnak meg kell tennie. A vezető katonai csoportnak ez a törekvése a< politikai, gya­korlatiban azt jelenti, hogy az etiópiai rendszer a Szovjet­unió sokoldalú — mindenek­előtt diplomáciai és gazdasá­gi — támogatásával kíván előrehaladni. STRATÉGIAI HELYZET Ha mindez egy kisebb, és kevésbé érzékeny fekvésű or­szágban történne, akkor is szükségszerűen elindítaná az imperialista és neokolonialis- ta erők ellenreakcióját. Etiópia azonban tizennégy­szer akkorra, mint Magyar­ország, lakosSág'a afrikai vi­szonylatban tekintélyes: megközelíti a harmincmilliót. Éppen nagy kiterjedésénél fogva stratégiái összekötő kapocs Kelet-A'írifca északi (Egyiptom, Szudán) és déli (Kenya, Tanzánia) része kö­zött. Mind politikai, mind pedig hadászati szempontból bo­nyolítja még ezt a helyzetet a Vörös-tenger és az Adeni- öböl kijáratának, valamint Szomáliának a problémája. Itt három egymással össze­függő, veszélyesen feszült kérdést kellene megoldani. Az egyik Etiópia északi tar­tományának, a Szudánnal ha­táros Eritreánaik a szeparatis­ta mozgalma. Ezt a mozgal­mat a forradalmi kormány­zat a császári Etiópiától „örö­költe”. A szeparatista moz­galom élőjele azonban meg­változott, hiszen más dolog leszakadni egy feudális csá­szárság testéről és ismét más megbontani egy politikailag háladó, forradalmi rezsim egységét. Emellett az Eriit,rea- kérdés nem kevesebbet je­lent, mint azt, hogy Eritrea nélkül Etiópiának nincs vörös-tengeri partvonala. Eritreával együtt azonban körülbelüli nyolcszáz kilomé­ter hosszúságibáni kézben tart­ja Vörös-tenger nyugati part­jának déli felét. Márpedig: a közél-keleti olaj tíz százaléka a Vörös-tengeren keresztül halad Nyugat-Európa felé. TERÜLETI KÖVETELÉS Ezzel összefügg a Szomália és Etiópia közötti viszony. Szomália Etiópiához hasonlít­ható forradalmi politikát folytat — a két ország között mégis rendkívül éles a fe­szültség Lényegében azért, mert Szomália igényt tart az egyik nagy etióp tartomány, Ogaden egy részére. Szomália e pillanatban valószínűleg egész Afrika stratégiailag leg­fontosabb állama. Afrika úgynevezett „szarván” fek­szik, tehát övé az Adeni-öböl déli partja, szemben az Araib- féL'szigett'el. És övé csaknem ezerötszáz kilométer hosszú­ságiban ettől délre az afrikai partvonal az Indiai-óceán mentén. Ez az az útvonal, ahol a közel-keleti olaj to­vábbi nyolcvan százaléka ha­józik Nyugat-Európa felé. Ha tehát a forradalmi Etiópia és Szomália szövetségesek, ak­kor Kelet-Afrika stratégiai helyzete döntően megválto­zik mind az imperializmus politikai, mind pedig katonai és gazdasági érdekeinek ká­rára. iá jelenlegi helyzet lényege éppen az, hogy a legkülönbö­zőbb politikai erők eddig si­kerrel torpedózták meg Etiópia és Szomália közele­dését. Azonos vagy hasonló politikai vonaluk ellenére a két országot heves és elkese­redett viszály állítja szembe egymással. Ennek a viszálynak része a harmadik stratégiai elem, a most függetlenné vált hajda­ni francia gyarmat, a Dzsi- bu'ti Köztársaság. Ez éppen az egész körzet stratégiái gyújtópontjában helyezkedik el, pontosan a Vörös-tenger kijáratánál, Szomália és Etiópiá között. Végül: itt van Etiópia egyetlen, létfontossá­gú vasútvonalának, az Ad­dis zjAbeba—Dzsiibuti vasút­nak a végállomása. A RIJADI BANKÁR Aligha lehet csodálni, hogy óriási erők mozdultak meg Etiópia elszigetelésére és megfojtására. A legközvetle­nebb szerepet ebből a szem­pontból Szudán játsisZa, amely aiz Etiópia-ellemes erők propaganda- és utánpótlási központja, s az eritreai sze­paratista hadisereg fő támo­gatója. Szudán mögött sora­kozik fel Egyiptom, bankár­ként Szaúd-Arábia és termé­szetesen a háttérben az egész stratégiai koncepció kidolgo­zóija: az Egyesült Államok. (Nem érdektelen megemlíte­ni, hogy a legutóbbi hetekben Kínia is csatlakozott ehhez a szövetségihez. Pekingben fo­gadták a szudáni külügymi­nisztert és egyértelmű támo­gatásiról biztosították.) A front másik szárnya Szo­mália. Itt az a különleges helyzet alakult ki, hogy a rendszer megtartotta belpolii- tilkailaig forradalmi orientá­cióját — miközben objektív szövetségesévé váltak mind­azok a nemzetközi erők, ame­lyék Etiópia megfojtására tör­nek. Éppen ezért a helyzet kulcsát Etiópia és Szomália viszonyában kell keresni. A világ-haladó erői arra össz­pontosítják erőfeszítéseiket, hogy a két ország közötti fe­szültséget feloldják. Ha sike­rül felülemelkedni a törzsi múltban