Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

XXVII. évfolyam, 169. szám ARA: 0,80 Ft 1977. július 20., szerda Mai számunkból FÉL ÉVTIZEDE MSZBT-TAGCSOPORT (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) ÖREGEK (5. old.) SZEMBEN A MÁSIK PORTA (5. old). UGRÁS A JÖVŐBE (3. old.) Építőtáborok AZ IDŐSEBBEK is tűz­be jönnek, ha a hajdan volt első építőtáborok ke­rülnek szóba. Azoknak, akik csíptették magukat a Hanság mocsarainak mil­liós szúnyoghadával, akik tapostak naphosszat a gu­micsizma szára fölött is befolyó latyakban, ez egész életre meghatározó élményük maradt. A kezdetek óta az épí­tőtábori mozgalom hatal­mas erőtartalékká, nép­gazdaságunk egyik bázisá­vá vált. A mezőgazdasági szezonmunkák egy részét már el sem tudjuk kép­zelni az építőtáborosok munkája nélkül. A nagy­községekben, városaink­ban is egyre több olyan munkát végeztek el az építőtáborosok, ami a ta­nács szűk anyagi lehető­ségei miatt csak elhúzód­va valósulhatna meg és drágábban. Talán csak az építőtá­bori romantikával van baj. A lemérhető, a tenyé­ren jelentkező vízhólyag- nyomokat felváltja a sok­szor pepecselő, nem is mindig lelkesítő munka. Mert valljuk be, a szek­szárdi tanítóképző főiskola folyosóit mosni, vagy a fa­lakat tisztogatni ,a terme­ket takarítani kevésbé ro­mantikus, mint a szabad természetben. sátrakban lakva, nem egyszer bőrig ázva csatornát ásni. A meleg vizes fürdőszobával ellátott kollégiumban sem akkora kaland a táboro­zás, mint a hetente sátrat bontó csatornaparti tele­peken volt. VANNAK MÉG ilyen táboraink is, de egyre több az, amelyet valami­lyen konkrét, helyi igény kielégítésére szerveztek. Ezekből a táborokból hiányzik a romantika. Ez önmagában nem is lenne baj. A probléma ott kez­dődik, amikor a rossz szervezés miatt látszat­munkát kell végezni a tá- borozóknak. Fiataljaink számtalan­szor bizonyították, hogy tudnak lelkesedni. Meg­értik, hogy a zöldségprog­ram végrehajtása népgaz­dasági érdek, megértik, hogy egy kivitelező válla­lat munkaerőgondokkal, takarítónő-hiánnyal küzd és ezért szükség van a munkájukra. De ezt csak akkor értik meg. ha tuda­tosítjuk a feladatot. A mit-miért kérdések tisz­tázása az első lépés kell hogy legyen a táborszer­vezésnél. AZ ELVESZETT roman­tika helyett az új, a lelke­sítő. nemes célok, nagy feladatok kell. hogy elő­revigyék az építőtábori mozgalmat. Tamási Eső miatt_kényszerpihenő Kétharmadát learatták a házának Mőcsényben már kel a tarlóvetés Az elmúlt héten, bár meg­szakításokkal', kényszerpihe­nőkkel, tovább folyt az aratás a megye gazdaságaiban. A kalászosok közül vágják a rozsot; ezer hektár belőle a terület. Befejezés előtt áll a tavaszi árpa betakarítása. Az állami gazdaságok és a paksi járás téeszei betakarították a tavaszi árpát, de a többi já­rásban is az utolsó táblákat járják a kombájnok, a me­gyében ezertíz'Tiektáron ter­mesztették az idén. A növénytermesztésben az egyik fő növény, az őszi bú­za aratását a mai napig hat- vanöt-hetven százalékban el­végezték a nagyüzemek. A múlt hét végén (csütörtökön, pénteken) a megye területén 6—35 milliméter megoszlás­ban esett csapadék, amely a többi vegetációs időszakban lévő kultúrának hasznos volt, az aratásban viszont kényszerpihenőt jelentett. Bár szombaton és vasárnap több helyen újra indultak a kombájnok, a megye egészét nézve csak hétfőn kezdhettek újra teljes ütemben aratni a tsz-ek, állami gazdaságok. Kevés csapadék hullott a bonyhádi járásban, ennek is tudható be, hogy az ottani üzemek állnak legjobban az aratással. Bár üzemenként nagy szóródást mutat a ka­lászosok vetésterülete, válto­zó a rendelkezésre álló gép­park teljesítőképessége, így az aratás befejezésének idő­pontja nem mindig mutatja egyértelműen, hogy milyen munkát végeztek az aratók, azért érdemes megemlíteni; Várongon már befejezték, Mőcsényben, Tengelicen, Mö- zsön, Bátán, Ozorán a vége felé közeledik a búza aratása. A termésátlagok kiszámítá­sa, összesítése folyamatos, il­letve — mivel a számok még változnak — a végleges ada­tok később lesznek pontosan megállapíthatók. Az eddigiek alapján a szekszárdi járás üzemei produkálták a legjobb átlagokat. A learatott terület több mint felén betakarították a szalmát, részint bálázva, il­letve kazlakba. Bár a ter­mesztésben mellékterméknek számít, hasznosítása, felhasz­nálása mégis minden évben gondot okoz. Ajánlatos hasz­nosítani, hiszen megtermelt értékről van szó, így csak végső esetben, utolsó megol­dásként jöhet számításba a gyula, a szalmaégetés. A jobb minőségűt takarmány- szalmaként — esetleg lédús növényekkel lesi lózva — hasznosítják. Az alomszal­mával együtt ez a mennyiség a megtermeltnek csak egy ré­zák, már munka fekszik ben­ne, amit csak értékesítéssel, felhasználással tudnak forint­ként is realizálni. Ezért el­gondolkoztató, ha égetik a kész bálákat. A napokban — fotónk erről készült — a tol­nai határban égett a tarló és rajta a bálák, mondván, hogy selejt, szétdőlt bálákról van szó. Más kérdés a tarlóégetés. Erre — természetesen a vo­natkozó rendeletek, biztonsá­gi utasítások betartása mel­lett — lehetőség és szükség is van, különösen azokon a táblákon, ahol több éves a monokultúra, ahol éveken át sze. A többit várja a papír­gyár, hogy mennyit, azt a ta­valyi, nem mindig bonyoda­lommentes értékesítés tapasz­talatai bizonyítják. Van még a hasznosításnak egy módja, aminek a szakemberek igen nagy jövőt jósolnak — mond­hatni a takarmányozás refor­málását várják tőle — a pel- letkészítés. Ez egyelőre gye­rekcipőben jár, az értékesí­tés ide tehát elenyésző. Visz- sza térve a szalmaégetésre, többé kevésbé az üzemekre van bízva, hogy miként old­ják meg a kérdést. Ha lehúz­zák és kazlazzák, vagy báláz­csak kalászosokat termeszte­nek. Itt az égetés hatékony védekezés — és nem utolsó­sorban olcsó — az elszaporo­dott kártevők és fertőző szár- tőbetegségek ellen. Megfelelő ütemben folyik a learatott területeken a tarló­hántás. Ezeknek a területek­nek a hasznosítása kisrész- ben zöldségnövények és zöm­mel takarmánykeverékek má­sodvetésével történik. Néhol — például Mőcsényben — már kelnek a másodvetésű takarmánynövények. Győri Imre fogadta Hans Opelt Győri Imre, az MSZMP Központi' Bizottsága titkára’ kedden délelőtt fogadta Hans Apelt, a Német Szövetségi Közitársaság kormányának hazánkban tartózkodó pénz­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón, amelyen részt vett Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykö­vete is, véleménycserét foly­tattak a Magyar Népköztár­saság1 és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Ugyancsak a nap folyamán Tímár Mátyásnál, a Magyar Nemzeti Bank elnökénél is látogatást tett az NSZK-beli miniszter, akivel a két ország közötti gazdasági kapcsola­tokról és nemzetközi pénz­ügyi kérdésekről tárgyaltak. Az NSZK pénzügyminisz­tere, aki küldöttség élén jú­lius 17-től 19-ig tartózkodott hazánkban’, a hivatalos tár­gyalások befejeztével kedden elutazott Budapestről. Szovjet-amerikai tárgyalások a vegyi fegyverek betiltásáról Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a Vance 'amerikai külügyminiszter márciusi moszkvai látogatása idején elért megállapodás ér­telmében július 7. és 18. kö­zött Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai megbeszé­lések egy nemzetközi megál­lapodás megkötését célzó és a genfi leszerelési bizottságban teendő közös kezdeményezés kérdéseiről. Ez a konvenció a legveszélyesebb vegyi harci eszközöket érintené és mint ilyen, első lépés lehetne a ve­gyi fegyverek teljes és haté­kony betiltása felé. A tárgya­lások során megvitatták az egyéb vegyi harci eszközök betiltásával kapcsolatos kér­déseket is. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a megbeszéléseket a közeli jövőben folytatják. A Biztonsági Tanács döntése javasolja Vietnam ENSZ-tagságát Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden egyhangúlag ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy a Vietniami Szocialista Köz­társaságot vegyék fel a világ- szervezet tagállamainak so­rába. A Biztonsági Tanács keddi ülésén felszólalt Holtai Imre nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság BNSZ-képviselő- je. Beszédében rámutatott: 1975 óta, vagyis amióta Viet­nam felvételének ügye az ENSZ napirendjén szerepel, a magyar küldöttség vala­mennyi, ezzel kapcsolatos' vi­tában részt vett. A magyar kormány és nép mindig kü­lönös fontosságot tulajdoní­tott a VSZK felvételi kérel­mének, támogatta a vietnami nép nemzeti felszabadítási küzdelmét és a békés időszak­ban is minden rendelkezésre álló eszközzel segítséget nyújt a VSZK-nak. Őszinte és meleg együttérzésünk — hangsú­lyozta a magyar ENSZ-nagy- követ — az igazi nemzetközi­ségen alapul. Nem lehet két­séges senki előtt sem, hogy a VSZK elfogadja és végrehajt­ja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az ENSZ alapok­mánya ír elő a tagállamok számára. Holtai Imire végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanács, felelőssége tu­datában, a nemzetközi közvé­lemény várakozásának meg­felelően dönt és javasolja a közgyűlésnek a VSZK felvé­telét az ENSZ-be. Dohány permetezés Peronoszpóra ellen permetezik a dohányt a faddi Lenin Tsz-ben A bálákat is elégetik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents