Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
1977. május 4. ^PÚJSÁG 5 Kiváló eil« a vetőmagvállalatnak során a dombóváriak vállalták a legnagyobb részt. Ezenkívül hosszú idő óta itt tapasztalható a legegyenletesebb fejlődés. Bucsi Elek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője a vetőmagtermelés népgazdasági fontosságáról szólt. Elmondta, hogy a jó vetőmag az egész mezőgazdaság eredményes tevékenységének alapja. Hangsúlyozta, hogy nem volt könnyű a dombóváriaknak az élvonalba kerülni, illetve folyamatosan megtartani ezt az elő- "kelő helyet. Végezetül köszönetét mondott a központ dolgozóinak, a szocialista brigádok tagjainak, akik lelkiismeretes munkájukkal segítették a kiváló cím elnyerését. Az ünnepség befejezésedként dr. Katona János igazgató „Kiváló Dolgozó” kitüntetést adott át Csutorái Józsefnek, s a vezérigazgató nevében dicsérő oklevélben részesítette Nagy Istvánt. Tizenegyedszer „kiváló” a Kop-Ka A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat déldunántúli központjának dolgozói Dombóváron ünnepségre gyűltek össze. Idén hatodik alkalommal ítélték a vállalatnak a kiváló címet. Dr. Katona János, a déldunántúli központ igazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy az elmúlt évben javult a dél-dunántúli megyék vetőmagellátása, s a központ 720 millió forint értékű vetőmagot forgalmazott. Ezzel jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat a tervidőszak első évében húsz százalékkal növelhette forgalmát, s az exporttal jelentős mértékben segítette a külkereskedelem fejlődését. Jó munkájukat az is segítette, hogy javították együttműködésüket a kutatóintézetekkel, a nemesítőkkel, s jobb volt a kapcsolatuk a gesztorgazdaságokkal is. A munkából kivette részét a területi központ hat arany-, hat ezüstkoszorús szocialista brigádja. A jövőről beszélve elmondta az igazgató, hogy fokozottabb gondot fordítanak a háztáji és kiskertek vetőmagellátásának további javításában. Ezt követően Bodor István, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese emelkedett szólásra, ö arról beszélt, hogy az egész vállalat tevékenységéből az elmúlt év Bensőséges ünnepségre gyűlt össze a Tamási Kop- Ka ÁFÉSZ tagsága a tamási művelődési központban, abból az alkalomból, hogy megalakulásuk óta tizenegyedszer is elnyerték a belkereskedelmi miniszter, valamint a KPVDSZ által adományozott „Kiváló Szövetkezet” címet. Az ünnepi közgyűlés résztvevőit és az elnökségben helyet foglaló János Jeromost, az MSZMP tamási járási bizottságának titkárát, Kovács Jánosnét, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága gazdaság- politikai osztályának munkatársát. A 22 községben dolgozó tagságot Klein István, a szövetkezet igazgatóságának elnöke tájékoztatta a szövetkezet tavalyi és a január elsejei egyesülés óta történt eredményeiről, gondjairól és a jövő célkitűzéseiről, majd átvette a kitüntető oklevelet Szoboszlai Jenőtől, a MÉSZÖV szövetségi titkárától. Ezután a „Szocialista brigád” címet elért 10 kollektívának, 8 „Kiváló bolt”, illetve „Kiváló egység” vezetőjének, 29 kiváló dolgozónak és 41 töj^gárdatagnak nyújtotta át a kitüntetést. A gratulációk után a szövetkezet aranykoszorú diplomás Pro-Cultura Humána vegyes karának ünnepi műsora zárta az ünnepséget. Simontornya - Tolna Tudományos egyesületek - helyi feladatok A túdományos egyesületek különböző szakágakban és különböző vállalatoknál működő csoportjai évek óta segítik megoldani a helyi feladatokat. A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület selyem - gyári csoportja az ötvenes évek második felében alakult. Programja, tevékenysége abban az időben alkalomszerű és esetleges volt. Hetvenhárom óta azonban már előre elkészített éves terv alapján összehangolva tevékenységét a gyár feladataival folytatja eredményes munkáját. Az elmúlt év kiemelkedően gazdag programot nyútott az üzemi csoportnak: egy moszkvai élmény- beszámoló, három szakmai előadás, kétnapos tanulmányi kirándulás és jó néhány Szek- szárdon rendezett tudományos előadáson való részvétel. Ebben az évben a szakcsoport fő feladatának tartja, hogy a szakmai továbbképzések és különböző szakmai pályázatok kiírásával elősegítse a vállalat termelési terveinek végrehajtását. Munkájukat megfelelőképpen támogatja a gyár gazdasági és társadalmi vezetősége és bár önálló költségvetésük nincs, a. támogatás révén kellő anyagi eszközök állanak rendelkezésre az eredményes munkához. A távlati elképzelések szerint a szakcsoport elsősorban a selyemgyárban elkezdődő nagyberuházással, valamint a fonalfestés technológiájának kidolgozásával kapcsolatban dolgoz ki terveket. Simontornyán a Bőripari Tudományos Egyesület keretén belül a hatvanas évek elején alakult meg az első szakcsoport. A jelenleg 65 fővel dolgozó szakcsoport hosszú éveken át komoly személyi problémákkal küszködött, hisz a műszaki értelmiségiek körében meglehetősen magas volt a fluktuáíTó és ezért nehéz volt megfelelő törzsgárda kialakítása. Az elmúlt évben azonban már számottevő eredmények bizonyítják a csoport eredményes munkáját. Részt vettek az V. országos ifjúmérnök, közgazdász, technikus találkozón. A szakcsoport közösen részt vett a községi könyvtárral a műszaki könyvnapok megnyitóján. A nagyberuházás megkezdése óta jó néhány szakember utazik tapasztalatcserére, külföldre, Argentínába. Moszkvába. Az általuk szerzett tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatják a szakcsoport tagjait. Mivel a bőrgyártásban alkalmazott technika az elmúlt években robbanásszerűen fejlődött, e tapasztalat- cserék és szakmai előadások segítik a gyár műszaki értelmiségeit, hogy megismerkedhessenek az új technikákkal, termelési eljárásokkal. A Bőr- és Cipőtechnika című technikai folyóirat rendszeresen közül aktuális, szakmai cikkeket, megoldásokat. A szerkesztőség felkérésére a szakcsoport is feldolgozott jó néhány témát és ezeket meg is jelentették a lap hasábjain. A csoport munkájának eredményességének alapja az évék során kiépített jó kapcsolat a helyi vezetőkkel, a Bőripari Dolgozók Szak- szervezetével. A szakcsoport munkaprog- ' ram ja, hogy támogassa a vállalatot 1977—78-ra előirányzott rekonstrukciós feladatai megvalósításában, valamint, hogy termékeik minősége minél magasabb szinten feleljen meg a világpiac igényeinek. Közgazdasági tevékenység a termelés szolgálatában SIEKSIÁRDI VÁR0SGAI0llK0DIͧ| VÍIIU4T SIEMEMERAKá IEIER( A SZEMÉTTELEPEN IDEGENNEK CSAK A VÁLLALAT ÁLTAL KIADOTT TElíP- BELÉPŐVEL SZABAD TARTÓZKODNI A SZEMÉTLERAKÁS ELVÉGZÉSÉIG TŰZVESZÉLYES, ROBBANÓ, MÉRGEZŐ, VAGY MARÓ ANYAGOT A SZEMÉTTELEPRE- 3Í7M ES ÍíSáXN! '!L2S' A SZEMÉTLERAKÁS HELYÉT MINDENKOR A TELEP KEZELŐJE HATÁROZZA MEG A SZEMÉTTELEPEN LERAKOTT SZEMETET MEGGYUJTANIS!' V' » . ' fii0 ÓRÁTÓL 16“ ÓRÁD} PÁRATLAN HETEK SZABADSIÓMBATJAIN A TELEP ZÁRVA! Wm jfCT/t, "swt Szombaton, nem sokkal dél után füstcsík szállt a magasba Szekszárdon, a Keselyűsi út melletti szeméttelepről. A fekete pászma vastagodott, s a szél a bűzös felleget az újváros felé kergette. Délután a Delta felől érkező járművek meggyujtottak a reflektort, mert olyan sötét volt. Sióagárdon pedig az emberek szemét csípte a völgyben megszorult füst. Égett a szeméttelep. Orbán György, a városgazdálkodási vállalat igazgatója: — Tudomásom szerint spontán tűz keletkezett. De tény, ennek oka az is, hogy az előírt technológiát nem tartottuk be. A tűz oltását szombaton este megkezdték a tűzoltók. Hajnalig vízágyúkkal árasztották el a sok labdarúgó- pályányi területet. Vasárnap, május elsején az ismét feléledt lángokkal a városgazdálkodási vállalat dolgozói birkóztak. Délután úgy látszott, győztek, de hétfőn megint munkához kellett látniuk. A történtek felett nehéz napirendre térni. Jó héttel ezelőtt — megírtuk — már volt itt tűz. Akkor a telep vezetője autógumikat égetett, hogy a szemétre dobott kerekek vasát így tegye szabaddá, s azt eladhassa a MÉH-nek. Most ő nem is volt a telepen. Hogy valaki más lobbantotta-e lángra a felhalmozott több ezer tonna égő anyagot, vagy-az idei első meleg nap okozott spontán tüzet, talány. Pe hogy tűz keletkezett, még ha magától is lobbant föl a láng, mulasztásra utal. Erről beszélgettünk a vállalat igazgatójával. Tényeket sorolt. Nyolc éve, mikor a városgazdálkodási vállalat kezelésébe került a már akkor is nagyon elhanyagolt szeméttelep, köbméterenként hét forintban állapították meg a szemét elszállításának, elföldelésének költségét. Azóta rohamosan iparosodott a város, s ez magával hozta a szemét jellegének változását is. Egyre több a nehezen-eltakarható, gyúlékony anyag, a föld ára szállítási és planírozási költsége pedig köbméterenként 250 forintra emelkedett. Gondot okoz az is, hogy a gépparkjuk nem megfelelő. Megrendeltek a régi, használtak mellé egy új, lánctalpas traktort, de arra máig hiába várnak. Ha ezt megkapták volna, az igazgató szerint, nem lett volna tűz. Volt tűz. Talán mire ezek a sorok megjelennek, végleg elalszik. De gondolkodni kell azon, mit lehet és kell is tenni, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. A korszerű módszer, a szemét megfelelő berendezésben történő elégetése lenne. Budapesten néhány év múlva lesz egy szemétégető. Ez milliárdokba kerül. Szekszárdon ma még csak távoli álom lehet. Marad tehát a jelenlegi helyen történő gondosabb tárolás. Ez is több pénzbe kerül. Meg kell tehát vizsgálni a város lehetőségeit, s megtalálni az optimális megoldást. Felötlik egy másik gondolat is. A szeméttelepen rengeteg a lefutott autó-, autóbusz- és traktorgumi. Az, hogy ezeket felnivel, tehát nem leszerelve hozzák ide, felelőtlen pazarlás. De az is ennek számít, hogy szinte valamennyi használt gumi idekerül. Tőkés államokban a járműveken negyven százalékban használják újra futózva a gumikat. Nálunk ez nem éri el a tíz százalékot. Egy autóbusz egyetlen gumija hatezer forint. Ennek töredékéért legtöbbet fel lehetne újítani. Személyautók gumiit már hébe- hóba újra futózzák. de ennek mértéke sem kielégítő. A teljesen használhatatlan kerekek anyagát legtöbb országban felaprítják, s mint granulátumot, vagy a vegyipar, vagy az útépítés használja fel. Nálunk ez még nincs sehol. Régebben a dél-dunántúli MÉH foglalkozott a gumik feldarabolásával. Bemutatta a tévé is ezt, mint dicsérendő kezdeményezést. Aztán hirtelen abbamaradt. Megszűnt az értékesítési lehetőség. Azóta a gumit csak elégetni lehet. Ha azt akarjuk, hogy a fel- fellobbanó szeméttüzek végleg megszűnjenek, tenni kell valamit. Szekszárdon is, másutt is. — szepesi — A KSZE termelési rendszer 1977. április 25—29. között megrendezte Keszthelyen a Helikon-szállóban Fejér, Tolna, Veszprém megyei partnergazdaságai egy részének közgazdasági tanácskozását. A továbbképzésen a termelőszövetkezetek közgazda- sági elnökhelyettesei, - főkönyvelői, üzemgazdászai, az állami gazdaságok közgazdaság! igazgatóhelyettesei, főkönyvelői, üzemgazdászai vettek részt. A tanácskozáson, melyen közreműködtek a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karának tanárai, megvitatásra kerültek különféle köz- gazdasági témák. Megismerkedtek a résztvevők a mezőgazdasági válA szélsőséges időjárás következtében megbolygatott kashoz lehet hasonlítani az ország méhészeit. Köztudott^ hogy fagykárok voltak országszerte, a legsúlyosabb Zala, Vas, Nógrád és Veszprém megyékben. Ezekbe a megyékbe vándorolnak a Tolna megyei méhészek is úgynevezett második akácra, . hogy megtermeljék a szerződéses kötelezettség jelentős részét, 15—20 vagon mézet. Április 13—14-i felméréskor még azt láttuk, hogy megyénkben nem jelentős a méztermelés alapját képező akácerdőkben a fagykár. Az akácfákon bő virágtermés mutatkozott. A felmérést követő országos méhésztanácskozáson a Tolna megyei méhészek a fagykárt szenvedett megyék segítségére siettek, felaján- ’ lották több ezer méhcsalád tolnai akácerdőben való elhelyezését. A segíteni akarás örömét megtörte az április 18—19 és lalatok tervezésének legújabb elméleti és módszertani kérdéseivel, a vállalat- szervezés és vezetés aktuális kérdéseivel. Foglalkoztak az élelmiszergazdaság helyzetével és szerepével, a KSZE termelési rendszer műszaki fejlesztési tevékenységével, a ráfordítás hozamviszony alakulásával és a legfontosabb árutermelő ágazatok főbb döntési problémáival. Megvitatták az új közgazdasági szabályzók gyakorlati tapasztalatait és a vállalati, valamint a szövetkezeti fogyóeszköz-gazdálkodás és finanszírozás helyzetét. A tanácskozás sok aktuális problémát vetett fel és hozzájárult ahhoz, hogy a KSZE termelési rendszer partnergazdaságainak közgazdasági színvonala tovább emelkedjék. 20-i fagykár, mely ezúttal Tolnát sem kímélte. Helyenként 40—50, átlagosan pedig 20—30 százalékos fagykárt állapítottak meg a szakemberek. A napokban jártak Tolnában Zala, Somogy és Vas megyei méhészek. Az volt a megállapításuk, hogy megyénkbe még érdemes vándorolni. Megyén kívüli több ezer méhcsaládnak az ideszállítása zömében Volán gépkocsikkal történik. A méhcsaládok szállítása gyors, figyelmes és fáradságos munkát igényel. Ezért a 11. sz. Volán szakemberei „SÖTÉR KÁLMÁN” neves kutatóméhészről elnevezett brigádot alakítottak. A brigád célja a Vándorlás segítése. * Ha az időjárás is kedvez akkor a megyénkre előirányzott 50 vagon méz, 100 000 üveg lépesméz megtermelése biztosítva lesz. ZEHÁN GERGELY fljigylau- az akácosokban így tárolva könnyen gyullad a szemét Egy gumi ara hatezer forint Füstfelhő Szekszárd felett
