Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

© ^PÚJSÁG

1977. június 8.

Ma, 17 órakor kezdődik Tengelicen a Szekszárdi Dózsa elleni MNK labdarúgó-mérkőzés. A megyei elődöntő győztese játszik egy hét múlva a Kisdorog csapatával.

*

Asztalitenisz: A Szekszárdi Spartacus NB II-es női csapata Szombathelyen, a főiskola együttese ellen játszott és 8:8-as döntetlennel ért véget a küzdelem. Győz: Hahn 3, Pintér 2, Sze- keresné 2, Hildebrand 1. A Szekszárdi Szövetkezet NB III-as férficsapata Budapesten, a II. számú Építők ellen 9:7 arányban nyert. Győz: Holtz 3, Galambos 2, Heronyányi 2, Csenkei 2.

*

Hat csapat (MEZŐGÉP, AGROBER, KISZ. Tűzoltó, TÁÉV. Szakály testvérek) vesz részt a csütörtökön kezdődő szekszárdi városi munkahelyi spartakiád férfi

röplabdabajnokságán.

*

A paksi járási labdarúgóbajnokság állása:

1. N.-dörög 19 14 4 1 68-21 32

2. Paks II. 19 15 — 4 69-32 30

3. Németkér 20 11 3 6 63-42 25

4. Pálfa 19 9 3 1 32-31 21

5. D.-földvár 19 8 4 7 42-38 20

6. P.-hencse 19 8 5 8 38-41 19

7. D.-kömlöd 19 8 3 8 46-56 19

8. Kajdacs 19 7 1 11 46-44 15

9. Madocsa 19 5 3 11 41-51 13

10. Bölcske 19 3 2 14 24-51 8

11. Blkács 19 3 2 14 18-78 8

Ifjúságiak: 1. Dunaföld- vár 23, 2. Bölcske 22, 3. Nagydorog 19. 4. Németkér 13, 5. Pálfa 11, 6. Madocsa

11, 7. Dunakömlőd 8, 8.

Pusztahencse 1 ponttal.

ATLÉTIKA

Szombaton és vasárnap, kellemes időben került sor Baranya, Somogy és Tolna megye területi ifjúsági atlétikai bajnokságára Kaposváron. Ezúttal nagyon rosszul sikerült a rendezés szomszédainknak, ami vontatottá és unalmassá tette a versenyt és sokat rontott az eredményeken. Megyénket hét szakosztály képviselte és az volt az. elsődleges cél, hogy minél többen biztosítsák maguknak a vidéki bajnokságon való indulás jogát. Mint az várható is volt, megyénkből legeredményesebben a Szekszárdi Dózsa szerepelt. A 68 versenyszámból a Dózsa 16. a Bonyhádi Spartacus 6. a

Dombóvári KSK 2, Dunaföld- vár és Tamási pedig 1—1 bajnokságot nyert. Kiemelkedő eredmény nem született, de meg kell említeni Hága, Koller, György, Vida, Schwébl, Bálint. Gazdag, Pék és Molnár teljesítményét. Versenyzőink közül a következők szereztek érmet:

17 éves lányok:

200 m: ...3. Jéhn II. (Sz. Dózsa) 28,3. 400 m: 1. Jéhn II. (Sz. Dózsa) 64,6. 2. Peák (Paks) 67,8, 3. Tóth (Paks) 69,1. 1500 m: ...2. Praimájer

(Sz. Dózsa) 5:07,1. ...3. Tóth (Paks) 5:13,6. 3000 m: 1. Praimájer (Sz. Dózsa) 11:14,4. 300 gát: 1. K. Balog (Sz. Dózsa) 49,3. Súly: 1. Bálint (Bonyhádi 11,03. ...3. Gazdag (Sz. Dózsa) 10,36. Diszkosz: 1. Bálint (Bonyhád) 33,90, ...3. Gazdag (Sz. Dózsa) 33,12. Gerely: 1. Gazdag (Sz. Dózsa) 41.14. 800 m: ...3. Geisz (Bonyhád) 2:36,3.

18 éves lányok:

200 m: 1. Vida (Sz. Dózsa) 26,4. 400 m: 1 .Vida (Sz. Dózsa) 59,6, 2. Jéhn I. (Sz. Dózsa) 61,2. 800 m: ...2. Jéhn II. (Sz. Dózsa) 2:22,6. 100 gát: ...2. Schwébl (Sz. Dózsa) 16,2. 300 gát: 1. Schwébl (Sz. Dózsa) 46,9. Súly: 1. Koncz (Sz. Dózsa) 11,05. Diszkosz: ...2. Koncz (Sz. Dózsa) 36,94.

19 éves fiúk:

100 m: 1. Hága (Sz. Dózsa) 12, 2. Kosztyu (Tamási) 12,3. 200 m: 1. Hága (Sz. Dózsa) 23,6, ...3. Vörös (Dunaföldvár) 24,3. 400 m: 1. Vörös (Dunaföldvár) 53,1. ...3. Hága (Sz. Dózsa) 55,1. Távol: 1. Hága (Sz. Dózsa) 638, 2. Kosztyu (Tamási) 595. Hármas: ...2. Kosztyu (Tamási) 12,82. Rúd: ...2. Juhász (Tamási) 260. Gerely: ...3. Juhász (Tamási)

32,62.

18 éves fiúk:

100 m: 1. Koller (Dombóvár) 11. 2. György (Bonyhád) 11,2. 200 m: 1. Koller

(Dombóvár) 22,8. 400 m: ...2. Lacza (Paks) 54,8, ...3. Kertai (Paks) 55,5. 110 gát: ...2. Zeman (Sz. Dózsa) 16,8. 300

gát: ...2. Zemán (Sz. Dózsa)

A 3000 méteres síkfutás mezőnye. Második helyen fut a későbbi győztes Molnár (Sz.

Dózsa).

42,9. Távol: 1. György (Bonyhád) 673, 2. Fűzi (Bonyhád) 651. Hármas: ...2. Fűzi (Bonyhád) 12,97. Súly: 1. Pék (Bonyhád) 14,67. ...3. Török (Sz. Dózsa) 13,57. Diszkosz: ...2. Grósz (Sz. Dózsa) 45,96, 3. Pék (Bonyhád) 43,70. Kalapács: ...2. Grósz (Sz. Dózsa) 46,88, 3. Kovács (Sz. Dózsa) 46.

45,40. 300 gát: ...2. Gundszent (Dunaföldvár) 45,2.

*

Pécsett, a területi serdülő „A” összetett bajnokságon d következők szereztek érmet: Enczel (Dombóvári KSK) nyolcpróbában 2. lett 4281.

Csapatban 2. a Szekszárdi Sí 10726 ponttal és 3. a Dombóvári KSK 10687 ponttal. A lányok versenyében a csapatok értékelését elmosta az eső. Egyénileg a Dombóvári Kocsis volt a legeredményer sebb: fi! lett.

17 éves fiúk:

100 m: ...3. Antlfinger (Bonyhád) 11,4. 800 m: ...3. Zámbó (Sz. Dózsa) 2:04,4. 1500 m: ...2. Isztl (Sz. Dózsa) 4:12,5, 3. Zámbó (Sz. Dózsa) 4:15 8. 3000 m: 1. Molnár (Sz. Dózsa) 9:11,8, ...3. Suplitz

(Tolna) 9:25,3. 2000 akadály: 1. Molnár 6:17,4, 2. Mauch 6:20,4, 3. Tóth 6:46,1. Valamennyi Sz. Dózsa. Magas: 1. Szeifert (Bonyhád) 185, ...3. Hevesi (Bonyhád) 185. Távol: ...3. Czeller (Dombóvár) 606. Súly: ...2. Steib (Sz. Dózsa)

13,41, 3. Pogány (Sz. Dózsa)

12,95. Diszkosz: 1. Steib (Sz. Dózsa) 42,64, 2. Pogány (Sz. Dózsa) 39,02. Kalapács: 1. Pogány (Sz. Dózsa) 44,30. Gerely: ...3. Pálvölgyi (Paks)

A 200 méteres síkfutás mezőnye a cél előtt

A már nyugdíjas Faragó Antal testnevelő atlétájának, Vörösnek ad néhány tanácsot verseny előtt. A fiú bajnokságot nyert.

Hága Gábor (Sz. Dózsa) három számban győzött

VasárKap délelőtt Szekszárdon tartották a Magyar Rádió által szervezett- labdarúgó-tebetségkutató felmérő versenyt. Az érdeklődés minimális volt, a résztvevők száma még a húszat sem érte el. A felmérést végző szakemberek az eredményektől sem voltak különösképpen elragadtatva. Az egyik jelölt medicinlabdával a hátradobást végzi, a háttérben Fehér László, a labdarúgó-szövetség ifjúsági bizottságának vezetője.

bemutatjuk a sportágakat (IX.)

Asztalitenisztől a vízilabdáig

Neve: Kajak-kenu.

Életkora: 36 év.

Versenyzők száma: 4500.

Kiemelkedő eredményei: 4 olimpiai, 31 világ- és 24 Európa-bajnoki első hely.

Különös ismertető jele: népszerű.

Igaz, már több mint négy évtizeddel ezelőtt, az 1936- Os berlini olimpián is ott voltak a magyar kajakkenu sport képviselői, mégis nagyon hosszú idő telt el, amíg az első nagy nemzetközi eredményt elérték. Erre 1954-ben, Maconban került sor, amikor a 15 világ- bajnoki számból hatot a magyar versenyzők nyertek, s ezzel egycsapásra a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek. Macon tehát mérföldkő volt a spot- ág hazai történetében, s később is mindig ehhez állították a mércét... Persze ez elég sok visszásságra adott okot, mert ha netán csak egy vagy két aranyérem született, akkor azt a sportág rajongói már kevésnek tartották. De azért akadt még az emlékezetes 1954-es teljesítménynél is nagyobb: Tamperében, az 1973-ban megrendezett világbajnokságon hét számban lettek elsők a magyar sport képviselői. Közben, s azóta is sok

víz lefolyt a Dunán, s a ka- jak-kenuzás nemcsak népszerűségben nőtt, hanem állandóan reflektorfényben áll.

— Ez jó is, meg rossz is, mert nagyon megnőttek a velünk szemben támasztott igények s ha netán nem jön ki a „lépés”, egy-egy lapáttal lemaradunk, akkor már sokan hajlamosak a „temetésre” — mondta Cseh Lajos, a szövetség főtitkára. — No de azért nem panaszkodunk, mert mégiscsak büszkék lehetünk a nagy világversenyeken elért eredményeinkre, s arra is, hogy itthon a fiatalok szeretik, kedvelik a kajak-kenuzást, mindig újabb bázisok alakulnak ki. A főváros mellett igyekszünk maximálisan kihasználni a vidéket, így újabban Nagykanizsa, Ercsi, Esztergom és Nyergesújfalu is felhívta magára a figyelmet, de azért még* akadnak „fehér foltok” sportágunk térképén. Nagyobb részvételre számítunk

a mohácsiaktól, a Zala és a Rába környékbeli sportkedvelők részéről.

Visszatérve a kajak-ke- nuzás történetére, számtalan feljegyzés tanúsítja, hogy igen távoli a múltja, hiszen évszázadokkal ezelőtt a különböző anyagokból (például bőrökből vagy csontokból is), de döntően fából faragott kajakok és kenuk megszokott közlekedési eszközök voltak. Kontrnensün- ön a skandinávok voltak az elsők, akik használták ezeket, míg Közép-Európában az összerakható, úgynevezett faltboot vált elsőként ismertté. (Ebben például az 1938-as, Vaxholmban rendezett első világbajnokságon Balatoni Kamill ezüstérmet nyert.) Hazánkban a felszabadulás után kapott igazi „zöld utat” a sportág, amelynek többek között olyan kiváló szakemberei voltak, mint a fiatalon elhunyt Granek István, aki az országban sokfelé tette le a kajak-kenuzás alapjait. Az igazsághoz tartozik, hogy a vonzó kajak-kenuzás nem is olcsó dolog. Bár a hazai gyártmányú műanyag hajók. amelyek építésében dr. Parti János, az 1960-as római olimpia kenubajnoka, a nemrég kinevezett szövetségi edző sokat tett, nem

túl drágák, de az élvonal változatlanul az importárukat használja. Hogy ez mibe kerül? A dán gyártmányú négyesek például 180 ezer forintba!

— Sokat töprengtünk már azon, hogy miként lehetne ezen a helyzeten segíteni — folytatta a főtitkár, akinek ugyancsak gondja, hogy a válogatottak megfelelő felszereléshez jussanak. — Nagyobb összefogással, talán a szocialista országokban végzett közös kutatásokkal és gyártásokkal sikerülne előbbre lépni és rengeteg valutát megtakarítani.

Gond tehát a felszerelés, de a legjobbaknak mégis évről évre biztosítják. A jó ellátottság mellett azonban egy kicsit „adósak” az élvonalbeliek, mert például eddig az olimpiákon mindösz- sze négy aranyérmet sikerült nyerni. A „csúcsot” az

1968-as mexikói játékok jelentette: Hesz Mihály és Tatai Tibor bajnok lett, s további érmek, helyezések gyűjtésével Magyarország volt a nemzetek pontversenyének győztese. München, majd Montreal viszont „csak” ezüstöket és bronzokat hozott.

KOZAK MIHÁLY