Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

2 ífepÜJSÁG 1977. május 24. Luis Cervalán elutazott Budapestről 1915. március 20-án Ober- mühlben született dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke. A bécsi egyetemen 1940-ben jogi dok­tori címet szerzett, majd 1954- ben bíró volt. Ekkor a kül­ügyminisztérium helyettes jogi tanácsadójává, majd — két évvel később — 1956-ban főtanácsadójává nevezték ki. 1962-től a külügyminisz­térium _ főtitkárhelyettese, 1964-től Tőtitkára lett. 1970-től 1974-ig a Kreisky- kormány külügyminisztere volt. 1974 májusában — mi­után Kreisky kancellár ja­vaslatára az osztrák szocia­lista párt Kirchschlägert mint pártonkívülit saját jelöltjeként fogadta el — általános szavazással az Osztrák Köztársaság elnökévé választották. Ez­zel megszakadt az a tradíció, hogy Ausztria köztársasági el­nöke az Osztrák Szocialista Párt tagja. Dr. Rudolf Kirchschlägernek külügyminiszter korában is fontos szerepe volt az Ausztria és a szocialista országok kö­zötti, ezen belül a Magyar Népköztársaság és Ausztria kap­csolatainak fejlesztésében. Köztársasági elnökként is tevőle­gesen munkálkodik a nemzetközi békéért, országa — a sem­leges Ausztria, a Magyarországhoz hasonlóan 1955 óta ENSZ- tag szomszédállam — belső nyugalmáért, s híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek. Fejlődő kapcsolatok Sokoldalúan fejlődnek a magyar—osztrák kapcsolatok. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy országaink együttműkö­dése az élet megannyi terü­letén jó példája annak, mi­ként élhet egymás mellett békében két állam eltérő tár­sadalmi és gazdasági beren­dezkedésük ellenére. Az ál­lam- és kormányfői találko­zók sora pedig éppen azt jel­zi, hogy mindkét országban nagy hangsúlyt helyeznek az eddigi eredmények megőrzé­sére és bővítésére. S most ismét kedves ven­déget várunk Ausztriából: dr. Rudolf Kirchschläger köztár­sasági elnök hivatalos látoga­tásra ma érkezik hazánkba. Az eszmecsere jelentősége nemcsak a hagyományok ápo­lásában rejlik, hanem abban is, hogy a belgrádi találkozó előtt jön létre. Különösen fontos ez a megállapítás, ha hozzátesszük, hogy Magyar­ország és Ausztria kapcsola­tai a helsinki záróokmány aláírása óta váltak még in­tenzívebbekké. Helsinki szel­lemének megfelelő együtt­működésre törekszik mindkét fél, véleményük megegyezik abban, hogy Belgrádban épí­tő, alkotó eszmecserét kell folytatni, a záróokmányt egy­séges egészként kell kezelni. E mostani látogatás jó al­kalom arra is, hogy összegez­zük eddigi eredményeinket, a magas szintű párbeszédeket. A kétoldalú tanácskozások sorában kiemelkedő fontossá­gú Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a találkozója Kreisky kancel­lárral 1975-ben a finn fővá­rosban, amikor az Európa- dokumentumot látták el kéz­jegyükkel, majd 1976 szep­temberében Budapesten, s végül a múlt év decemberé­ben Bécsben. A szomszéd or­szágban tett államfői látoga­tásra négy alkalommal került 'sor a hetvenes években Lényeges eleme kapcsola­tainknak, hogy Magyarország második legnagyobb tőkés­partnere az Osztrák Köztár­saság, s az árucsere az utóbbi tíz esztendőben több mint há­romszorosára emelkedett. Számottevő érdekek fűződ­nek mindkét országban a har­madik piacon való közös fel­lépés kialakítására és fejlesz­tésére. Jellemző jószomszédi viszonyunkra, hogy a'magyar és az osztrák vállalatok 85 kooperációs megállapodással büszkélkedhetnek, s ugyan­ennyiről folynak tárgyalások. Szomszédunk 1976-ban igen jó gazdasági évet zárt, s ez éreztette hatását a kétoldalú forgalomban is. amely tavaly hat százalékkal növekedett. Az osztrák piacon áruink el­adását nem akadályozzák megkülönböztető intézkedé­sek. Bizonyos vámhátrányok azonban fellelhetők. Ez any- nyit jelent, hogy exportőre­inknek olyan versenytársak­kal kell szembenézniük, akik Ausztriában előnyösebb vá­mokat élveznek. Ezeket a problémákat egyébként ve­zetőink korábbi találkozói­kon is érintették. Természe­tesen gazdasági területen még nagyok a lehetőségek mindkét fél számára. Műsza­ki és tudományos együttmű­ködésünket államközi egyez­ményen alapuló munkater­vek segítik. Igen jók kulturális és ok­tatásügyi kapcsolataink is. Bécsben magyar intézet mű­ködik, amely évente mintegy negyven fontos rendezvényt szervez a magyar kultúra népszerűsítésére. Értelemsze­rűen még sok a tennivaló a művészeti cserében is. Jó pél­da is van bőven: színházi társulatok, zenekarok, szólis­ták tartanak nagy sikerű fel­lépéseket rpindkét országban. Dr. Rudolf Kirchschläger mostani látogatása tehát újabb lépés jószomszédi kap­csolatainkban. S nem utolsó­sorban jól szolgálja az euró­pai enyhülés ügyét. BEKE MIKLÓS (Folytatás az 1. oldalról) magyar vezető személyisé­gekkel, testvéri ölelés Kádár Jánossal, s a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárának TU—134-es különgépe ki­gördült a betonról. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá- Jnak meghívására 1977. május 18. és 23. között hivatalos, baráti látogatást tett ha­zánkban Lúis Clorvalán, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára. Kíséretében volt fe­lesége, Lilly Corvalán, a kül­döttségben részt vett Gladys Marin, a politikai bizottság tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára és Tomas Solis, a központi bizottság tagja. Luis Cwalánt fogadta, a küldöttséggel tárgyalást folytatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. A tárgyaláson részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Luis Corvalán látogatást tett a KISZ Központi Bizottságá­ban, tájékozódott a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Chi­lei Akcióbizottság tevékeny­ségéről, találkozott a ha­zánkban élő Chilei politikai menekültekkel. Szolidaritási nagygyűlésen találkozott a főváros dolgozóinak képvi­selőivel és ismerkedett a magyar nép szocialista építő- munkájával. Az ölvtársi, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélése­ken a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről, pártjaik tevékenységéről. Véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről, különös tekintet­tel Datm-Amerikára. Az MSZiMP képviselői együttérzésükről, testvéri szolidaritásukról biztosítot­ták a chilei kommunistákat, demokratákat, mindén haza­fit a fasiszta junta ellen foly­tatott harcukban. Megerősí­tették, hogy pártunk, dolgo­zó népünk továbbra is támo­gatja a chilei népnek a Pi- noohet-d'iktatúra elleni töret­len küzdelmét. Tolmácsolták a magyar kommunisták, a magyar dol­gozók osztatlan örömét Luis Corvalánnak abból az alka­lomból, hogy a chilei for­radalmárok és a világ haladó erői együttes harcának ered­ményeként visszanyerte sza­badságát. Luis Corvalán elv­hű kommunista helytállása a nehéz megpróbáltatásokban kiváltotta a szabadság, a de­mokrácia híveinek elismeré­sét szerte a világon. Luis Corvalán köszönetét mondott pártja, valamennyi chilei antifasiszta névében a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar népnek az internacionalista szolidari­tásért. Méltatta az MSZMP- nek, a Magyar Népköztársa­ság kormányának a chilei fasiszta diktatúra bűntettei leleplezéséhez, az antifasisz­ták harcához nyújtott segít­séget. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szolidaritás dön­tő szerepet játszott kisza­badulásában és több más chilei politikai fogoly sza­badságának visszanyerésében. A két testvérpárt képvise­lői megállapították, hogy a fasiszta junta nemzetközi és belső elszigetelődése fokozó­dik. Kifejezték véleményü­ket, hogy valamennyi chilei hazafi összefogásával!, a nem­zetközi szolidaritás erősítésé­vel tovább kell folytatni a harcot a junta ellen a kon­centrációs táborokban fogva tartott, vagy eltűntnek nyil­vánított több ezer chilei kommunista, szocialista, ha­zafi, köztük Viktor Diaz, Exequiél Ponce és mások kiszabadítása érdekében. A Chilei Kommunista Párt képviselői elismeréssel szól­tak azokról az eredlmények- ről, amelyeket Magyarorszá­gon a fejlett szocialista tár­sadalom építésében elértek, s további sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszu­sa határozatainak megvalósí­tásában. Hangsúlyozták, hogy a szocialista építőmun­ka tapasztalatai, az MSZMP nemzetközi tevékenysége se­gíti a chilei nép harcát, jól szolgálja a béke, a bizton­ság, a társadalmi haladás nemzetközi ügyét. Mindkét párt képviselői kifejezték pártjaik szolidari­tását Látin-Aimerifca demok­ratikus átalakulásáért, az imperializmus, a fasizmus el­len küzdő népekkel, a haza­fias demokraitikus erőkkel. Támogatják törekvéseiket, hogy felszámolják országaik­ban az imperialista befolyást, kivívják hazájuk politikai, gazdasági függetlenségét. Követelik az uruguayi, a « paraguayi, a guatemalai és más latin-amerikai orszá­gokban bebörtönzött politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását. Az MSZMP és a Chilei Kommunista Párt internacio­nalista kötelességének te­kinti, hogy cselekvőén hoz­zájáruljon az enyhülési fo­lyamat erősítéséhez. Elítélik a nemzetközi reakoiónak a népek békéje és biztonsága ellen irányuló támadásait, a nemzetközi légkört mérgező antikommunista, a szocialis­ta országok ellen irányuló propagandakampányt. A két párt nagy fontossá­got tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom akcióegysége erő­sítésének, a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló összefogásnak. Méltatták az európai kommunista és mun­káspártok 1976-ban Berlin­ben tartott konferenciáját és a latin-amerikai kommunis­ta pártok 1975-ben rende­zett havannai tanácskozását, amelyek nagy hozzájárulást jelentenek az imperializmus ellen, a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért küzdő erők közös harcához. A két párt képviselői a megbeszélések során meg­elégedései állapították meg, hogy eredményesen fejlőd­nek a magyar és a chilei kommunisták testvéri kap­csolatai a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján és jól szolgálják a nemzetiközi kommunista mozgalom közös ügyét. Az elvtársi, baráti Légkörben lefolytatott meg­beszélések tovább erősítették a két párt közötti szoros együttműködést, a magyar és a chilei nép barátságéit a Chilei fasizmus elleni közös fellépést. TASZSZ-kommentár a SALT-ról r Jurij Kornyilov, a TASZSZ politikai szemleírója, Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter Genfben megtartott tárgyalásaival fog­lalkozva megállapítja: A NEMZETKÖZI SAJTÓ számos kommentárt fűz, And­rej GrQmiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter Genfban megtartott találkozójához, amelyen megvizsgál­ták a hadászati fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb, második szovjet—amerikai megállapodás létrejöttének lehe­tőségét. Törvényszerű, hogy a kérdés iránt ilyen nagy érdek­lődés nyilvánul meg, hiszen e nagy munka eredményes be­fejezése elvi jelentőséggel bírna a szovjet—amerikai kapcso­latok általános légkörének szempontjából. A Szovjetunió békepolitikájához híven, következetesen to­vábbra is síkraszáll a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, s az általános és teljes leszerelésért. Országunk csupán az utób­bi években több mint hetven, az enyhülésre, a béke biztosí­tására, s a leszerelésre vonatkozó javaslatot terjesztett a nem­zetközi szervezetek, s harmadik országok kormányai elé. Ez az elvi irányvonal határozta meg a Szovjetunió álláspontját a hadászati fegyverzetek korlátozásáról kezdett szovjet—ameri­kai tárgyalások valamennyi szakaszában. Ez az elvi irányvonal határozta meg a szovjet álláspontot a genfi szovjet—amerikai találkozón is. A találkozón a két fél, áttekintve a vlagyivosztoki meg­állapodás alapján a hadászati fegyverzetek korlátozásáról kö­tendő újabb egyzmény előkészítését, megállapodott abban, hogy megbeszéléseik szükségesek és hasznosak voltak és si­került haladást elérni a további tárgyalások általános kere­teinek meghatározásában. Ennek ellenére, sajnos, még ma sem mondhatjuk el, hogy már sikerült megoldani a hadászati fegyverzetek korlátozá­sáról szóló újabb szovjet—amerikai megállapodás előkészíté­sével kapcsolatos fő kérdéseket. Jelentős munkát kell még el­végezni ahhoz, hogy befejezhessék az egyezmény előkészíté­sét. Ennek oka elsősorban az, hogy az amerikai fél nem ha­gyott fel azokkal a kísérleteivel, amelyek célja egyoldalú elő­nyök szerzése, és olyan egyezmény megkötése, amely meg­károsítaná a Szovjetunió biztonságát és egyidejűleg előnyhöz juttatná az amerikai felet. A Szovjetunió, következetesen folytatva a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó irányvonalát, továbbra is a tárgya­lásokon részt vevő valamennyi fél biztonsága érdekeinek szi­gorú tiszteletben tartásával fogalmazza meg javaslatait és kezdeményezéseit. Ez az egyetlen realista megközelítési mód, s csupán ezen az alapon számíthatunk kölcsönösen elfogad­ható megállapodás létrejöttére. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy az 1972-ben legfelsőbb szinten aláírt „Nyilatkozat a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről” című dokumentumban mindkét fél elismerte, hogy az egyol­dalú előnyöknek a másik fél kárára történő megszerzésére tett nyílt vagy burkolt kísérletek összeegyeztethetetlenek a békés kapcsolatok fenntartására és a nézeteltérések békés eszkö­zökkel történő rendezésére irányuló szándékkal. Andrej Gromiko a szovjet—amerikai megbeszélések előző szakaszának eredményeit ismertető moszkvai sajtóértekezle­tén pontosan megfogalmazta az ezzel a kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot: „ .. .soha nem mondunk le törvényes ér­dekeink, biztonságunk védelméről. Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatainknak is az egyenlőségen kell alapul­nak”. A genfi találkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy folytatják valamennyi vitás kérdés megtárgyalását. Ez a talál­kozó ismételten bebizonyította: olyan rendkívül fontos kér­désben, mint a hadászati fegyverzetek korlátozása, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió között csak akkor jöhet létre ésszerű megállapodás, ha Washington felhagy az egyoldalú előnyök megszerzésére tett, semmi eredménnyel sem kecseg­tető kísérleteivel, és konstruktív, realista magatartást tanúsít a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésének bonyolult munkája során. AMI A SZOVJETUNIÓT ILLETI, kész továbbra is min­den tőle telhetőt megtenni azért, hogy határozottabb haladás következzék be a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszere­lés, az enyhülés és a béke megszilárdítása felé. LAPZÁRTA BUKAREST GYORSJELENTÉS Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára hétfőn a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá- tak meghívására baráti lá­togatásra* Bukarestbe érke­zett. VIHARKÁROK A múlt hét végi vihar, zi­vatar és jégverés nyomán országszerte több ezer kárt jelentettek be az Állami Biztosító ügyfelei, Heves me­gyében 16, Pest megyében 12 város és község mezőgazda- sági nagyüzemeiben és ház­táji gazdaságaiban pusztított a jégverés, amely különösen a szőlőket, gyümölcsösöket, szántóföldi növényeket káro­sította. Súlyosak a vesztesé­gek Hort és Csány határá­ban, s jégkárokat jelentettek SomiogybŐl is. A kiskereskedelmi forga­lom az óv első négy hónap­jában 9,7 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos hónapjaiban — álla­pította meg a Belkereskedel­mi Minisztérium most ki­adott áruforgalmi gyorsje­lentése. Az adatok szerint a négy hónap alatti 76,7 milliárd forintos forgalomból 34,7 milliárdot az élelmiszer- kereskedelem és a vendég­látás, csaknem 42 milliárdot pedilg az iparcikk-kereskede­lem bonyolított le. A szocialista kereskedelem 11,4 százalékkal több burgo­nyát, zöldséget és gyümöl­csöt értékesített, mint egy éwél korábban, zöldségfélék­ből például 34 százalékkal adtak el többet. Hollandiában dél-molukkai terroristák ismét vonatrablást követtek el és túszokat tartanak fogva. A képen: Dries Van Agt igazságügyminiszter — rendőrtiszti egyenruhá­ban — megérkezik a hatóságok által létesített operatív központba. (Képtávírónkon érkezett.) Ma érkezik hazáikká RudiH Kirchschläger

Next

/
Thumbnails
Contents