Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-05 / 104. szám
1977. május 5. Képújság 5 Találkozó a Sío menten Évek óta hagyomány, hogy május első napjaiban Simon- tornyán összegyűlnek a Sióparti községek fiataljai találkozóra. Kulturális rendezvényeken, sportvetélkedőkön adnak számot egymásnak eredményeikről, felkészültségükről. Idén április 30-án és május 1-én rendezték meg a Sió menti fiatalok politikai demonstrációját, vidám, fiatalos találkozóját. A Sió menti fiatalok találkozója mindig kapcsolódott a munkásosztály nemzetközi ünnepéhez, május 1-hez. A találkozó fiataljai mint minden évben, az idén is együtt vonultak fel Simontornya dolgozóival, együtt ünnepelték a munkás- osztály legnagyobb ünnepét. A május elsejei felvonulás utcák hosszán kígyózó sora a vár előtti szabadtéri színpadnál ért véget. Kozma Erzsébet, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt.. A nagygyűlésen megemlékeztek hazánk történelmének három kiemelkedő tavaszi érdfordulójáról, a KISZ húsz év előtti zászlóbontásáról és nem utolsó sorban május elsejéről, annak történelmi előzményeiről. „Az utóbbi időben egymást érő évfordulókat és jubileumokat jogosan jellemezzük ezzel az egy szóval: — számvetés” — írta a találkozó újságjának címlapján Péti Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A számvetés közvetlenül jelentkezett a si- montornyaiaknál, akik a találkozó alkalmából felmérték eddig megtett útjukat, a tavalyi találkozón tett ígéreteik teljesítését és egy kicsit már a jövőről, a kongresszus utáni időszak megnövekedett feladatainak végrehajtásáról is beszéltek. A községpolitikai fórumon hű, objektív képet kaptak községük terveiről és arról, hogy ezek végrehajtásában milyen szerep hárul a fiatalokra. Számot adtak fel- készültségükről, fiatalos sportszeretetükről azok is, a homokdombi lőtéren, vagy a Hunyadi utcai sportutcában és részt vettek a komoly és játékos vetélkedőkön. A sportutca 12 állomásán a versenyzők szinte minden fontosabb sportágba belekóstolhattak. De ugyanígy számot adtak fiatalos lelkesedésükről, ügyszeretetükről azok a szekszárdi gimnazista lányok, akik a programban előírt hangversenyük után a várfalon ülve még egy spontán, de majd kétórás hangversenyt adtak az utcán összegyűlt bámészkodóknak, érdeklődőknek. Nem kérte őket erre senki, önként tették, és ez emelte a hangverseny értékét. A harcos elődök, a várat megrohamozó Vak Bottyán kurucainak állított emléket Sellei Zoltán tárogató játéka, de a múltat, forradalmi elődeinket idézte a délutáni kultúrműsor minden szereplője. Bige József furulyája éppúgy, mint Mihály Sebestyén citerajátéka, vagy a fellépő Ki mit tud-os fiatalok pol- beat műsora. A találkozó talán legnagyobb tömeget megmozgató rendezvénye a már hagyományossá vált fáklyaúsztatás volt. Ezrek — felnőttektől a legkisebbekig — tolongtak a Sió-parton, a híd környékén. A tavaly kápráztatóan nagyszerűnek tűnő fáklyaúsztatást messze túllépték az idei fáklyák. A község üzemeinek tutajokon úszó termékei, a vállalat profilját szimbolizáló összeállítások az idegennek sok újat mondtak Simontor- nyáról, a hazaiakat pedig ráébresztették elért eredményeikre. Este tíz órakor a vártoronyban másodszor is felhangzott az II silenzió, de ezzel csak az idei Sió menti fiatalok találkozója ért véget. A fesztivál szelleme, hangulata, a fiatalos tenniakarás ott maradt Simontornyán, hogy kísérje a község fiataljainak minden tevékenységét a következő találkozóig, jövő május 1-ig — Tamási — FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK akik ott voltak a sportpályán, Az ünnepi műsorban fellépett a cecei Röpülj páva kör. A Garay Gimnázium néptánccsoportja a gálaműsoron. 1977 W HELIKON “ LtcTTurn KESZTHELY A helikonok városa. Keszthely ünnepi díszben, a régi vendégszeretettel fogadta április 29—május 2. között Budapest, Baranya, Somogy, Zala, Veszprém és Tolna középszintű tanintézeteinek 2000 képviselőjét. Az Országos Diáknapok helikoni ünnepségsorozatának megrendezése az egész Dunántúlra kiterjedő kulturális mozgalmat jelent, mely kiindulópontja az országot átfogó diáktalálkozók, kulturális vetélkedők rendszerének. Az előzetes, igényes minősítés a találkozó magas művészi színvonalában kamatozott. Itt már nem volt új minősítés — csak bemutató, szakmai értékeléssel. Az iskolák közti versenyszellemet a pontrendszerre, aktivitásra, programkezdeményező készségre épülő értékelés biztosította — a három, egyenként 10 000 forintos fesztiváldíjért. Ebből a díjból ezúttal nem jutott megyénk iskoláinak. A Tolna megyei iskolákat 115-en képviselték 12 helyről. Az arany minősítésű versenyzők szereplése jól sikerült, a programokon is aktívan részt vettek. A sportvetélkedőkben pedig néhányan kiemelkedően szerepeltek. Tóth Csaba, a Szekszárdi Garay János Gimnázium II.-'B osztályos tanulója első lett a 3600 méteres síkfutásban. A fesztiváldíjra esélyesség szempontjából azonban nem sikerült az egységes fellépés. Ez iskolákra képviselő csoportok közül csupán egy) és a Tamási Gimnázium folk-beat együttese A jól sikerült programokból kiemelhetjük a hajó- kirándulást B. Tóth discóval, 70 megyénkbéli részvételével: a május elsejei színes felvonulást fegyelmezettségéért, az esti tűzijátékot. A tanácskozások közül a mi megyénk vitaindítóját Kozma Erzsébet, a KISZ MB titkára tartotta a szocialista hazafiságról, for- radalmiságról. proletár internacionalizmusról —, melyet élénk vita követett. A többi tanácskozásokon 5—5 fővel képviseltettük magunkat. A zárónap nagy sikerű, szabadtéri gálaműsorában a Garay Gimnázium néptánccsoportja képviselte színeinket sióagárdi táncokkal. Az érdekesebb programokról, bemutatókról köztük Tolna megyeiekről, felvételt készített a tv pécsi körzeti stúdiója, melynek adását május 25-én láthatjuk. — herczeg — A szekszárdi Garay Gimnázium irodalmi színpada a bemutatón. Műsoruk: A debreceni lunatikus, nagy sikert aratott. Tóth Csaba, az Edzett Ifjúságért mozgalom jegyében rendezett sportversenyek egyik győztese, a Garay Gimnázium színpadának tagja. értendő — és kivétel talán a Garay Gimnázium Irodalmi Színpada (mely az iskolát Lovakat is tartanak Megtanultak verekedni TÖBB, mint 200 érdeklődő hallgatta vasárnap délután Bige József népművész tárogatózását, a gyönyörűen restaurál simontornyai vár udvarán, amikor hirtelen kivágódott a múzeum ajtaja és iszonyatos üvöltözés közepette két fiatalember kirohant az udvarra, ahol agyba-főbe ütötték, rúgták, verték egymást. Egyszer csak ott termett egy harmadik, s hogy véget vessen a kíméletlen verekedésnek, hátulról leütötte az egyiket, majd egy balhoroggal megpróbálta nyugalomra inteni a másikat, aki miután átesett leütött vetélytársán — röpült még vagy két métert a levegőben, felszántotta a kavicsos udvart, azután elterült. A nézők egy része elsápadt, a nők sikoltoztak, a férfiak a döbbenettől lemerevedtek. Erre megjelent egy zöld harisnyanadrágba, birkabőr mellénybe öltözött zömök fiatalember, kezében mikrofonnal és szeretettel köszöntött valamennyiünket, a Budapesti Zrínyi Miklós Haditorna Klub nevében. Amíg a por leszállt, mi felsóhajtva visszanyertük hétköznapi színünket, a félholtnak vélt „áldozatok” felpattantak és elegánsan meghajoltak. A köpcös fiatalember közölte, hogy XV—XVI. századbeli európai esési, ütési, és mozgástechnikai variációkat láttunk, melyek „szülőatyja” egy Tanhoffer nevű mester volt. A megkönnyebbült nevetés és tapsvihar után, ismét nyitva maradt egyesek szája, amikor 5—6 kg-os baltákkal, pallosokkal és láncos buzogányokkal viaskodtak úgy, hogy az imitációnak, mesterkéltségnek szikráját sem lehetett felfedezni. A megérdemelten óriási sikert aratott bemutató után, felkerestem a fiúkat: — Nem ütöttétek meg magatokat? — Nem. — No, de hogy csinálod? — amikor verekedtetek, két-há- rom métert röpültél a levegőben, azután szinte zuhogott az egész várudvar, amikor a kavicsos talajra vágódtál. — 10 éve csinálom. Naponta járok edzésre, és ott rengeteget gyakoroljuk az esést, a különböző ütések kivédését, elhárítását. — A kavics nem dörzsölte fel a hátad? — Nem. Délelőtt ugyanezt csináltam az ifjúsági parkban, betonon. — Az edzőtök itt van? — Igen, ott az a zömök, bajuszos srác, aki a szöveget mondta. — Szacski Mihály vagyok. — Rengeteg korhű fegyveretek, ruhátok van, honnan szereztétek? — A klub 360 tagú, saját magunk készítjük a fegyvereket ruhákat és kutatjuk a történelem során használt ve- rekedési stílusokat, formákat, haditornákat. Sőt, még lovakat is tartunk. — Ki alakította a klubot? — Én. — Hogv jutott eszedbe? — A történelmi filmeket nézve, kialakult bennem egy olyan érzés, hogy valóban úgy vívhatnak, verekedhetnek-e, mint ahogy az a filmvásznon megjelenik. — Nem hitted el? — Nem. Elkezdtem fegyvertörténettel. hadászattörténettel foglalkozni Metszetek, korabeli leírások alapján leírtam az egyes verekedési fajták koreográfiáját, azután barátaimmal kipróbáltuk. Ez a kis baráti társaság azután addig-addig gyarapodott, míg klub lett belőle. De ne haragudj. lassan indulnunk kell, mert éjszaka filmet forgatunk Pesten. HA MINDEN igaz, szeptemberben a simontornyai várjátékokon még találkozunk. A Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium vegyes kara. Vezényel Pásztor Jánosné. Műsorukról rádiófelvétel készült. A Tolna megyeiek egy csoportja, szálláshelyük előtt. Nagygyűlés a vár előtti téren.
