Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1917. május 11. Képújság 5 Űi távvezeték Az Alibentirsa és Vinnyica között épülő 750 kilovoltos távvezeték 268 kím-es szakaszán 687 vasszerkezetet állítanak fel. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat az oszlopok állításával egy időben megkezdte a szigetelőláncok és az áramvezető sodronyok szerelését. Jelenleg a Szabolcs-Sza tanár megyei Nyírilbrony és Levelek térségében dolgoznak. Visszhang Átadták a szakcsi szervizt háztáji gazdálkodás, a Jt kiskertekben rejlő le-i hetőségek kiaknázása a “ * legtöbb szállal a fogyasztási szövetkezetek munkájához kapcsolódik. A termeléshez szükséges eszközök, tápok biztosítása, a termelésre való mozgósítás, az ezzel kapcsolatos szaktanácsadás az igényeken és szerződéseken alapuló termelésszervezés, a felvásárlás, forgalmazás mind az ÁFÉSZ-ek feladata. Természetesen más szövetkezeti ágazatoknak és vállalatoknak is bőven akad e téren tennivalójuk, a legsokoldalúbban azonban a fogyasztási szövetkezetek segíthetik ezt a fontos feladatot. Ez részben abból adódik, hogy a fogyasztási szövetkezetek alaptevékenységi köre önmagában is sokoldalú, részben pedig abból, hogy tagsági érdekeltségük nemcsak egy népréteget érint hanem az egész lakosságot. így például nemcsak a termelőszövetkezeti parasztsággal állnak tagsági viszonyban, hanem a lakosság más rétegeivel is. Az utóbbi években jelentősen megnőtt az ÁFÉSZ-tagok közt a munkások és alkalmazottak aránya. Napjainkban, amikor kistermelésről, háztáji gazdálkodásról beszélünk, már nem csupán, sőt, nem is elsősorban a tsz-tagokra gondolunk, mert hiszen sokkal többen vannak az egyéb foglalkozásúak, akik szabad idejüket kiskertekben vagy kisállattenyésztéssel hasznosítják. A kistermelők összességükben jelentős népgazdasági feladatot teljesítenek, hiszen számottevően járulnak hozzá az ország ellátásához, ráadásul többnyire olyan területeket, eszközöket, épületeket hasznosítanak, amelyekkel a nagyüzemek nem tudnának mit kezdeni. Az így hasznosuló munkaerő is végeredményben pluszként adódik. Éppen ezért a fogyasztási szövetkezetek és a MÉSZÖV megkülönböztetett módon foglalkoznak e problémakörrel. Nemrégiben a MESZÖV- elnökség rendhagyó ülésén is ez volt a központi téma. Először is, miért volt rendhagyó az ülés? Azért, mert Pakson, az épülő atomerőmű területén, az irodaépület egyik tanácstermében tartották, ösz- szekapcsolva a nagy építkezés megtekintésével, s az erőműről szóló tájékoztató meghallgatásával. Ez is jó alkalom volt ráirányítani a figyelmet arra, hogy gyorsan iparosodik a megye, és ezzel párhuzamosan olyan ellátási igények jelentkeznek, amilyenekre eddig nem volt példa. Ugyanezen az ülésen, ugyanehhez a napirendi ponthoz a simontornyai Sió menti Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő, valamint a Szek- szárd-Sárköz és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet adott kiegészítő jelentést. Tehát kimondva is, kimondatlanul is a megye változóban levő jellegén, és az ebből adódó ÁFÉSZ- feladatokon volt a hangsúly. Szűkítve, pontosítva a kört: az ÁFÉSZ-ek felvásárlásán és a keretükben működő szakcsoportok munkáján. íme néhány a főbb megállapítások közül. A kistermelés segítésével kapcsolatos cél kettős: 1 saját házi szükségletre termelni, 2. árut termelni. E kettősség a gyakorlatban ugyan többnyire nem választható külön, de mégis meg kell különböztetni, mert aki csak saját házi szükségletére termel, nem jelentkezik a piacon mint vevő, tehát árualapot szabadít fel. Ezért azt is segíteni kell. aki „csak” saját részére termel. A saját szükségleten felül való termelésnél rendkívül nagy a differenciáltság. kezdve a néhány kilós tételtől a sok mázsásig. A fogyasztási szövetkezetek úgy szervezik munkájukat, hogy a néhány kilós tétel értékesítésére éppúgy lehetőség legyen, mint a nagyobbra. Ez persze nem egyszerű dolog. A nagyobb tételeket szerződésekkel biztosítják, ezekkel viszonylag kevesebb is a gond, a kisebbekkel annál több, márpedig fontos, hogy semmi se menjen veszendőbe. E részkérdésnél vita volt ezen az ülésen is, más alkalmakkor, helyeken is viták gyűrűznek. Az egyik érv az imént említett „semmi se vesszen kárba”, mert ez a termelők kedvét szegi, a másik pedig az. hogy minden ténykedésnek van pénzügyi háttere is. Ez esetben az, hogy a forgalmazónak nem éppen előnyös — sőt. nagyon ráfizetéses is lehet — a néhány kiló gyümölcs vagy zöldség. A megye fogyasztási szövetkezetei a következő gyakorlatot alkalmazzák: minden faluban van felvásárlásra is kijelölt bolt (nagyobb településeken több is). Ezek azonban csak annyit vásárolnak fel, ameny- nyi a helyi ellátásra elegendő, a többit nem — gazdasági okok miatt nem tehetik meg. De hogy a kistermelő se járjon rosszul, minden faluban van egy felvásárlóhely (néhol több) is. Tehát nincs szükség arra, hogy a bolt lásson el olyan feladatot, aminek megvan a maga hálózata. Az ÁFÉSZ-felvásárlás technikai adottságai persze nem a legjobbak. Nem korszerűek a raktárak, nincs mindig megfelelő szállítóeszköz. E kedvezőtlen adottságokat nem lehet máról holnapra megváltoztatni, arról van szó, hogy a szövetkezeti dolgozóknak ilyen körülmények közt is el kell látniok ezt a feladatot. A szerződéskötéseik alapján jóval több árut kívánnak forgalmazni az idén, mint tavaly. Ennek az ágazatnak a tervezett bevételnövekedése az idén 18 százalékos, magasabb, mint a többi ágazaté, tehát a nem éppen jó adottságok mellett is előrébb kívánnak lépni e téren — az ellátási igényeknek megfelelően. Persze, nyitott kérdés is van: egyelőre nem tudni, hogy milyen lesz a gyümölcs- termés. A tavaszi fagyok miatt sok a bizonytalanság, és mérsékeltebb a termelők szerződéskötése. Burgonyából, zöldségből sokkal több áru felvásárlását tudták eddig szerződéssel biztosítani. mint amennyi a tavalyi tényleges felvásárlás volt. Az idén 40 000 négyzetméternyi fóliasátor alatt folytatnak primőrtermelést, a tavalyi 10 000-rel szemben. A tsz-ekkel való együttműködés alapján igen nagy mennyiségű palántát is forgalomba hoznak az ÁFÉSZ-ek. Az ÁFÉSZ-ek az idén értékesítenek 1,3 millió naposcsibét, 260 000 naposkacsát, 30— 35 000 naposlibát. Saját vágásra és a húsipari vállalat részére sertésnevelési és -hiz- lalási szerződést kötnek a szövetkezetek. Külön kell említeni a takarmánytápok forgalmazását, annál is inkább, mert a leg- mutatósabb számok is, meg a legnagyobb gondok is ezzel kapcsolatosak. Évente megközelítően 3000 vagon tápot és szemes takarmányt hoznak forgalomba a fogyasztási szövetkezetek a kisgazdaságok részére. Úgyszólván nincs kistermelő — függetlenül attól, hogy szakcsoporttag vagy nem —, aki ne lenne ráutalva a szövetkezetek által forgalmazott takarmányra. Igen- ám, de a forgalomfelfutás olyan nagy, hogy éppen ennek révén megannyi probléma adódik. A szövetkezeteknek nincs mindenütt elegendő és megfelelő tárolóhelyük, és nem győzik szállítóeszközökkel. A takarmánytápot előállító üzemek pedig nem tudnak mindig elegendő és megfelelő tápot biztosítani. Végül is hol itt, hol ott mutatkozik átmeneti zavar az ellátásban, ami semmiképpen sem növeli a tenyésztői kedvet. Általában az a különös helyzet áll elő, hogy joggal zsörtölődik a kisállattenyésztő. ha nem kapja meg időben a megfelelő takarmányt, de igaza van a szövetkezetnek is. amely nem győzi fuvarral az igények kielégítését, és végül igaza van az üzemnek is, amely arra hivatkozik, hogy már így is többet adott ennek vagy annak a szövetkezetnek a tervezettnél. Igen- ám, csakhogy ezzel párhuzamban ott áll az a szomorú tény, hogy az idén bizonyos visszaesés mutatkozik például a naposbaromfi iránti igénynél ... , rendhagyó tanácskozás eredményeként kell megemlíteni, hogy ezen nem akadt senki — ideértve a beszámolókat, hozzászólókat egyaránt —, aki ■ valamiféle kiváló ellátást ígért volna akár Paksra, akár Szekszárdra. Sok számadat ugyan biztató előjelnek vehető, de mindenki tudatában van annak, hogy nagyon sok minden befolyásolja még, hogy végül is milyen lesz az ellátás. Egy azonban biztos: az ÁFÉSZ-ek és a MÉSZÖV illetékesei sokat tesznek azért, hogy az adott körülményekhez képest jó legyen az ellátás. BODA FERENC Értesítjük a T. Szerkesztőséget, hogy a szakcsi Petőfi tér 6. sz. alatti fiökszervizün- ket május 3-án megnyitottuk. Az április 21-i számban megjelenteket köszönettel vettük. A helyiséget a községi tanácstól március 15-én kaptuk meg. A szerviz berendezése, a biztonsági, technológiai és a személyi feltétélek megteremtése az eredeti tervünktől eltérően, közbejött problémák miatt hosszabb időt A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Szigetvári Konzervgyár között 15 éve eredményes kapcsolat áll fenn. Évenként rendszeres tapasztalatcserét tartanak a koosölaiak a Szigetvári Konzervgyárban, ugyanakkor a konzervgyáriak is ellátogatnak Kocsolára. Az évek vett igénybe. A szerviz létrehozásától Szákcs és környéke lakosságának híradástechnikai és elektromos háztartási gépek szervizszolgáltatás-igényei mind magasabb szintű, gyors, jó minőségű kiszolgálását kívánjuk biztosítani. A szerviz létrehozásáért ezúton is köszönétünket fejezzük ki a községi tanácsnak. Tóth József, a GELKA megyei vezetője során a szocialista brigádok között is elmélyült kapcsolat alakult ki. Az idén a kocso- láiak a Szigetvári Konzervgyárnak 15 hektáron termelnek sárgarépát, 5 hektáron zöldséget, további 15 hektáron uborkát, húszon paradicsomot és tizenötön paprikát. Kitűnő kapcsolat 15 év óta A szólásból ismert repülő sült galambra várók a megmondhatói leginkább, milyen gyakorisággal repkednek ezek a jószágok. Ha valakinek mégis egy ilyen sült szárnyasra fájna a foga, akkor először is az árak repkednek: mostanában a „szerény” árakról ismert világpiacon a baromfi- és sertéshús árának négyszeresét fizetik egy kiló galambhúsért! Azért írtam világpiacot, mert tavaly például hétezer kiló ment exportra — még Ku- wiaitba is — és nincs az a kínálat, ami a keresletet kiegyenlítené, vagyis nem tudunk annyit termelni, amire hogy az e területen tevékenykedő szakemberek, vállalatok fontosnak tartják a fejlesztést. A megyében a Kisállattenyésztő és Értékesítő Szövetkezet foglalkozik a galambtenyésztők takarmány- és tenyészanyag-ellátásával, valamint a -felvásárlással. Egy számadat: tavaly az első negyedévben 230 kiló galambot vásároltak fel, az idén — szintén az első negyedévben — 550 kiló vágógalambot vettek át a tenyésztőktől, a növekedés 136 százalék. Újabb tenyésztők is szép számmal jelentkeznek. * A jelentkezéssel persze csak elkezdődnek a dolgok, s amíg valóban tenyésztővé válik valaki, addig meg kell tanulnia egyet s mást. Ez utóbbiakról beszélgettünk az egyik neves tenyésztővel, Baller Mihállyal. Tolnai házának portáján van egy országos mintatelep, egy intenzív tartásra alkalmas modell, mások szerint galambpalota. Eddig ötvenezret ölt bele a boxokba, a tojófülkékbe, egyszóval a berendezésekbe. A munkát nem számítja, ez is mutatja amit a kívülállók talán úgy fogalmaznak meg, hogy megszállottja a galambászatnak. ö egyszerűen azt mondja, szereti a galambokat, szeret velük foglalkozni. Gyermekkorától tart és tenyészt galambokat. Négy galambá- szattal foglalkozó szervezet tagja. Hetvennyolc párból áll a tenyészete. Ez 156 galamb. Egyenként ismeri őket, tulajdonságaikat, teljesítményüket. A feleségével pontos feljegyzést vezetnek minden párról, minden lényeges motívumról: mikor költött a madár, hogy nevel, milyen az elhullás, tojástörés és a legfontosabb, a fiókák súlya 28 —30 napos korban. Hiszen ekkor kerül értékesítésre. Felvásárlási ára 95 forint kilónként. A boxok előtt mérleg áll. Grammos súlyok is vannak. Képletesen szólva, grammokért folyik a harc. Ezért a pontos takarmányadagolás, a vitaminok, premixek, ásványi anyagok, a mérnöki pontossággal, megépített, tisztán tartott tojófülkék, a különféle tenyésztési, keresztezési eljárások, egyáltalán minden, ami a galambokkal kapcsolatos. Minél több és minél nagyobb, súlyosabb galambfiókák produkálása a cél. hiszen húsgalambról van szó. Ez az egyedüli értékmérő, a szelekció alapja, a tenyésztési munka fokmérője. 71-ben kezdte az intenzív. belterjes tartást. A galambok a zárt kifutóban röpködhetnek, de nem járnak ki a mezőre. Ez azt jelenti, hogy mindent megkell adni nekik, amire szükségük van, a szemesterméstől, búzától. kölestől kezdve a vitaminokig, mészig, sóig, s még akkor is kiderülhet, hogy mindez kevés, ha nem megfelelő a tenyészanyag. Hat évvel ezelőtt az egyik favorit húsfajtával, a texán- nal kezdett. Két év alatt az enyingi galambok csődöt mondtak, nemcsak náluk, másutt is. A tenyészanyag egyedei egyenként rendelkeztek azon betegségek zömével, amelyet az állat- egészségügy galambok fertőző megbetegedései címszó alatt oldalakon keresztül taglal. Az első komoly kudarc; ki kellett selejtezni a százhúsz párás állományt, húsz forintot adtak darabjáért — egyszóval nem volt bombaüzlet. Uj galambokat kellett beszerezni, szinte egyenként. A texánok mellé a kingek is bekerültek. Ennek a két fajtának a keresztezése az új favorit, az Ft, az első nemzedék, mely egyesíti a két szülő jó tulajdonságait. A gyakori költést a jó neveléssel. Egy-egy fióka 70 —80 dkg huszonnyolc napos korában. A jó nevelés külön téma. A legendás galamblelkűség, vagy galambtermészet nem mindig békés. Gyakoriak — szó szerint — a véres verekedések, az ebből eredő tojástörés. Ennek megakadályozására szinte minden tenyésztőnek van saját módszere. A békés egymás mellett élés néha csak külső beavatkozással megy galam- béknál. Aki most kezdi, jobb te- nyészanyagra tehet szert, jobb módszereket, több szakmai tanácsot kaphat, és a takarmányellátás is jobb mint korábban, főként ha sikerül rendszeressé tenni a szövetkezetnek a tápbeszerzést, mert kedvező a tapasztalat a galambtáppal. Baller Mihály azt mondja: az eddigi befektetések éppen egyensúlyban vannak a megtérüléssel. A nyeresége, a tenyészanyag, az a nyolcvan párból álió. jó képességű állomány, ami a kezébe van, amire lehet alapozni, amivel megfelelő módon folytathatja tovább a galam- bászkodást. — steiner — Fotó: Gottvald ne lenne vevő. Érthető hát. A voiler A kingek közül az egyik legszebb példány
