Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

1977. május 7. CSALÁD-OTTHON Ruhák — kismamáknak A gyermekvárás, a terhesség minden nő életének egyik nagyon fontos, nagyon szép korszaka. Ez alatt az idő alatt megváltozik az életritmus, a napi tevékenység. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kismama teljesen átadja magát az állapo­tának és visszavonul a mindennapok tevékenységeitől, de mindenesetre többet pihen, kevesebb fizikai munkát végez. Mégis a legtöbben ugyanúgy élnek, mint a terhesség előtt; folytatják munkájukat, a munkahelyen, vagy otthon vezetik a háztartást. Ez azt is jelenti, hogy az öltözködést sem tartják elhanyagolhatónak A kényelmes ruhadarabok elengedhetet­lenek ebben az időben. Ma már azonban a legtöbb kismama nemcsak kényelmes, de divatos is szeretne lenni. A divatter­vezők egyre nagyobb gondot fordítanak a kismamák öltözkö­désére. Ezek a ruhák, öltözékek készülhetnek akár a legdiva­tosabb és legkorszerűbb anyagokból, a legdivatosabb vona­lakkal. Itt most azoknak a kismamáknak mutatunk be egy-két ötletet, akik elkészíttetik, vagy maguk készítik el ruháikat. Ezek az ajánlatok késő nyárra, kora őszre szólnak. 1. Az elsó két modell tu­lajdonképpen a most nagyon divatos, bő, huzatruha. Az anyaguk virágmintás karton, illetve csíkos és egyszínű anyag kombinációja. A bő­séget az egyiknél az eleje szabásvonalon a húzás adja, a másikon a szabas adja a bőséget. 2. A következő két ruha ünnepélyes alkalomra való. Az ujjatlan ruha nyakrészét díszíthetjük hímzéssel. Ez a díszítési mód ma nagy köz­kedveltségnek örvend. A má­sik ruhát a sötétebb színeket kedvelőknek ajánljuk. Ezt a ruhát szintén díszíthetjük fe­hér vagy világos pasztell szí­nű, azonos alapanyagú gal­lérral. mandzsettával. Ezeknek a ruháknak az előnye, hogy terhesség után övvel huzatruhaként viselhe­tők, kevés alakítással, kis dí­szítőkkel, kiegészítőkkel (sá­lakkal. kitűzőkkel, gyöngyök­kel) fel is lehet frissíteni. 3. Végül két modell a blú­zokat kedvelőknek. Az egyik melegebb napokra: mélyen kivágott, vállon megköthető, tunika hosszúságú blúz, melyhez enyhén bő vonalú szoknyát lehet viselni. A má­sik modell rövid ujjú, szintén tunika hosszúságú. Két anyag kombinálásával készülhet, nagy rátett zsebekkel. Ehhez a blúzhoz nadrágot ajánlok, melynek anyaga lehet jersey, vagy könnyű műszál szövet. FODOR ETA A „sokarcú” citromról Citrom a háztartásban: ...Betegnek, egészségesnek egyformán kitűnő üdítő ital a citromos limonádé. Cukor nélkül is fogyaszthatjuk, úgy még hamarabb oltja a szom­júságot. ...Ha salátát készítünk, a salátalé elkészítéséhez ecet helyett használjunk citromot. Vitamindúsabb lesz a salá­tánk. ..Főzelékek, mártások íze­sítésére ecet helyett használ­junk citromot. ..Ha halat főzünk, tegyünk a vizébe egy evőkanál citro­mot. nem fő szét a hal. ...Ha néhány csepp citrom­lét teszünk a burgonya főző­vizében, az öreg burgonya sem feketedik meg. ...A kiszáradt mustárt cit­romlével frissíthetjük fel. ...Ha a hús nehezen puhul, locsoljuk meg kávéskanálnyi citromlével. ..A citromhéját ne dobjuk el, reszeljük le, keverjük ösz- sze kristálycukorral, tegyük üvegbe és kössük le. Sütemé­nyek, mártások, gyümölcsle­vek ízesítésére használhatjuk. ...Nem reped meg a tojás hé'ja, ha a főzővizébe citro­mot csepegtetünk. Művelt gyermeket szeretnénk A szülők megnövekedett szabad ideje lehetővé teszi, hogy több időt töltsenek együtt gyermekeikkel. Ezek­nek az együttléteknek sokféle haszna van: a gyerekek nyu- godtabbak, kiegyensúlyozot­tabbak. A harmonikus csalá­di légkör kialakítása mellett a kéthetenkénti szabad szom­batok arra is jól felhasznál­hatók, hogy közös kulturális programok szervezésével a családtagok, de elsősorban a gyerekek művelődési igényeit felkeltsük, ismereteit gazda­gítsuk. Sok szülőben él ez a törek­vés, csak abban tanácstalan, hogy hová vigye a gyereket, mit mutasson meg neki, ho­gyan váljon valóban hasz­nossá az a program csemeté­je számára. Ezekben a kérdé­sekben is az iskola segítségét várják, s nem egy helyen igyekeznek is a pedagógusok felkészíteni a szülőket erre a feladatra. Budapest VIII. kerületében, a Bezerédj utcai általános is­kolában megnyitották a szü­lők klubját. Művelt gyerme­ket szeretnénk — címmel négy előadásból álló sorozat­ban ismertetik a legfontosabb tudnivalókat. A témák: Ho­gyan szerettessük meg az. ol­vasást; A színház és a zene hatása életünkre; A serdülő­kor problémái: A képzőmű­vészetről. Az olvasásról szóló előadás­ban annyi érdekes, új dolog hangzott el, hogy talán nem lesz haszontalan néhány gon­dolatát feleleveníteni. Az ol­vasmányélmény hat a gye­rek érzelmi világára, maga­tartására, de még a jellemét is formálja. Sokszor egy jól kiválasztott könyv is segít a problémák megoldásában. Például a Légy jó mindhalá­lig Nyilas Misijének sorsa együttérzést vált ki a gyerek­ből, érzelemvilágát gazdagít­ja. A Timur és csapata, vala­mint a Távolban egy fehér vitorla hasznosan formálja az önző lurkókat, segíti a közös­ségi érzés kialakításában. Az indiános könyvek levezetik az agressziót, bennük kiéli ma­gát a gyerek. Az útleírások kielégítik a kalandvágyat. A vadabb gyerekeknek haszno­sak az állatmesék, ha meg­szereti az állatokat, valame­lyest oldódik a viselkedés vadsága is. Ha ponyvát vesz kezébe, nem szabad tiltani, durván kitépni, hasznosabb a lakásból eltüntetni, hogy leg­alább ne otthon jusson hoz­zá. A szétszórt figyelmű, rosz- szul olvasó gyerekkel mesél- tessük el, amit aznap végzett, ha látja, hogy szüleit is ér­dekli a történet, nagyobb kedve lesz a folytatáshoz. Az említett iskolában sok gyereknek van a szüleivel kö­zös színházi bérlete. Minden előadás előtt az iskolában kis ismertető hangzik el a szer­zőről, a darabról, a korról. Hasonlóképpen zajlott le a képzőművészeti klubfoglalko­zás. A szülőknek és a gyere­keknek közös tárlatlátogatást rendeztek, majd megbeszél­ték az ott látottakat. Itt is helyettesítheti a diavetítés az eredeti anyagot. Az a fontos, hogy a szülők tudják, mi mó­don kell felkelteni a gyerek érdeklődését, s utána feldol­gozni a benyomásokat. Hogy valóban az élmény erejével rögződjön egy könyv elolva­sása, színházi előadás vagy tárlat megtekintése. ÁTÁNYl LÁSZLÓ Hazaszeretet hatéves nyelven Mindig első és második osztályosokat tanítottam, 6— 8 éveseket. Legszebb felada­taim közé tartozott a rámbí- zottak hazaszeretetre nevelé­se. Hol is kezdjem? Hogyan hozzam közel a kis gyerme­kekhez ezt az érzést? Tud­tam, hogy ezt „tanítani” nem lehet. Egyik évben csupán kíváncsiságból megkérdez­tem elsőseimet: ,,Ki tudja megmondani, mit jelent ez a szó: haza?” Sokan jelentkeztek és ked­vesen magyarázgatták ilyes­féleképpen: — Apukám este hazajön a munkából; 5 óra­kor hazamegyek a napköziből; Anyukám hazahozza a kis­testvéremet az óvodából. Sorolhatnám tovább a vá­laszokat, amelyek rádöbben­tettek arra, hogy „haza” hat­éves nyelven az otthont je­lenti. Ezzel máris körvonalazó­dott előttem, hol kell elkez­deni a hazaszeretetre neve­lést. Ha a haza az otthont je­lenti annak a kisgyermek­nek, akinek még nincsenek földrajzi ismeretei, akkor ott kell kezdődnie a hazaszeretet érzésének, hogy a szűk kis hazáját, az otthonát szeresse a gyermek. Legyen ott békés és jó a hangulat, érezze jól magát, siessen, vágyódjon ha­za, szeresse családtagjait, akikkel együtt él. Ez a szü­lető „haza”-szeretet iskolás korban szép fokozatosan bő­vül, kiterjed a második ott­hon, az iskola, az osztálytár­sak szeretetére. Ahogyan tágul a gyermek fogalomköre, megismerkedik az iskola környékével, a kör­nyező utcákkal, terekkel, a várossal, a faluval, annak ne­vezetességeivel. Megszereti a „mi utcánk”-at, úgy beszél róla, hogy a „mi falunk”, s valóban kicsit' magáénak is érzi — most már — a tágabb környezetét. Büszke az új lé­tesítményekre, egy-egy szép szoborra, műemlékre, különö­sen akkor, • ha meghallja, hogy a rádióban is beszéltek róla, a tv-ben is bemutatták, s az újságok is írnak róla. 8—9 éves korára már a fa­lu, a város jelenti a hazát, földrajzi ismeretei még csak eddig érnek el. Az alakuló érzést ápolgat- ja a tanítónő, de táplálni kell a szülői házban is. Az úgy­nevezett „hazafias” ünnepek­re való készülődést lelkesíte­ni kell. Kis zászlókat ragasz­tanak már a legkisebbek is, nemzeti színűt, vöröset, ké­ket a fehér békegalambbal. Verseket, énekeket tanulnak április 4-ről, május elsejéről. Felvonulásra, koszorúzásra készülnek. Tartsunk velük, hacsak lehet! Hadd lássa a gyermek, hogy nekünk is ünnep a haza felszabadulá­sának ünnepe és a többi tár­sadalmi ünnep is! Olyan ked­ves dolog, amikor az egész család együtt vesz részt a május elsejei felvonuláson, vagy közösen nézik meg az alkotmány ünnepén rendezett tűzijátékot. A gyermek megszokja, hogy szülei vele együtt ünnepel­nek, s mire elér arra a fokra, (10—12 éves korra), hogy a haza fogalma valóban a ma­gyar hazát jelenti számára, addigra ki is alakult benne a hazaszeretet érzése. Dr. GERGELY KÁROLYNÉ Miért gyűjtjük a néptáncot? A néptánckutatás egy évtizedéről A Népművelési Intézetben az ötvenes évek óta folyó nép­tánckutatást — Kodály Zol­tán és Ortutay Gyula közben­járására, a Művelődési Mi­nisztérium és az MTA támo­gatásával — 1965-ben he­lyezték át az MTA népzene- kutató csoportjához. 1965-től néhány évig még csak a ko­rábbi, szűk keretek között folytatódott a munka, majd 1972-ben munkacsoport ala­kult, mely 1974 óta az MTA Zenetudományi Intézete nép­tánc osztályaként működik. KODÁLY KCÍZKI M ( KODESÉV LI, A magyar néptánckutatás legjelentősebb eredménye a világviszonylatban is kiemel­kedő nemzeti táncgyűjte­mény létrehozása. Az elmúlt évtized legfőbb eredményé­nek is e nagyarányú — az egész magyar népterületre ki­terjedő — gyűjtés folytatását tartjuk. A korszerű néptánc­kutatás már régen időszerű igényét, a szinkron hangos­filmek készítését még Kodály Zoltán személyes erőfeszíté­sének eredményeként sikerült megvalósítani. 1967 óta terv­szerűen igyekeztünk elvégez-1 ni, vagy részben megismétel­ni jellemző táncfajtáinkat és táncdialektusainkat reprezen­táló táncváltozatok hangos­filmes rögzítését. 1965 és 1975 között készült filmjeink több mint egyharmada már han­gos vagy hangosítható fel­vétel 120 település táncairól. Jelentős eredmény az is, hogy a Magyar Televízió a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet felkéré­sére és támogatásával 1974- ben elkészítette a „Magyar- országi néptáncok” című 16 részes, összesen 180 perc idő­tartamú reprezentatív színes­hangos filmsorozatot. Ez több mint 400 paraszttáncos részvételével a korábbi évek néptáncfelvételeinek hivatá­sos technikai szinten való megismétlését és kiegészítését jelentette, s összesen 35 tele­pülés táncait gyűjtötte össze. 18» KÖZSÉGBEN A néptáncgyűjtés 1965 és 1975 között hazánk területén 160 községet érintett. Sza- bolcs-Szatmár megye 27, Bács-Kiskun 19, Tolna 14, Borsod-Abaúj-Zemplén 13, Fejér 12, Békés és Győr- Sopron 11, Hajdú-Bihar 9, Baranya és Pest 7, Heves 6, Somogy, Csongrád és Vas 5, Nógrád 4, Veszprém 3, Szol­nok 1 községgel szerepel a filmes néptáncgyűjtések tér­képén. Komárom és Zala me­gyékben ez idő alatt nem folyt ilyen jellegű munka. Megélénkült nemzetisége­ink tánckincsének gyűjtése is. összesen 60 (14 német, 7 dél­szláv, 6 román, 5 szlovák, 1 görög és 26 cigány) települé­sen történt táncgyűjtés. A határon túli magyarság népi tánckultúrájának meg­ismerésében is ez az évtized hozta a legjelentősebb ered­ményeket: a szomszédos or­szágok 120 magyarlakta köz­ségében végeztek ilyen gyűj­tőmunkát. A szomszédos népek tánc­kultúrájára vonatkozó isme­reteink is jelentősen bővül­tek azáltal, hogy az eddiginél hitelesebb (román, szlovák, morva, gorál, jugoszláv és bolgár) anyag gyűjtésére ke­rülhetett sor az elmúlt 10 esz­tendő során. 1\N< Oh — éiémszalagon Az elmúlt évtized néptánc­gyűjtő munkájának számsze­rű eredményei a következők: Filmgyűjteményünk össze­sen 61 500 méter 16 mm-es mozgőfilmmel gyarapodott, ebből 23 000 méter már han­gosfilm. Ezáltal filmarchívu- murik 10 év alatt több mint kétszeresére nőtt, vagyis a filmek mennyisége meghalad­ja a negyvenes évek elejétől 1965-ig forgatott néptánc- filmekét. (A teljes állomány ma 115 000 méter filmen 9500 táncváltozat 800 község­ből.) Ez a gyarapodás 15 or­szágból, 400 helységből újabb 5000 táncváltozat rögzítését jelenti a kapcsolódó tánczenei anyaggal együtt. —------. ■■■ ; ZENE ÉS TÁNC — l.GYt I I A magyar néptánckutatás az elmúlt negyedszázad során a legsürgősebb feladatra, a gyűjtésre összpontosította erejét. Ennek eredménye az a jelentős táncgyűjtemény, amely a 20. századi magyar népi tánckultúra jellemző műfajairól1, típusairól és táji tagolódásáról már csaknem teljes keresztmetszetet nyújt. A tudományos feldolgozó munka olyan módszertani, tipológiai, történeti és össze­hasonlító tanulmányok, mo­nográfiák és összefoglalások sorát eredményezte, amely átfogó szintézis előkészítését szolgálta ugyan, de nem tud­ta megvalósítani az ehhez megfelelő alapot biztosító, rendszeres anyagközlő forrás- kiadást. A publikációk csak kiragadott táncrészletek vagy szűk válogatások közreadá­sára szorítkozhattak, s így a gyűjtött néptáncok alig 3 szá­zaléka jelenhetett csak meg többnyire igénytelen és szűk körű formában, kevés pél­dányszámban. A néptánc esetében a gyűj­tött anyag feldolgozatlansága súlyosabb következmények­kel jár, mint a népzene vagy népköltészet területén. A tánc gépi rögzítésének módszere a későbbi kutatás számára nem biztosítja oly mérték­ben a hiteles lejegyezhetősé- get, mint a zene vagy a szöveg esetében. A néma filmre fel­vett improvizátív néptáncok ritmikai és szerkezeti értel­mezését, s a zenével szinkron írásbeli rögzítését nem lehet azok nélkül hitelesen elvégez­ni, akik a tánc és zene komp­lex jelenségét a gyűjtések so­rán még a helyszínen is ta­nulmányozhatták. E tapasz­talat megszerzésére pedig ma már éppoly kevés a lehetőség, mint a gyűjtések nagyobb ré­szének hangosfilmes meg­ismétlésére. A tánclejegyzés hosszadalmas munkájának gyorsítását is csák a forrás- kiadás célkitűzése és mielőb­bi megindítása segítheti elő. Ennek halogatása vagy el­mulasztása esetén néptánc- gyűjteményünk értékesebbik része (85 százaléka) a későbbi kutatások számára csökkent értékűvé — a tánc és zene összefüggése tekintetében megfejthetetlenné — válik. Ezért rendkívül fontos a magyar tánctípusok forrás- kiadásának és a magyar tánc- dialektusokat bemutató né­hány regionális monográfia megvalósítása, valamint népi tánckultúránk egészét jellem­ző tudományos szintézis el­készítése. MARTIN GYÖRGY, az MTA Zenetudományi Intézet néptánc osztályának vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents