Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

cs zár:! l'.A XXVII. évfolyam, 102. szám ARA: 0,80 Ft 1977. május 3., kedd Mai számunkból TV-NAPLÖ (4. old.) MEGJELENT A TOLNAI KÖNYVTÁROS (4. old.) ELMARADTAK A MEGLEPETÉSEK (5. old.) NEMZETKÖZI LOVASVERSENY KISKUNHALASON (6. old.) MOZIBAN (4. old.) Kifejezésre juttatjuk szolidaritásunkat KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán-nyilatkozatot adott: — A május elsejei felvonulás Budapesten hagyo­mányosan jó, lelkes demonstráció. Az utóbbi időben, különböző akalmakkor örömmel szóltunk arról, hogy ez az év jól indult. Népünk a politikai, a társadalmi munkában, a gazdasági és a kulturális építés feladatai­nak megoldásában is nagyon biztatóan indította az 1977. évi terveink megvalósítását. — A felvonulás élén a múlt évi munka értékelése alapján a tavalyi, egész évi munkában kitűnt kollek­tívák, kiváló dolgozók haladnak. Az is érezhető a fel­vonuláson, hogy a tavalyi munka lendülete nem tört meg; sőt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munka­versennyel új lendületet kapott. Csak megismételhetem azt, amit a Központi Bizottság a legutóbbi ülésén meg­állapított: ha egységben, erőinket mozgósítva folytat­juk a munkát, jó reményeink vannak, hogy az idei nem kis feladatokat sikeresen fogjuk megoldani. — A május elsejei felvonulásnak szükségszerűen és hagyományosan sajátos vonása a nemzetközi szoli­daritás. Minden résztvevő tanúsíthatja és a televízió- nézők is bizonyíthatják: felvonulásunk kifejezésre jut­tatja szolidaritásunkat testvéreinkkel, szolidaritásunkat a Szovjetunióval, a szocializmust építő népekkel, a fa­siszta elnyomás alatt sínylődő chilei néppel, a kapita­lista országokban a monopoltőke diktatúrája ellen harcoló osztály test véreinkkel, Angola, Mozambik népé­vel, az etióp forradalmárokkal, mindazokkal, akik a társadalmi haladásért, a nemzeti szabadságért küzde­nek az imperialisták elnyomó kísérleteivel szemben. Szolidaritásunk ezen túlmenően a magyar nép béke- akaratát, egyetértését, együttműködési készségét is ki­fejezi mindazokkal, akik a világon a háború ellen, a békéért, a vitás kérdések békés úton való megoldá­sáért küzdenek. — Most az enyhülés a nemzetközi helyzet alaku­lásának a meghatározó tényezője, annak ellenére, hogy bizonyos reakciós körök ellennyomást próbálnak gya­korolni. A mi álláspontunk tiszta, világos, mindenki számára érthető, ennek az eszmének győznie kell. Mi a különböző társadalmi rendszerű országoknak a be nem avatkozás elve alapján megvalósuló békés egy­más mellett élését hirdetjük, a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatok bő­vítését szorgalmazzuk és ezeknek az elveknek érvé­nyesítésére törekszünk. — Mély meggyőződésünk, hogy a béke, a békés egymás mellett élés minden népnek egyformán érdeke. Bízunk abban, hogy a népek békeakaratával és a ka­pitalista világ józanul és reálisan gondolkodó politikai tényezőinek közreműködésével előrejutunk az enyhülés megszilárdításában és tartóssá tételében. Ezekre gon­dolok, miközben átérzem ennek a nagyszerű felvonu­lásnak ünnepi hangulatát. Biztos vagyok benne, hogy a munkásosztály nagy seregszemléje az országban min­denütt hasonló szellemű. — Megragadom az alkalmat, pártunk Központi Bi­zottsága és a magam nevében üdvözlöm egész dolgozó népünket a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepén •— fejezte be nyilatkozatát Kádár János. * KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a Felvonulási téren találkoztak azokkal a külföldi szakszervezeti ve­zetőkkel, akik 33 országból és a Szakszervezeti Világ- szövetség képviseletében részt vettek a budapesti dol­gozók május 1-i ünnepségén. Kádár János elmondotta: május 1-e, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe ma már a népek barátságának is ünnepe. Hangsúlyoz­ta szolidaritásunkat a Szovjetunióval, a szocializmust építő népekkel, a fasiszta terror alatt szenvedő chilei néppel, az egész világon élő és harcoló haladó embe­rekkel. Megköszönte részvételüket a budapesti dolgo­zók május 1-i ünnepségén, s tolmácsolta az általuk képviselt országok szakszervezeti mozgalmának, dol­gozóinak a magyar munkásosztály, a magyar nép üd­vözletét. (MTI) Lázár György Norvégiába utazott Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Odvard Nordli miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Lakatos Er­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök- helyettese. Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság oslói nagykövete a norvég fővá­rosban csatlakozik a kíséret­hez. A búcsúztatásra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent' Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Polinszky Károly oktatási mi­niszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és dr. Varga József, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúz­tatásnál Odd. L. Fosseidbna- ten, a Norvég Királyság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A megye és a megyeszékhely vezetői, veteránok, kiváló dolgozók a diszemelvényen Derűs, vidám demonstráció Lelkes Hangulatban ünnepelt megyénk dolgozó népe nuláson Szekszárdon, mint az idén. Közel húszezer em­ber, több mint másfél órás hömpölygő menete varázsol­ta ünnepivé a Mártírok te­rét. A megye és a város veze­tői haladtak az élen. Úttö­rőktől közrefogva K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács el­nöke, dr. Rúzsa János, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára, Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr Nedók Pál, a városi tanács elnöke nyitot­ta meg a sort. Ezután következett az if­júság. Soha ennyi fiatal, egy tömegben, nem lepte el még a szekszárdi főutcát. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a felvonulás záróképét nyolcszáz — a megyeszék­hely valamennyi iskolájából kiválogatott sportoló gyerek, 320 méter hosszú oszlopa produkálta művészi fokon, akkor mondhatjuk: a fiata­lok uralták máju6 elsején Szekszárd utcáit. Erőt, magabiztosságot su­gárzott az Ifjú Gárda disz- százada, s megkapó volt a szakmunkásképző iskola ta­nulóinak tömege. A hagyományokhoz híven az oszlop élén vonultak a kiváló vállalatok dolgozói, a műszergyár, a BHG, a nyom­da, a Szekszárd—paksi Vízi­társulat, az AGROBER, a gyógyszertári központ mun­kásai. alkalmazottai, vezetői. Természetesen elsősorban nem a külsőségek a fonto­sak, de a zászlódísz, a hatal­mas erőt sugárzó fegyelme­zettség, a példás szervezett­ség növelte az ünnep önfe­ledt örömét. (Folytatás a 3. oldalon). Kirobbanó lelkesedéssel, derűsen, a biztos jövőbe ve­tett hittel ünnepelte a nem­zetközi munkásosztály nagy ünnepét megyénk dolgozó népe és ifjúsága. Hasonló fel­vonulásokra és ünnepségek­re került sor az országban mindenütt. Kiemelkedett a budapesti, amelyben a sort a csepeliek nyitották meg, követte őket Angyalföld üzemeinek munkásgárdája. A fővárosiak felvonulását, a díszemelvényről megtekin­tette Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság több tag­ja, társadalmi, tömegszerve­zeti vezetők, a munkásmoz­galom számos veteránja. A hírügynökségek a világ szinte valamennyi országá­ból hírt adtak a május 1-i ünnepségekről. Tavaszi nap­sütésben ünnepeltek Moszk­va lakói. Az idén először vö­rös lobogó lengett az osztan- kinói televíziós torony tete­jén. Felszerelése félezer mé­ter magasba, nem kis mér­nöki teljesítményt jelentett. A Lenin-mauzóleum mell­védjéről nézték végig a moszkvaiak felvonulását a szovjet párt és állam veze­A szekszárdi fiatalok színpom pás záróképe a felvonulásoi tői, a nemzetközi munkás- mozgalom sok kiemelkedő harcosa. SZEKSZÁRD A felszabadulás óta soha ennyien nem vettek részt még a május elsejei Kádár János nyilatkozata a szovjet sajtónak Lenin-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából Levonták az állami zászlót Hétfőn délelőtt a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás közepette levonták az állami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmoz­galom nagy ünnepe tisztele­tére két napon át lengett árbocán. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták le a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásosztály vörös zászla­ját a gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél. (MTI) Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárától a TASZSZ, a szovjet rádió és televízió munkatársai inter­jút kértek. „A szovjet em­berek nagy örömmel fogad­ták a hírt, hogy önnek ítél­ték oda a nemzetközi Lenin- békedíjat. Ez a kitüntetés annak a fáradhatatlan tevé­kenységnek az elismerése, amelyet ön a világ békéjé­nek és biztonságának érde­kében kifejt. Köszönettel fo­gadnánk, ha ebből az alka­lomból néhány szót szólna, a szovjet emberekhez” — hangzott a kérés. — Ha megengedik, élek az alkalommal, de előtte né­hány szót mondanék május 1-ről. a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepéről. Önök látják, hogy a Magyar Nép- köztársaság fővárosának la­kossága, Budapest népe a szocialista hazafiság, a pro­letár internacionalizmus szellemében, a szocializmus építésére eltökélten ünnepli május elsejét. — Megragadom az alkal­mat, hogy május elsején, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén pártunk Köz­ponti Bizottsága, népünk ne­vében forrón és szívből üd­vözöljem Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságát, a nagy szovjet népet. Szívből kívánok sok-sok sikert a kommunizmus építéséhez, forrón kívánom, hogy béké­ben élhessenek és munkál­kodjanak e nagy mű meg­valósításán. — Tudatában vagyok an­nak, hogy a Lenin-békedíj­jal való kitüntetés nagy megtiszteltetés. Személyileg — őszintén szólva — kicsit zavarban vagyok. Kommu­nista meggyőződésű magyar állampolgár vagyok, és vi­lágnézetemből, a magyar nép érdekeiből kiindulva kö­telességnek tartom a bé­kéért, a népek barátságáért, az emberi haladásért folyta­tott harcot. Ezt annyira ter­mészetesnek tekintem, hogy az embernek nem is jutott eszébe az. hogy ezért díjat kaphat. Ugyanakkor hálás vagyok azoknak, akik a Lenin-békedíjat nekem ítél­ték, mert úgy érzem, hogy ebben kifejezésre jut annak a becsületes helytállásnak az elismerése, amelyet a magyar kommunisták, a ma­gyar munkásosztály, a ma­gyar dolgozó nép az emberi haladásért, az enyhülésértés a világbékéért folytatott harcban tanúsít — fejezte be nyilatkozatát Kádár Já­nos.

Next

/
Thumbnails
Contents