Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

1977. június 29. ^PÚJSÁG 5 Termelési tanácskozás a bőrdíszműnél Az információ becsülete Bezárják a szekszárdi benzinkutat Az ÄFOR szekszárdi üzemanyagtöltő állomásán több hét óta építkezés fo­lyik. Bővítik, korszerűsítik az állomást. A jövőben gyor­sabbá válik az autósok ki­szolgálása, egyszerre több járművet tudnak a kútosz­lopoknál fogadni. A műszaki munkák jelen­leg olyan stádiumban van­nak. hogy az üzemanyag- kiszolgálást meg kell szün­tetni. Ma reggeltől az ÁFOR szekszárdi kútját tíz napra bezárják, s valószínű július 10-én nyitják ismét meg. Addig a tolnai üzem­anyagtöltő állomás áll az autósok rendelkezésére, ahol éjjel-nappali szolgálatot ve­zettek be. A szekszárdi kutat nem akarták lezárni, ugyanis az ÁFOR-nak vannak speciá­lis mozgó állomásai, s úgy tervezték, hogy majd ilyent állítanak munkába. Erre biztonsági okok miatt azon­ban nem kerülhet sor — ez hétfőn délután derült ki —, ugyanis az állomás, környé­kén a villanyt kikapcsolják és a hitelesítés, új kutak szabályozása, stb. idején nem szabad forgalmat le­bonyolítani, üzemanyagot a körzetben kimérni. Üj üzemcsarnok Simontornyán A Simontomyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalatnál az elmúlt években kezdték az üzemek korszerűsítését. A konfekció üzemrésznek du­naújvárosi elemekből ké­szítettek csarnokot, és eb­ben több mint kétszáz mun­kahelyet tudtak letelepíteni. I Megyeszerte felkészültek a mezőgazdasági nagyüze­mek az idei gabonatermés betakarítására. Van, ahol már elkezdték, másutt vár­nak még egy-két napot, hogy a nyirkos árpa, búza meg­száradjon és indulhassanak a kombájnok. A kaposszekcsői Kossuth Tsz-ben a megszokottnál többet kellett tenni a felké­szülés időszakában: négyévi kísérletezés után a termelő- szövetkezet megkezdte a ve­tőmag nagybani termesztő, sét. A vetőmagnak való kü­lönleges kezelést igényel, hogy a termés megfeleljen a szigorú tisztasági követel­ményeknek, minőségi előírá­soknak. A szövetkezet két A Mezőgazdasági Kiadó­nak minden bizonnyal jó oka volt második kiadásban megjelentetni dr. Mercz Ár­pád könyvét, amely a must és a bor egyszerű kezelését ismerteti meg a borászok­kal. Azokhoz az emberekhez szól ez a könyv, akik mos. tanában kaptak kedvet a szőlészethez, akik a hétvégi kertekben szőlőt telepítettek és jó bort akarnak az asztal­ra tenni. Ez a hasznos könyv része annak a sorozatnak, amelyet a kiadó azóta je­lentet meg, hogy egyre több ismeretre van szüksége a kiskerteket művelőknek. A must, mint élő anyag, olvas­hattuk nem egy szaklapban, igen gondos kezelést kíván, s ki ne tudná, hogy a bor­nak mennyi betegsége-ellen­A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyárában ebben az időszakban tartják üzemré­szenként a termelési tanács­kozásokat. így félév végén már van miről beszámolni egymásnak, kicserélik a ta­pasztalatokat, munkások és vezetők egymás között. Ahhoz, hogy a termelési tanácskozások aktív, élettel teli fórumai legyenek az üze­mi demokráciának, tagadha­tatlanul szükség van bizonyos fokú egyéni és csoportos kez­deményezőkészségre. A túl­zottan menetrendszerű ta­nácskozások hivatalos ismer­tetőkkel, felszólalásokkal te­letűzdelve gyakran gátját szabják az őszinte beszélge­téseknek, a problémák közös megoldásának. Ugyanakkor feltétlenül szükség van valamiféle „fo­gódzkodóra”, hogy a hozzá­szólások ne a levegőben „pufogjanak” csak, hanem érdembeli tartalmuk is le­gépészmérnökének újítása alapján új vegyszer-keverő­telepet létesítettek. Építet­tek egy ezer négyzetméteres színt saját kivitelezésben, ennek műszaki átadása most folyik. Itt fogják tisztítani és elkülönítetten tárolni a vetőmagot. Az ezer hektárnyi gabo­nának közel fele vetőmag lesz. A betakarítás meg­gyorsítását. az optimális időben való elvégzését te­szi lehetővé az. hogy a meg­lévő egyhez még három új SZK—5-ös kombájnt vásá­rolt a szövetkezet. Ezek be­járatását most végzik, pár nap múlva már készek lesz­nek a „bevetésre”. sége van. Védekezni. italt élvezhetővé tartani ér­deke a termelőnek. Ez a könyv népszerűén és rész­letesen tárgyalja a szüreti tennivalókat. a borkészí­tést. valamint a borok ke­zelését. Külön érdekessége a könyvnek, hogy foglalko­zik, kedvet ad a kisterme­lőknek a különleges mustok és borok készítéséhez is. A must tartósítása, palackozá­sa sokféle módszerrel tör­ténhet. a könyvben ajánlott módszerek minden bizony­nyal sikeresek, nem kell at­tól tartani, hogy a must ka. ráesonyra, a gondos tartó­sítás ellenére, borrá forr. A könyv végül hasznos gya­korlati tanácsokat ad a pin­cemunkához. gyen. Az effajta tanácskozáso­kat megelőző rendszeres köz­érthető információcsere ilyen kapaszkodóul szolgálhat a termelési tanácskozások előtt. A bőrdíszműnél a közel­múltban sokszorosított pél­dányban napvilágot látott egy háromoldalas ismertető. Tervszámokkal, adatokkal, az eddigi eredményekkel, a hát­ralévő feladatok részletezé­sével, a hamarosan lezáródó félév szociális intézkedései­vel. Mindezeket, ha csak úgy olvassák föl, aligha ra­gadnak meg a hallgatók fe­jében. sőt a számok egymás utáni monotóniája révén ér- reklődést is alig váltanának ki. De így összefoglalva, kéz­be adva komoly információ, komoly támaszték, hogy a termelési tanácskozásokon a felszólalók a „nagy egészre” hivatkozva is tudjanak be­szélni, tisztában lássák üze­mük helyzetét. A kiadott ismertető ugyan­A Lampant ZIM bonyhádi gyárának 1976—77. évi mű­szaki fejlesztési tervében szerepelt a nagy szériéjú va­ria típusú edények fedőinek gépesített zománcozása. És 1977. június 14-én sor került az első fedőzománcozó gép üzembehelyezésére. Mit mond erről az eredményről Raba- tin Gábor, a műszaki osztály vezetője, a gép konstruktőre? Hogyan sikerült a gép kifej­lesztése, üzembéhelyezése, salját erőből? — Dr. Valló Magda, gyá­runk vegyésze kint járt az NSZK-ban, tapaszitalatcsere- úton. Itthon elmondta, meny­nyire korszerű, hatékony az ott látott fedőzománcozó gép. akkor nem rejti a számok mögé a meglévő gondokat, hisz megemlíti, hogy a cso­magolási gondokon valami­képpen segíteni kellene, na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni az áruk címzésére, márká­zására, vagy például a mun­kavédelmi előírások betartá­sával csökkenteni kell az üzemi balesetek számát, amely az elmúlt évhez ké­pest emelkedett. Nyilvánvaló, szükség volt erre az ismertetőre, bár nem záródtak még le' a termelési tanácskozások, de az eddigie­ken elhangzott felszólaláso­kon már érződött a dolgozók jól informáltsága. Érthető, mert ilyesfajta összegző tá­jékoztatás nélkül nehezen le­hetne elvárni attól a szak­munkástól, aki mondjuk a szalag egyik végén ül, hogy onnét átlássa a gyár jellem­ző gondjait, problémáit. Az ismertetőt rövid három sor zárja. Ez már nem a gyár vezetőinek információs Ennek alapján kezdett hozzá a kollektíva, hogy a hazai kö­rülmények és lehetőségek szerint mi is kifejlesszük ezt ■ a típust. Sikerült nem egy­szerűen egy már meglévő gé­pet rekonstruálni, hanem azt továbbfejlesztettük, például beépítettünk egy zománc- iszap-adagolási rendszert is. A gép most már a beüze­melés tapasztalatai után bi­zonyított. Kiküszöbölt egy meglehetősen nehéz fizikai munkát, egyúttal jobb minő­ségben, termelékenyebben, kisebb anyagigénnyel végzi azt a munkát, amit eddig csak jól képzett zománcozok nehéz fizikai munkával tud­tak elvégezni. Leegyszerűsö­Jól bevált a fotocellával működő, méretre szabó gép, amely abszolút vé­delmet nyújt a rajta dol­gozó emberek számára készségét bizonyítja, hanem a dolgozókkal szembeni fi­gyelmességet. Megköszönik az elmúlt félév jó munkáját. Tu­lajdonképpen ennyi az egész — de ez egyáltalán nem ke­vés. Gazdasági verseny ÉRDEKES kérdés került szóba a minap egy beszélge­tésen, amelyet államigazgatá­si és vállalati szakemberek folytattak egymással a szo­cialista gazdasági integráció mindennapos gyakorlatáról. A kérdező azt feszegette: a szocialista piac, a nagy volu­men, a több évre szóló szállí­tási szerződések vajon nem kényelmesítik-e el a vállala­tokat, e kapcsolatok bizton­sága nem hat-e a műszaki fejlődés, a fermékmegújítás követelményével szemben ? A jelenlévő vállalatveze­tők határozottan cáfolták, hogy e veszély reális lenne. És az érvek, amelyeket fel­hoztak, meggyőzték hallgató­ságukat arról, hogy nem „kö­telező tiszteletkor” amit mon­danak, és nem is gondjaik rejtegetése, palástolása, ha­nem maga a valóság. A mai valóság — ezt azért feltétle­nül hozzá kell tenni, mert né­hány évvel ezelőtt még való­ban úgy festett a kép, aho­gyan azt a kérdésfeltevő is érzékelte. Az integráció, a nagyobb- fokú gazdasági összefonódás kritikus szemlélői rendszerint azt állítják, hogy az egymás­közti kapcsolatok fokozása befelé forduláshoz, a külvi­lág kizárásához vezet. Nos, ezek a vállalati szakemberek éppen azt bizonyították, hogy a külvilág versenye — a partner KGST-országok épp­úgy. mint az integrációs szer­vezethez nem tartozóké — hajtja-űzi őket abban az irányban, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel egy-egy na­gyobb megrendelés birtoká­ban, hanem tudatosan készül­jenek arra. hogy legközelebb is megszerezhessék azt. És az sem mindegy, hogy a már ér­vényes szerződéseknek mi­lyen színvonalon tesznek ele­get. Amióta a KGST-'ben új árképzési elv. az úgynevezett csúszó árbázis rendszere ér­vényesül — az árakat többé nem egy-egy tervidőszakra rögzítik, hanem évről-évre korrigálják — megnőtt a. minőségi tényezők, a terme­lékenységi mutatók szelepe is. A VÁLLALATOK szere­tik. ha kapacitásuk jo részét a KGST-partnerek kötik le. Néha túlságosan is ... Ez nagyfokú biztonságot jelent számukra középtávú terveik elkészítésében. a várható árbevételeik kalkulálásában és számos más területen. Ezért azután sokszor keve­sebb érdeklődéssel fordulnak a hazai megrendelők és még kevésbé a KGST-n kívüli piac felé. Ez viszont mér nem szerencsés, két okból sem. Az egyik: nem biztos, hogy ami jó a vállalatnak, az minden esetben hasznos a népgazda­ságnak is. A szocialista ex­portnak — rendszerint jelen­tős tőkés importvonzata van és ma még csak kevesen vál­lalkoznak arra. hagy az eh­hez szükséges devizát maguk kitermeljék. A másik: nem mindegyik partnerország tudja olyan mértékben nö­velni szállításait számunkra, mint amilyen mértékben a magyar vállalatok elégítenék ki az ő keresletüket. Gyak­ran ez a háttere annak, ha egy vállalat arra panaszko­dik, hogy egyik vagy másik főhatóság nem támogatja ex­portnövelési elképzeléspjj Ezért is és a nemzetközi méretű munkamegosztás ten­denciáit figyelembe véve is szerencsésebb, messzebbre mutató, ha vállalataink a késztermékexport minden­áron való erőltetése helyett több figyelmet szentelnek a szakosításnak, a kooperáció­nak, a részegység- és alkat­részgyártásnak. Vagyis olyan viszonyok kialakításának, amikor két vagy több ország vállalatai megosztják egymás közt a fejlesztés és a terme­lés terheit és egyben bizto­sítják egymás szállításainak ellentételezését. AZ AKCIÓK sikere, a köl­csönösen előnyös kapcsolatok két- és többoldalú kiegyen­súlyozottsága tehát az irá­nyító szervek munkáján is múlik. Fotó: Bakó Fotó: Bakó Jenő A szalag végén csomagolják a „Raznó táskákat" Kaposszekcsői Kossuth Tsz Gabonavetőmag-termesztés Amikor a terveket komolyan veszik Műszaki fejlesztés saját erőből dött a fedőzománcozási mű­veletsor és egy fedőnél tíz százalékkal kevesebb lett a zománcanyag felhasználása. Példás gyorsasággal készült el a konstrukció, a kiviteli tervekét és rajzokat, a szer­kesztést az „Üj technika” •brigád készítette, a berende­zés kivitelezését pedig a Ki­lián György lakatosbrigád. iA gép elkészülte a jövő­ben nem zárja le a fejlődés lehetőségét, hisz a későbbiek során a többszínű zománco­zás kialakítására is sor kerül­het, (Hetest János tudósító) Könyv: Ü Kissi és a Sor egyszerű kezelése- pj ­L1PAVECZ IVÁN Munkában az összeállító szalag Mór jól bevált munkával bizony it az új gép

Next

/
Thumbnails
Contents