Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

© ^PÚJSÁG 1977. június 8. Ma, 17 órakor kezdődik Tengelicen a Szekszárdi Dózsa elleni MNK labda­rúgó-mérkőzés. A megyei elődöntő győztese játszik egy hét múlva a Kisdorog csapatával. * Asztalitenisz: A Szekszár­di Spartacus NB II-es női csapata Szombathelyen, a főiskola együttese ellen ját­szott és 8:8-as döntetlennel ért véget a küzdelem. Győz: Hahn 3, Pintér 2, Sze- keresné 2, Hildebrand 1. A Szekszárdi Szövetkezet NB III-as férficsapata Bu­dapesten, a II. számú Épí­tők ellen 9:7 arányban nyert. Győz: Holtz 3, Ga­lambos 2, Heronyányi 2, Csenkei 2. * Hat csapat (MEZŐGÉP, AGROBER, KISZ. Tűzoltó, TÁÉV. Szakály testvérek) vesz részt a csütörtökön kezdődő szekszárdi városi munkahelyi spartakiád férfi röplabdabajnokságán. * A paksi járási labdarúgó­bajnokság állása: 1. N.-dörög 19 14 4 1 68-21 32 2. Paks II. 19 15 — 4 69-32 30 3. Németkér 20 11 3 6 63-42 25 4. Pálfa 19 9 3 1 32-31 21 5. D.-földvár 19 8 4 7 42-38 20 6. P.-hencse 19 8 5 8 38-41 19 7. D.-kömlöd 19 8 3 8 46-56 19 8. Kajdacs 19 7 1 11 46-44 15 9. Madocsa 19 5 3 11 41-51 13 10. Bölcske 19 3 2 14 24-51 8 11. Blkács 19 3 2 14 18-78 8 Ifjúságiak: 1. Dunaföld- vár 23, 2. Bölcske 22, 3. Nagydorog 19. 4. Németkér 13, 5. Pálfa 11, 6. Madocsa 11, 7. Dunakömlőd 8, 8. Pusztahencse 1 ponttal. ATLÉTIKA Szombaton és vasárnap, kellemes időben került sor Baranya, Somogy és Tolna megye területi ifjúsági atléti­kai bajnokságára Kaposvá­ron. Ezúttal nagyon rosszul sikerült a rendezés szomszé­dainknak, ami vontatottá és unalmassá tette a versenyt és sokat rontott az eredménye­ken. Megyénket hét szakosz­tály képviselte és az volt az. elsődleges cél, hogy minél többen biztosítsák maguknak a vidéki bajnokságon való indulás jogát. Mint az várha­tó is volt, megyénkből leg­eredményesebben a Szekszár­di Dózsa szerepelt. A 68 ver­senyszámból a Dózsa 16. a Bonyhádi Spartacus 6. a Dombóvári KSK 2, Dunaföld- vár és Tamási pedig 1—1 baj­nokságot nyert. Kiemelkedő eredmény nem született, de meg kell említeni Hága, Kol­ler, György, Vida, Schwébl, Bálint. Gazdag, Pék és Mol­nár teljesítményét. Verseny­zőink közül a következők szereztek érmet: 17 éves lányok: 200 m: ...3. Jéhn II. (Sz. Dózsa) 28,3. 400 m: 1. Jéhn II. (Sz. Dózsa) 64,6. 2. Peák (Paks) 67,8, 3. Tóth (Paks) 69,1. 1500 m: ...2. Praimájer (Sz. Dózsa) 5:07,1. ...3. Tóth (Paks) 5:13,6. 3000 m: 1. Prai­májer (Sz. Dózsa) 11:14,4. 300 gát: 1. K. Balog (Sz. Dózsa) 49,3. Súly: 1. Bálint (Bony­hádi 11,03. ...3. Gazdag (Sz. Dózsa) 10,36. Diszkosz: 1. Bá­lint (Bonyhád) 33,90, ...3. Gazdag (Sz. Dózsa) 33,12. Ge­rely: 1. Gazdag (Sz. Dózsa) 41.14. 800 m: ...3. Geisz (Bony­hád) 2:36,3. 18 éves lányok: 200 m: 1. Vida (Sz. Dózsa) 26,4. 400 m: 1 .Vida (Sz. Dó­zsa) 59,6, 2. Jéhn I. (Sz. Dó­zsa) 61,2. 800 m: ...2. Jéhn II. (Sz. Dózsa) 2:22,6. 100 gát: ...2. Schwébl (Sz. Dózsa) 16,2. 300 gát: 1. Schwébl (Sz. Dó­zsa) 46,9. Súly: 1. Koncz (Sz. Dózsa) 11,05. Diszkosz: ...2. Koncz (Sz. Dózsa) 36,94. 19 éves fiúk: 100 m: 1. Hága (Sz. Dózsa) 12, 2. Kosztyu (Tamási) 12,3. 200 m: 1. Hága (Sz. Dózsa) 23,6, ...3. Vörös (Dunaföldvár) 24,3. 400 m: 1. Vörös (Duna­földvár) 53,1. ...3. Hága (Sz. Dózsa) 55,1. Távol: 1. Hága (Sz. Dózsa) 638, 2. Kosztyu (Tamási) 595. Hármas: ...2. Kosztyu (Tamási) 12,82. Rúd: ...2. Juhász (Tamási) 260. Ge­rely: ...3. Juhász (Tamási) 32,62. 18 éves fiúk: 100 m: 1. Koller (Dombó­vár) 11. 2. György (Bony­hád) 11,2. 200 m: 1. Koller (Dombóvár) 22,8. 400 m: ...2. Lacza (Paks) 54,8, ...3. Kertai (Paks) 55,5. 110 gát: ...2. Ze­man (Sz. Dózsa) 16,8. 300 gát: ...2. Zemán (Sz. Dózsa) A 3000 méteres síkfutás mezőnye. Második helyen fut a későbbi győztes Molnár (Sz. Dózsa). 42,9. Távol: 1. György (Bony­hád) 673, 2. Fűzi (Bonyhád) 651. Hármas: ...2. Fűzi (Bony­hád) 12,97. Súly: 1. Pék (Bonyhád) 14,67. ...3. Török (Sz. Dózsa) 13,57. Diszkosz: ...2. Grósz (Sz. Dózsa) 45,96, 3. Pék (Bonyhád) 43,70. Kala­pács: ...2. Grósz (Sz. Dózsa) 46,88, 3. Kovács (Sz. Dózsa) 46. 45,40. 300 gát: ...2. Gundszent (Dunaföldvár) 45,2. * Pécsett, a területi serdülő „A” összetett bajnokságon d következők szereztek érmet: Enczel (Dombóvári KSK) nyolcpróbában 2. lett 4281. Csapatban 2. a Szekszárdi Sí 10726 ponttal és 3. a Dombó­vári KSK 10687 ponttal. A lányok versenyében a csapa­tok értékelését elmosta az eső. Egyénileg a Dombóvári Kocsis volt a legeredményer sebb: fi! lett. 17 éves fiúk: 100 m: ...3. Antlfinger (Bonyhád) 11,4. 800 m: ...3. Zámbó (Sz. Dózsa) 2:04,4. 1500 m: ...2. Isztl (Sz. Dózsa) 4:12,5, 3. Zámbó (Sz. Dózsa) 4:15 8. 3000 m: 1. Molnár (Sz. Dózsa) 9:11,8, ...3. Suplitz (Tolna) 9:25,3. 2000 akadály: 1. Molnár 6:17,4, 2. Mauch 6:20,4, 3. Tóth 6:46,1. Vala­mennyi Sz. Dózsa. Magas: 1. Szeifert (Bonyhád) 185, ...3. Hevesi (Bonyhád) 185. Távol: ...3. Czeller (Dombóvár) 606. Súly: ...2. Steib (Sz. Dózsa) 13,41, 3. Pogány (Sz. Dózsa) 12,95. Diszkosz: 1. Steib (Sz. Dózsa) 42,64, 2. Pogány (Sz. Dózsa) 39,02. Kalapács: 1. Pogány (Sz. Dózsa) 44,30. Ge­rely: ...3. Pálvölgyi (Paks) A 200 méteres síkfutás mezőnye a cél előtt A már nyugdíjas Faragó Antal testnevelő atlétájá­nak, Vörösnek ad néhány tanácsot verseny előtt. A fiú bajnokságot nyert. Hága Gábor (Sz. Dózsa) három számban győzött VasárKap délelőtt Szekszárdon tartották a Magyar Rá­dió által szervezett- labdarúgó-tebetségkutató felmérő versenyt. Az érdeklődés minimális volt, a résztvevők száma még a húszat sem érte el. A felmérést végző szakemberek az eredményektől sem voltak különös­képpen elragadtatva. Az egyik jelölt medicinlabdával a hátradobást végzi, a háttérben Fehér László, a labda­rúgó-szövetség ifjúsági bizottságának vezetője. bemutatjuk a sportágakat (IX.) Asztalitenisztől a vízilabdáig Neve: Kajak-kenu. Életkora: 36 év. Versenyzők száma: 4500. Kiemelkedő eredményei: 4 olimpiai, 31 világ- és 24 Európa-bajnoki első hely. Különös ismertető jele: népszerű. Igaz, már több mint négy évtizeddel ezelőtt, az 1936- Os berlini olimpián is ott voltak a magyar kajak­kenu sport képviselői, mégis nagyon hosszú idő telt el, amíg az első nagy nemzet­közi eredményt elérték. Er­re 1954-ben, Maconban ke­rült sor, amikor a 15 világ- bajnoki számból hatot a magyar versenyzők nyertek, s ezzel egycsapásra a nem­zetközi érdeklődés közép­pontjába kerültek. Macon tehát mérföldkő volt a spot- ág hazai történetében, s ké­sőbb is mindig ehhez állí­tották a mércét... Persze ez elég sok visszásságra adott okot, mert ha netán csak egy vagy két aranyérem született, akkor azt a sport­ág rajongói már kevésnek tartották. De azért akadt még az emlékezetes 1954-es teljesítménynél is nagyobb: Tamperében, az 1973-ban megrendezett világbajnok­ságon hét számban lettek el­sők a magyar sport képvise­lői. Közben, s azóta is sok víz lefolyt a Dunán, s a ka- jak-kenuzás nemcsak nép­szerűségben nőtt, hanem ál­landóan reflektorfényben áll. — Ez jó is, meg rossz is, mert nagyon megnőttek a velünk szemben támasztott igények s ha netán nem jön ki a „lépés”, egy-egy lapát­tal lemaradunk, akkor már sokan hajlamosak a „teme­tésre” — mondta Cseh La­jos, a szövetség főtitkára. — No de azért nem panasz­kodunk, mert mégiscsak büszkék lehetünk a nagy világversenyeken elért ered­ményeinkre, s arra is, hogy itthon a fiatalok szeretik, kedvelik a kajak-kenuzást, mindig újabb bázisok ala­kulnak ki. A főváros mel­lett igyekszünk maximáli­san kihasználni a vidéket, így újabban Nagykanizsa, Ercsi, Esztergom és Nyer­gesújfalu is felhívta magára a figyelmet, de azért még* akadnak „fehér foltok” sportágunk térképén. Na­gyobb részvételre számítunk a mohácsiaktól, a Zala és a Rába környékbeli sportked­velők részéről. Visszatérve a kajak-ke- nuzás történetére, számtalan feljegyzés tanúsítja, hogy igen távoli a múltja, hiszen évszázadokkal ezelőtt a különböző anyagokból (pél­dául bőrökből vagy csontok­ból is), de döntően fából fa­ragott kajakok és kenuk megszokott közlekedési esz­közök voltak. Kontrnensün- ön a skandinávok voltak az elsők, akik használták eze­ket, míg Közép-Európában az összerakható, úgynevezett faltboot vált elsőként is­mertté. (Ebben például az 1938-as, Vaxholmban ren­dezett első világbajnoksá­gon Balatoni Kamill ezüst­érmet nyert.) Hazánkban a felszabadulás után kapott igazi „zöld utat” a sportág, amelynek többek között olyan kiváló szakemberei voltak, mint a fiatalon el­hunyt Granek István, aki az országban sokfelé tette le a kajak-kenuzás alapjait. Az igazsághoz tartozik, hogy a vonzó kajak-kenuzás nem is olcsó dolog. Bár a hazai gyártmányú műanyag ha­jók. amelyek építésében dr. Parti János, az 1960-as ró­mai olimpia kenubajnoka, a nemrég kinevezett szövet­ségi edző sokat tett, nem túl drágák, de az élvonal változatlanul az importáru­kat használja. Hogy ez mi­be kerül? A dán gyártmá­nyú négyesek például 180 ezer forintba! — Sokat töprengtünk már azon, hogy miként le­hetne ezen a helyzeten se­gíteni — folytatta a főtit­kár, akinek ugyancsak gond­ja, hogy a válogatottak meg­felelő felszereléshez jussa­nak. — Nagyobb összefogás­sal, talán a szocialista or­szágokban végzett közös ku­tatásokkal és gyártásokkal sikerülne előbbre lépni és rengeteg valutát megtakarí­tani. Gond tehát a felszerelés, de a legjobbaknak mégis évről évre biztosítják. A jó ellátottság mellett azonban egy kicsit „adósak” az élvo­nalbeliek, mert például ed­dig az olimpiákon mindösz- sze négy aranyérmet sike­rült nyerni. A „csúcsot” az 1968-as mexikói játékok je­lentette: Hesz Mihály és Tatai Tibor bajnok lett, s további érmek, helyezések gyűjtésével Magyarország volt a nemzetek pontverse­nyének győztese. München, majd Montreal viszont „csak” ezüstöket és bronzo­kat hozott. KOZAK MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents