Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
A ^PÚJSÁG 1977. június 17. A közművelődés kérdései Könyvkiadásunk a közművelődésért „Gondoskodnunk kell arról, hogy az értékes szocialista cszmeiségű művészeti alkotások mind nagyobb tömegekhez jussanak cl. Értékes művekből, szép kiállítású, olcsó, nagy példányszámú „Házi könyvtár”-sorozatot kell indítani...” mondja ki az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi határozata* Breznay József festménye a Magyar Nemzeti Galériának a hatvani tájfestészeti biennálé anyagát bemutató kiállításáról A magyar könyvkiadás egészét érintő hatalmas feladat megvalósításáról talán csak egy évtized múlva beszélhetünk, de az eltelt két év is hozott eredményeket- P. Paál Rózsa a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője a következőket mondja erről: — Az elmúlt két év alatt egészében nőtt a szocialista eszmeiségű művek száma. 1974 óta több jelentős vállalkozásba kezdtek a kiadók, melyeknek végcélja, hogy könyvkiadásunk gerincét az értékes műveikre épülő olcsó sorozatok jelentsék. Igen jó tnódszernek bizonyultak a pályázatok és sikeresen zárultak: a Szépirodalmi Kiadó regénypályázata alapvető osztályaink mai életének ábrázolását szolgálja; a Móra Könyvkiadó a munkás- és parasztfiatalok életének bemutatására serkentett, s a Gondolat Kiadó sok értékes ismeretterjesztő mű megírására inspirált pályázatával. — Ismeretterjesztő könyvkiadásunk milyen formában segíti a közművelődési határozat céljait? — Az elmúlt években jelentősen gyarapodott az ismeretterjesztő művek száma és példányszáma. Ezek a munkák annyira mindenkihez szólnak, hogy nagyrészt az általános iskolai tananyag ismeretét feltételezték. Politikai könyvkiadásunk is elsősorban a tömegismeretterjesztő sorozatok fokozott fejlesztésére törekszik. A Kossuth Kiadó meggyorsította A marxizmus—leninizmus Kiskönyvtára köteteinek kiadását és új sorozatot is indított: Nemzetközi Zsebkönyvtár címmel. — Az utóbbi években kedvezőbben alakult a természettudományok részaránya az ismeretterjesztésben. Ez a témakör ugyanis jó ideig elmaradt a társadalomtudományról szóló könyvek mögött. 1974—75-ben több, nagy példányszámú és olcsó ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat indult: Gondolat Zsebkönyvek, A mi világunk (mely a természet- és a műszaki tudományok legaktuálisabb kérdéseiről tájékoztat), Gyorsuló idő. Közgazdasági ismeretek, Magyar História, Sorsdöntő történelmi napok, Tények és tanúk. Továbbá: a Közművelődési párthatározat indíttatására tervezték meg a Minerva Családi Könyvek sorozatát, mely életmódformáló, ízlésnevelő hatású- Első kötetei 1975-ben láttak napvilágot. — A párthatározat kiemeli a Házi Könyvtár sorozat indításának fontosságát, hogy a már olvasó, de a könyvgyűjtésnek még csak a kezdetén tartó munkások, termelőszövetkezeti dolgozók és fiatalok könnyen megalapozzák könyvtárukat. Hol tart ez az előkészítőmunka? — Ez a sorozat csak több kiadó jól összehangolt közös munkája lehet. Könyvkiadóink a közelmúltban kialakították a tervezett Házi könyvtár alapkoncepcióját. Az első öt év alatt negyven kötetből álló ciklus jelenik meg. de még tisztázatlan a vásárlókhoz való eljuttatás formája, mivel ez a sorozat jelentős kedvezménnyel kerül forgalomba. — A művészeti ismeretterjesztésben az irodalomé a vezető szerep. Mi módon változtatja. bővíti kiadványait a Szépirodalmi Kiadó? — Közös vállalkozásban a Magvetővel eddig már száz kötet jelent meg a 30 év magyar irodalma sorozatban. Ezek a könyvek a három évtized nagy változásait, eredményeit és konfliktusait örökítik meg maradandó mű- ivekben. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségű az 1973-ban indított Magyar Remekírók sorozat. Sikeres könyveik továbbá az olcsó „Szépirodalmi Zsebkönyvtár” kötetei. Ez is és a Diákkönyvtár is filléres kiadványok. — A világirodalom közreadásával foglalkozó kiadók, élükön az Európával, korábban kiadott sorozataikba fokozottabb igénnyel építik be a szocialista irodalom értékes, maradandó alkotásait (a Világirodalom remekei, Századunk mesterei, a Magvetőnél a Világkönyvtár)- A Rakéta Regényújság a köz- művelődési határozattal egy- időben jelent meg, a magyar és a világirodalom értékeit juttatja el. elsősorban az in- feázó munkásokhoz, mezőgazdasági dolgozókhoz. A hetilap a Magvető Kiadó gondozásában 130 ezer példányban jelenik meg. — Köztudomású, hogy a művészeti kiadványokhoz sokkal olcsóbban juthatunk hozzá, mint a nyugati államokban. Egyre többet szeretnénk tudni a művészetekről; képes-e kielégíteni a könyvkiadásunk ezt az évről évre növekvő érdeklődést? — Milyen szerep jut kiadóinknak az ifjúság nevelésében, a jövendő olvasónemzedék ízlésének formálásában? — A közművelődési határozat összhangban az ifjúság- politikai célkitűzésekkel, nagyobb követelményeket támaszt a gyermek- és if júsági könyvkiadással szemben. A Móra Kiadó két sikeres új sorozattal népszerűsítette a klasszikus irodalmat (Magyar Irodalom Gyöngyszemei, Világirodalom Gyöngyszemei). Az idén indult útjára a Fiatalok Könyvtára, mely a nagy történelmi sorsfordulókat ábrázoló klasszikus magyar és világirodalmi műveket foglalja magában. Az általános műveltség megalapozását még néhány, jól bevált, serdülőknek szóló — ismeret- terjesztő sorozat szolgálja- Az Iránytű . a fiatalok önismereti, világnézeti kérdéseire ad választ. A Móránál tervbe vett Én és a világ című sorozat kötetei, a világnézeti, erkölcsi és hazafias nevelést segítik. — A párthatározt. egyebek között a szakmai műveltség fontosságát is hangsúlyozza. — Szakkönyvkiadásunk alkalmazkodik a tudományostechnikai fejlődés gyorsan változó helyzetéhez, a népgazdaság igényeihez, hogy korszerű összefoglaló munkákkal segítse a szakmai műveltség terjesztését. Az igényeknek megfelelő arányban jelennek meg az alap- és középfokú műszaki és mező- gazdasági könyvek, ugyanúgy az iparban és a mező- gazdaságban dolgozó betanított és szakmunkások továbbképzésére alkalmas könyvek, sorozatok — mondotta végezetül a Kiadói Fő- igazgatóság helyettes vezetője. A Televízió Horizont szerkesztősége ismét kitárja a nézők előtt a világot. Balogh Judit, a Horizont szerkesztőségének vezetője tájékoztatta az iMTI munkatársát az újabb tervekről. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő műsorok egyik jeles „darabját”, a Szíves útikalauzt a közeljövőben kezdjük forgatni, Illyés Gyula 1934-ben a szovjet írók első kongresszusára utazva bejárta a Szovjetuniót. Élményeit megörökítő útinaplójá- naik néhány helyszínére, többek között Csapra, Moszkvába, Leningrádba és Ogyesszá- ba látogatunk el, hogy összehasonlítsuk az akkori és a mai körülményeket, viszonyokat. — A Barátság hajó Ogyesz- szától Pozsonyiig vitte a szocialista országok delegációit, amelyeket minden országban a béke hírnökeként fogadtak. Űtjukról — Barátság hajó naplója címmel — augusztus-, ban mutatnak ibe filmet. — A környezet szennyezettsége napjaink egyik legkomolyabb veszélye. Vigyázat, veszély! címmel egy-egy szocialista ország környezetvédelméről számolunk be. Első adásunkban a csehszlovák szakemberek kapnak szót. — Figyelemmel kísérjük korunk egyik legnagyobb vasútépítkezését, a Bajkál— Amúr vonalat, s úgy tervezzük, .hogy erről még ebben az esztendőben két filmet mutatunk be nézőinknek. Bulgáriába indul a közeljövőben forgatócsoportunk, ahol a vízgazdálkodás és vízhasznosítás szakembereinek segítségével készítünk filmet. — A bulgáriai Gabrovóban kétévenként rendeznek humorfesztivált. Elkészültek felvételeink, s reméljük, hogy a vidám filmkockákkal sok kellemes percet szerzünk a képernyők előtt ülőknek. Mint azt a fentiek tanúsítják, könyvkiadásunk a köz- műveltség színvonalának hatékonyabb emelése érdekében az eddigeknél szorosabb, tervszerűbb egyiittinűködés- re törekszik a társadalmi szervekkel, a tömegkommuniká- ciós és a tudományos intézményekkel. ÓNODY ÉVA A tudomány Mongóliában Mongólia úgy érkezett el a XX. századba, hogy mind gazdaságilag, mind kulturálisan a világ egyik legelmaradottabb országa volt. Gazdasága kizárólag a nomád állattenyésztésen alapult, s hasznát a külföldi, főként kínai kereskedő-uzsoratőke fölözte le. Az 1921-es anti- feudális és antiimperialista népi demokratikus forradalom óta, illetve 1924 óta, amikor népköztársasággá nyilvánították Mongóliát, a helyzet gyökeresen megváltozott. A gazdaság fő ága ma is a mezőgazdaság, bruttó termelésének 70 százaléka az álattenyésztésből származik. Az állatállomány megkétszereződött, ég jelenleg — a tudomány eredményeit felhasználva — arra törekednek, hogy az állattenyésztést belterjessé téve növeljék a termelékenységet. Kenyérgabonából már önellátóvá vált. Iparában kiemelkedő eredményeket ért el az energiaipar, a bányászat és az építőipar. Mongólia 1962 óta a KGST tagja, és a tagországok közreműködésével számos gazdasági és kulturális létesítmény épült, valamint geológiai kutatómunka folyik Mongóliában. Ulánbátorban, a fővárosban 1922-ben egyetlen iskola volt. Ma 68 általános iskolával, 13 szakiskolával és 6 egyetemmel büszkélkedhet és főleg azzal, hogy az írás- tudatlanságot teljesen felszámolták Az egyetemeken mintegy 5000 hallgató tanul. 1961-ben alakult meg a Mongol Tudományos Akadémia. amely ma már több mint 20 kutatóintézettel rendelkezik. Ulánbátorban állami nyilvános könyvtár, egyetemi könyvtár és több múzeum létesült. Forgácsok Üzenet Szekszárdon, a Kadarka utcai autóbuszmegállóban a táblára, pontosabban egy mondatra tévedt a tekintetem. Ceruzával írta a számomra ismeretlen valaki. „Itt voltam! G. S.” Vajon kinek hagyhatott üzenetet? A barátjának? A szerelmének? És ki léhet ez a G. S. ? Hiú? iLeány? Idősebb, fiatalabb? A kérdésekre a tábla alján olvasható, szintén ceruzával írt megjegyzés ad némi választ. „Látom, hogy itt voltál. Letépted a menetrendet is! H. B.” Tábla a falon Ugyancsak Szekszárdon, a Kadarka utcában láttam meg a táblát. Messziről úgy tűnt, hogy cégtábla. Közelről viszont arról győzött meg: a sajitüzem állandó munkaerőgondokkal küzd. A sajtüzem falára felszerelt táblán sziépen festett, nagy betűkkel ez olvasható: „Felveszünk férfi és női munkásokat.” Néhány évvel ezelőtt még a cserélhető feliratú tábla volt a divat. Most már a fix szövegű tábla. Legközelébb azon sem csodálkozom, ha minden üzem falán zománcozott táblán is olvashatom. Bár előfordulhat, hogy ilyen tábla csak a zománcgyár falára kerül, örülnek a zománcgyáriak, ha a táblát munkaerő hiányátan saját részükre el tudják majd készíteni. Luca-ház Ez a húz is Szekszárdon van. Igaz, nem a Kadarka utcában, hanem a Tambov lakótelepen. Vannak, akik hajóháznak mondják, én ahányszor elmegyek mellette, mindig a Luca-szék jut az eszembe. A Luca-szék elkészítése -nem könnyű. Mindennap csak annyit szabad rajta munkálkodni, -hogy pontosan időre elkészüljön. De mindennap foglalkozni kell vele. Nos, csak ez utóbbiban hasonlít ez a hajó-ház, illetve Luca-ház a Luoa-szétóhez. Harmadik éve, mindennap tesznek-vesznek itt az építők. Az első évben elkészült a ház, de beépítetlenül maradt az alagsor. Két éve készül az alagsor. Ha minden jól megy, akkor három év alatt komplett lesz a ház. Nemcsak a felső részeit lakhatják, de az alagsort is használhatják. Én reménykedem abban, hogy így lesz. Bár vannak, akik azt mondják: „Jövőre is dolgoznak még itt építők.” Remélem, 'hogy nem így lesz. A -Luca-ház határidőre elkészül! Csak azt nem tudom: hányadik határidőre?! tfillttnyiralcgrö Amikor Szekszárdon, a vasbolt kirakatában megláttam a villanyvakarót, felidéződött Kántor Sándor arca, mozdulata. A főjegyzőnél volt cseléd. Időnként megengedte, hogy a jéghideg cselédszobából hozzá költözlhessem éjszakára az istállóba. Gyönyörű, meleg éjszakák voltak ezek. Csak az vol-t a baj, hogy nagyon korán kellett kelni. Sándor bácsi már három órakor talpon volt, felgyújtotta a villanyt, elővette a kefét, a vakarót és kefélte, vakarta a Csillagot, a Szellőt, a Mukit, a Reményt. Csak a piszkosabb helyeiket vakarta. A vakarót többnyire csak azért tartotta a kezében, hogy végighúzza rajta a kefét, amellyel előbb szépen sorban végigjárta a lovak testét, hogy megtisztítsa a -portól. Először nem értettem: miért veri a vakarót a felsepert, tisztára súrolt téglapadlóhoz úgy, hogy a kiszóródott por szép porcsíkokat -rajzoljon. — Látom, rendes munkát végzett! — állt meg egy alkalommal a porcsíkók előtt a főjegyző. — Igyekszem, főjegyző úr! Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem: nem elég jól vakarni, a jó munkát bizonyítani -is kell. Nem tudom, hogy most megnézi-e majd valaki a villamos vakaró ,porzsákját, kíváncsi-e arra, hogy mennyi por gyűlt össze benne? a. Egyesek szerint sok a sör, masok szerint kévés. Lapunkban is foglalkoztunk a kérdéssel. Voltak, akik örültek ennek, volt, akit felháborított. Mácsik Ferencné szekszárdi olvasónk például ezt írta: „Rettenetesen dühítő az a körülmény, hogy 8—10 napon belül körülbelül négyszer történik nyüzsgés az alkoholért. Azért, hogy emelkedjen a sörgyártás, azért, hogy több szeszt fogyaszthassanak (ami enélkül is elég magas), aminek egyenes következménye a családi béke felborulásának a -megsokszorozódása. Egyébként — ellentétben a megjelent cikkekkel — állítom, hogy nem kevés a sör-ital. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla naponta. A vállalatok, az ipari települések közelében lévő élelmiszer- és egyéb boltok környékén, kinn az utcán, délutánonként 2—6 óra közötti Időszakban általában 10—20 férfi issza a sört, és legtöbbször több üveg is van a kezükben ... Ilyen kultúrálatlan jelenség láttán nemcsak a józan ész lázong, hanem a szépérzék is, -mivel épülő-szépülő városunkat ugyancsak flekkessé -teszi egy-egy ilyen pötty ...” Végül is: sok a sör vagy kevés? SZALAl JÁNOS Ulánbátor két új szállodája Mire készül a Horizont?
