Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-08 / 133. szám
2 Képújság Luis de Giiringaud Moszkvában Luis de Guiringaud a Szovjetunióban tartózkodó francia külügyminiszter Moszkvában megbeszélést.folytat Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Képünkön: a két államférfi a tárgyalások közben. (Képtávirónkon érkezett). Emberközpontú alaptörvény Kedd esti kommentárunk. A SZOVJETUNIÓBAN folyó országos vita közepette világszerte érdeklődéssel tanulmányozzák: milyen elveket, célokat és — természetesen — jogokat hirdet meg új alkotmányának ország-világ elé tárt tervezetében a földkerekség első — és legnagyobb — szocialista országa. Negyvenegy éve, hogy 1936-ban elfogadták a Szovjetunió előző, s mindmáig érvényes alaptörvényét. E négy évtized alatt nagyot fordult a világ, s óriásit változott a Szovjetunió is. Ezek a mélyreható társadalmi-gazdasági változások „kinőtték” a meglévő alkotmányos kereteket, s szükségessé tették, hogy az alaptörvényt hozzájuk igazítsák. Ebből két következtetés kínálkozik. Az egyik az, hogy a Szovjetunió új alkotmányában a mai valóság tényei (s nem holmi ábrándképek) öltenek testet. A másik pedig az, hogy épp ezért az új alaptörvény valóban korszakot jelentő változásokat fog tükrözni. AZ ÜJ ALKOTMÁNYTERVEZET szerint a Szovjetunió: össznépi állam, ami azt jelenti, hogy már teljesítette a proletárdiktatúra államának feladatait. Az ország előbbre lépett a kommunizmushoz vezető úton: felépült a fejlett szocialista társadalom. A Szovjetunió ma összehasonlíthatatlanul erősebb és gazdagabb, a nemzetközi életben játszott szerepe sokkal nagyobb, mint négy évtizeddel ezelőtt volt. Az alkotmánytervezet ennek megfelelően határozza meg társadalmi, politikai és gazdasági rendjének alapjait: kiemeli a kommunista párt vezető szerepét, megfogalmazza a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának feladatait, meghatározza a tervgazdálkodás és a vállalati kezdeményezés-önállóság összefüggéseit. A Szovjetunióban minden az emberért történik: ez tükröződik az alkotmánytervezet cikkelyeiben, amikor arról intézkedik, hogy a társadalmi termelés legfőbb célja az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, s akkor is, amikor — minden korábbinál kiterjedtebben, s magától értetődően a kötelességekkel szerves összefüggésben — megfogalmazza a Szovjetunió állampolgárainak jogait és szavatolja az ország szilárd jogrendjét és a törvényességet. „ A KÜLVILÁG nem csupán arra figyelt fel, hogy a szovjet alkotmánytervezet az emberi és állampolgári jogok milyen teljességét biztosítja, hanem arra a fontos megkülönböztető vonására a szocialista állam alaptörvényének: miként ez az alkotmány pontosan megfogalmazza azt is, miként mozdítja elő, hogy az írott jog ne maradjon papíron, az emberek valóban élni tudjanak vele. A szovjet társadalom demokratizmusát tükrözi az is, hogy az eddigi gyakorlat alapján — amit most az alkotmány- tervezet országos vitája is példáz — intézményesíti a legfontosabb államügyek össznépi vitáját, sőt bevezeti azok eldöntésére a népszavazást. A választói korhatár leszállításával újabb tömegek számára nyújt lehetőséget a közügyekbe való beleszólásra. A népi küldöttek tanácsainak új elnevezésével pedig azt a tartalmi vonást emeli ki, hogy máris kétmillió szovjet állampolgár vesz részt e népképviseleti szervek munkájában. DE HELYÉNVALÓ, hogy szóljunk arról is, ami változatlan az új alkotmány tervezetében. Nem változik az állam szövetségi jellege; az alkotmánytervezet itt új módon éppen a sok nemzetiségű állam egységének belső összetartóerejét: a kommunizmus építésének közös célját fogalmazza meg. S bár formailag teljesen új, hogy a szovjet állam külpolitikáját külön fejezetben foglalja össze az alkotmánytervezet, az alapokat illetően nincs változás: a