Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
1977. június 14. Képújság 3 Exportfejlesztés A dunaföldváriak 13.5 milliója A Magyar Nemzeti Bank 45 milliárd forintnyi hitelt kínál azoknak, akik exportálható termékeik gyártását szándékoznak gyorsan bővíteni. Eddig a szép summa kétharmada talált gazdára. Ez a harmincmilliárd is jelentős összeg, de ha figyelembe vesszük, hogy ebből 'húszat 12 nagyvállalat kért és kapott meg, bizony, az az érzésünk támadt, nem tolakszanak túlságosan a hitelért. A Tolna megyei ipari szövetkezetek közül is csak egy- kettő rendelkezett olyan profillal, és akkora bátorsággal, hogy bele merjen vágni a hitellel végzendő fejlesztésbe. Az egyik a Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet. A nemrég egyesült két szövetkezetnék faipari részlegét bővítik most állami pénzből. Itt készülnek ugyanis olyan termékek, amelyek javarészt az országhatáron túlra jutnak. Faasztalkák, falióratokok, bárszékek, krikettütők. falabdák, s hasonló, munka- igényes termékek. Az utóbbi másfél évtized során a tőkés piacra készített áruk mennyisége egyre növekedett. s az eladható termékek mennyiségét saját gyártó kapacitásuk szabta meg. A fejlesztéshez a lökést a dolgozók elvándorlása adta. Közel van Dunaújváros. A sok üzem magasabb bérrel, a város pedig a jobb lakásszerzési lehetőséggel elcsábította a szövetkezet sok szakemberét. A fúzió ugyan segített — az építőipari részlegből többen átkerültek a faiparba, s így csökkent itt a létszám- hiány —, de a régi gondot csak korszerű gépekkel, új technológiákkal, a termelékenység növelésével lehet megoldani. Lehet, ezt bizonyítják már a számok is. A géppark korszerűsítésével, nem is olyan túl nagy változtatásokkal, 1975 óta 13, majd 17,4 milliós exporttevékenységet mondhattak magukénak. Az idei terv 19 millió, s az eddigi eredmények azt mutatják, teljesíteni tudják ezt is. Az igazi fejlődést azonban a rekonstrukció eredményezi majd. Újjáépítenek, kibővítenék egy épületet, s a hajdani kócerájból valóban faipari üzem lesz. Itt automata faeszterga, kéthengeres csiszoló segíti a munkát, a bonyolultabb idomokat két nehézmarógép készíti el. A meglévő gépeket is korszerűsítik. Automata adagolókkal egészítik ki, ami 40—50 százalékkal növeli a termelékenységet. A kéziszerszámok meghajtására pedig sűrített levegőt használnak majd. Ez lesz a hitelből, ötmilliót költenek az épületre, másik ötöt a gépekre, a többiből pedig bővítik a forgóeszközalapot. Mindez azt eredményezi majd, hogy az idei 19 helyett jövőre 25 millió forint értékű lesz az exportjuk. Igaz, ehhez a termelés korszerűsítése mellett az is hozzájárul, hogy ésszerűen változtatják a termkéösszetételt. A különösen munkaigényes faliszekrénykék gyártását abbahagyják, s helyette kisasztalokat készítenek. Ebben, mondhatni, profilgazdák az országban, s innen szállítanak Hollandiába, az NSZK- ba, Angliába és Svédországba. Abbahagyják a bárszékek előállítását is, ezt a terméket felváltja a krikett. Az egyre jobban terjedő játék jó üzletet jelent a szövetkezetnek. Az ütők után hozzáláttak a falabdák gyártásához is, és ötletes gépeikkel, illetve az azokon készített golyókkal kiütötték a külföldi konkurrenciát. Nézőpont kérdése, hogy a dunaföldváriak új beruházásait hogyan értékeljük. Ha azt nézzük, hogy húszmilliárd forintnyi exportfejlesztési hitelen tizenkét nagy cég osztozkodik, elenyészően kevés a tizenegynéhány millió forint. Ha megyei mértékekben gondolkozunk, akkor már jelentősebbnek tűnik az összeg. De csak az összeg. Mert ha azt nézzük, hogy hányán álltak be a sorba, hogy bővítsék az exportot, akkor nem túlzás az sem, ha azt mondjuk, ilyen szempontból a kis szövetkezet példakép. — Szepesi — A Tatai Állami Gazdaság legfontosabb üzemága a víziszárnyas-tenyésztés. Évente 450 ezer pecsenyekacsát, 80 ezer pecsenyelibát, 50 ezer naposkacsát és 150 ezer naposlibát értékesítenek. Képünkön: a központosított pecsenyeliba-utónevelő. A juhászat fejlesztése A juh elfoglalja a müvelhetetlen tolnai dombokat Zsákba gyűjtik a gyapjút Nem sorolnak bennünket, magyarokat a birkahús-fogyasztók népes táborába. A juhászat másfél évtizede kezdett kikopni a mezőgazdasági üzemekből. Ha valahol fellelhető is volt egy-egy nyáj, az genetikailag is, fizikai állományában is gyenge állapotú, s a gondozók sem az igazi juhász-szívvel foglalkoztak a gyapjasokkal. Tolna megyében, ahol két évtizede még a háztájiban is tartottak birkát, alig lehetett mutatóba találni egy jerkét. Amint a mezőgazdasági nagyüzemek erősödtek, és a piac egyre több felé nyitott kaput, felfigyeltek a juhászaira. Több oka is volt ennek: a pecsenyebárány a világpiacon keresett cikké lépett elő — a gyapjú ára szinte megfizethetetlen, 1965-től a világpiaci ár másfélszeresére ugrott — a birka felnevelése, genetikai javítása gyorsabb mint más állatoké; — .hazánkban igen sóik terület kínálkozik juhtenyésztésre. Tolna megye a régi időkben sem tartozott a nagy ju- hászatokkal rendelkező megyék közé, hiszen nálunk nincs annyira és oly sok rossz talaj, amely „direkt a birkának való” — holott az utóbbi években az is kiderült, hogy a birka nemcsak a mezőgazdaság takarítója, hanem ha jó eredményt Várunk tőle, gondosan és jól kell takar- mányozni. Mindezek a felismerések indították el a juhászatot a fejlődés útján. Érre utalnak a statisztikai adatok is, amelyek szerint az anyajuhok száma 1960-ban 972 ezer volt az országban, 1970-foen 1,487 millió, 1975-ben 1,261 millió — állatbetegségek miatt a csökkenés —, 1976-ban 1,29 millió anyajuhot tartottak a gazdaságokban. A fejlődés tendenciája pozitív. A külkereskedelemben elfoglalt jelentősége miatt a juhászat megyénk gazdasági vezetőit is arra késztette, hogy a birkából jó pénzt csináljanak. Tavaly, az év végén a megye juihászataiban 57 052 birkát ’ tartottak, közöttük 30 804 anyajuhot. A nagyüzemekben tartott állomány az előző évhez viszoA háztájiban kézzel nyírják a birkát nyitva 897-tel gyarapodott, a fejlődés 3 százalékos. Főleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek növelték állományukat, miután az állami gazdaságokban csak negyvennel szaporodott a juhok száma. Az idei márciusi állatszámlálás lényegében a tavalyi év végi állapotot tudta rögzíteni, hiszen a kisbárá- nyok az állatszámlálás után kerültek állományba. A juhászat fejlesztésére az állam támogatást ad. A Tolna megyei lehetőségeket csak 81 százalékban használták ki, azaz hiába kínált az állam pénzt, nem volt annyi vállalkozó, hogy a keretet kimerítsék. Pedig volna hol birkát tenyészteni. Megyénkben meglehetősen sok elvadult terület kínálkozik arra, hogy az állattenyésztés hasznosítsa. A Völgység számos községében a régi szőlészeteket felverte a dudva, az erdő — a kopár hegyoldalakon jó fű terem, hiszen az elmúlt években, évtizedekben ezt a területet semmi nem tiporta, nem károsította. így gondoltak a fejlesztésre a gyönki termelő- szövetkezetben is, hiszen az öt község határában működő közös gazdaságnak legalább másfél ezer hektár olyan területe van, amely legeltetésre alkalmas. A Tolna megyei jUhászat-fejlesztési kedv a kezdeti eredmények ellenére biztatásra szorul. Bár száz anyajuhra 25,6 jerke jut a kívánatos 25-tel szemben, a fejlesztésre van lehetőség. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei elkészítették egy-egy üzemre vetítve is a fejlesztési lehetőségeket. Ajánlásaikat eljuttatták az illetékes megyei vezetéshez. Van hitelfelvételre lehetőség, lehetséges jó törzsállományt beszerezni, illetőleg a meglévőt feljavítani. A juhászat kezdeti eredményei azokban a gazdaságokban biztatóak, ahol a távlatokra is gondoltak, nemcsak egy-két éves konjunkturális felfutásban bíztak, hanem abban, hogy az országnak a devizaszerző pecsenyebárányra éveken keresztül szüksége lesz, nem beszélve a devizakímélő gyapjútermelésről, hiszen a kormányzati szervek nem tartják kielégítőnek, hogy napjainkban a hazai feldolgozó üzemek nyersanyag- szükségletének csak harminc százalékát adják a juhásza- tok. A magyar mezőgazdaságban az elmúlt másfél évtizedben nagy terveket valósítottunk meg. A juhászat fejlesztése ezekben az években került napirendre. Minden bizonnyal az eredmény sem marad el. (Felvételeink Bogyiszlón készültek.)- P) A várakozó nyáj Czakó Sándor felvételei KészUl a krikettlabda, amivel kiütötték a külföldi konkurenciát ISIIM