gyökerező, makacs, de voltaképpen másodrendű területi problémákon, — a két rendszer természetes szö­vetségese egymásnak. A „déli front” helyzetének alakulásá­tól függ, hogy az imperializ­mus be tudja-e zárni az ostromgyűrűt Etiópia körül. Egyiptomi-líbiai csúcsértekezlet? Jasszer Arafat, a PFSZ vég­rehajtó bizottságának az egyiptomi—líbiai viszályban közvetítő elnöke jószolgálati küldetését befejezve, szerdán Damaszkuszba érkezett, s a WAPA palesztin hírügynök­ség jelentése szerint közölte, hogy a két ország beleegye­zett a vitás kérdések rende­zését szolgáló csúcsértekezlet megtartásába. Jasszer Arafat szerint a találkozót vagy Ku- vvaitban vagy Algírban ren­dezik meg. Nem közölte azon­ban, hogy az értekezletet mi­kor tartják, s kik képviselik rajta Líbiát és Egyiptomot. A két ország határán a je­lek szerint nyugalom van, de a „szóháború” tovább folyik. Egyiptom csütörtökön is­mét éles propagandatámadást intézett Líbia ellen. A félhi­vatalosnak tekintett kairói A1 Ahram című lap azzal vá­dolta a tripoli vezetést, hogy válsághelyzetet teremt, s még külföldön is toboroz önkénte­seket az Egyiptom elleni harcra. Az egyiptomi—líbiai vi­szály rendezését célzó diplo­máciai tevékenységbe bekap­csolódott Eyadema togói el­nök szerdán Alexandriába ér­kezett és tárgyalt Szadat el­nökkel. A megbeszélés után továbbutazott Tripoliba. Atom - békés célokra Húsz éve, 1957. július 29-én lépett hatályba az ENSZ ha­tározata alapján az az alap­okmány, amelyet egy, e célra összehívott nemzetközi diplo­máciai értekezlet dolgozott ki és fogadott el a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség lét­rehozásáról. Az ENSZ családjához tarto­zó, de attól függetlenül mű­ködő szervezetnek kezdetben nyolcvan, jelenleg több mint száz állam, közöttük hazánk is tagja. A Bécsben székelő ügynökség célkitűzését az alapokmány így határozta meg: „...feladata, hogy meggyorsítsa és szélesebb kö­rűvé tegye az egész világon az atomenergia felhasználá­sát a béke, az egészségügy és a jólét érdekében. Lehetősé­geinek határán belül bizto­sítsa, hogy az általa vagy ké­résére, illetve felügyelete vagy ellenőrzése mellett nyúj­tott támogatást ne használják föl katonai célok előmozdítá­sára”. Nagy figyelmet fordít a szervezet arra, hogy az ener­giában szegény, illetve a fej­lődő országokban elterjedje­nek az atomerőművek, ame­lyek működési és szervezési, biztonsági tapasztalatait az ügynökség gyűjti össze és bo­csátja a tagállamok rendelke­zésére. Az ügynökség munkájának egyik fő területe a természe­tes környezetet szennyező xa- dióaktív anyagok viselkedésé­nek sorsának és következmé­nyeinek tanulmányozása. A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség az ENSZ egyik legjelentősebb és legéletképe­sebb szervezete. Különös je­lentőséget kapott akkor, ami­kor az atomsorompó-szerző- dés megvalósításának ellenőr­zését ráruházták és kidolgoz­ta, megkötötte a biztosítéki egyezményeket az egyezményt aláíró államokkal. A szervezet húsz éve dol­gozik az emberiség félelme­tes eszközének, az atomnak békés célokra történő fel- használásán, s eddigi munká­ja azt mutatja: a jövőben is eredményesen járulhat hozzá a békés emberi célok meg­valósításához. Tűzvész Kaliforniában Borzalmas tűzvész pusztított a kaliforniai Szent Barbarán. A jelentések szerint 200 ház leégett. Képünkön: az egyik üdülőnegyed a tűzvész után. (Képtávírónkon érkezett.) Pakisztán Októberben általános választások Ziaul Hak tábornok, a pa­kisztáni katonai kormányzat vezetője szerdai rádió- és te­levízióbeszédében ismét meg­erősítette, hogy októberben általános választásokat tarta­nak az országban. A tábornok kifejtette, hogy a következő hónap elejétől szabadon bocsátják a „védel­mi őrizetben” tartott politikai vezetőket, köztük Bhutto volt miniszterelnököt, illetve az ellenzéki Pakisztáni Nemzeti Szövetség letartóztatott tagja­it. Hak közölte: augusztus el­sejétől a katonai kormányzat engedélyezi „korlátozott poli­tikai tevékenység” kifejtését. Az intézkedés értelmében a politikai vezetők zártkörű gyűléseket szervezhetnek, de egyik part sem léphet fel nyilvánosan: azaz, nem áll rendelkezésükre a sajtó, nem tarthatnak politikai találko­zókat, felvonulásokat. A tá­bornok ugyanakkor utalt ar­ra is, hogy szeptemberben — a Ramadan muzulmán ünnep­ség befejeződése után — to­vábbi enyhítéseket foganato­sítanak a politikai életben.

Next

/
Thumbnails
Contents