Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

A ^PÚJSÁG 1977. június 1. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tengelici malomárok Sitkéi István Tengelicről érdeklődik a Petőfi utcai „malomárok” sorsáról. Báli József, a tengelici Községi Tanács elnöke vála­szát idézzük: — A levélben leírt problé­mák valósak („a Petőfi utcát átszelő árok volna hivatott az őszi ég téli csapadékvíz elvezetésére. Az árok tisztí­tását csak részben végezte el a tanács ... Ennek következ­ménye az is. hogy a házaknál igen magas a talajvíz”), me­lyet mi is szeretnénk rövid idő alatt megszüntetni. Ennek érdekében mér 1977. március 21-én az egyéni dűlőben lévő földterületek tulajdonosainak (17 fő) az árok létesítéséről, illetve felújításáról 314 1977. számmal értesítést küldtem. Igaz, hogy az árok létesítése ellen négy tulajdonos tiltako­zott, ennek ellenére az árkot az eredeti helyén újra meg­nyitjuk. Az időpont attól függ. hogy mikor tudunk olyan nehézgépet szerezni, ami szükséges az árok létesí­téséhez. Lassú jármű Varga Béla dombóvári ol­vasónk azt írja szerkesztősé­günkhöz intézett levelében, hogy munkagépet szeretne szerkeszteni, mégpedig Cit­roen gépkocsi alvázára. Kér­dése, hogy a szalagfűrésszel ellátott járműhöz kell-e for­galmi engedély, s ha igen, milyen feltételekkel kaphatja meg. A KPM autófelügyeletének osztályvezető-helyettese. Kür­tös István válaszát közöljük: Telefonszámunk: 129-01, 123-61. — A közúti forgalomban való részvétel céljára gyár­tott gépjárművek (személy­vagy tehergépkocsi) munka­géppé történő átalakítása még abban az esetben sem engedélyezhető, ha maximá­lis sebessége nem éri el a 20 km'óra sebességet. A levelé­ben leírt szalagfűrész-beren­dezést olyan járműre lehet felszerelni, amely — az 1'1975. (II. 5.) KPM-BM. sz. együttes rendelet fogalom­meghatározása szerint — las­sú járműnek minősül. (Pl.: UE—28, U—28, K—25 típusú traktor.) A jelenleg érvény­ben lévő rendeletek alapján a — „lassú jármű” kategóriá­ba tartozó járművek közül — magánszemélyek tulajdo­nában lévő és mezőgazdasági tevékenységet végző jármű­veket kell ellátni azonosítási jelzésekkel. Ipari tevékenységet (bérfű- részes) csak iparigazolvány- nyal lehet folytatni. Az ipari tevékenység céljára kialakí­tott lassú járműveknek ren­delkezniük kell — a közúti közlekedésben való részvétele esetén — a 23/1975. (XII. 31.) KPM számú rendeletben elő­írt felszerelésekkel. Nyugdíjasklub A paksi nyugdíjasklub né­hány tagjától kapott levelet szerkesztőségünk, melyben arról panaszkodnak, hogy a klubba gyakran járnak a fia­talok, hangoskodnak, sőt gyakran szeszes italt is fo­gyasztanak. A paksi Nagyközségi Közös Tanács igazgatási csoportve­zetője, Kardos Éva válaszol: — Községünkben 1975 augusztusa óta működik a nyugdíjasok klubja, ami igen nagy népszerűségnek örvend. Erről a helyszínen is meg­győződtünk. Az idős emberek jól érzik magukat, idejüket jobbára kártyázással töltik. Elmondták, hogy a bejelen­tésben foglaltak nem fedik a valóságot, mivel oda elsősor­ban idős, nyugdíjas, vagy nyugdíj előtt állók járnak és ha vannak is néha fiatalok, akik betársulnak közéjük, an­nak csaik örülni ^tudnak. A klubban italozás nincs, a két év alatt rendbontás és ehhez hasonló bejelentés nem érke­zett. Az állandó jelleggel jelent­kező elhelyezési gondok mi­att annak idején a helyiséget csak szükségmegoldásként tudtuk részükre biztosítani. Jelenleg nincs anyagi lehető­ségünk arra, hogy korsze­rűbb, tágasabb klubot bizto­sítsunk nyugdíjasainknak. Természetesen a jövőben is keresni fogjuk annak a lehe­tőségét, hogy a jelenleginél jobb körülményeket teremt­sünk az idős emberek szá­mára. Alkalmi , munka - családi pótlék Petkes Istvánná Kocsoláról kérdezi egyebek között, hogy ha valaki alkalmi munkás­ként dolgozik egy termelő- szövetkezetben, akkor is jár-e családi pótlék? Horváth József, a Termelő- szövetkezetek Tolna megyei Tanácsának titkára válaszá­ból idézünk: — A termelőszövetkezeti alkalmi munkások biztosítási kötelezettsége csak a ledolgo­zott munkanapokra áll fenn és csak ezek a napok számí­tanak be a családi pótlékhoz szükséges időbe. Az állandó alkalmazottak esetében, amennyiben hat egymást kö­vető nap dolgoznak, a sza­bad szombat és a vasárnap is beszámít a jogosultsághoz szükséges (havi 21 nap) idő­be. Biztosítás a sertésre Takács József mórágyi ol­vasónk írja, hogy még tavaly ősszel elpusztult egy anyako­cája. Kérdezi, hogy a biztosí­tótól a kárért mennyi térí­tést kaphat? Lux Sándor, az Állami Biz­tosító Tolna megyei Igazgató­ságának igazgatója válaszol: — A káresemény idején a levélíró MB/1. módozatú biz­tosítással rendelkezett, e biz­tosítás harmadik fejezetének 2. pontja szerint: sertéselhul­lás esetén legfeljebb ezer fo­rint térítés nyújtható. (Egyéb­ként ezt az összeget fiókunk 1976. november 11-én ki is utalta. Intézkedtem, hogy a postánál kérjék meg, mikor és ki vette fel a kérdéses ösz- szeget.) Ml VÁLASZOLUNK A gépjárművek és munka­gépek honvédelmi célú ideig­lenes igénybevételéért fize­tendő kártalanításról szól a honvédelmi miniszter 2/1977. (V. 14.) HM számú rendelete, amely szabályozza a gépek­nek ilyen esetekben történő előállítását és átvételét, a gépek visszaadásának mi­kéntjét, a kártalanítási ösz- szeg kiegyenlítésének mód­ját, valamint az igénybevé­tel alatt keletkezett károk megtérítése és elszámolása esetén követendő eljárást. A rendelet melléklete a külön­böző gépek után fizetendő kártalanítási díjat összeg­szerűen is feltünteti. (Meg­jelent a Magyar Közlöny idei 38. számában.) A vásárlók könyvének rendszeresítését írja elő a belkereskedelmi miniszter 11/1977. (V. 18.) Bk. M. szá­mú rendelete, amelynek ha­tálya nemcsak az állami vál­lalatokra, állami gazdálkodó szervek, társadalmi szerve­zet által fenntartott gazdál­kodó szervek, szövetkezetek és ezek gazdasági társulásai­ra, hanem a magánkereske­dőkre és a kisiparosokra is kiterjed. A jogszabály sze­rint a vásárlók könyvét — amelybe panaszát, észrevé­telét bárki bejegyezheti — az üzletben kö/inyen hozzá­férhető helyen kell elhelyez­ni, felhívásra át kell adni. A vásárló ezt a könyvet az üzlet dolgozóinak megkérde­zése nélkül bármikor elvehe­ti, abba az üzlet, vállalat munkájával kapcsolatos köz­érdekű bejelentését, javasla­tát, panaszát bejegyezheti. „A vásárlót személyazonos­ságának igazolására felszólí­tani, a bejegyzésben akadá­lyozni, vagy bármely módon befolyásolni nem szabad” — mondja ki a rendelet, amely természetesen részletesen szabályozza az ilyen bejegy­zést követően teendő intéz­kedéseket is. Itt csupán arra. utalunk, hogy a vásárlót a bejelentés napjától számított 30 napon belül írásban tá­jékoztatni kell. A magánkereskedőknél és kisiparosoknál a vásárlók könyve kezelésére vonatkozó rendelkezések megtartását a tanácsi szakigazgatási szerv köteles rendszeresen vizsgál­ni. A rendelet — amely ki­hirdetése napján (V. 18-án) hatályba lépett — a Magyar Közlöny f. évi 39. számában jelent meg. A gépjárművezetők mun­kafeltételeinek és munkabé­rének (munkadíjának) meg­állapításáról szóló korábbi szabályozást módosítja a munkaügyi miniszter és a közlekedés- és postaügyi mi­niszter 7/1977. (V. 18.) Mü. M.—KPM számú együttes rendelete, amelynek mellék­lete a gépjárművezetők bér­táblázatát tartalmazza. A rendeletből idézzük: „A gép- járművezetők besorolását fe­lül kell vizsgálni és a ren­delet szabályainak megfele­lően kell megállapítani. A személyi besorolásról és alapbérről nyilvántartást kell vezetni.” A jogszabály a Magyar Közlönynek ugyancsak idei 39. számában jelent meg, rendelkezései részben a ki­hirdetés napján (V. 18.), részben 1979. évi január 1. napján lépnek hatályba, a rendeletben meghatározott új bértételek alsó határa he­lyett azonban 1979. március 31. napjáig a korábban ér­vényes alsó bénhatárokat kell alkalmazni. Dr. Deák Komád, a TIT szekszárdi városi­járási szervezetének elnöke Jaj de magas ez a magasiskola Nagy érdeklődéssel hallgattam a rádió zenei magasisko­láját, amelynek keretében rendszerint két kiváló zeneesztéti­kus eszmecserét folytat. Persze nagy hiba, hogy ilyen szupernívós előadást leg­inkább csak a zene területéről hallani. És hogy más területről is legyen, néhány ötletet adunk a rádiónak. Itt van mindjárt a giccs elleni harc. Milyen sokan vásá­rolnak villogó szemű cigányasszonyt ábrázoló képet, vagy macskát ? vánkoson, esetleg az erdei patakban szomját eny­hítő őzikét. Akció folyik a giccs varázsa ellen. A harc egyik formája lehetne ez a rádióbeli párbeszéd, például KÉPVÁSÁRLÓ: Önökhöz, mint műértőkhöz fordulok ta­nácsért. Ki akarom dobni a lakásomból azokat a képeket, amelyek nekem nagyon tetszettek, de amelyekre azt mondják’ hogy gicesek. Milyen képeket vásároljak? I. MŰÉRTÖ: Nagyon javasolom a Mantegna Andrea ké­peket. A padovai iskolához tartozott. Fokozott drámaiság és merész prespektivikus rövidítések jellemezték műveit. II. MÜÉRTÖ: Hozzátehetem a szavaidhoz, Zuárdom, hogy Mantegna, mint a Gonzagál udvari festője, tompább színezé­sével ... KÉPVÁSÁRLÓ: Bocsánat, kik voltak a Gonzagák? II. MŰÉRTÖ: Azt a jövő keddi, 17.15 órás Kossuth-adás- ban fogja a Gonzagák két kiváló szakértője előadni. A kisiskolásokra is gondolni kell magasröptű előadások­kal, hiszen az általános iskola tanulói közül, bizony sokan gyengén állnak a számtannal. Ezek számára javasoljuk: I. ELŐADÓ: Ha jobban meg akarjuk érteni, hogy kétszer kettő miért négy, feltétlenül ismernünk kell Ptolemaios trigo­nometriáját. II. ELŐADÓ: Szerintem az egyszeregy gyorsabb elsajátí­tásához meg kell tanulni Pietro Antonio Cataldi lánctörtjeit. I. ELŐADÓ: Igazad van, Tihamér, de hangsúlyozni kell, hogy ha a kisdiák már húszig tud számolni, okvetlenül vegye figyelembe az infinitezimális számítást. De előadásunkat már be is fejeztük, mert csak 10 + 6 — 1 perces adásunk volt, és negyedóra alatt csak ennyit lehetett elmondani. A korszerű takarításról is lehetne színvonalas előadást tartani. így: TAKARÍTÓNŐ: Kérem, nem elég fényes a kilincs, akár­hogy is dörgölöm. I. VEGYÉSZ: Mert nem veszi figyelembe azt, hogy a ve- gyület összetett test, amelyben az alkotó elemek mindig meg­határozott súlyarányban fordulnak elő. Amikor pucol, gon­doljon arra, hogy az alkotó elemek elvesztik tulajdonságaikat. Fontos a savak és savmaradékok szerepe. II. VEGYÉSZ: Ne feledkezzünk meg a tisztítással kapcso­latban a cserebomlás útján előálló addicióról sem! TAKARÍTÓNŐ: Bocsánat, akkor milyen tisztítószert ve­gyek? I—II. VEGYÉSZ: (egyszerre) Amilyet kap ... PALÁSTI LÁSZLÓ Kórházból - kórházról I ***8! együnk őszinték, a Z kórháztól csak az nem /: fél, akinek ott a mun- kahelye. Fél, aki oda- kinn van, mert bekerülhet. (Emellett persze legtöbbje huzamosan elég sokat meg­tesz annak érdekében, hogy előbb-utóbb csakugyan oda jusson. Hiszen az egészsé­günket általában akkor vesz- szük észre és emlegetjük, amikor már elrontottuk.) Nincs híján a félelemnek az se, aki már munkadarabbá vált ebben, a nagyüzemben, de ez a félelem múlandó. A gyógyítás nagyüzeme ugyan­is egyike a leghumánusabb munkahelyeknek. Aki beke­rül, az a saját bőrén (tor­kán, kezén, lábán, ízületei­ben és vénájában) ezt előbb- utóbb maga is tapasztalhat­ja­A kórház azonban másféle tapasztalások szerzésére is felettébb alkalmas. A hely­színen vagyok, nem nehéz példákat válogatni. Az nem igaz, hogy ki-ki csak a saját baját szajkózza. Ez inkább a rendelőintézet folyosóin várakozókra jel­lemző. Időnk van, magneto­fon kellene a számláíhatat- lan történet, anekdota, ado­ma, életrajzi részlet feljegy­zésére. Minden ember élete érdekes. Ott van I. az ötven­kilenc éves cigányember, aki 13 évig és pontosan egy hé­tig volt katona, meg hadi­fogoly. Hazajövet mégis volt annyi ereje, hogy Gyöngyös­oldalból beverekedje magát a faluba, ahol most neki is, gyerekeinek is szép háza van. Feleségestől megbecsült munkásember, de ő is a kór­háztól /élők közé tartozik. Tavaly szabályosan megszö­kött, az idén már a mentő hozta vissza. Egészségügyi kultúránk fogíhíjaiban másnál is lehet „gyönyörködni”. Z.-t só­szegény diétára fogták, tart­ja is. Egészen ebéd utánig, amikor a csendes pihenő unalmát a szekrényből elő­kerülő kolbász, sonka segít oszlatni. A látogatási időt nemrégiben megritkították, de azért változatlanul tatár­járás és a szívből jövő csa­ládi mérgezések kora. Disznóölési termékek és sült kacsák csempésztetnek be. A kórháznak nincs házi rendőrsége, hogy motoztas- son, a fejekben meg külön­ben sem lehet motozni. Ti­zennégy év alatti gyerek (nagyon helyesen) be nem tehetné ide a lábát, csak ezt nem az egyes épületeknél, hanem már a főkapunál meg kellene gátolni, itt ugyanis beemelik őket — a földszin­ti erkélyen. A látogatás másnapján a főorvos (a barátságosság, a mindenki meghallgatása, a szigor és a humor sajátos ötvözete) kissé rezignáltan veszi tudomásul a szinte szo­bánként ismétlődő gyomor- panaszokat. — Tegnap „jóllakott”, ugye? Világos, hogy nem a kór­házi koszttól, ami persze, hogy nem jó, de nem is aratómunkásokat akarnak jóllakatni Vele. Másik, azt hiszem tanulsá­gosnak tűnő • megfigyelés. Odakinn „a világban” általá­ban nem nagyon törjük ma­gunkat azért, hogy osztoz­zunk más gondja-bajában, vagy éppen udvariasak le­gyünk egymással. Ez itt az udvariasság és a törődés há­za. Utóbbi természetes, az előbbi ilyen fokon már meg­lepő. Hiszen az osztály száz betegét ellátó nővérek mind­egyike otthoni keresztjét is hordozza, de ezt valamilyen bűvészmutatvánnyal munka­kezdéskor az öltözőben hagyja. Kivétel a takarítónő, aki mindig mindenkit szid, ha senki nincs a közelében, akkor a világegyetemet. Amiben jócskán igaza van, mert itt mindenki trehány, szemetel, sok kedves beteg úgy érzi magát, mint egy vasúti váróteremben és ezt a végtelen folyosót tisztán tartani nem csekélység. A kórháznak, pontosabban épületünknek vannak mel­léklétesítményei is. Egy pusz­tai szatócsbolt készletének tizedével felszerelt sivár bü­fé a másodikon, továbbá egy sajátos telefonkészülék a földszinten. A már-már el­felejtett érmékkel működik és gyűjtőszenvedéllyel. Ná­lam 6:3 az érme: beszélge­tés aránya, de két szobával, odébb egy régebbi betegtárs már 13:5-nél tart. Hiány­cikk: elegendő ülőalkalma­tosság az előcsarnokban és padok az épület körül, mert leülni csak a feljáróút vas­cső korlátjára lehet, ami nem a legkényelmesebb. Fe­lesleges, vagy legalább rész­ben az: a virágpavilon a kóíház tőszomszédságában. A park virágait ugyanis este- lente ölszámra tarolják a betegek maguk. Nem a fér­fiak. A szekszárdi Varázshegy­ről természetesen még sokat lehetne írni. Ez ideig értékes recepteket sikerült szerez­nem varjúleves és sündisznó- pecsenye elkészítésének mó­dozatairól, több (előttem is­meretlen) család belső per­patvaráról van tudomásom, mint egy kezdő válóperes bí­rónak; meghallgattam egy kitüntetett traktoros vélemé­nyét egy jónak tartott tsz vezetőiről; továbbá gazdag orvhalász- és vadásztörténe­tekkel rendelkezem. tóbbiakat betegtársi zsiványbecsületből nem vagyok hajlandó köz­kinccsé tenni; előbbiek egyik-másikára majd remél­hetőleg sor kerül. Olyan idő­pontban, amikor a vérvétel­re szakosított hölgyeknek nem gumikötéllel a karo­mon köszönök a laborató­riumban, hanem innen négy­száz méterre az utcán. De lehetünk egy kilométerre is. ORDAS IVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents