Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
1977. május 13. ^PÚJSÁG 5 Szekszárd Üévesa ...........klub Mem zártkörűek a rendezvények 1970 MÁJUSÁBAN a Tolna megyei Levéltár és az akkor új Babits Mihály Művelődési Központ összefogásából megalakult Szekszárdon egy hely- történeti klub, amely a lokál- patrióták érdeklődését kívánta kielégíteni. A klub létrejöttét tulajdonképpen egy ve télkedőnek köszönhette. A rádió ekkor rendezte a „Tiszán innen, Dunán túl” című vetélkedőt, amely a helyi történelmi hagyományok felidézését is célul tűzte ki. A levéltár dolgozói megpróbálták felkutatni azokat az embereket, akik valamilyen módon ismerik, ápolják városuk és megyéjük történelmét, hagyományait. A szervezők ekkor döbbentek rá, hogy mennyi a lakóhelyét szerető ember, aki fórumot igényel, ahol hangot adhat a város történetével, jelenével és jövőjével kapcsolatos elképzeléseinek. A klub megalakításával elsősorban ezeket az embereket kívánták összefogni szervezett keretek között. A múlt emlékeit értő, értékelő és megőrző emberek össze, gyűjtésével széles körű bázist akartak teremteni a helytörténetírásnak. Fontos célja lett a klubnak a korszerű ismeretterjesztés eszközeivel az emberek történelmi és politikai tudatának formálása. A várostörténeti klub anyagi fenntartója a Babits Mihály Művelődési Központ, szakmai irányítója a Tolna megyei Levéltár. Szervezeti felépítése a következő: a szakmai vezető, titkár hivatalból irányítja a munkát. Van egy választott elnök, és két vezetőségi tag. A klub általában minden második héten tart összejövetelt. A tagokat a vezetőség írásban, névre szóló meghívóban értesíti a programról. A rendezvények nem zártkörűek, a Népújság mindig közli az összejövetelek idejét és témáját. Bárki korlátozás nélkül elhozhatja ismerőseit a foglalkozásokra. Ezek színhelye a Babits Mihály Művelődési Központ egyik klubszobája. Belépődíjat vagy tagdíjat nem kall fizetni. Minden tag tehet javaslatot a programra, ezeket az ötleteket a vezetőség figyelembe veszi. A hét év alatt 136 összejövetel volt a következő megoszlásban: 69 előadás, 6 fórum, 15 kötetlen beszélgetés egy adott témáról, 9 filmvetítés, 15 kiállítás megtekintése és 22 kirándulás. Az előadásokat a megyében dolgozó és az adott témát leg jobban ismerő szakember tartja. Ezzel egyrészt biztosítva van, hogy kimondottan helyi témákkal és eseményekkel foglalkozzon az előadó, csak annyira tekintve ki az országos történésekre, ameny- nyire szükséges. Másrészt a hallgatók tudnak segíteni a szakembereknek, ismereteiket át tudják adni azoknak, akik hasznosíthatják. Ilyen szempontból érvényesül az a törekvés, hogy a helytörténet- írás bázisát alkotják a tagok. Az előadások után mindig van idő a téma megbeszélésére. AZ ELHANGZOTT 69 előadás történelmünk minden korszakát és ágát felölelte. Az őskor, a népvándorlás és a honfoglalás emlékeit a múzeum régészei mutatták be, a középkor és újkor eseményeit általában a levéltár dolgozói és a „Tanulmányok Tolna megye történetéből” című sorozat szerzői. A történelmi évfordulók alkalmából a klub méltón emlékezett meg Mohácsról, a Rákóczi-szabad_ ságharcról, 1848-ról, a Tanácsköztársaságról és a fel- szabadulásról. Különösen nagy hangsúly esett az 1945. után eltelt időszak vívmányainak bemutatására, a gazdasági és társadalmi struktúra változásainak ismertetésére. Ezekről a kérdé sekről a város gazdasági és politikai vezetői tartottak előadásokat. Népszerű és látogatott ösz- szejövetele a klubnak a fórum. Minden évben a város vezetői ismertetik Szekszárd fejlesztési tervét, a gondokat és az elért eredményeket. Nyílt vita alakul ki, a tagság elmondja véleményét és javaslatát a város terveivel kapcsolatban. Jelentősek a várostörténeti klub kötetlen beszélgetései egy adott témáról. Ki kell emelni a „Hogyan történt?” sorozatot, amikor az idősebb tagok visszaemlékeztek a fel- szabadulásra és az új élet megindulására. A kötetlen beszélgetéseken a város vezetői különböző dolgokban kérték a tagság segítségét: a hét év során igen sok új utca kapta azt a nevet, amit a tanács felkérésére a klub javasolt. Amikor megjelent a „Szekszárd 30 éve” című kötet, a klub nyilvános vitát rendezett róla a szerzők jelenlétében. A filmvetítések során egyrészt a megyéről és a város, ról készített kisfilmek kerültek bemutatásra, másrészt a klub életéről, kirándulásairól készített diák. A művelődési ház buszvásárlásával a várostörténeti klub tagjainak is lehetővé vált az utazás 1974-ben a klub felvette a kapcsolatot Tolna megye budapesti testvérkerületével, a XII. kerülettel. Diavetítéssel egybekötött bemutatkozás történt, majd a tagság ellátogatott a kerületbe. A klub tagsága jelenleg 130 fő. A tagság túlnyomó többsége nyugdíjas. A vezetőség sok lépést tett a „fiatalításra”, de nem nagy eredménnyel. A 30—40 éves korosztályt nem sikerült a klub életébe bevonni. Ezen változtatni kéne. Az 1977-es évre is változatos programot ígér a várostörténeti klub. Jelentős esemény lesz Varga Imre Kos- suth-díjas szobrász bemutatása. Már tavaly elkezdődött az üzemlátogatási sorozat. Először a Tolna megyei Népújság előállítását nézte meg a nyomdában a tagság. Idén a paksi atomerőmű bemutatását tervezi a vezetőség. Idén lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Ebből az alkalomból előadás hangzik el. s a tagság megtekinti az évfordulóra rendezett megyei kiállítást. Kirándulnak Tatára, Mohácsra és Kaposvárra. A KLUB célja változatlanul a tagok ismereteinek bővítése, az új, korszerű történelmi eredmények átadása és a szocialista hazafiság elmélyítése. Minden érdeklődőt szívesen vár a vezetőség a rendezvényekre. Dr. Kisasszondy Éva Bátaszéki hírek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A bátaszéki nagyközségi könyvtár az elmúlt évben benevezett a „Kiváló Könyvtár” pályázatra. Helyezést ugyan nem értek el, de jó munkájukat értékelve a megyei könyvtár pénzjutalomban részesítette a könyvtárat. Ebből pótolják a felszereléseket és könyveket vásárolnak. * A bátaszéki sportpályán elkészült és birtokba vette a sportkedvelő közönség a jórészt társadalmi munkában épített kispályát. Szintén társadalmi munkával készült el a sportpályára levezető gyalogút salakozása is. Ugyanekkor adták át a legkisebbeknek a sportpályát övező fásított részen kialakított játszóparkot, melyet a tanácsi költségvetési üzem dolgozói társadalmi munkában készítettek el és szereltek fel hintákkal. E játszóparkban egész nyáron át zavartalanul játszhatnak az óvodásak, és kisiskolások. * Anyák napja alkalmából a nagymamákat, dédmamákat virággal és versekkel köszöntötték május 6-án a bátaszéki öregek napközi otthonában az iskola negyedik osztályos tanulói, valamint a patronáló Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet „Petőfi Sándor” szocialista brigádjá- nak tagjai. KAISER JÁNOSNÉ Pályaválasztás Mi a teendő elutasítás esetén ? Rövidesen befejeződik a végzős 8. osztályosok felvételének elbírálása a középfokú oktatási intézményekben. A továbbtanulási kérelmet elbíráló iskola igazgatója a felvételi döntésről minden esetben a tanuló általános iskoláját értesíti. Az értesítés lehet: — felvétel: — elutasítás (helyhiány, szakmai alkalmatlanság, egészségi alkalmatlanság, felvételi beszélgetés sikertelensége, meg nem jelenés, stb. miatt): — átirányítás (másodsorban megjelölt iskolához). A szülő (gondviselő) az elutasító döntés ellen (a két megjelölt iskola közül az egyiknél) a kézhezvételt követő 8 natpon belül fellebbezhet az elutasító iskola igazgatójánál. A fellebbezések elbírálásával a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya foglalkozik. Az elutasított tanulóknak újabb iskolába vagy szakmára történő jelentkezéséhez mind a művelődési osztály, mind a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tanácsot nyújt. Az intézet valamennyi elutasított tanulót, valamint a továbbtanuló fiatalokat tájékoztatja a még választható szakmákról. Azok az általános iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok, akik nem kívánnak továbbtanulni, megyénkben elsősorban betanított fizikai munkakörökben helyezkedhetnek el. Mivel az általános iskolát most végzett fiatalok a 18. életévüket még nem töltötték be, fiatalkorúaknak tekintendők, így munkavállalásukra külön jogszabályok vonatkoznak. A munkavállalás lehetőségeiről a járási hivatalok és városi tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei adnak felvilágosítást. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet — a megyei munkahelyektől nyert értesülések alapján — elhelyezkedési tanácsadó kiadványt küld valamennyi iskolának. Azok a munkavállaló fiatalok, akik csak időlegesen mondtak le a továbbtanulásról, vagy később alakul ki szándékuk, továbbra is élhetnek a felnőttoktatás különböző oktatási formái által nyújtott lehetőségekkel a szakmunkásképző iskolák, a szakközépiskolák, gimnáziumok esti és levelező tagozatain, valamint a munkahelyek betanító, szakmaszerző, képesítést nyújtó tanfolyamain. TAKÁCS KÁLMÁNNÉ, a T. m. PTI főelőadója Összkomfortos óvoda Három foglalkoztatóterem és egy szociális helyiség. Ennyiből állt a bonyhádi Perczel utcai egyes számú óvoda épülete. A növekvő igényeket a régi körülmények között már képtelen volt kielégíteni: bővítésre, korszerűsítésre szorult. Hárommillió-háromszázezer forintos költséggel végezték el az épületen mindazt a munkát, aminek a végeredménye: száz férőhelyes, összkomfortos óvoda. Négy foglalkoztatóterméhez külön- külön öltöző és mosdó készült, van gyengélkedő, óvónői és dadaszoba, melegítőkonyha és szertár. Mindenhol központi fűtés adja a meleget, a csapokból meleg víz is folyik. A bővítés nemcsak az épületet érintette: a gyerekek örömére, az óvoda udvara is nagyobb lett. Fotó: kz Ebédhez terítenek a nagycsoportosok Játék, játék... Tengelic Egy fontos törvény végrehajtása Medina Közegészségügy Jók a személyi, tárgyi feltételek, folyamatosan javulhatott az egészségügyi ellátás Medinán, állapította meg nemrég tartott ülésén a községi tanács. Három éve fejeződött be az orvosi rendelő felújítása. Akkortól áll a rászorulók rendelkezésére a kézi gyógyszertár is, melynek a havi átlagforgalma 8000 forint. Az egészségügyi alapellátást javító országos akció nagy segítséget nyújtott Medinának is: az év elején EKG-készüléket és sürgősségi orvosi táskát kapott a körzeti orvos. Az elmúlt évben számottevő járvány, fertőző megbetegedés nem fordult elő a községben. A betegforgalom lecsökkent, a rendeléseken a megjelenés és sr kihívás ösz- szes esete 20 százalékkal kevesebb, mint korábban volt, és emelkedett az élveszületé- sek száma is. Ebben az évben befejezik mintegy 400 000 forintos költséggel a tanácsadó építéséta község központjában. Nemrég foglalkozott Ten- gelicen a községi tanács végréhajtó bizottsága a tankötelezettségi törvény végrehajtásával. Megyénk községei közül kevés rendelkezik ilyen jó tárgyi és személyi feltételekkel, mint Tengelic: 40 fős bölcsőde, háromcsoportos, 100 férőhelyes óvoda, új általános iskola, 110 fős diákotthon áll rendelkezé- zükre. Ilyen körülmények között a jól végzett oktatónevelő munka eredményei sem maradhatnak el. Valamennyi óvodás korú gyermeket el tudják helyezni, az iskolakörzetben pedig száz százalékosan biztosított a szakrendszerű oktatás. A napközis ellátással kapcsolatos igényeket is teljes egészében ki tudják elégíteni. A beiskolázás évtizedek óta teljesnek mondható. Azért a gondok sem ismeretlenek. Ezek közé tartozik az osztályozhatatlanság, a bukások és a felmentések. Az általános iskolában nem végzi el még ilyen kedvező körülmények között sem valamennyi tanuló a 8 osztályt 14, illetve 16 éves koráig. Szívós összefogással meg tudták viszont akadályozni az igazolatlan mulasztások elszaporodását. A tanács pénzbírságot szab ki a felelőtlen szülőkre. A bukások aránya nem éri el a két százalékot. A bukott tanulók zömmel más községekből idetelepült cigánygyerekek közül kerülnek ki. Szembetűnő a felmentések száma az elsősök között. E tanulók tovább részesülnek óvodai nevelésben, míg szellemileg, fizikailag elérik a beiskolázási szintet. A lemorzsolódás csökkentése érdekében a legtöbbet a cigánygyerekekkel foglalkoznak Tengelicen. A cigány tanulók száma egyre nagyobb — jelenleg 50 fő, az iskolába beírtaknak 16 százaléka. Vigyáznak arra, hogy ne termelődjön újra az alapműveltséget el nem sajátítottak rétege. E munkában nagy segítséget nyújt az iskolának a községi tanács vb is. A mosdóban A megnagyobbodott udvarban több a homokozó is
