Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
Képújság , 1917. június 29. Madridban, a választások óta első ízben találkozott Adolfo Suarez miniszterelnök és Félipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. A két politikus megvitatta az ország különböző területei autonómiájának vitás kérdéseit, eszmét cseréltek a kormány és az ellenzék jövőbeni kapcsolatairól, az új alkotmány tervéről és a tömegkommunikációs eszközök (elsősorban a rádió, televízió és az EFO-hírügynök- ség) ellenőrzésének problémájáról. A találkozó után González az autonómia témájáról így nyilatkozott: az ország minden területének meg kell adni a lehetőséget, hogy kifejezze álláspontját az autonómia általa kívánt fokáról. Nem szabad előre eldönteni, hogy az ország mely térségeinek lehetnek különleges kiváltságai ebben az ügyben. A szocialista Vezető tagadta, hogy bármiféle egyezmény létrejött volna pártja és a kormány között az új alkotmány elfogadása ügyében. González és a miniszterelnök megvitatta az ország gazdasági problémáit is. Moszkva, Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: „A nő és a szocializmus” címmel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából nemzetközi nőtalálkozó kezdődött kedden Moszkvában. A négynapos nemzetközi szemináriumcin a magyar nőmozgalom képviseletében Erdei Lászlónénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével háromtagú küldöttség vesz részt. A nemzetközi találkozót kedden délelőtt tíz órakor Valentyina Nyikolajeva-Tye- reskova, a Szovjet Nőbizottság elnöke nyitotta meg. Üdvözölte az 50 európai, afrikai és ázsiai ország nőszervezeteinek küldötteit, valamint a nemzetközi és regionális szervezetek képviselőit. Jelen van a találkozón Fanny Ed'elman, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára és Helvi Sipila, az ENSZ-főtitkár szociális és humanitárius kérdésekkel foglalkozó tanácsadója is. Valentyina Tyereskova a I találkozó résztvevőinek nagy tapsa közepette közölte, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KIB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözölte a találkozót. Leonyid Brezsnyev üdvözletében rámutatott, hogy „a nők helyzete a Szovjetunióban és a többi szocialista országban valóban lelkesítő példát jelent a nők milliói számára”. A szovjet párt és állam vezetője üzenetében kiemelte azt az óriási szerepet, amelyet a nők töltenek be a békéért és a nemzeti felszabadulásért folyó hardban, az imperialista diktátum és agresszió által elnyomott népekkel való nemzetközi szolidaritásban. „A világ haladó erőinek harca a nők valódi egyenjogúságáért jelentős sikereket eredményezett az elmúlt időszakban sok országban. A nők az emberiség anyagi, társadalmi és szellemi haladásának egyre jelentősebb gyorsító erejévé válnak” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev üdvözlete. Ezt követően Valentyina Nyikolajeva-Tyereskova szólalt fel. A szovjet nőbizottság elnöke beszédében rámutatott: a Szovjetunió első helyen áll a világon a női szakemberek számát tekintve. Állandóan növekszik a felső- és középfokú szakképzettséggel rendelkező nők száma. A Szovjetunióban jelenleg az iparban dolgozó mérnököknek csaknem fele nő. Közülük több mint félmillió iparvállalatok, építkezések. mezőgazdasági szövetkezetek, intézmények igazgatója. Egyre nagyobb számban vesznek részt a szovjet nők az államhatalmi szervekben. A helyi tanácsok tagjainak megközelítőleg fele, több mint egymillió nő. A legmagasabb államhatalmi szerv, a Legfelsőbb Tanács tagjainak egyharmada nő.” A nemzetközi nőtalálkozón a délutáni órákban megkezdődött a küldőt tségvezetők felszólalása. A nemzetközi szeminárium szerdán, csütörtökön és pénteken plenáris üléseken és munkabizottságokban folytatja munkáját. Nobel-díjasok találkozója A svájci Lindauban ismét megrendezték a Nobel-díjasok immár hagyományos találkozóját, amelyen többek között amerikai, szovjet, nyugatnémet és angol tudósok vettek részt. (Képtávírónkon érkezett). Haig tábornok és az emberi jogok Moszkva, Valentyin Zorin, a szovjet rádió és televízió politikai hírmagyarázója írja: Alexander Haig tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka nemrégiben kifejtette azt a véleményét, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos amerikai és szovjet álláspont különbözősége a katonai erőfeszítések, s ezen belül a NATO katonai ereje további fokozásának szükségességéről tanúskodik, Az utóbbi időben az amerikai propaganda kedvelt témája az a verzió, mely szerint az emberi jogokkal kapcsolatos washingtoni állásponttal elégedetlen Szovjetunió akadályokat próbál gördíteni a fegyverkezési hajsza korlátozása elé. A fegyverkezési hajsza megállításával kapcsolatos problémák megoldásához többek között a kölcsönös bizalom légkörére is szükség van. Vajon miféle kölcsönös bizalomról lehet szó a rágalmazás, a tények elferdítése, a más országok belügyeibe való durva beavatkozás körülményei között? Nem maga az emberi jogokról folytatott vita, hanem az ellenséges kampány céljaira történő felhasználása nehezíti meg a két nép és az enyhülés szempontjából egyaránt nagy jelentőségű problémák megoldását. Az a benyomásunk alakul ki, hogy a szovjetellenes hisztériát szítók egyik fő célja az Egyesült Államok jelenlegi katonai erőfeszítéseinek leplezése. E tények fényében nyilvánvalóvá válik, hogy ki az, aki az emberi jogokkal kapcsolatos kampányt megpróbálja felhasználni a fegyverkezési hajsza fokozására, s valójában ki akarja megakadályozni a fegyverkezés korlátozását. (TA8ZSZ). Suarez-González találkozó A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai Tóth Ferenc, az MTI tudósítója írja: A Magyar "Népköztársaság kiterjedt nemzetközi kapcsolataiban a Német Szövetségi Köztársaság — Európában betöltött szerepe, nemzetközi súlya, valamint a külpolitikai kontaktusainkban, kereskedelmi és ipari együttműködésünkben elfoglalt helye következtében — a legjelentősebb tőkés partnerünk. Politikai kapcsolataink a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt is megfelelően alakultak, különösen 1969, azaz a nyugatnémet szociáldemokrata, szabaddemokrata koalíciós kormány megalakulása óta. Miután 1973. december 21-én a Magyar Népköztársaság és az NSZK felvette a diplomáciai kapcsolatokat, bővült a két ország közötti politikai érintkezés, különféle szintű tárgyalásokra, megbeszélésekre került sor. Az események krónikájából kiemelkedik, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helsinkiben találkozott Helmut Schmidt kancellárral. A két ország külügyminisztere három alkalommal folytatott egymással megbeszélést, 1974-ben és 1976-ban Budapesten, illetőleg 1975-ben Bonnban. Gazdasági együttműködés. Kiemelkedő jelentősége van Magyarország tőkés országokkal kiépített külgazdasági kapcsolataiban az NSZK-val folytatott külkereskedelmünknek és gazdasági együttműködésünknek. Az NSZK-val bonyolítjuk le tőkés külkereskedelmi forgalmunknak körülbelül egynegyedét. A Magyar—NSZK áruforgalom értéke az 1973. évi 1886 millióval szemben 1976-ban már 2600 millió nyugatnémet márka volt; behozatalunk növekedési ütemétől azonban elmaradt kivitelünk alakulása. A teljes képhez tartozik, hogy az NSZK-ba irányuló exportunknak körülbelül negyedét kontingensek korlátozzák, további negyedrészét pedig hátrányosan érinti a Közös Piac protekcionista agrárpolitikája. Fontosak a gazdasági kapcsolatokban a vállalati kooperációk. Eddig 350 kooperációs megállapodás jött létre a két ország különféle cégei között, s ezekből 200 kooperáció jelenleg is hatályos. Ugyanakkor további 300 ilyen kooperációról folyamatban vannak a tárgyalások. A megállapodásokat eddig többnyire közép- és kisüzemek kötötték egymással, s a kooperációs szállítások a magyar kivitel 15 százalékát jelentették. A harmadik piacokon való együttes fellépésben is kínálkoznak lehetőségek az együttműködésre. Ennek módozataival már 1972 óta szakértői bizottság foglalkozik. Itt kell megemlíteni. hogy a Magyar Népköz- társaság és az NSZK is tagja az általános tarifa- és kereskedelmi egyezménynek (Gatt), ami alapul szolgálhat olyan elvek követésére, mint például a legnagyobb kedvezmény megadása. Kulturális kapcsolataink az NSZK-val 1969 óta rendszeresek. Eddik túlnyomórészt különféle NSZK-beli intézményekkel, illetve egyes városok kulturális hivatalaival alakult ki megfelelő együttműködésünk. 1971-ben Dort- mundban, 1977-ben Duis- burgban magyar napokat rendeztünk; s az NSZK is több kulturális rendezvénynyel szerepelt Budapesten, itt járt például a kölni operaház társulata. Jelentősek az ösztöndíjas-kapcsolatok: 1976-ban például összesen csaknem 600 hónapot töltött az NSZK-ban több mint 200 ösztöndíjasunk. Egyezményes kapcsolataink szintje nem éri el a politikai és gazdasági érintkezését. Az utóbbi években azonban fejlődés tapasztalható. Érvényben van a hosz- szú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről 1974-ben, illetőleg a gépjárművezetői és forgalmi enge- . délyek kölcsönös elismeréséről 1976-ban aláírt egyezmény. Parafáitok — aláírásra előkészítettük — már a kulturális megállapodást, valamint a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményt. Ami a magyar—nyugatnémet együttműködés egyéb területeit illeti: az elmúlt évek során jó kontaktusok alakultak ki a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az NSZK Szakszervezeti Szövetsége (DGB) között, érintkezésbe léptek a magyar Hazafias Népfront szervei az NSZK szabaddemokrata pártjával, a KISZ együttműködésben áll a Német Kommunista Párt ifjúsági szervezetével (SDAJ) és kapcsolatot tart a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetével (JUSO) is. Jó kapcsolatokkal rendelkezik az NSZK-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Jelentős a két ország érintkezése a sportban is. Egy nyilatkozat és a háttér Kedd esti kommentárunk: Bár a dél-libanoni dombokon ismét fegyverek dörögnek, a világ ezúttal nem ezért beszél a Közel-Keletről, hanem egy amerikai nyilatkozat miatt. Erről a nyilatkozatról egyiptomi •kormánykörökben azt mondták, hogy „Washington a közel- keleti kérdést illetően még sohasem helyezkedett ennyire pozitív álláspontra, mint most”. Bár a kairói reagálásnak megvannak a maga meglehetősen sajátos szempontjai, úgy tűnik, a jelenlegi washingtoni állásfoglalás valóban tartalmaz új elemet. Amerika még soha. nem jelentette ki kategorikusan azt, amit most kijelentett és aminek a lényege körülbelül ez: Izrael nem számíthat semmilyen tartós közel-keleti rendezésre, amelynek ne lenne szerves része az, hogy csapatainak el kell hagyniok a Jordán- folyó megszállt nyugati partvidékét is. Nem véletlen, hogy Jordániában a lapok még nagyobb címbetűkkel közölték a washingtoni nyilatkozatot, mint Egyiptomban. Husszein király országát eleve közvetlenül érinti ennek a térségnek a sorsa. Jósolni most sem lehet, az azonban .tény, hogy az amerikai fogalmazás figyelemre méltó. Mi lehet a háttere ennek a nyilatkozatnak? A valószínű fő ok a következő: A legutóbbi választások során a Likud-,párttal és Mena- hem Begin személyével a „kemények”, a „hajthatatlanok” kerültek hatalomra Izraelben. Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy mindenki azt várja: ez a kabinet megpróbálja számos fontos vonatkozásban kész tények elé állítani az Egyesült Államokat. Washington úgy döntött, megelőz egy olyan helyzetet, amelyben „a farok csóválja a kutyát”. A iV ' A Féhér Ház és a State Department világpolitikai játszmájába jelenleg „nem'fér bele” egy nehezen ellenőrizhető újabb közel-keleti-" összecsapás, amely veszélyeztetheti a Kissinger ál tal' megindított, amerikai szempontból kedvező folyamatot: az általános jobbra tolódás szorgalmazását az arab -világon belül. Ha a Likud szélsőségesei azt tesznek, amit akarnak, az olyan láncreakciót eredményezhet, amelyben újra teret nyerhetnek a haladó arab erők — mindenekelőtt ezt akarta megakadályozni az amerikai nyilatkozat, amely emlékezteti Be- gi-nt lehetőségei korlátáira. HARMAT ENDRE „A 2000. év kihívása" „A kétezredik év kihívása” címmel rendezték meg Párizsban az UNESCO konferenciáját. A tanácskozáson tudósok és szakemberek vitatják meg az ezredforduló bonyolult problémáit. (Kéntávirónkon érke sett). LAPZÁRTA BELGRAD Kedden Belgrádban folytatta munkáját a helsinki konferencián részt vett 35 ország előkészítő tanácskozása, amely az ősszel sorra kerülő találkozó napirendjének összeállításán munkálkodik. A plenáris, zárt ülésen, kívül kedden újabb megbeszélést tartott a hétfőn létrého- zott szerkesztő bizottság is. MOSZKVA Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Le Thanh Nghi-t, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagját, miniszterelnök-helyettest, a Vietnami Szocialista Köztársaság állami tervbizottságának elnökét, aki kormányküldöttség élén tartózkodik Moszkvában. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen véleménycserét folytattak a szovjet—vietnami együttműködéssel összefüggő kérdésekről. PRÁGA „A Nagy Október és a mai világ” címmel kedden Prágában háromnapos tudományos-elméleti konferencia kezdődött a „Béke és szocializmusának, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának rendezésében. A tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttséget Győri Imre, az MSZMP KB titkára vezeti. A konferenciát Konsztan- tyin Zarodov, a „Béke és szocializmus” főszerkesztője nyitotta meg. Utána az első felszólaló Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a szovjet külödttség vezetője volt. A délelőtti ülésen többek között felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. BERLIN Végzetes emberi hiba okozta a hétfő hajnali vasúti szerencsétlenséget a Német Demokratikus Köztársaságban. Otto Arndt közlekedésügyi miniszter, a baleset kivizsgálásával foglalkozó kormány- bizottság vezetője kedd délután bejelentette: az eddigi vizsgálati eredmények megerősítették, hogy a műszaki berendezésék — sínek, jelzők, váltóállító berendezések — kifogástalanul működtek, s a balesetet az váltotta ki, hogy Boossen állomásnál a váltót. rosszul állították, s így a Zittauból Stralsund felé haladó gyorsvonat arra a sínre került, amelyen szemből tehervonat jött. A szerencsétlenségért felelős vasúti váltóőrt őrizetbe vették, s' megindult ellene az eljárás. A nő és a szocializmus 34 ^NeÄetköÄ találkozó kezdőáötfíffioszkvábon v
