Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

XXVII. évfolyam, 136. szám ARA: 0,80 Ft 1977. június 11., szombat Mai számunkból az Állattenyésztés HELYZETE TOLNA MEGYÉBEN (3. old.) „KIVÁLÓ VÄLLALAT” JELVÉNY A GYÁR HOMLOKZATÁN (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) A nemzetközi enyhülés szolgálatában MAGYARORSZÄG „el'ső oldalas téma” volt a vi­lágsajtóban. Hazánkról a jelentések, a rádió- és tévé­hírek elején szóltak Kádár János háromnapos olaszor­szági látogatása idején. S amikor a látogatás befejezé­sekor, a nemzetközi sajtókonferencián Kádár János ér­tékelte az eredményes látogatást, hangsúlyozta, hogy a két különböző szövetségi rendszerhez tartozó ország — a NATO-tag és Közös Piac-tag Olaszország és a Varsói I Szerződés Szervezetéhez tartozó, valamint a KGST-tag Magyarország — kapcsolatainak egészséges fejlődése jó gyakorlati példája a különböző társadalmi berendezke­désű országok együttműködésének, békés egymás mel­lett élésének. Nem egészen egy héttel a belgrádi érte­kezlet megkezdése előtt külön jelentősége is van annak, hogy Róma és Budapest álláspontjával kapcsolatban a sajtóértekezleten Kádár János azt mondhatta: az a benyomása, hogy magyar és olasz részről az európai biztonság problémakörében, azaz a belgrádi találkozó tárgyköreiben az olasz és a magyar fél „hasonlóan kö- i zelíti meg a kérdéseket”. A világsajtó fontosnak tartotta kiemelni Kádár János kijelentését: „Annak a hívei va­gyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a helsinki ajánlá­sok további gyakorlati megvalósulását előmozdító, konstruktív tanácskozásnak kell lennie.” Alighanem lehetetlen lenne egyetlen rövid kom­mentárban az olaszországi háromnapos látogatás min­den eseményét, s azok jelentőségét összefoglalni és ele­mezni. Az olasz államfővel, kormányfővel, vezető poli­tikusokkal folytatott gyümölcsöző megbeszélések ered­ményeként nyilvánvalóan bővülnek majd a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, a kulturális, tudományos, művészeti, vagy akár idegenforgalmi szfé­rában is. A kölcsönös érdekű témákban új egyezmények megkötéséről is ugyancsak szó esett a tárgyalásokon. AZ MSZMP első titkárának a Vatikánban, VI. Pál pápánál tett látogatása — az olaszországi három nap egyik programpontja — rendkívül nagy visszhangot vál­tott ki a világsajtóban. Az a Kádár János megfogal­mazta megállapítás, amely szerint a római katolikus egyház jelentős erkölcsi tényező, a Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a legkisebb lélekszámú álla­ma, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van — vastag betűs szedés ben jelent meg jó néhány nyugati lapban. A szocialista világ egyik vezető politikai személyi­ségének egy NATO-országban tett látogatása alkalmá­ból is szóba hozták a nyugati propagandának az utóbbi időben unalomig emlegetett szólamait az emberi jogok nyugati koncepciójáról. Alighanem a lehető legponto­sabb és legtömörebb választ adta ebben a tárgykörben Kádár János, amikor az olasz tv-híradó munkatársának válaszolva így szólt: „Ami az emberi jogok érvényesü­lését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrá­cia további fejlesztése ... Nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek véleményétől, sőt, azt min­den lehetséges alkalommal kikérjük. A római három nap idején elsősorban természete­sen az olasz—magyar kapcsolatokról volt szó, amikor a gazdasági együttműködés lehetőségei és távlatai kerül­tek szóba. Természetes azonban, hogy egy olyan szemé­lyiség nyugati útja, mint Kádár Jánosé, alkalmat ad ar­ra, hogy a többoldalú kapcsolatok problémaköre is ref­lektorfénybe kerüljön. POLITIKÁRÓL, gazdaságról, kultúráról, turizmus­ról folytatott eredményes megbeszélések három napja volt ez a Kádár János vezette küldöttség számára — a magyar és az olasz nép sokoldalú együttműködésének, földrészünk és a világ békéjének, a nemzetközi enyhü­lésnek szolgálatában. G. M. Tambov megyei küldöttségek megyénkben K. Papp József fogadta a Marx Károly kolhoz küldöttségét A bátai November 7. Ter­melőszövetkezet vendége­ként, Nyina Vasziljevna Lev- rentytva, a Tambov megyei. Goreloja község Marx Ká­roly kolhoza elnökének veze­tésével megyénkben tartóz­kodó küldöttséget tegnap délelőtt a megyei pártszék­házban fogadta K. Papp Jó­zsef, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első tit­kára. A fogadáson jelen volt Tatár Lajos, a járási pártbi­zottság első titkára és Fülöp László országgyűlési képvise­lő, a bátai November 7. Tsz elnöke is. Csütörtök óta háromtagú szovjet mezőgazdasági kül­döttség tartózkodik az apar- hanti Búzavirág Termelőszö­vetkezetben). A tambov me­gyei kirszanovi Lenin kol­hoz küldöttségét Alekszandr Konsztantinovics SzavalejeV, a kirszanovi városi pártbi­zottság titkára vezeti. Az aparhanti és a kirszanovi ter­melőszövetkezet között 1972. óta van szoros munkakapcso­lat. Most szovjet vendégeink a Völgység állattenyésztésé­vel ismerkednek. Ma tapasz­talatcsere-értekezletet ren­deznek a vendégek és a ter­melőszövetkezet szakvezetői számára. MÉM-nagyaktíva Dalmandon Plenáris ülés ■I A vendégek megtekintették a búza-fajtakísérletet Mint arról lapunk tegnapi számában tudósítottunk, Dal­mandon, az állami gazdaság központjában kétnapos ta­nácskozást tartottak a mező- gazdasági és élelmezésügyi tárcához tartozó irányító szervek, trösztök, vállalatok és a megye vezetésének ille­tékes szakemberei. A második nap programjá­ban szerepelt a Dalmandi Ál­lami Gazdaság megtekintése. A közel 8800 hektáros gazda­ság három kerületét látogat­ták meg a vendégek. Alsóle- perden az országosan híres és elismert tömegtakarmányo­zási rendszer létesítményeit és gépeit ismertette — gya­korlati bemutatóval egybe­kötve — az 1525 dolgozót foglalkoztató gazdaság igaz­gatója, Vas István. Ezután a mászlonyi kerü­letben nézték meg a szarvas­marha-telepet. A gazdaság­nak ez az egyik legdinamiku­sabban fejlődő ágazata. A hizlalótelep fejlesztését a gazdaság építői kivitelezik — a tervezését is saját szakem­berek végzik. Megtekintették a vendégek a gazdaság fajta­kísérletei közül a húsz fajtát kipróbáló búza-fajtakísérlet parcelláit. A program végén megnéz­ték a vendégek a híres süt- vényi ménes lovait, s az ága­zat dolgozói rövid lovasbe­mutatót is tartottak a kétna­pos MífiM-nagyaktíva részt­vevőinek. Vas István bemutatja a gazdaság silóterét Becsben Pénteken Béosben a Hof­burg nemzetközi konferen­ciatermében újabb plenáris ülést tartottak a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről tárgyaló konfe­rencia résztvevői. Mint az ülég után ismert­té vált, Kanada képviselője — a NATO-országok koráb­bi javaslatait támogatva — azzal érvelt, hogy nehezíti a megegyezést az úgyneve­zett „földrajzi egyenlőtlen­ség” kérdése. A nyugati országok ismert álláspontja ugyanig kiragad­ja az összefüggő kérdéscso­portokból a földrajzi hely­zetet. s azt a maga részére hátrányosnak próbálja fel­tüntetni. Ezzel szemben a szocialista országok küldöt­tei már több alkalommal kifejezésre juttatták: nem lehet a földrajzi helyzetet kü­lön figyelembe venni, mi­után az csak egy részkérdé­se a tárgyalások témájának. Több más kérdéssel össze­függésben kell az egyes or­szágok fölrajzi fekvését megítélni. Az ülésen Kanada küldöt­te felszólalásában lényegé­ben a NATO-országok érde­keit vette védelmébe. A küldöttségek legköze­lebbi plenáris ülésüket jú­nius 16-án tartják. Világvallások képviselőinek felhívása Moszkvában június 6. és 10. között megrendezték a világvallások képviselőinek békekonferenciáját, amelyen 107 ország képviseletében több mint hétszázan vettek részt. A tanácskozás befe­jeztével a résztvevők üzene­tet intéztek a világ orszá­gainak kormányaihoz, s eb­ben leszögezték: támogatják a leszerelési világkonferen­cia megrendezésére és az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rend­kívüli ülésszakának 1978- ban történő összehívására irányuló kezdeményezést. A vallási vezetők megelé­gedésüket fejezték ki, hogy folytatódnak Bécsben a kö_ zép-európai fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésé­vel foglalkozó tárgyalások, s felhivták az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kor­mányát, hogy folytassák és eredményesen fejezzék be a hadászati támadó fegyver­zetek korlátozásáról folyó tárgyalásokat. A konferencia résztvevői felszólították a világ orszá­gainak kormányait: számol­ják fel a külföldön létesített katonai támaszpontokat, kössenek nemzetközi egyez­ményt az erőszakról való lemondásról, hozzanak- lét­re a tömegpusztító fegyve­rektől mentes övezeteket. A felhívás hangsúlyozza, hogy a népeknek joguk van har­colni a fasiszta diktátori re- zsimek ellen: felszólítja a kormányokat, hogy ne tá­mogassák a dél-afrikiai és a dél-rhodesiai fasiszta faj­védő rendszereket. Felvezetik a ménes egyik hires tenyészállatát Ismerkedés az állami gazdasággal

Next

/
Thumbnails
Contents