Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

1977. május 25. /tolnán, KÉPÚJSÁG 3 Nyilatkozik a Népbolt igazgatója : A lakosságot több és jobb áruval akarjuk ellátni Alsótengelic A négy, egyenként száz férőhelyes istállónak egy közös takarmányoshelyisége van. Ottjártunkkor búza- és lucer­naszecskát etettek. A törzstehenészet egyik istállója A napokban felkerestük a Tolna megyei Népbort Válla­lat igazgatóját, hogy aktuális kereskedelempolitikai kérdé­sei nlk re választ adhasson. Greif Antal igazgató kész­séggel állt rendelkezésünkre, válaszai jórészt megnyugta­tóan hatnak azokra, akik ki­fogásolják a megyeszékhély kereskedelmi helyzetét. — Igazgató elvtárs, sze­retnénk ha konkrét kérdé­seink előtt vázolná a vál­lalat fő tennivalóit. — A feltett kérdések meg­válaszolása előtt célszerű rö­vid áttekintést adni azokról a fő feladatokról, amelyek a vállalat V. ötéves tervében kerülitek meghatározásra. Üzletpolitikai főbb célkitűzé­seink a következők: — A vállalat fő feladata a lakosság több és jobb köz­szükségleti cikkekkel való ellátása:, a hiánycikkek köré­nek szűkítése. — Javítani a vásárlási kö­rülményeket, elő kell segíte­ni a bevásárlásra* fordított idő csökkentését. Fokozni kell a kiszolgálás kulturált­ságát. — Folytatjuk a nagy alap- területű üzletek építését. — Feladat a gazdálkodás hatékonyságának növelése. — Alapvető tennivalónk, hagy segítsük elő a gazdaság- politikai célok — ezen belül az életszínvonal-politikai cé­lok — megvalósítását. — A megyeszékhely ke­reskedelmi életében meg­határozó szerepet tölt be a Tolna megyei Népbolt Vál­lalat. Sajátos helyzet az, hogy iparcikkben szinte kizárólagos, élelmiszer- forgalomban megosztott a kereskedelmi hálózat. Az embereknek van módjuk hasonlítani. — A város iparciikkforgal- mának kétharmadát, az élel­miszer-forgalomnak pedig mintegy 40 százalékát a Nép- bolt üzleted, áruházai bonyo­lítják. A vállalat összforgal­mának 60 százalékát a szek­szárdi boltok adják. — A Népbolt a megyeszék­helyen kívül még két város­ban — Dombóváron és Bony- hádon — továbbá Pakson, Tolnán és Nagymányokon Vesz részt a lakosság áru­ellátásában. A vállalat pro­filjából következik, hogy az élelmiszer és a ruházat tel­jés választékával, a vas- műszaki és a kultúrcikkek majdnem teljes választéká­val foglalkozik. Ez több tíz­ezer cikk beszerzését, készle­tezését és. értékesítését je­lenti. — A kereskedelemben a megyeszékhelyen és másutt is kialakult a gazdasági ver­seny. Ma már a vásárlóknak módjukban áll összehasonlí­tást tenni egyes boltok áru­kínálata, kiszolgálása, kultu­ráltsága között. — Mi úgy ítéljük meg, hogy a vásáriók a Népbolt Vállalat kereskedelmi tevé­kenységével alapvetően elé­gedettek. Ezt bizonyítja a vállalat áruforgalmának rendszeres növekedése és egyre növekvő vevőtábora. — Láthatjuk, hallhatjuk, hogy a hálózat mozgásban van. Hol itt csuknak be egy boltot, hol másutt nyitnak újat. Sokszor úgy tűnik, mintha tervszerűt- lenül történnének ezek az átcsoportosítások, éppen azért tűnik ez így, mert néhány városrészen még egy árva vegyesbolt sincs. — Kívülálló számára való­ban tervszerűtlennek tűnhet a vállalat hálózatfejlesztési, hálózatkarszerűsítésá munká­ja: A bolthálózat korszerűsí­tése, felújítása valójában tervszerűen folyik, mint ahogy azt a vállalat V. öt­éves tervében meghatározta. — A Népbolf Vállalat sincs abban a helyzetben, hogy egy tervidőszakban mindenhol, minden szakmát fejlesszen. A fejlesztési cé­lok megválasztásánál a vál­lalatnak a problémák meg­oldását rangsorolnia kellett. E rangsorolásnál figyelembe vettük más kiskereskedelmi szektorok fejlesztési szándé­kát, s alapvetően a városi, illetve nagyközségi tanácsok állásfoglalásait. — Javult a bútoripar ter­melése nemcsak mennyiség­ben, hanem választékban is. Sajnos amilyen mértékben javult a bútoripari termelés, majdnem olyan mértékben romlott nálunk a bútorok tá­rolási, árubemütatási és ér­tékesítési feltétele. E jogos kifogások csak a tervezett lakberendezési áruház üzem­be helyezése után szűnnek meg. — Nem megoldott a vas­áruk, a szabadidő-cikkek, a jármű, a híradástechnikai, a háztartási gépek alkatrész- ellátása, a barkácsolók, ker- tészkedők igényeinek kielé­gítése. — A szövetkezeti nagy­áruház és a lakberendezési áruház belépése jelentősen módosítja a jelenlegi hely­zetet, és további lehetőséget nyújt vállalatunk részére a fennmaradó bolthálózat át­szervezésére. —* Itt van például a tej­bár. Sok levelet, telefont kaptunk: miért zárták be ezt a kedvelt, de minden bizonnyal nem nagy nye­reséggel dolgozó üzletet? S ide tették a nyomtatvány- boltot. — A „tejbár” bezárása alaposan megfontolt vállala­ti döntés volt, mert egyre kevesebb szerepet játszott a lakosság ólélmiszer-ellátásá- ban. Az utóbbi években je­lentősen fejlődött az élelmi­szerbolt-hálózat, korszerű, nagy egységek nyíltak. A vendéglátó vállalat üzemibe helyezett két korszerű egysé­get a város központjában, ahol az állófogyasztás olyan feltételeit biztosítja, amelyek az ilyen igényeket sokkal magasabb szinten és kultu­ráltabb körülmények között elégítik ki, mint a volt „tej­bár”. Az Arany János utcá­ban a nagy önkiszolgáló ét­terem, és a Garay ételbár igen népszerűek. — A másik oka: a fel­szabadult üzlethelyiségben autóalkatrész és -felszerelési cikkek boltját kívánunk üzembe helyezni. — A nyomtatványbolt sza­nálás miatt ideiglenesen ke­rült áthelyezésre. A vállalat vezetőségének is az a véle­ménye, hogy egy közületi boltnak .nem kell éppen a város központjában működ­nie. — A kereskedők munká­ját a vásárló leginkább az áru választékában, meny- nyiségében méri. Kevés, gyenge választékú az üzle­tek készlete. Tudjuk, ke­vés pénze van a vállalat­nak, de a bizományosi rendszer nem nagyon „erő­síti”, nem szaporítja a vál­lalat tőkéjét, mondhatom: szegényíti, hiszen kínál. Pontosabban: a kurrens dolgok, úgy érzi az ember, elmaradnak valahol a nagykereskedelmi vállala- latok raktáraiban. — A vevő valóban akkor távozik jó közérzettel a bolt­ból, ha meg 'tudta vásárolni azt az árut, amit keresett, és ha figyelmes kiszolgálásban részesült. Hogy ez nem min­dig sikerül? Tudjuk! Őszin­tén meg kell mondani, a vásárlók igényét nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. — A vállalat az utóbbi években jelentős pénzeszkö­zöket fordított forgóeszközei­nek fejlesztésére az áruvá­laszték bővítése miatt. Évről évre biztosítja az anyagi for­rásokat a bolti árukészletek emeléséhez. E célra rendsze­resen veszünk fel hiteleket a Magyar Nemzeti Banktól. — Egy-egy bolt, áruház közös üzemeltetése hasznos, jól szolgálhatja a vásárlók érdekeit, ha az nem gátolja a választék bővítését. A vál­lalat a Korzó Áruház közös üzemeltetését azért kezdte megszüntetni, hogy mód le­gyen a szükséges választók bővítésére. Erre megfelelő anyagi eszközeink már van­nak. Az új feltételek bizto­sítják, hogy a Korzó Áruház vezetői és dolgozói tovább öregbítsék az áruház jó hír­nevét, bővítsék vásárlóik kö­rét. — Vállalatunk vezetésének, minden dolgozójának mun­kája során az a törekvés, hogy ki-ki a maga területén mi ndenit megtegyen a beveze­tőben elmondott fő célok megvalósításáért: a lakosság több és jobb közszükségleti cikkekkel való ellátása, a hiánycikkek 'körének szűkí­tése érdekében. Az egyöntetű, folyamatos zöldtakarmány-termelés és -betakarítás a szarvasmarha­ágazat eredményességére a nyári hónapokban döntő be­folyással van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan te­henészetekben, ahol kevés a munkaerő és az állomány lét­száma nagyobb négy-ötszáz tehénnél, ott nagyon nehéz a gyakorlatban évek óta alkal­mazott és kipróbált iregszem- csei módszert, a „zöld futó­szalagot” valóban futószalag­szerűen folyamatossá tenni. Egyszerűen azért, mert egy ilyen méretű tehenészeti te­lep naponta nagy mennyisé­gű zöldtömeget igényel. Jó és pontos munkaszervezés mel­lett is előfordulhat, hogy pél­dául több napos esőzés miatt nem tudják levágni, lehozni a táblákról a megfelelő meny- nyiségű zöldtakarmányt. Ilyenkor kénytelenek szilázst etetni vagy „ami éppen van”, s az ilyen hirtelen átállás a teheneknél a tejtermelés ki- sebb-nagyobb mérvű csökke­nését is jelenti. Az Alsótengelici Állami Gazdaság magyartarka törzs­tehenészetében évek óta a „zöld futószalag” elvén folyt a vegetációs időszakban a tömegtakarmány-ellátás. Az idei azonban az utolsó év, amikor csak zöldet etetnek, mert kukoricavetéskor annyi silónakvalót vetettek, hogy a következő szezontól áttér­nek a fél monodiétás takar­mányozásra. Ezt a megoldást a megyében a nagyobb tehe­nészetek zöme már alkal­mazza. Tulajdonképpen azt jelenti a monodiétás takar­mányozás, hogy egész évben csak silózott takarmányt etet­nek. A fél monodiétás rend­szer a két szisztéma között — mintegy egyesítve a kettő előnyeit — próbálja megta­lálni az arany középutat. Vagyis egész évben etetnek szilázst, s a zöldtakarmányok belépésekor csökkentett ada- gú erjesztett takarmány mel­lett kapják a tehenek a zöl­det. Ez egyrészt biztonságo­sabbá teszi a tömegtakarmá­nyozást — hiszen a zöld eset­leges kiesésekor is simábban megy az átállás csak szilázs­Nálunk a munkatörvény­könyv mellett mindenütt sa­játos vállalati törvénykezés is folyik — ezek alapja a kol­lektív szerződés. Mindez nem valami párhuzamosságot fel­tételez az általános munka­törvényekkel, hanem arra épülve biztosítja a különbö­ző munkahelyek sajátosságai­nak érvényesülését. Ezek a munkahelyi tör­vénykönyvek — éppúgy ahogy a római bírói pulpitus felirata hirdette — valóban annyit érnek, ahányszor meg­kérdezik „őket”. A kollek­tív szerződések hatékonysá­gát, életképességét ezért le­het elsősorban azon lemérni, hogy mennyire ismerik tar­talmát a dolgozók. A kollektív szerződések formalizmusának éppen egyik legfőbb okozója —ma­ga a nyelv, az a szabatos, korrekt jogi nyelv, amely egyúttal el is zárja a hozzá- nemértők elől a szerződés tartalmát — és így a szelle­mét is. Sokhelyütt történnek erő­feszítések, hogy szabatos jo­gi megfogalmazások ne men­jenek az érthetőség rovására. Még egy tulajdonságáról kell szólni a vállalati „tör­vénykönyveknek”, egy olyan ra — másrészt a zöld növé­nyek tejtermelést fokozó ha­tása is érvényesül. Hasonlóak a tapasztalatok pélául a mőcsényi tsz-ben is, ahol eddig szintén csak zöl­det etettek tavasztól őszig, de az 560-as tehenészet takar­mányozását a jövőben fél monodiétás rendszerrel akar­ják megoldani. tulajdonságáról amely már a szellemére utal. Soha nem születtek még a világon olyan törvények, ahol a kodifiktátorok, a tör­vényalkotók maguk az érin­tettek lehettek. Mint a kollek­tív szerződéseknél... Ahol a kolléktív szerződé­sek megalkotásánál, éven­kénti módosításaiknál a dol­gozók valóban aktívan részt vesznek saját törvénykezé­sük kialakításában, ott iga­zán jogos az elnevezés — kol­lektív szerződés. * Ma tárgyalja az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága a hozzájuk tartozó vállalatok kollektív szerződéseinek tapasztalata- tait. Az előterjesztett jelentést hosszas vizsgálat előzte meg. Az általános tapasztalat a kollektív szerződések végre­hajtásáról kedvező. Segítet­ték a vállalatokat a tervek teljesítésében, növelték a Az alsótengelici telepen négyszázas tehenészete van a gazdaságnak. A takarmányo­zás folyamatos, zökkenőmen­tes és jó minőségű szinten- tartása azért is lényeges, mert a tejtermelés jóval ma­gasabb az átlagosnál. Három- ezer-nyolcszáz liter az éves tehenenkénti átlag, a múlt év adatai szerint. juttatásokat. Természetesen ott. ahol éltek vele... A munkahelyi joggal tör­ténő „együttélés” rugalmas formáját teremtette meg pél­dául a TOTÉV egy ügyes formai ötlettel.“ A műhely­sarokban lógó. elárvult kol­lektív szerződések helyett kis alakú zsebkönyvekben forog közkézen a „jog” a vállalatnál. A szerződésekben végre­hajtott módosítások nem a szerződések lényegét érintet­ték, hanem C6ak finomítások voltak (munkaruha-kihordás, szociális juttatások, bérezés, besorolások) alkalmazkodás a változó körülményekhez. Az igazgatói tanácskozáso­kon a dolgozók „ratifikálták” a kollektív szerződések vég­rehajtásáról szóló igazgatói beszámolókat. És még vala­mi. Kollektív szerződés meg­sértése miatt egyetlen dol­gostó sem fordult panasszal magasabb fórumhoz az építők szakszervezetéhez tar­tozó megyei vállalatok sorá­ból.-Pj­Alumínium tárház A bölcskei MEZÖGÉP-gyáregység udvarán alumínium tárházat állítottak fel, amit tá­rolásra és szükség esetén szerelőcsarnokként is tudnak használni. A könnyen összeállít­ható épület elemeit a felsőzsoicai MEZŐGÉP V állalat készítette. Fotó: GK dolgozók élet- és munkakö­Bizonyságául, hogy a maguk alkotta törvényeket ma­gukénak érzik és betartásán — betartatásán önmaguk őrködnek. gyvgy Gondolatok egy tanácskozás elé Önmagunk jogán - magunk jogaival Valahol Róma mellett került elő az a faragott kő, amelyet csaknem két és fél ezer éve bírói pulpitusként használtak a régi rómaiak. A vésett Justicia- (az igaz­ság istenasszonya) kép alatt felírás hirdette: Annyit érek, ahányszor megkérdeztek... rülményeinek színvonalát. Amelett, hogy megfelelő módon támogatták a válla­lati célkitűzések megvalósí­tását — ezzel összhangban biztosították a dolgozókat megillető jogokat, szociális A zöldtakarmányozás tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents