Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
A ^PÚJSÁG 1977. július 27. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hiába vártuk az autóbuszt... , A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és szolgáltató Vállalat 5-ös számú gyáregysége, Várdomb, dolgozói nevében Búzás József aláírásával érkezett levél szerkesztőségünkbe. „Kérjük a Volán 11-es számú Vállalatot, hogy amennyiben menetrendváltozást eszközölnek, szíveskedjenek figyelembe venni egyes üzemek munkaidejét. Nagyon sajnálatos, hogy amióta érvényben van a nyári menetrend, két esetben (június 11- én és 25-én), hiába vártuk az autóbuszt, aminek haza kellett volna szállítani az érvényes bérlettel rendelkező dolgozókat.” Piegl Ferenc, a 11-es számú Volán Vállalat igazgatója válaszát közöljük: — Tudomásunk szerint a MEZŐGÉP vállalat várdombi gyáregységének dolgozói vállalatunkkal azonos szombaton tartja szabadszombatját. Az elmúlt hónapban minden szombaton dolgoztak, kommunista műszak szervezése miatt. Vállalatunknál kérték, hogy ezért minden szombatra biztosítsunk autóbuszt, hogy minden dolgozó haza tudjon utazni. Az eltérő munkarend megzavarta a forgalmi szolgálattevőnket és az autóbuszt június 11-én és június 25-én, jelentős késéssel állította ki. Emiatt több dolgozó nem várta meg az autóbuszt. Vállalatunk július hónapban is kiküldte az autóbuszt szombati Telefonszámunk: 129-01, 123-61. napokon, de tudomásunk van arról is, hogy azt a dolgozók nem vették igénybe. Vállalatunknál nem jelentették be, arra már a továbbiakban .nincs szükség. Útépítés Gerjenben Asztalos Józsefné gerjeni olvasónk azt panaszolja, hogy községükben a Dózsa György és a Kossuth Lajos utcában átépítik az utat, körforgalmat akarnak létesíteni. Anyagiakkal nem az egész községet, hanem csak a két utca lakóit terhelik meg. Olvasónk ezt igazságtalannak tartja. Dr. Kiss Frigyes, a Tolna megyei Tanács V. B. Paksi Járási Hivatala elnöke a következőket válaszolja: — Gerjen községben valamennyi tanácsi kezelésű út jelenleg kiépítetlen, ezért nagy jelentőségű, hogy a tanácsülés 1977. február 28-án 3/1977. számú határozatával döntött a Dózsa György út és Kossuth Lajos út korszerű, szilárd burkolattal történő kiépítéséről. Az útépítés költségeit felújítási hitelből és saját fejlesztési alapból biztosították. A tervezett utak kiépítése indokolt, mert a csapadékos és a téli időszakban gépjárművek közlekedése lehetetlen. Az út- és közműfejlesztésről szóló 8/1970. ÉVM—PM számú együttes rendelet értelmében az 1970. január 1. napját követően létesített közművek és közút esetében a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulás mértékét a jogszabályi keretek között a községi tanács 18/1972. (XI. 27.) sz. tanácshatározattal állapította meg, mely összeg pormentes közút esetében 1500 forint. A községi tanács, figyelemmel a 9/1977. (I. 28.) ÉVM— PM számú együttes rendeletre, tervezi a korábban megállapított út- és közműfejlesztési hozzájárulás kivethető összegének felemelését. A tervezetet a soron következő tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás céljából. A községi tanács vb szakigazgatási szerve méltánylást érdemlő esetben (pl. alacsony jövedelmű, nyugdíjas, nagycsaládos személy esetében) kamatmentes részletfizetési kedvezményt, vagy meghatározott időre szóló kamatmentes haladékot adhat a hozzájárulás összegének megfizetésére. Az Önök családja esetében indokolt a fenti kedvezmény megadása, melyre felhívtam a helyi tanács figyelmét. Tiszta víz folyik a csatornába Emődy Janka szekszárdi olvasónk teszi szóvá, hogy a megyszékhelyen, a Széchenyi utcában az építkezésnél, egy csövön keresztül hónapok óta, éjjel-nappal tiszta viz folyik a csatornába. „Elfolyik haszontalanul, pedig gondolom, lehetne hasznosítani. Malterkeverésre, mészoltásra, utcaöntözésre stb.” Borbás István, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója a következőket válaszolja: — A Szekszárd, Széchenyi utca posta és áruház építésének területéről valóban „tiszta víz” folyik a csapadékvíz-csatornába, de ez nem a vízmű által termelt és szolgáltatott ivóvíz. Az építkezés alapozása és az egyéb földalatti műtárgyak és vezetékek kivitelezése érdekében — a magas talajvízszint miatt — úgynevezett vákuum-kutas ta- lajvízszint-süllyesztés vált szükségessé, ez a víz folyik az utcára. A látszólag tiszta talajvíz nem minden esetben tiszta, mivel a felszínről a csapadékvízzel szennyezőanyagok szivárognak le a talajba. A talajvíz ivóvízként történő felhasználásához, hogy az előírt minőségi követelményeknek megfeleljen, számos helyigényes és költséges tisztítási műveletet kell elvégezni. (Reméljük, hogy .a szóvá tett komoly mennyiségű víz- elfolyásra azok az illetékesek is felfigyelnek, akik hasznosítani tudják a manapság nagyon drága vizet.) Üzenetek: Kérjük olvasóinkat, hogy lapunk ön kérdez — Mi válaszolunk rovatának csak teljes névvel és címmel ellátott leveleket írjanak. Válaszolni — akár levélben, akár lapunkban — csak azokra áll módunkban. Ml VÁLASZOLUNK 1. Tegnap délután a hatórai busz elgázolta Miss Bobbdtot. Nem is tudom, mit mondhatnék még róla; hiszen mindössze tízéves volt és mégsem akad olyan ember a városban, aki elfelejtené őt. Először is minden cselekedete rendkívüli volt, attól a perctől kezdve, hogy először megpillantottuk, az pedig egy évvel ezelőtt történt. Miss Bobbit és az édesanyja azzal a bizonyos hatórai busszal érkezett, amely Mobile-bői jön. Történetesen az unokaöcsém, Billy Bob születésnapja volt, s így a város egész gyerekserege összegyülékezett a md házunkban. Az elülső tornácon ültünk, fagylaltot és csokoládétortát ettünk, almikor a busz befordult a Deadman’s Curve-nél. Azon a nyáron egy csepp eső sem esett; rozsdás szárazság borított mindent. El néni azt mondta, ha nem kövezik ki az országutat, akkor ő elköltözik a tengerpartra, hiszen az úton elhaladó autók pora néha egy órán át is ott lebegett a levegőben. Szóval, ott ültünk a tornácon, a gyümölcsfagylalt olvadozott a tányérunkon, amikor hirtelen, mintha csak titkos kívánságunk meghallgatásaképpen, hogy történjék végre valami, valóban történt. Az út vöröses porából felbukkant Miss Bobbit. Vékony csontú kislány volt, suhogósra keményített citromszínű délutáni ruhácskában, felnőttes mozgással, egyik kezét a csípőjén nyugtatva, másik kezében vénkrsa-szonyos ernyőt tartva. Édesanyja két kartonbőröndöt és egy kurblis gramofont cipelve bandukolt a nyomában. Néma tekintetű, éhes mosolyú, ösztövér, lompos aslszony volt. A verandán ülő gyerekek annyira elcsendesedtek, hogy amikor, néhány darázs zümmögni kezdett körülöttük, - a lányoknak ajkára fagyott a visongás. Figyelmükéi túlzottan lekötötte a közeledő Miss Bobbit és az édesanyja, akik ezalatt már odaértek a kapuhoz. — Elnézést kérek — szólalt meg Miss Bobit olyan hangon, mely egyszerre volt bársonyosan sima és mégis gyermekes, mint egy szép szalag, Truman Capote: A csodálatos Miss Bobbit s olyan makulátlanul pontos, mint egy filmsztáré, vagy egy takarítónőé — beszélhetnék a ház felnőtt lakóival? Ez persze El nénit jelentette; s többé-'kevésbé engem. De Billy Bob, s az összes többi fiú, akik még 14 évesek sem völtak, mind odasereglettek a kapuhoz. Arokifejezésük olyan volt, mintha még sosem láttak volna kislányt életükben. Olyat mindenesetre nem, mint Miss Bobbit. Ahogyan El néni megjegyezte, ki a csuda látott olyasmit, hogy egy gyerek fesse magát? A rúzs nairandsSzínű csillogást kölcsönzött az ajkának, s vör- henyes, fürtökbe szedett dús haja szinte már olyan volt, mint egy paróka, szemöldökét pedig értő kézzel húzták ki. S mindezzel együtt volt benne valami sovány méltóság, valóságos kis hölgy volt, sőt mi több, egyenesen a másik szemébe nézett, férfias keménységgel. — Az én nevem Miss Lily Jane Bobbit, Miss Bobbit, a Tennessee állambeli Mem- phisből — jelentette ki ünnepélyesen. A fiúk a lábujjukra szegezték a szemüket és a verandán Cora McCall, akinek az idő tájt Billy Bob udvarolt, a leánysereg élén nevetésben tört ki. — Vidéki gyereksereg — szólalt meg Miss Bobbit, s értő mosollyal és ügyesen megpörgette napernyőjét. — Az anyám — s ekkor a csúnya nő bóliniással vette tudomásul, hogy róla van szó —, az anyám és én itt vettünk ki szobát. Lenne szíves valaki megmutatni, hogy hol van Mrs. Sawyer háza1? — Persze, persze — mondta El néni —, az ott Mrs. Sawyer házai, pontosan szemben velünk. — Ez az egyetlen painzió a környéken, m'a- gas, sötét, régi épület, mintegy két tucat villámhárítóval a tetején: Mrs. Sawyer halálosan félt a vihartól. Billy Bob fülig pirulva megszólalt: — „Kérem, asz- szonyom, olyan meleg nap van meg minden, akarnának-e egy kicsit pihenni és enni egy kis gyümölcsfagylal- tot?” Mire El néni is buzgón hozzátette: „Persze, jöjjenek csak be.” De Miss Bobbit a fejét rázta: — Nagyon hizlal a gyü- mölcsifagylalt; de azért merci a kedvességet. — És ezzel neki is vágtak az úttestnek, az anya félig a porban vonszolta a csomagokat. Aztán Miiss Bobbit komoly arckifejezéssel visszafordult, szemének aranysárgája egy árnyalattal elsötétedett, s úgy tekintett rájuk, mint akii megpróbál emlékezetébe idézni egy verset. — Az édesanyám beszéd- rendellenességékkel küzd, s ezért szükségképpen nekem kell beszélnem helyette — jelentette ki gyorsan., majd mélyet sóhajtott. — Az anyám kitűnő varrónő, ö készítette a memphisd és tallhassee-i társasági hölgyek legelőkelőbbjeinek ruháit. Nincs kétségem., hogy önök észrevették és megcsodálták azt a ruhát is, melyet én viselek. Minden egyes öltését az anyám varrta, saját kezével. Anyám minden szabást, minden fazont el tud készíteni, s épp a minap nyerte meg a Ladies’ Home Journal huszonöt dolláros; díját. Mindezen . túl anyám1 horgolni, kötni és hímezni is tud. Ha bármiféle ilyesmire van szükségük, kérem, jöjjenek el anyámhoz. És kérem, tudassák mindezt barátaikkal és családjukkal. Köszönöm. — Aztán nagy suhogás és zizegés közepette el is tűnt. Cora McCall és a többi lány idegesen, gyanakodva ránci- gállta a masnit a hajában, és nagyon savanyú arccal néztek egymásra. — Miss Bobbit vagyok — mondta Cora gonosz fintorba vonva arcát — és én vagyok Erzsébet királynő, persze, pontosan az vagyok, hahaha. Továbbá — tette hozzá Cora — az a ruha olyan vásári volt, amilyen csak lehet. Amii viszont engem illet — mondta Cora —, az én ruháim Atlantában készülnek, továbbá a cipőimet New Yorkból kapom, s akkor még nem is említettem az ezüsttürkiz gyűrűmet, amely egyenesen Mexikóból való. El néni azt mondta, hogy nem szabad így viselkedni egy másik gyermekkel, aki idegen a városban, de a kislányok csak sikongattak, mint a boszorkányok, és egyik- másik fiú is csatlakozott hozzájuk, és olyan szavakat mondtak, hogy El néni elvörösödött é® kijelentette, hogy valamennyiüket hazaparancsolja, s ráadásul még az édesapjuknak is beárulja őket. De még mielőtt beválthatta volna a fenyegetését, maga Miss Bobbit avatkozott közbe azzal, hogy keresztüliejtett a Sawyer-ház tornácán. új lélegzetelállító öltözékben. Szökellő léptekkel jött le az udvarba, s cipelte magával a gramofonját. Felhúzta, rátett egy lemezt, s a tejszínű éjszakában felcsendült a Luxemburg grófja. Müss Bobbit a kis rövid, fehér szoknyácskájában olyan volt. mint egy púderpamacs, hajában lobogtak az aranyszalagok. Keringőzni kezdett körbe-körbe-körbe. mígcsak El néni meg nem szólalt, hogy ő már a látványba is- beleszédül. A lányka csak akkor állt meg. amikor ismét fel kellett húzni a. gramofont: s amikor a Hold lehanyatlott a hegygerinc mögött, és elhangzottak az utolsó vacsorára hívó harangok. Miss Bobbit még mindig kint volt a sötétben és pörgött, mint egy búgócsiga. (Folytatjuk) Jogszabályokról — röviden Az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló korábbi rendelkezést módosítja a Minisztertanács 24/1977. (VII. 7.) számú rendeleté, megjelöli, hogy mely szervezetek és kik végezhetnek építőipari tevékenységet a tevékenységi körükre és szakképzettségükre vonatkozó előírások keretei között, előírja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szak- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásának elsődleges feladata i'lletékasségíi területén az alapító szervezetek, illetve a mező- és erdőgazdaság építési igényeinek kielégítése, szabad kapacitása terhére pedig a helyi, elsősorban kommunális építési-szerelési munkák végzése. Az adminisztratív-ügyviteli dolgozók idény jellegű foglalkoztatásáról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 24/1977. (VII. 7.) MÉM számú rendelete, amely meghatározott időszakban és munkakörökben a rögzített létszámot meghaladó létszám foglalkoztatását teszi lehetővé külön, engedély nélkül, határozott időre szóló munka- szerződéssel. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny idei 53. számában jelent meg. A háztáji föld pénzbeni megváltásának rendezése, a háztáji föld területének nagysága szőlő- és gyümölcsös művelési ágú háztáji föld esetén, a tsz-tagot megillető háztáji föld, illetve terményjuttatás mértékének megállapítása a belépés évében, a katonai szolgálatra' bevonult tsz-tagok háztáji földhasználata tárgyában, és több hasonló kérdésben jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elvi á 1 - lásfoglalásaa Mezőgaz- dáSági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 21. számában, s mert talán a katonai szolgálatra bevonulok háztáji föld- használatával kapcsolatban merült fel gyakrabban probléma,, az idevonatkozó állásfoglalásiból idézünk: „A katonai szolgálat önmagában nem jogosít a háztáji föld használatára, de a megszerzett jogot sem szünteti meg. Uj jogosultság szempontjából döntő annak vizsgálata, hogy a tag bevonulását megelőző töredék évben miként tett eleget a termelőszövetkezettel szemben fennállott munka- végzési kötelezettségének, természetesen arra is kiterjedően, hogy az időarányos munkateljesítés elmaradása a tagnak felróható-e vagy sem.” Csupán utalunk arra, hogy eligazítást ad az említett állásfoglalás a tsz-tagok jubileumi jutalmának esedékessége és kifizetése tárgyában is. A kiskorúak rendszeres nevelési segélyezésének egyes kérdéseiről jelent meg hivatalos közlemény a Művelődésügyi Közlöny idei 13. számlában. Dr. Deák Komád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Az operamíívészet Bulgáriában Rajna Kabaivanszka, a Carmen címszerepében Bulgáriában a hivatásos opera 1890-ben kezdte meg működését. De „teljes” opera- színházról, állandó és hivatásos szólistákkal, énekkarral, zenekarral és balettegyüttessel csak 1908 óta lehet szó, amikor megalakult a Bolgár Opera Egylet — ma a Szófiai Állami Opera. Az új színház repertoárjába olyan világhírű alkotások kerültek, mint amilyenek az „Aida”, „Carmen”, „Trubadúr”, „Faust”, „Traviata” stb. A bolgár operaművészet igazi virágzása azonban 1944- től, a szocialista forradalom után kezdődött. Jelenleg Bulgáriában 8 operaház van, ebből 7 vidéken. Az operaművészet fejlődéséhez az országban számos neves bolgár zeneszerző is hozzájárul: Ljubo- mir Pipkov, Paraskev Had- zsiev, Veszelin Sztojánov és több mások, fiatalabb alkotó- művész neve is ismertté vált. A nemzetközi operaszínpadon a bolgár énekesek neve márkát jelent. Borisz Hrisz- tov, Elena Nikolaj, Nikoláj Gyaurov, Dimitar Uzunov, Nikola Nikolov, Nikola Gju- zelev, Rajna Kabaivanszka, korunk legismertebb énekesei közé tartozik. (Szófia-Press—KS) Anyasági Becsületrend Mongóliában, a Nagy Népi Hurál elnökségének rendeletére az idén több mint nyolcezer nőt tüntettek ki az Anyasági Becsületrend első és második fokozatával. A második fokozatot azok az anyák kapják, akiknek öt, hat vagy hét gyermekük, első fokozatot pedig azok, akiknek nyolc, vagy ennél több gyermekük Van. Az Anyasági Becsületrendet 1958-ban alapították.
