Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-05 / 104. szám
2 ífÉPÚJSÁG 1977. május 5. PANORÁMA Megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése A közgyűlésen átadták Friss István akadémikusnak (képünkön jobbról) az 1977. évi akadémiai aranyérmet. (Képtávírónkon érkezett) Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött az Akadémia 137. közgyűlése. Tudományos életünk e jelentős eseményén megjelentek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Szentágothai János akadémikus, az MTA megbízott elnöke, Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, Csáki Frigyes és Pach Zsigmond Pál. az Akadémia alelnökei, Köpeczi Béla és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettesei. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyiségei. Szentágothai János megnyitó beszédében megemlékezett az Akadémia előző közgyűlése óta elhunyt tagjairól, külön méltatva Erdey- Grúz Tibornak, az Akadémia volt elnökének érdemeit. A résztvevők néma felállással adóztak az elhunyt tagok emlékének. Az Akadémia megbízott elnöke ezután a közgyűlés megváltozott formájáról, tematikájáról elmondta: tavaly döntöttek arról, hogy tudományos életünk ez évi legrangosabb eseményén a munka jelleg erősödjön. A munkaközgyűlés várhatóan pezsdítően hat majd a tudományos munkára, a tudományok előtt álló feladatok megoldására. Ezt követően Szentágothai János átadta az akadémiai aranyérmet és díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1977. évi akadémiai aranyérmet Friss István akadémikusnak, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadójának adományozta, a közgazdaságtudományi kutatásokban kifejtett alkotó tevékenységéért és az Akadémia vezető tesüteleiben hosz- szú idő óta végzett tudománypolitikai, tudomány- szervezői és tudományos irányító munkájáért. A magas kitüntetést Szent- ágothái János, az MTA megbízott elnöke nyújtotta át Friss Istvánnak. Ezután az Akadémia megbízott elnöke az akadémiai díjakat adta át, majd Berend T. Iván akadémikus „Mai gazdaság- politikánk — történelmi összefüggésben” címmel tartott vitaindító előadást. Haiie Mariam Moszkvában Mengisztu Haile Mariamnak, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnökének vezetésével szerdán délben Moszkvába érkezett hivatalos látogatásra a szocialista Etiópia állami küldöttsége. A delegációt a két ország állami lobogóival feldíszített vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgornij szovjet államfő, Andrej Gro- miko külügyminiszter és más magas rangú szovjet személyiségek fogadták. Moszkvában szerdán szovjet—etiópiai hivatalos tárgyalások kezdődtek. LONDON A SZOT küldöttsége, amely Gáspár Sándor főtitkár vezetésével kedden érkezett a Brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) meghívására hatnapos látogatásra Angliába, szerdán megkezdte tárgyalásait a TUC vezetőivel. Előzőleg Gáspár Sándor rövid látogatást tett a Transport House-ban, ahol Ron Hayward, a kormányzó munkáspárt főtitkára fogadta a magyar szakszervezeti küldöttség vezetőjét. BONN A nyugatnémet rendőrség kedden, hosszú utcai hajsza és tűzharc után, nagy valószínűség szerint Buback fő- államügyész egyik gyilkosát fogta el — ha nem is azt a személyt, akit eredetileg feltételeztek. A rendőrökkel vívott tűzpárbajban életveszélyes fejsérülést szenvedett anarchistát csak órákkal később sikerült azonosítani: Günter Sonnenberg, a Bu- back-merénylet fő gyanúsítottja került kézre. A Sonnenberggel együtt elfogott nő is a körözött anarchisták listáján szerepel: Verena Becker gyújtogatás kísérletéért töltötte börtön- büntetését Nyugat-Berlinben, amikor 1975 márciusában az elrabolt Peter Lorenz képviselőért cserében, négy társával együtt kiszabadították. NSZK-szerte most újult erővel indult meg a nyomozás Sonnenberg gyanúsított társai után. LONDON A Magyar Nemzetközi Bank (Hungarian International Bank), magyar bankok tulajdonában lévő londoni pénzintézet rendkívüli közgyűlést tartott és bejelentette, hogy alaptőkéjét 1,5 millió fontsterlingrő! 3 millióra emeli. Fekete János, a Magyar Nemzetközi Bank elnöke a rendkívüli közgyűlés után az MTI tudósítójának elmondotta, a londoni bank hasznos szakértői, bonyolítói szerepet játszik a magyar vállalatok pénzügyi tevékenységében. Ellátja az anyaintézeteket piaci, pénzügyi információkkal, javaslatokkal segíti elő a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztését. A bank teljes egészében magyar tulajdonban van, tevékenységét vegyes magyar— angol csoport irányítja, jó szellemben, teljes egyetértésben. Brezsnyev fogadta Giapot Az SZKP KB főtitkára Moszkvában fogadta Vo Nguyen Giap hadseregtábornokat. a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, nemzetvédelmi minisztert. Tegnap érkezett képünk jobb oldalán Usztyinov marsall szovjet honvédelmi miniszter. Május 5.: a szovjet sajtó napja Segíthet-e az újság az embernek? „Igen, segíthet” — ezt válaszolom ismerőseim és saját magam tapasztalatai alapján. Segít az embernek személyes sorsában és az egész társadalom gondjaiban. Sőt védi a munkást. Ovcsinnyikov gépkocsivezetőt például elbocsátották munkahelyéről, mert bírálta a náluk, a cserepoveci városi gépkocsiszállítási vállalatnál mutatkozó visszásságokat. Az Izvesztyija védelmébe vette Ovcsinnyikovot. Ennek következtében a vállalat néhány párt- és gazdasági vezetőjét büntetéssel sújtották. A területi bíróság megvizsgálta Ovcsinnyikov gépkocsivezető ügyét, munkaviszonyát helyreállította, és a kényszerű távol- maradás idejére járó bérének megfizetésére kötelezte a bűnös vezetőket. Az Izvesztyija 1977. január 6-i számában közlemény jelent meg az ebben az ügyben történt intézkedésekről és a lap néhány gondolatot közölt az ezzel kapcsolatban a szerkesztőségnek küldött olvasólevelekről. Országos jellegű példa: az újság a társadalom érdekeit védi. A hatvanas években cellulóz-papírkombinát építését tervezték Szibériában, a Bajkál-tó partján. A Komszomolszkaja Pravda vitát indított erről a témáról, hangsúlyozva, hogy a tó élővilágát pusztulás fenyegeti, ha megvalósul az a tervezett rendszer, amely szerint az ipari szennyvizeket a Bajkálba vezetik. A vitába más újságok, környezetvédelmi szakemberek, mérnökök, tudósok is bekapcsolódtak, sok ezer állampolgár irt levelet a szerkesztőségnek. Ennek eredményeként a tervet felülvizsgálták, az állam további több millió rubelt utalt ki új tisztítóberendezések létesítésére, és a Bajkál, a világ legmélyebb édesvizű tava, szennyezetlen maradt. Az ilyen történetek nem kivételek. A központi és a vidéki sajtó rendszeresen közli olvasóinak és saját tudósítóinak leveleit, amelyek feltárják a hiányosságokat, elítélik a hatóságok, minisztériumok, egyes vezetők munkájában mutatkozó hibákat. Az újságokba nemcsak hivatásos újságírók írnak, hanem munkások és a falusi levelezők is. Számuk több mint 7 millió. Ezek termelőmunkát végeznek és egyúttal az újság munkatársai. A munkás- és falusi levelezők a munkaügyi törvények védelme alatt állnak: egyetlen túlbuzgó adminisztrátornak sincs joga elbocsátani ilyen levelezőt, bármennyire kritikus hangú cikket írt is az. Nyugaton olykor kihívóan ezt kérdezik tőlünk: De vajon bírálhatják-e önök a vezetőiket? E kérdés feltevői a szabadság legnagyobb megnyilvánulásának a saját elnökökről közölt karikatúrát tekintik, bár kitűnően tudják azt, hogy ettől csak növekszik az elnök tekintélye, de a bíráló személyes életének egyetlen nehézsége sem szűnik meg. A szovjet emberek sokkal hatékonyabbnak tekintik a sajtóban megjelenő kritikai cikkek olyan formáját, amikor ennek következtében sikerül a konkrét hiányosságokat és hibákat kiküszöbölni. A sajtó: a közvélemény barométere a Szovjetunióban. Minden szovjet ember, valóban az iskolapadtól kezdve, megtanulja, hogy gondolatait az újságon keresztül fejtse ki. Minden iskolában van faliújság, a gyárakban és az üzemekben, a kolhozokban üzemi lapok jelennek meg, amelyek a kollektíva életét tárgyalják. Az a tény, hogy az emberek igyekeznek lehetőleg minél több újságra és folyóiratra előfizetni, hogy leveleket írnak a szerkesztőségnek és bizonyosak abban, hogy azokat megvizsgálják — ez minden hangos szónál hatásosabb tanúbizonyság a szovjet sajtó mellett. VLAGYIMIR LOMEJKO APN—KS LAPZÁRTA A SALT-dosszié (3.) ,,Stratégiai születésszabályozás’' 1972 májusában, u moszkvai Kremlben, a szovjet—amerikai csúcsértekezleten megszületett a SALT—I. megállapodás. A két nagyhatalom megegyezett abban, hogy 1977. október 3-ig befagyasztják a hadászati támadófegyverek mennyiségét és kölcsönösen csupán két-két ellenrakétarendszert fejlesztenek ki. (Ez utóbbi elem 1974-ben módosult és csupán egy-egy ellen- rakéta-rendszert, építenek fel.) HOL A „PLAFON”? A megállapodásig nem volt könnyű az út. Először az ötlet született meg, hogy az atomfegyverkezési versenyt a hordozóeszközöknél, tehát a szárazföldről, illetve a tengeralattjárókról kilőhető rakétáknál, valamint az atomfegyver szállítására alkalmas repülőgépeknél fogják meg. A szerződések megtartásának ellenőrzését ebben az esetben ugyanis mindkét fél maga is elvégezheti: a Földünk körül százával keringő mesterséges holdak pontosan jelzik a változásokat, mozgásokat. A nukleáris eszközök megatonnáira vonatkozólag tehát nincs szabályozás, de közülük nyilvánvalóan csak az lehet veszélyes, amely kilőhető, pályán van, kapcsolatban all egy-egy hordozóeszközzel. Ezen az alapon kezdődtek meg 1969 novemberében a tárgyalások, amelyeknek először Helsinki, illetve Bécs, később Genf adott otthont. A megbeszélések kétoldalú vonatkozását jelezte, hogy a semleges városokban is kizárólag a szovjet, illetve tfmeíikai diplomáciai missziók épületeiben tanácskoztak, s a vendéglátók csupán a nagykövetségi paloták külső biztonságára ügyeltek. (Izgalom akadt bőven. A bécsi Kronen Zeitung egy alkalommal olyan hírt röppentett fel, hogy különböző ügynökök a városi csatornák járatainak felhasználásával szerettek volna lehallgató- \ készülékeket elrejteni a színhelyként szolgáló épületek közelében.) A divatos népesedéspolitikai szakkifejezésekkel élve több kommentátor „nukleáris családtervezésről”, „stratégiai születésszabályozásról” írt a SALT-párbeszéddel kapcsolatban. A cél ugyanis nem a meglévő fegyverzet csökkentése volt, hanem arról vitáztak: milyen fegyverrendszereket ne fejlesszenek ki a jövőben, illetve milyen „plafont”, felső szintet állapítsanak meg a birtokukban lévő korszerű harci eszközöknél. Mindennek ellenére a SALT- tárgyalások a legfontosabb leszerelési témát képezik, hiszen ez az első kísérlet az alomfegyverkezési verseny általános megfékezésére és beszüntetésére. Igaz, a tárgyalásokat ketten folytatják és három atomhatalom ('Franciaország, Kína, Nagy-Britannia) mind ez idáig nem vállalt korlátozási kötelezettségeket saját magára vonatkozólag. De ismét a svéd békekutató intézet becsléseire hivatkozva, a szovjet és amerikai atomerőmű kapacitása 30 ezertől 55 ezerig terjedő szorzószámmal múlhatja felül a többi országokét. Ezért lehetséges szovjet—amerikai kétoldalú megállapodás, más hatalmak bevonása nélkül. Kevesebb szó esett róla, de nagy fontosságú az ellenraké- ta-rendszerek lényegbeli kiiktatása is. Ezen a területen új verseny kezdődhetett volna hasonlóan a miníherősebb páncélzatok és a mind hatékonyabb páncéltörő lövegek véget nem érő viaskodásához. Az ellenrakétákról való lemondás annak elismerése, hogy a legjobb védekezés az atomháború ellen akkor lehetséges, ha az nem robban ki. MINŐSÉGI KORLÁTOZÁS A SALT—I. megegyezésének múlhatatlan érdemei mellett két gyenge oldala volt. Az egyik a viszonylag rövid időtartam: öt év nem jelent hosszú távot, amikor sok éves kutatási és fejlesztési programokkal dolgoznak a korszerű haditechnikában. Ennél sokkal nagyobb fogyatékosság azonban, hogy a rakéták mennyiségi befagyasztása (tehát az a vállalás, hogy nem növelik a kilövőállomások és a hadászati légierő repülőinek számát), nem járt együtt minőségi korlátozásokkal. A fegyverkezési verseny azonos számú interkontinentális rakéta mellett is folytatódott. Az elavult rakétákat korszerűbbre cserélhették és új „rakétacsaládok” jelentek meg a színen. Elsősorban a MIRV-raké- ták, amelyeket magyarul több robbanófejes rakétáknak szoktak nevezni. Beállításukkal lehetővé vált, hogy a kilövőállomásról elindítsanak egy rakétát és az önálló elektronikus irányítással egymás után akár tíz különböző célpontra csapódjon be. Ezúttal tehát ismét a megatonnákhoz tért vissza> a kör, hiszen a rakéták azonos száma nem gátolhatta a robbanóerő megsokszorozódását. A SALT—II. forduló ezért egyszerre tekintette feladatának a mennyiségi és a minőségi korlátozást. Sok éves szakértői eszmecsere után 1974 novemberében Vlagyivosztokban Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford aláírta a híres és sokat idézett keretmegállapodást. Ennek lényege, hogy 1985-ig 2400—2400 rakéta vagyonértékben állapítják meg a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok birtokában tartható fegyvereket, közülük 1320—1320 MIRV-rakéta, 1080—1080 „hagyományos”, egy nukleáris töltettel rendelkező rakéta lehet. (A rakétaegyenérték azt jelenti, hogy az atomtengeralattjárókat, távolsági bombázókat, „rakétákra” váltották át.) Elvi megegyezés történt arra vonatkozólag is, hogy 1985-ben kezdődik majd a SALT—III. időszak, s ez a fegyverzet tényleges csökkentéséhez vezethet. Úgy tűnt, mintha a dolgok legnehezebbjén túljutottak volna... RÉTI ERVIN (Következik: Balsikerű bemutatkozás). BUDAPEST Szerdán Győr-Sopron megyében látogatást tett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság után a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat kereste fel. A látogatás következő állomása a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár volt. A megyei pártbizottság székházában a megye nagy- vállalatainak vezetőivel folytatott eszmecserét. ♦ Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett a főváros XII. kerületében. PÁRIZS Az Egyesült Államoknak Párizsban az amerikai—vietnami kapcsolatok normalizálásáról tárgyaló küldöttsége közölte a vietnami féllel, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem gördít akadályokat a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-be való felvételének útjába. A vietnami küldöttség ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat felelősség terheli a háború ütötte sebek begyógyításáért, és követelte a Vietnammal szemben életbe léptetett kereskedelmi embargó feloldását.