Szovjetunió — mint eddig — ezután is következetesen folytatja lenini békepolitikáját. Uj alkotmányának tervezete a békés kommunista alkotómunka társadalmának igazságos, demokratikus és emberközpontú alaptörvényét tárja a világ elé. Madrid Választási hadjárat A választási hadjárat utolsó szakaszában, a hét vége óta szerte Spanyolországban húsz merényletet követtek el a különböző szélsőséges szervezetek. Mint ismeretes, 41 év óta először, június 15-én parlamenti választásokat tartanak Spanyolországban. Hétfőn Baszkföld három városában robbantak bombák. San Se- bastianban egy kávéház, Por- tugaleteban egy bútorraktár, Santurce közelében pedig egy televíziós közvetítőállomás ellen követtek el merényletet. A legsúlyosabb merénylet színhelye Barcelona volt — itt a szélsőséges szervezetek két csendőrt lőttek agyon. Duisburg Magyar hét Kedden befejeződtek a duisburgi magyar hét hivatalos gazdasági tanácskozásai és szakmai előadásai, a vállalati programok azonban a hétvégéig tartanák. A nap folyamán az alsórajnai ipari és kereskedelmi kamara székházában több magyar iparág vezető szakemberei találkoztak a Ruhr-vidék üzletembereivel, s tájékoztatták őket a magyar ipar új, műszaki eredményeiről, az NSZK-beli vásárlókat is érdeklő kínálatáról. BONN Bonni jól értesült források szerint a Kongói Népi Köztársaság és az Egyesült Államok — 11 évi befagyasztás után — helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat. A diplomáciai viszony rendezését napokon belül hivatalosan is közlik. WASHINGTON Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, hétfőn a szenátus egyik albizottsága előtt beszámolt a közelmúltban tett afrikai körútjáról. Beszámolójában Young kedvezőnék ítélte a fekete többségű uralom békés megteremtésének lehetőségét Afrika déli részén. é 1977. június 8. i Magyar-olasz tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalásokba a Központi Bizottság első titkára kíséreté- nak tagjai: Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Palotás Rezső nagykövet, illetve az olasz tárgyaló csoport tagjai: Filippo Maria Pandolfi pénzügyminiszter, ILuciano Radi külügyi államtitkár, Luigi- Michele Galli külkereskedelmi államtitkár, Francesco Bova, az állami vállalatok minisztériumának államtitkára, ezenkívül Raimondo Manzini, a külügyminisztérium főtitkára, Mario Mon- dello, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai főigazgatója és Mario Franzi budapesti olasz nagykövet. A szívélyes, tárgyszerű légkörben lezajlott tárgyalásokon áttekintették a két ország eredményesen fejlődő kapcsolatait. Mindkét fél elégedetten állapította meg, hogy bár két különböző társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerhez tartozó országról van szó, kapcsolataik normalizál- tak, s — mint hangsúlyozták — kölcsönösen érdekeltek továbbfejlesztésükben. Elégedetten állapították meg, hogy a két ország közötti különböző egyezményeket s megállapodásokat eredményesen hajtják végre. Giulio Andreotti Első titkár úr! — Az olasz kdrmány és a magam nevében van szerencsém nagy Örömmel újból üdvözölni első hivatalos olasz- országi látogatása alkalmával önt, Kádárné asszonyt és önt kísérő kiemelkedő személyiségeket. — Olaszországot a reneszánsz pezsgő szellemi és művészeti világáig visszanyúló kapcsolatok fűzik a magyar néphez. Ezek a kapcsolatok tovább erősödtek azoknak a harcoknak a révén, amelyeket népeink a XIX. század közepén szabadságukért és függetlenségükért vívtak, lelkes szolidaritásban. — Együttműködésünk fokozatosan a kulturális kapcsolatok és a történelmi hasonlatosságok e közös alapjára épült. Ezt magas szintű látogatások egész sora fémjelezte. Közülük kiemelem Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének 1975-ben Olaszországban tett látogatását, ami alkalmul szolgált a két ország közös nyilatkozatának kiadásához. Ennek olasz részről kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk. Az olasz miniszterelnök emlékeztetett más magas szintű látogatásokra, a két ország külügyminisztériumai közötti megbeszélésékre, majd így folytatta: v — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az olasz—magyar árucsere-forgalom növekedésének üteme hosszú évek óta állandóan fokozódott olyan mértékben, hogy értéke 1976- ban a 318 milliárd lírát is túlhaladta. Jóllehet konjunkturális nehézségekkel is szembe kell néznünk. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozva Andreotti hangsúlyozta: — Ha azt akarjuk, hogy ez a világ jobb legyen, azaz méltányosabb és stabilabb, akkor nincs más választásunk, kölcsönösen erőfeszítéTisztelt miniszterelnök úr! Tisztelt Andreotti asszony! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt megköszönöm az Olaszországba szóló meghívást, a vendégszerető fogadtatást és a miniszter- elnök úr imént elhangzott üdvözlő szavait. Látogatásom célja annak demonstrálása, hogy a Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elve alapján a kölcsönösen előNagy figyelmet szenteltek a tárgyalásokon a gazdasági együttműködés kérdéseinek, s behatóan foglalkoztak az együttműködés bővítésének még kiaknázatlan lehetőségeivel. Megelégedéssel nyugtázták a tudományos és kulturális kapcsolatok, a turizmus kölcsönös fejlődését. Mindkét fél 'készségét nyilvánította a kapcsolatok minden irányú fejlesztésére. Megtárgyalták az időszerű nemzetközi kérdéseket. Azonosan ítélték meg az enyhülés fontosságát, s hasonlóan foglaltak állást több más nemzetközi kérdésben. Ugyancsak eszmecserét folytattak az európai biztonság és együttműködés elmélyítésével kapcsolatos tennivalókról, különös tekintettel a küszöbön álló belgrádi értekezletre. Kedden este a Villa Mada- maban, az olasz kormány venégházában Giulio Andreotti miniszterelnök és felesége vacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére. A vacsorán részt vett a Központi Bizottság első titkárának kísérete, valamint az olasz politikai, gazdasági és társadalmi élet számos vezető személyisége, köztük: Ar- naldo Forlani külügyminiszter, valamint Gianni Agnelli, a Fiat igazgatótanácsának elnöke. A szívélyes légkörű díszvacsorán Giulio Andreotti pohárköszöntőt mondott. pohár köszöntője seket kell tennünk — mondotta, majd így folytatta: — Olaszország és Magyar- ország tevékeny jelenléte a nemzetközi színtéren tanúsítja azt a közös törekvésünket, hogy ki-ki, saját nemzetközi. elkötelezettségeinek tiszteletben tartásával — előmozdítsa az enyhülés ügyét, valamint Európa és a világ békéjének, biztonságának megszilárdítását. — Ezektől az eszméktől indíttatva vett részt Olaszország és Magyarország az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Ebben a szellemben készülnek most a belgrádi találkozóra a helsinki értekezlet záróokmányát aláírt többi állammal együtt annak tudatában, hogy ez a záróokmány megfelelően szabta meg az enyhülési folyamat fejlődésének irányvonalait az államközi kapcsolatok intenzívebbé tételével és a népek közötti közvetlen érintkezések megkönnyítésével. Ma az a feladatunk, hogy rnegértsük, magunkévá tegyük és valóra váltsuk népeinknek az enyhülésre és a békére irányuló óhaját, ezáltal a biztonság kölcsönös egyensúlyának fenntartásával minőségileg új fejlődési folyamatot indítsunk el a kormányok és a népek kapcsolataiban. Szeretnénk, ha az ifjú nemzedék is e nagyszerű célt tűzné maga elé. Mert bizonyosak vagyunk abban, hogy így kifejezésre juthat erőteljes megújulási törekvése, építő lendülete. — Ebben a szellemben a magyar népnek újabb és mind nagyobb sikereket kívánva emelem poharamat az ön és Kádárné asszony egészségére, a magyar nemzet felvirágzására, országaink barátságára és együttműködésére — fejezte be pohárköszöntőjét az olasz miniszterelnök. Az ol^sz miniszterelnök szavaira Kádár János válaszolt. nyös kapcsolatok széles körű kiépítésére törekszik az Olasz Köztársasággal. Örömmel szólhatok arról, hogy az utóbbi években mind gyakoribb magas szintű politikai, gazdasági és kulturális tárgyalásokon éppen úgy, mint a mai, igen jó légkörű megbeszéléseinken, olasz partnereink hasonlóan ítélték meg kapcsolatainkat, s azok jó kilátásait. Gazdasági téren, annak ellenére, hogy még vannak kapcsolataink fejlődését zavaró, leküzdendő és leküzdhető akadályok, sikerült megfelelő együttműködést kialakítani és Olaszország ma egyike legfontosabb partnereinknek. Kulturális együttműködésünkről szólva Kádár János hangsúlyozta, hogy az hagyományosan jó és sokrétűen beleilleszkedik országaink kapcsolatainak rendszerébe. Magyarországon jól ismerik és nagyra értékelik a régi és a mai olasz kultúra kimagasló alkotásait. Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a magyar kultúra olasz ismerőinek és barátainak száma is egyre gyaraoszik. Áttérve a nemzetközi kérdésekre, megállapította, hogy még sok bonyolult, megoldást váró problémával terhelt korban élünk, de már a jelenben is vannak kedvező lehetőségek és a jövőt illetően megalapozott remények. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy elősegítse az enyhülés térhódítását, a béke és biztonság megszilárdítását. Most mindazoknak, akiknek erőfeszítése létrehozta a Helsinkiben megtartott történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletet, azon kell dolgozniuk, hogy az idei belgrádi találkozó a jó kezdetnek jó folytatása legyen. Tudjuk, hogy a hidegháború maradványainak felszámolása, felélesztésének megakadályozása nem könnyű és nem egyszerű feladat. De azt is tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatában a világ minden népe egyaránt érdekelt. A magyar kormány és a Magyar Népköztársaság minden felelős szerve arra törekszik, hogy a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvek és ajánlások minél teljesebb mértékben érvényesüljenek a gyakorlatban is. IA Magyar Népköztársaság is vallja, hogy a politikai enyhülést a fegyverkezési verseny lefékezésének, a katonai enyhülésnek kell követnie. Az országok vezetőinek nagy felelősséggel kell a kérdéseket kezelniük. Megtévesztő szólamokkal, egyoldalú előnyök erőszakolásával e téren sem lehet előrejutni. Csak a jelenlegi egyensúly fenntartásával, az egyenlő biztonság elvének szem előtt tartásával oldhatók meg a problémák. Bízunk abban, hogy a józan ész, minden nép érdekének megfelelően, felülkerekedik és a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép- európai haderők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A Magyar Népköztársaság kormánya következetesen síkraszáll a világ különböző térségeiben meglévő feszültséggócok felszámolásáért. Támogatjuk az ENSZ leszerelési ülésszakának munkáját, s azt követően egy leszerelési világértekezlet ösz- széhívását. t Tisztelt miniszterelnök úr! Tisztelt olasz barátaink! Az elmondottakkal kívántam jelezni azokat a szándékokat, amelyekkel az Önök természeti szépségekben és az emberi kultúra alkotásaiban gazdag országába jöttünk, hogy fejlesszük kétoldalú kapcsolatainkat és megkeressük azokat a területeket, ahol közösen is tehetünk valamit a népek barátságáért, boldogabb és békésebb jövőjéért. * Még egyszer megköszönöm a magam, feleségem és a kíséretemben lévő honfitársaim nevében a vendéglátást, a találkozásainkat, megbeszéléseinket átható jó légkört, a megértést és egyetértést kereső szándékot. Emelem poharam Andreotti miniszterelnök úr és kedves felesége, a jelenlévők egészségére, az olasz nép boldogulására, a magyar—olasz kapcsolatok fejlődésére, a. békére! Kádár János válaszbeszéde
