Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

A- KÉPÚJSÁG 1977. május 21. CSALÁD-OTTHON Áruvizsgálat Melyik ápeműt válasszuk ? A baba helyes gondozásá­hoz tartozik a rendszeres na- poztatás is. A napfény ibo­lyántúli sugarai a bőrben D- vitamint termelnek, s erre a baba szervezetének feltétle­nül szüksége van. A babát hozzá kell szok­tatni a naphoz. Minél fiata­labb a csecsemő, annál óva­tosabban kell napoztatni. Jó módszer, ha egyes testrésze­it külön-külön szoktatjuk a napfényhez. Először a lába­it napoztassuk 3—4 percig, majd az időt naponta 2 perc­cel növeljük. Ha kellemes meleg van, tegyük szabaddá a baba karját is. Az arc na- poztatását óvatosan kezdjük, mert a baba szemének hozzá kell szoknia az erős fény­hez. A meztelen napoztatást csak akkor kezdjük el, ha a baba testrészeit külön-külön már több napon át érte a napfény és a levegő hőmér­séklete is megfelelő. A mez­telen napoztatást 2 perccel kezdjük, egyenlő ideig fek­tessük a háton és hason. Az időt naponta 2 perccel növel­jük. (elölről és hátulról), amíg elérjük a 25—30 per­cet. Ennél tovább nem aján­latos a napoztatás, amelyre a délelőtti vagy délutáni mér­sékelt meleg alkalmasabb, mint déli hőség. Napozás közben figyeljük a baba arcát, ha kipirul, túl melege van. Ebben az eset­ben a napozást abba kell hagyni. Lázas vagy beteg csecsemőt nem szabad na­poztatni! Ügyeljünk arra is, ha hirtelen hűvösebb lesz, beborul az ég, azonnal takar­juk be a babát, nehogy meg­fázzon. Vízparton és magaslaton erősebb a napfény, tehát még fokozottabban kell fi­gyelni a babára, nehogy ér­zékeny bőrét a nap leégesse. Erre azért hívjuk fel a fi­gyelmet, mert a leégés csak néhány órával azután látha­tó, miután a baj megtörtént. A túlzott napoztatás árt a babának! Nemcsak azért, mert a súlyos leégés éppen olyan veszélyes, mint a más hő okozta égés, hanem azért is, mert a lebarnult test csak kisebb mennyiségű hasznos napsugarat képes befogadni. Napoztatás közben kínáljuk meg a babát néhány kanálka citromos limonádéval vagy gyümölcslével. Ha kertes házban lakunk, jó időben a babát egész nap­ra kitehetjük a kertbe lom­bos fa alá. A falevelek kö­zött átszűrődő napfény nem árt, sőt használ, mert a nap­fény ibolyántúli sugarai ár­nyékban is kifejtik kedvező élettani hatásukat. A napoz- tatási idő alatt természetesen vigyük ki a kicsit az árnyék­ból a sugárzó napra. A fejét vékony kis kendővel lazán kössük be. Ha a baba már ül vagy mászik, fejét kis ka­lappal védjük a naptól. Napoztatás előtt a baba fi­nom, érzékeny bőrét kenjük be AZULÉNES BABA­KRÉMMEL, amely védi, táp­lálja és puhán tartja a bő­rét. Az azulén (a kamillavi­rág hatóanyaga) tartalmú krém alkalmas a napfény okozta gyulladásos tünetek megelőzésére és az enyhébb bőrpír megszüntetésére. A levegőre és a napfény vitamint fejlesztő sugaraira minden babának egyformán szüksége van, de előfordul­hat egyéni érzékenység is, ezért kérjük ki az orvos vé­leményét. Jó tudni azt is, hogy egyes gyógyszerek fényérzékenységet okoznak. FÁSI KATALIN Ki ne szeretné a tiszta, frissen vetett ágyat! A ha­gyományos fehér ágynemű­huzatok — ebben is hat a divat — kiszínesedtek, s egy­re többen kedvelik a csíkos vagy éppen virágmintákkal díszítetteket. így a vásárlás­nál már tulajdonképpen at­tól függ a választásunk, tet­szik-e a mintája vagy sem. Holott az sem mindegy, hogy a „Varráshajtás-széles- ség” mekkora, mert például ettől is függ, milyen tartós lesz a huzat. Arról meg ép­penséggel lehetetlen a vásár­láskor meggyőződni, vajon mosás után nem megy-e ösz- sze az anyag; hogy aztán a belevaló angint már képte­lenség belepréselni a huzat­ba... Pedig jó mindezekről, te­hát a tartósságról, a méret- és színtartósságról, a kezelhe­tőségről már a vásárláskor tudni! Ezzel az „ismeret- anyaggal” szereli fel a vá­sárlót a Nagyítóban megje­lent ágyneműhuzatok tesztje, amelynek elkészítéséhez 21 szempontból tették próbára ...A karfiol féhér marad, ha főzővizébe fél citrom le­vét öntjük. Nem feketedik meg a gomba, alma, körte sem, ha citromlével meglo­csoljuk. . .A húsvágó deszkáról a kellemetlen konyhai szago­kat (hagyma, hal, fokhagy­ma) citromlével távolíthatjuk el. ...Citromlével történő 'ke­a kapható ágyneműhuzatok minőségét a szakemberek. A műszálas, könnyen ke­zelhető ágyneműhuzatok ke­vert szálú (poliészter, viszkóz, esetleg pamut) alapanyagból készülnek. Népszerűségük oka nevükben rejlik: köny- nyen kezelhetők, mosás után ezeket nem kell vasalni! Kö­zülük a Sátoraljaújhelyi Fe­hérneműgyárban gyártott, 310,— Ft-os Bagdad nevű garnitúra (kispárna, nagy­párna, paplan) bizonyult ki­váló minőségűnek. (A Pa­mutnyomóipari Vállalat azo­nos alapanyagból és néven gyártott huzatgarnitúrája vi­szont csak közepes, holott drágább!) Kiváló még a háromdara­bos Leonóra garnitúra is. (Ezt 439,— Ft-ért árusítják.) Az ún. szintetikus damaszt- ból készülő garnitúra a vizs­gált termékek közül a leg­tartósabbnak ígérkezik. Bizonyára nem kevesen vannak, akik a hagyományos, pamut alapanyagú ágynemű­huzatokat szeretik. Ebben a csoportban — a tesztben sze­replő három közül — az zeléssel eltávolíthatunk a textíliákból: rozsdafoltot, halvány penészfoltot, friss tintafoltot, teafoltot. ...A felvágott citrom né­hány napig eláll és C-vita- min-tartalmát is megtartja, ha vágott lapjával porcelán tányérkára helyezzük és hű­tőszekrényben tároljuk. Citrom a kozmetikában: ...Ha gyü'mölcsfoltos lesz a Eszter nevű vizsgázott a leg­jobban. E fehér színű, da- masztból készült garnitúra minősége is kiváló — tanú­sítják a KERMI szakemberei. (A kispárnából, két nagypár­nából és paplanból álló gar­nitúra ára 529,— Ft.) Ha már szóba került a ha­gyományos és a műszálas huzatok! közötti választás le­hetősége — sokan azért Ra­gaszkodnak a megszokott da- maszt huzatokhoz, mert úgy vélik, hogy higiénikusabbak (a műszálasokat például nem lehet főzni stb.) Cáfolatul bi­zonyára elég, ha megemlít­jük, hogy már kórházakban is engedélyezett a műszálas huzatok használata, pedig az egészségügy előrásai éppen higiéniai tekintetben igen szigorúak. Persze mindenki olyan ágyneműhuzatot válasszon, amely számára a legmegfe­lelőbb. Lehet az fehér vagy színes és mintás, készülhet damasztból, de lehet műszá­las, a legfontosabb a jó köz­érzet és a kellemes pihenés! Sz. I. kezünk, citromlével tisztít­hatjuk le. ..Ha az arcbőrünk zsíros, töröljujc át citromlébe már­tott vattával és úgy készít­sük ki. ...Felfrissít a citromos für­dő. A fürdővizünkbe csavar­juk bele 4—5 citrom levét, felfrissíti a bőrt, összehúzza a kitágult pórusokat, javítja a közérzetet. A sokarcú citromról Szekszárd I. világháború utáni története példátlan, szadista mészárlással kezdő­dött. A szekszárdi mártírok emlékének tavaly augusztus­ban hosszabb cikket szentel­tünk, nem ismételjük ada­tainkat. A következő két és fél évtizedre egy magas ran­gú tengerésztiszt, vitéz nagy­bányai Horthy 'Miklós a jel­lemző és követői, amiként minden korra jellemzők azok, akik a hatalom szellemében (és hozzájárulásával) cselek­szenek. Történelmietlen len­ne a város két világháború közti vezetőségén netán a marxizmus—leninizmus al­kalmazásának hiányát szá­mon kérni. A háborút vesz­tett ország gazdasági hely­zete sem volt vigasztaló. De az, hogy a korrupció olyan fokon és olyan ízetlenül foly­tatódott, amiként már ko­rábban elkezdődött, aligha menthető. Ez nem utólagos belemagyarázás, hanem a korabeli képviselőtestületi jegyzőkönyvek és fegyelmi vizsgálatok fennmaradt ira­tai vallanak róla. Akár csak a kiegyezés után, ismét gombamód kezdenek szaporodni az egyletek. Meg­alakul: a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) szekszárdi és Tolna megyei főosztálya; a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége (HO.NSZ) helyi csoportja; a Területvédő Liga helyi cso­portja; az Ébredő Magyarok helyi csoportja; Tolna vár­megye Vitézi Széke; a Ma­gyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) helyi csoportja; a szekszárdi Le­vente Egyesület; az Orszá­gos Frontharcos Szövetség körzeti főcsoportja; a Lég­oltalmi Liga helyi csoportja. Szekszárd nem szűkölködött díszpolgárokban sem. Az el­ső egy tiszteletre méltó, ré­gi vágású, egyénisége szerint múlt századbeli birtokos volt: Bezerédj Pál, hűséges jobbágyfelszabadító családja hagyományaihoz. Majd I. G. Pedlow, az amerikai Vörös­kereszt kapitánya követke­zett és gróf Apponyi Albert, gróf 'Bethlen István, Virág Ferenc pécsi püspök, volt helyi plébános; dr. Pesthy Pál igazságügy-miniszter, dr. Éry Márton alispán, dr. Vass József, a később sikkasztásai­ért hírhedtté vált népjóléti miniszter, Szekszárdon kór- házépítő; végül vitéz já'kfai Gömbös Gyula miniszter- elnök, a 19-esek egyik helyi hóhérjának bátyja, aki „ki­törölhetetlenül írta be nevét a város történetébe azzal, hogy Szekszárdira az oly so­kat óhajtott honvédségi hely­őrséget telepítette.” Kölcsönökből elkezdődött egy kislakás-építési akció, összesen 48 lakást húztak fel, közülük 4 háromszobás és 24 kétszobás volt, a kora­beli szegénységnek megfizet­hetetlen bérleti díjakat je­lentő. Épültek MÁV-tisztvi- selői lakások (a MÁV pén­zén), épült Vitézi Székház, csendőriskola, pénzügyi gaz- gatósági székház, Nemzeti Bank-központ. Hasonlókép­pen édeskevés köze volt a városnak az új vasútállo­máshoz, vagy akár az evan­gélikus templomihoz, ehhez a kedves és pompás akusztiká­jú épülethez, melynek létre­hozására a fél Dunántúl evangélikusai áldoztak. 1926. július 11-én — a háború előtt készült tervek átdolgo­zásának eredményeként — megindult a vízszolgáltatás. Természetesen csak a belte­rületen és szinte ugyanolyan természetesen újként szám­lázott, de egy hadifogoly- tábor bontásából használtan megvett csöveken keresztül. Ez csak egy a számlálhatat- lan korabeli panama közül. (A városi főmérnök végül is golyóval tett pontot az életé­re.) Ma is él Szekszárdon az az idős, most már nyugdíjas bankember, aki még a fiktív számlák sorszámát is meg tudja mondani, melyre a kü­lönböző úton-módon „megta­karított” pénzösszegeket a frázisok halmozására min­dig kész városi potentátok befizették. 1931—32 telén 900 föld­műves, napszámos és kis­iparoscsalád — a város la­kosságának mintegy negye­de! — részesült az ínség­akció keretében hatósági tá­mogatásban. Ne legyünk azonban igazságtalanok a'kor reprezentáns képviselőjével, az 1919-es tanácsnokból vi­tézzé vedlett Vendel (Vendl) István polgármesterrel szem­ben. Aki egyébként kedves modorával, viselkedésével és azzal, hogy az utcasarkon a legegyszerűbb emberrel is szóba állt legalább egy kéz­fogás erejéig, nem közönsé­ges lélektani felkészültséggel alapozta meg a városunk jo­viális atyja képét önmagá­ról. Ha csak a legszüksége­sebb mértékben is, voltak valóban közhasznú építkezé-* sek. Megpróbálták a hegyek­ről minden esőkor lerohanó, szurdikvájó víznek útját áll­ni gát-, buktató-, meder- és hídépítéssel. Általános a nyomor, de a nemzeti frázisok fokozott hangsúlyozására megalakul a már említett Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetsége. Fénykép őrzi a jelenetet, amikor „sárközi népviseletbe öltözött szekszárdi hölgyek” fogadják Horthy Miklóst. Né­hány utcával odébb minden­féle népviselet mellőzésével egészen más funkciót betöl­tő hölgyek űzik mesterségü­ket. Lehetséges lakhelyüket „A prostitúcióval kapcsolatos kérdések rendezéséről” szóló hosszú szabályrendelet há­rom pontban utcák szerint is szigorúan körülírja. Nagyon valószínű, hogy az olvasó mindezeket nem érzi dicshimnusznak. Nem is an­nak szántam. Ami természe­tesen nem mond ellent an­nak, hogy ne dolgoztak volna itt kitűnő, lelkiismeretes tisztviselők, becsületes bírák, iparosak, kereskedők, szor­galmas szőlősgazdák, jó ta­nárok és orvosok is. A köz­életre azonban nem az ő működésük jellemző, sőt még a csekélyke szellemi életre sem. A kaszinó, a polgári és egyéb olvasókörök könyvtára nem volt rosszabb a kor színvonalánál. Látogattak ide nagy szellemek is, pél­dául Móricz Zsigmond, aki­nek a polgármester kiüzent az előszobába, hogy nem fo­gadhatja. Babits elvétve sze­repel szülővárosában, kap néhány suta bókot, de a tény mégiscsak az volt, amit Csányi László idéz Gál Ist­ván hozzá írt leveléből: „...a szekszárdi gentry tár­sadalom, melynek kezében voltak a közvélemény- alakítás orgánumai (a helyi kaszinó, a helyi lap, a Vas Gereben Társaság, a várme­gyeháza, stb.) Kizárta Ba- bitsot Szekszárd közönségé­nek tudatából.” Babits tulajdonképpen csak nekrológot kapott szülőváro­sától, igaz, hogy azok szépek voltak. A Gömbös Gyula te­metésén személyesen koszo­rúzó polg vmester, a század egyik kanagyobb magyar költőjének temetésére virá­got küldött: — a helyettesé­vel. Bodnár István „költő” és kaszinóigazgató becsületére legyen mondva, hogy ő táv­iratot, az egyetlent, amit a hivatalos Szekszárd az öz­vegyihez intézett. Helyi hasz­nálatra pedig megírta szám- lálhatatlan verseinek egyi­két, amiben ez az öntudatos két sor is szerepel: „Az életben más utakon jártunk: Én mentem — erre, ö pedig arra.” Akiknek volt fülük a hal­lásra, a harmincas évek vé­gén már hallani vélhették, hogy valahol távol megcsen­dül a lélekharang. Schneider János képviselőtestületi tag javaslatára 1938-ban távirat ment Szekszárdról. Benito Mussolini volt a címzett, aki Triesztben magyarbarát be­szédet mondott. Ezt Szek­szárdon kisebb isteni kinyi­latkoztatásként értelmezték: „...a magyar igazság ki­mondója és elindítója Mus­solini volt, akinek bátor ki­jelentése minden magyar szí­vét megdobogtatta.” A polgármester, 1938 ka­rácsonyán: „Nem csökkent, sőt emel­kedett a szellemi szükség­munkások száma..." Képviselőtestületi jegyző­könyv 1944 márciusából: „...német csapatok érkez­tek városunkba. Erről hiva­talos értesítést nem kaptunk, miért is a rádió bemondását vagyunk kénytelenek elfo­gadni. Kéri azonban a váro­si képviselőtestület minden egyes tagját, hogy a város lakosságát nyugalomra és rendre intse, hogy az esetle­ges súrlódások elkerülhetők legyenek.” IDr. Tarlós Károly, az új polgármester beszédéből, 1944 októberében: „Nemzettestvérek! Bajtár- sak! Nagyon elszomorító tü­net, hogy még ma is nagyon sokan könnyeket hullatnak a zsidóságért... Feltétlenül hi­szek a mi szövetségeseink győzelmében!” A történelem nemcsak vé­res és kegyetlen, hanem oly­kor kaján is. A régi Szek- szárdra vonatkozó utolsó közlemény mely Tolna Vár­megye Hivatalos Lapjában napvilágot>látott, a megelőző évtizedek sok más informá­ciójánál hitelt érdemlőbbnek bizonyult: „Szekszárd m. város pol­gármestere közhírré teszi, hogy az 1944. november 20- ára kitűzött vásár elmarad.” Csakugyan elmaradt. A kö­vetkező helyi közleményt már (Davidov kapitány írta alá. (Folytatjuk) A kormányzó és kora A városi tanács épQlete. (Fotó: Komáromi.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents