Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

XXVII. évfolyam, 153. szám ARA: M# Ft T7“-------------------------------------■— 1 977. július 1., péntek Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka ...... .................. B eszámoló a vízgazdálkodásról - interpellációk Az országgyűlés csütörtö­kön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál, Kádár János, az MSZMP KB., első titkára, és Lázár György is részt vett. Az OYH elnökének beszámolója Dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyi­ségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítmé­nyeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a fels&hi és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek za­vartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik köz­ponti kérdés a lakosság ellá­tása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsol­nak be a vezetékes vízellátás­ba, amely ilymódon kiterjed majd a lakosság háromnegye­dére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta-Varosok és a közegészsggHgyiieg veszé­lyeztetett kisebb települések .-'Vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisz­tító telepek bővítését, ami el­sősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védeke­zést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország termetének egyne­gyedét, rajta a lakosság felé­nek az értgjteit közvetlenül yédi. A Mentett területen lé­vő ngfjgazdasági vagyon ér­téké 500 milliárd forintra ~ becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, má­sik felének kiépítése folya­matban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli ka­tasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli ár­víz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lénye­ges eleme a nemzetközi víz­ügyi, vízgazdálkodási együtt­működés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elle­ni védekezésre, a vizek szennyezne elleni hatékony intézkedése.><re j * ;Or. Cselobgj László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tan*székvezető tanára (Pest m^íye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén «^hangzottakat tolmá­csolva, «gyeije^ között a vil- lamosen<érgia_ipa.r hűtővizé- nek felhasználásáról szólt. Van rn^.r rá példa — mondot­ta —y hogy a meleg vizet kü­lönböző formákban igyekez- ne'i hasznosítani. A százha- lorlibattai hőerőmű temperált vtéét az egyik közeli gazda­ságban haltenyésztésre, az ^íínotai hőerőműét egy zöld- f ségiha.jtató telepen hasznosít­ják, s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e mód­szerrel szélesebb körben kí­sérletezni. Vadkerti Miklósné, a fel- debrői Rákóczi Tsz párttit­kára (Heves megye) a me­gyének arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levo­nuló. rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosság­nak, az érintett vállalatok­nak, mezőgazdasági üzemek­nek. Az árvízvédelmi tölté­seket már többször megerő­sítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmány­tervet készítsenek a Tárná folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek levezetésére is alkal­massá kellene tenni. Indo­koltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kije­lölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye) azok­nak a tárgyalásoknak a je­lentőségéről szólt, amelyek­nek célja, hogy Magyaror­szág és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is ter­melhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos magyar vízlépcsőt építenek, a fölötte lévő tározótér pedig 150 millió köbméter víz be­fogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékra csökken­ne az árvízveszély, és rend­szeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosz- szú folyószakasz. Csörgits József, nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosság­nak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. , A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elérték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azon­ban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs vezeté­kes ivóvíz. Javasolta: az il­letékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon le­hetne gyorsítani a zalai köz­ségek bekapcsolását á vízhá­lózatba. 'Dr. Komócsin Mihály, a megyéi pártbizottság első tit­kára (Csongrád megye) el­mondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást ron­gáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból PAPlRHÁBORŰ (3. old.) FELVÉTELIZŐK 1(4. old.) STRANDOLÁS (4. old.) NEGYVENKÉT ÉV kOzszolgAlat (5. old.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Csütörtökön kibővített ülést tartott a Magyar Szociá­lisa Munkáspár Tolna megyei Bizottsága. A résztvevőket K. Papp József, a megyei pártbi­zottság első titkára tájékoztatta a Központi Bizottság 1977. június 22-i ülésén elh angzottakról. Ezt követően dr. Gyugyi János, a pártbizottság titkára a Központi Bizottsá g 1977. április 13-i ülése alapján az idei népgazdasá gi terv beindításának és el­ső negyedévi teljesítésének tapasztalatairól, valamint a főbb gazdaságpolitikai feladatok Tolna megyei végre­hajtásának első félévi helyzetéről adott tájékoztatást. Az ülésen a pártbizottság és a végrehajtó bizott­ság második féléves munka tervét Horváth Józsefnek, a pártbizottság titkárának előterjesztése alapján vitatták meg és elfogadták. NAGYOBB TERÜLETEN ÖNTÖZNEK (3. old.) FDJ-küldijttség megyénkben Az NDK ifjúsági szerve­zetének küldöttsége járt tegnap megyénkben. A há­romtagú csoportot Ingó Bal­ke, az FDJ Központi Taná­csának állami és jogi psz- tályvezetője vezette. Június 27-e óta tartózkod­nak hazánkban és a KISZ érdekvédelmi munkáját ta­nulmányozzák. Tegnap dél­előtt megtekintették a paksi atomerőmű építkezését, majd délután Péti Imre. a megyei KISZ-bizottság első titkára adott számukra tá­jékoztatót. Városnézés után a küldött­ség meglátogatta a dombori KISZ-tábort. A delegáció ma utazik el Magyarország­ról. Tájékoztató a megyei KISZ-bizottságon. Jobbról a har­madik Ingo Balke, a küldöttség vezetője, középen Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Carter sajtóértekezlete James Carter amerikai el­nök csütörtöki sajtóértekez­letén bejelentette: egyelőre nem rendeli el a B—1-es tí­pusú új hadászati bombázó gyártását. Carter szerint az új ame­rikai fegyver, a cirkálóraké­ta sikeres kifejlesztése játsz- sza a legnagyobb szerepet el­határozásában. Jóllehet, az elnök választási kampányá­ban ellenezte a B—1-esre szánt milliárdos kiadásokat (egyetlen gép becsült költsé­ge 137—160 millió dollár), bejelentése meglepetés volt: az amerikai sajtó arra szá­mított, hogy Carter — leg­alábbis részben — zöld utat ad a bombázóprögramnak. A képviselőház többsége a múlt héten már a kísérleti példányok továbbépítése mellett döntött. Az amerikai elnök egyéb­ként azt mondotta: folyama­tos tanácskozásokra lenne szükség Leonyid Rrezsnyev- vel, a szovjet vezetőkkel, szükséges az ismeretség, a személyes kapcsolatok kiala­kítása. Ezért a maga részé­ről üdvözölné, ha még ebben az évben mód nyílna találko­zóra Leonyid Brezsnyewel — hangoztatta. — A cél az lenne, hogy megvizsgálják: hogyan lehetne gyorsabb döntésekre jutni a megvitatás alatt álló kérdésekben. Hoz­záfűzte: korai még a Brezs- nyevvel való találkozó helyé­ről, időpontjáról beszélni, amíg nem ismeretes, mi a Szovjetunió álláspontja a kérdésben. Az amerikai elnök szerint jó légkörben haladnak a SALT-ról folyó technikai tárgyalások csakúgy, mint az atomkísérleték teljes eltiltá­sáról, a fegyvereladások kor­látozásáról és az Indiai­óceán térségében lévő fegy­verek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszé­lések. Az elnök elismerte, hogy „vannak nehézségek” a két ország kapcsolataiban, de vé­leménye szerint „jók a kilá­tások” a tárgyalások folyta­tására és sikeres lezárására. Mint ismeretes, a Ciszjor- dánia feladása érdekében Iz­raelre gyakorolt amerikai nyomás feszültté tette a két ország viszonyát. Carter közölte: reméli, sikerül olyan megoldásra jut­ni Pekinggel, hogy a két or­szág felvegye a teljes jogú diplomáciai kapcsolatot — de az Egyesült Államok tavátob- ra is „megvédhesse Tajvan békés életét”. Búzatermesztési megyei tanácskozás Tévéién A megyében sokfelé ilyen képet mutatnak a szél megdöntötte búzatáblák viharos Világszerte egyre nagyobb jelentőségű a mezőgazdasági terméshozamok előzetes fel­becsülése. A termesztők min­denütt kíváncsiak, hogyan alakul munkájuk gyümölcse. Hazánk népgazdasága, la­kossága ellátásának szemszö­géből sem érdektelen, hogy mire számíthatunk az évben? Mennyi terméket adhatunk el a külföldi piacokon, s mit kell pótolnunk behozatallal az esetleges terméskiesések folytán. EzzeL kapcsolatosan az őszi búza termésbecslésé­ről szakmai bemutatóval egybekötött Tolna megyei, és országosan úttörő jellegű ta­nácskozást rendeztek csütör­tökön Tevelen. A községi művelődési ház­ban rendezett tanácskozást Farkas István, a Tolna me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg, hangsúlyozva az előze­tes termésbecslések szervezé­sének fontosságát, népgazda­sági jelentőségét. Közölte, hogy az őszi búza idei ter­mésbecslésének határidő­pontja július 4-e. Ezt köve­tően dr. Simon Balázs, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető­tatót, amit minden évben ki­egészítenek az újabb kuta­tások eredményeivel, táblá­zataival. A továbbiakban Szűcs Pé­ter, a Babarci Búzatermelési Rendszer osztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok búza meg­dőlt a viharoktól, nehéz a betakarítás, ezért gyorsan kezdjék meg a gazdaságok a búza aratását a szemveszte­ség csökkentéséért. Húszszá­zalékos nedvességtartalom­nál már kezdjék meg az ara­tást és inkább szárítóba vi­gyék a gabonát, lassabban járjanak a kombájnok, hogy leszorítsák a szemveszteséget. Jándi József, a teveli Kos­suth Tsz elnöke a bonyhád- varasdi, a kisdorogi és teveli tsz-ek egyesüléséből kialakult közös gazdaság elismerést 'keltő gazdálkodásáról tájé­koztatta a résztvevőket. A házigazda tsz kijelölt minta­terein. köztük megdőlt búza­tábláiban Magyar János, a megyei tanács szakfelügyelő­je termésbecslési, gyakorlati bemutatót tartott. Streicher Mátyás, a tsz főagronómusa határszemlén is bemutatta a teveli Kossuth Tsz mintasz., rű növénytermesztését. (B. L.) je az őszi búza termésbecs­lésének legcélszerűbb mód­szereit ismertette. Tájékoz­tatójában utalt a szervezett termésbecslés csaknem két­százéves múltjára is. Elmond­ta, hogy a fejlett országok­ban a magas szintű techni­kát, az infravörös sugárzást, a műbolygókat is felhasznál­ják a termésbecslésekre. Ö maga személyesen részt vett tavaly két afrikai országban, a FAO felkérésére a termés­becslő-szolgálat megszervezé­sében, tanulmányúton járt Amerikában. Rámutatott ar­ra. hogy a megbízható ter­mésbecslés nem könnyű fel­adat, számos bizonytalansági tényező befolyásolja, de megvan annak lehetősége, hogy e tényezőket irányít­sák. Elmondható, hogy a ter­mésbecslési módszerek ha­zánkban is kialakultak, könyvben is kiadták útmu-

Next

/
Thumbnails
Contents