Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

XXVII. évfolyam, 119. szám ÁRA: 1,— Ft 1977. május 22., vasárnap Mai számunkból TISZTA, VIRÁGOS SIMONTORNYA (3. old.) t J PÁRTTAGOK A PAKSI ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉSEN (3. old.) ALISCÁTÓL SZEKSZÁRDIG (4. old.) AZ EDZŐ ITTHON MARAD? (6. old.) (5. old.) EGY HÉT KARL- MARX-STADTBAN Ballagó munkások Volt és Van szerencsém végigkísérni Tolna me­---------------------- gye iparosítását immár több mint negyed évszázada. Emlékezem még azokra az időkre, amikor a megye iparát néhány bonyhádi és tolnai „gyár” képviselte-ijelentette, s a többi kisüzem néhány tucat munkásával csak látszólagosan jelentette egy- egy lakótelepülésen az ipart. Mindezek a napokban ju­tottak eszembe, amikor szerény kivitelű meghívót kap­tam. Ünnepségre, ballagási ünnepségre hívott a szek­szárdi Rózsa Ferenc Műszeripari és Gépészeti Szak- középiskola igazgatója. Ünnepségre, ahol a jövő és a jelen munkásait avatták, holott nem erről, hanem a ballagásról volt szó, az érettségi előtti utolsó ünnep­séget tartották. A Tolna megyei ipari szakmunkásképzés az utóbbi tíz évben azáltal vált országos hírűvé, hogy Szekszár- don Kaszás Imre vezetésével olyan intézet jött létre, amely nemcsak programjában neveli emelt szinten, hanem a valóságban is a fiúkat, lányokat — munkássá. És ebben van érzésem szerint a lényeg: munkássá ne­velik a gyerekeket. A fentebb említett szakközépiskola már magasabb szinten, mint az ipari iskola végzi ezt a murikát. S a legörvendetesebb, hogy több mint száz­hetven fiatalember és idősebb munkás kapott érettségi bizonyítványt, illetőleg szakközépiskolai oklevelet, ame­lyet később át lehet majd „váltani” technikusi, vagy mérnöki oklevélre — újáb sok éves tanulás után. A gépészeti osztályban huszonkilencen végeztek, a név­sor Bálint Lászlóval kezdődik és Tóth Istvánnal vég­ződik. A finommechanikai-műszeripari osztály létszá­ma negyven volt, az élen Ambrus István, a névsorban utolsónak Zsák Gergely került. A dolgozók — felnőtt — gépészeti szakközépiskolájának levelező tagozatá­nak A osztályából harmincán érettségizhetnek, Baksai József vezeti a sort és Wozdeczky János zárja le az osztályt. A B osztályban Berényi István és Tímár László huszonnégy társával izgulhat az érettségin A szakmunkások hároméves szakközépiskolájának leve­lező tagozatának az idén végző III/A osztályban Agg Dániellel és Velencei Istvánnéval együtt harmincegy felnőtt szerez szakképesítést, — érettségizik szakmája után. A B osztályban Bakodi Árpád és Várszegi Antal huszonkét társával vitte az ünnepségen az útravalót a kis tarisznyában. Tehát ha a szekszárdi ipari szakközépiskolásokhoz ---------- számítjuk még a dombóvári, bonyhádi és ta­mási ipari szakközépiskolák, szakmunkások érettségiző csoportjait, nem túlzunk, ha félezer körül számítjuk az új munkások számát: az érettségizett szakközépiskolá­sokat, és a dolgozókat, akik már a munka és egy szak­ma mellett szerezték meg kemény tanulómunkával az érettségi bizonyítványt. Rövid, képes tudósításban lehet csak számot adni egy-egy tanév zárásáról, összegezni csak pár mondat­ban illik, hogy a megyében mennyi diák és mennyi dolgozó jutott diplomához, érettségi bizonyítványhoz, így, amint múlnak a napok és egyre másra számba vesszük eredményeinket, a közművelődés-munkásmű- velés terén, jut eszünkbe, hogy Szekszárdon majdnem kétszázan kaptak idén is magas képzettséget igazoló oklevelet. Következésképpen ennyi emberrel szaporodik a megye ipari munkásainak száma. És ha ezeket elmondjúk-leírjuk, nem vagyunk még a sor végén, lehet, hogy a,z ABC közepe táján járunk ismereteinkkel ebben a témában, hiszen hány helyről nem kaptunk meghívót, ahol ugyancsak ünnepséget tartottak, képesítésihez, magasabb műveltséghez jutot­tak középiskolás hallgatók, gyerekek és üzemi felnőtt munkások. S ezeket a tényeket csak az tudja igazán értékelni, aki maga is tanul, akinek családjából valaki az iskolapadban tölti az estéket, vagy éjszaka bújja a matek, a fizika, meg a magyar nyelvtan könyveit. A ballagás egy órát, másfél órát írt elő, mint ün­_________2- népét. A diákok, akik meghatódottan m entek tanáraikkal, rokonok, szülők, ismerősök, bará­tok sorfala között, ezekben a napokban érettségiznek. Kemény néhány nap, izgalmas órák várnak még rájuk. Legyen türelmük, kedvük az utolsó lépésre, — mert az úton még haladni kell, előttünk, előttük vannak a tudományok várai, nyitott kapukkal. Még kopogtatni sem kell. Tanulni lehet, tanulni illik, tanulni kötelesség. PÁLKOVACS JENŐ Nemzetközi úttörő-nagygyűlés A Magyar Úttörők Szövet­ségének budapesti tanácsa a Budapesten működő bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK kúlturális központokkal és a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házával közösen szom­baton nemzetközi úttörő­nagygyűlést rendezett a Sza­badság téren, a szovjet hő­sök emlékművénél a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója alkal­mából. A pionírtalálkozóra a csehszlovák, a- bolgár, a len­gyel, az NDK, a szovjet test­vérszervezetek 20—20 fős küldöttségei és 700 magyar úttörőpajtás sorakozott fel. Az ünnepélyes zászlóbeho- zatál után Warsch Endréné, a Magyar Úttörők Szövetsége budapesti tanácsának titkára megemlékezett a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ról, szólt a nemzetközi út­törőbarátság elmélyítéséről. Közös nyilatkozat Gromiko és Vance tárgyalásairól Genfben, a szovjet—ame­rikai külügyminiszteri tár­gyalások végeztével a követ­kező közös nyilatkozatot ad­ták ki: „Azoknak a megbeszélé­seknek folyományaképpen, amelyek 1977 március végén zajlottak le Moszkvában, egyfelől L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, másfelől Cyrus R. Vance, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere' kö­zött, A. A. Gromiko és Cy­rus R. Vance május 18—20- án Genfben találkozott. Részletesen megvizsgálták a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásá­ra vonatkozó és a vlagyi- vosztoki megállapodáson alapuló új egyezmény elő­készítésének helyzetét. te­kintetbe véve az azóta le­zajlott megbeszélések ered­ményeit. A két fél egyetér­tett abban, hogy a genfi megbeszélések szükségesek és hasznosak voltak és hogy előrehaladás történt a to­vábbi tárgyalások közös ke­retének kialakításához. A véleménycsere eredménye­képpen néhány korábban megoldatlan kérdésben a két fél álláspontja közele­dett egymáshoz. Egyetértet­tek továbbá abban, hogy folytatni fogják az összes megoldatlan kérdések meg­vitatását, mégpedig azzal a céllal, hogy mielőbb meg­kötésre kerüljön egy új megegyezés, amely felváltja a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozását cél­zó néhány intézkedésre vo­natkozó ideiglenes egyez­ményt. A. A. Gromika és Cyrus R. Vance beható eszmecse­rét folytatott a közel-keleti rendezés problémájáról is. Mindkét fél abból indul ki, hogy a béke és a nem­zetközi biztonság érdekeit szolgáló legfőbb feladatok j egyike az állandósult közel- , keleti feszültségforrások ki- ; küszöbölése. A felek, megerősítve, hogy a genfi konferencia két társelnökének, a Szov­jetuniónak és az Egyesült Államoknak kölcsönös erő­feszítései alapvető jelentő- gűek az igazságos, tartós és szilárd közel-keleti béke szempontjából, megegyeztek abban, hogy közös erőfeszí­téseiket a konferencia mun­kájának 1977 őszén való új- rafelvételére irányítják, el­ismerve a gondos előkészí­tés fontosságát.” TIT megyei küldöttértekezlet Száitófildi paprika Á belecskai Szabadság Termelőszövetkezetben 105 hektá­ron termesztenek zöldségféléket. Paprikát, paradicsomot, zöldborsót és uborkát. (Kijártunkkor a szántóföldi papri­kapalántákat fiitették, összesen 29 hektáron termeszte­nek paprikát, részben a Paksi Konzervgyárnak és a ZÖLDÉRT-nek szállítják, de magpaprikát is termeszte­nek 12 hektáron. Fotó: kz Legfontosabb feladat a szocialista tudatformálás Tegnap a Babits Mihály megyei művelődési központ­ban tartotta VII. küldöttérte­kezletét a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Tolna megyei szervezete. Az érte­kezlet munkájában részt vett és annak elnökségében fog­lalt helyet Szabó Géza, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnöke, dr. A TIT VI. országos küldött- gyűlése a társulat tevékeny­ségének fő célkitűzéseit a kö­vetkezőkben jelölte meg: Az általános műveltséget kiegé­szítő, azt megalapozó, illetve továbbfejlesztő tudományos ismeretek terjesztése; a marxista világnézet terjesz­tése, a marxista eszmeiség erősítése, a politika tudomá­nyos hátterének kialakítása. A VI. országos küldöttgyű­lés óta eltelt időszakban a megyei szervezet munkájá­ban érvényesítették a párt X. és XI. kongresszusa, a párt központi és megyei szervei­Bencze Gyula, ny. egyetemi tanár, az országos elnökség tagja és dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese. A küldöttértekezletet dr. Kováts Jenő, a TIT megyei elnöke nyitotta meg, majd a megyei elnökség írásos be­számolójához Czvetics Iván­ka, a megyei szervezet titká­ra adott szóbeli kiegészítést. nek időszerű határozatait. Fő törekvés volt, hogy hozzájá­ruljon a szervezet a szocialis­ta építés gyakorlatához, a marxista világnézet terjesz­téséhez, a közéletiség széle­sebb körű kibontakoztatásá­hoz, a szocialista erkölcs, ha- zafiság és internacionaliz­mus elmélyítéséhez. A tartalmi munka egyik fontos feladata az ipari mun­kások, a mezőgazdasági fizi­kai dolgozók, valamint az if­júság körében végzett isme­retterjesztő tevékenység volt. A fizikai dolgozók körében 1974-hez viszonyítva tavaly 13.1 százalékra emelkedett a rendezvények száma, a hall­gatólétszámban pedig közel 66 százalékos volt az emel­kedés ebben az időszakban. Az országos átlag ennél jobb, ezért e területen további erő­feszítésre van szükség. A beszámolási időszakban növekedett a tematikailag tu­dományosan felépített soroza­tok aránya. Tavaly az összes előadás mintegy 38 százaléka tudományági és komplex so­rozat keretében hangzott el. A részvevők száma e soroza­tokon az adott időszakban megközelítőleg húsz száza­lékkal nőtt. Az elmúlt öt év alatt a szervezet 237 tanfolyamot szervezett (a KRESZ-tanfo- Iyamok nélkül), a hallgatók száma 4396 volt, a tanfolya­mi órák száma pedig megha­ladta a tizennégyezret. A 231 KRESZ-tanfolyamnak 21 500 résztvevője volt. A TIT által szervezett ki­állítás az elmúlt négy évben 45 volt, a látogatók száma megközelítőleg félszázezer. Országjárást 434 esetben szer­veztek, több mint húszezer résztvevő számára. Megyénkben jelenleg hat nagyközségi, illetve községi TIT-szervezet, négy községi, két intézményi TIT-csoport, valamint négy TIT-klub mű­ködik. A taglétszám idén márciusban (ez a legfrissebb adat) 663 volt. Az elkövetkező időszakban a megyei elnökség a követke­zőkben látja a legfontosabb tennivalókat: Változatlanul nagy figyel­met kell fordítani az ideoló­giai, politikai, világnézeti kö­vetelmények megtartására, a szocializmus gyakorlatának tudományos ismeretekkel való segítésére, a szocialista tudat- formálásra. A munka ered­ményesebbé tétele érdekében törekedni kell az ismeretter­jesztés módszereinek korsze­rűsítésére, annak tudomá­nyos megalapozására. Ennek érdekében létrehozzák a me­gyei módszertani bizottságot. A megyei szervezet tovább­fejleszti együttműködését a közművelődésben érdekelt társszervekkel, tömegszerve­zetekkel, mozgalmakkal. A megyei titkár a szóbeli kiegészítésben részletesen szólt azokról a változásokról, amelyek mind a nemzetközi politikában, mind belpoliti­kai életünkben végbementek a legutóbbi küldöttértekezlet óta, s amelyek — különösen pártunk XI. kongresszusa — messzemenően meghatároz­ták a társulat munkáját. A szóbeli kiegészítés után vita következett, amelyben a jelenlévők elmondták véle­ményüket a beszámolóról, va­lamint a szóbeli kiegészítés­ről. A vitában tízen szólaltak fel, köztük Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, aki a tudatformá­lást segítő ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A küldöttértekezlet záróak­tusaként országos és megyei TIT-kitüntetéseket, illetve okleveleket adtak át tizen­négy kiváló aktivistának, majd megválasztották a me­gyei elnökség, az ellenőrző bi­zottság tagjait és az országos küldöttgyűlés megyei kül­dötteit. A TIT megyei elnöke dr. Kováts Jenő, a megyei szer­vezet titkára Czvetics Ivánka lett. A megyei elnökség beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents