Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
1977. május 20. llÉPÚJSÁG 5 POLGÁRI VEDELEM Tolna , A pv-parancsnokság szervező-irányító munkája A tanácsi szervek tevékenységében jelentős helyet foglal el a honvédelmi feladatok végrehajtásának szervezése és irányítása. Ez következik abból a fontos megállapításból, melyet a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény hangsúlyozottan megállapít, hogy „...'korunkban a honvédelem az államtól és az egész társadalomtól, a szocialista internacionalizmustól áthatott, ösz- szehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háború idején.” A honvédelmi törvény meg is határozza azokat a legalapvetőbb feladatokat, amelyeket a tanácsi szerveknek illetékességi területükön végezniük kell. Ezek között kiemelkedő honvédelmi jelentőséggel bírnak például a polgári védelem szervezésével, a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatok. A községi tanácsi szervek immáron több mint 25 éve foglalkoznak a polgári védelmi feladatok végzésével. A tanácsi szervekre épülő helyi polgári védelmi parancsnokságok az elmúlt évek során igen széles körben folytatták a szervezett polgári védelmi állomány kiképzését, az üzemi dolgozók polgári védelmi oktatását, a lakosság körében pedig a propagandatevékenységet. Elmondhatjuk, hogy a helyi szervekkel együttműködve ezeket a feladatokat eredményesen végeztük. Következésképpen megállapítható, hogy a lakosság és a szervezett polgári védelmi állomány felismerte és magáévá tette a polgári védelem honvédelmi jelentőségét, ismeri az ország védelmében elfoglalt- helyét és szerepét. Aktívan közreműködik a honvédelmi törvény által megszabott kötelezettségeinek teljesítésében. Ily módon a helyi polgári védelmi parancsnokságok munkája mind megalanozottabb, hatékonyabb és biztosítani tudja az egyre növekvő követelmények megvalósítását. A tanácsi vezetés számára a Minisztertanács 2041/1974. számú határozata megszabja azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek a szervező-irányító munkánk alapját képezik. Ezek többek között az alábbiakban jelentkeznek: — a lakosság polgári védelmi felkészítése, — a lakosság kollektív és i egyéni védelmével kapcsolatos feladatok ellátása, — szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek létrehozása, — a polgári védelmi szervezetekbe bevont állomány kiképzésének 'biztosítása', — elemi csapások, ipari katasztrófák esetén jelentkező élet- és vagyonmentés feladatainak megismerése, a mentésben való közreműködésre történő felkészülés. Nagyközségi polgári védelmi parancsnokságunk parancsnoki állománya ismeri a honvédelmi törvényben, a különböző jogszabályi rendelkezésekben rögzített polgári védelmi feladatokat. Több éves munka tapasztalatai birtokában törekszik az elöljáró szerveink részéről megszabott éves feladatok eredményes elvégzésére. 1977. évi tennivalónk sorában' a szervezés, a kiképzés, a lakosság felkészítése továbbra is elsődleges helyen szerepelnek. Feltételezik a parancsnokság körültekintő szervező-tervező és irányító tevékenysége színvonalának állandó növelését is. Erre községünk politikai, társadalmi és gazdasági helyzeténél fogva megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk. Tolnán több ipari nagyüzem, mezőgazdasági szövetkezet, ipari szövetkezet és kisebb- nagyobb üzemek, intézmények működnek. Kulturális intézményeink, oktatási és egészségügyi intézményeink a környező lakosság szempontjából is jelentős feladatokat látnak el. Mindezek mellett a kereskedelmi ellátásban községünk ugyancsak kiemelkedő szereppel rendelkezik. A polgári védelmi feladatok — nagyközségünk helyzetéből adódóan is — végrehajtásának szervezése, irányítása terén igen fontos, hogy a helyi szerveikkel, üzemek vezetőivel jó együttműködést alakítsunk ki. A rendelkezésünkre álló felszerelése'nk és eszközeink jó kihasználása érdekében kiképzési terveink egyeztetése fontos dolog. A kiképzések tapasztalatainak közös megvitatása, közös gyakorlatok megszervezése és megtartása ugyancsak hozzájárul a kiképzés eredményességéhez. Arra kell törekedni, hogy a gyakorlati kiképzés minden üzemben, minden alegységnél előtérbe kerüljön. Ehhez az alegységparancsnokok részére megfelelő segítséget kell adnunk, biztosítanunk mindazokat a feltételeket, melyek a kiképzéseket hatékonyságukban előbbre viszik. A lakosság felkészítése széles körű propagandamunkát igényel. A televízió polgári védelmi műsorai igen jó útmutatásul szolgálnak számunkra, nélkülözhetetlen eszközei a felkészítésnek. Nekünk is gondot kell fordítanunk arra,' hogy a polgári védelmi adásokról a lakosság időben tudomást szerezzen, arra az üzemekben, intézményekben dolgozók figyelmét rendszeresen felhívjuk. Propagandamunkánk során mindezek mellett keresnünk kell azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik a felkészítést, a lakosság és a tanuló- ifjúság körében a honvédelmi kötelezettségek még jobb megismertetését és tudatosítását. Ahogy az élet minden területén, a szocialista építőmunka minden frontján elsődleges fontosságú a politikai munka, úgy a polgári védelmi feladatok végzésében is. Parancsnoki állományunk körében kialakítottuk a politikai helyettesi szervezeti rendszert. A politikai helyettesi funkciókba beosztottak többsége a politikái munka nagy tapasztalataival rendelkezik. Politikai tevékenységük tartalmassá, mind eredményesebbé fogja tenni munkánkat. Munkájuk folyamatosságának és hatékonyságának megvalósítása a kiképzések és a gyakorlatok megtartása során a beosztott állomány lelkes munkáját, eredményes felkészítését fogja eredményezni. Az előzőekben ismertetett néhány kiemelkedő feladat mellett nagy fontosságú, hogy a községi polgári védelmi parancsnokságok rendszeresen tájékoztassák a párt- szervezetek vezetőit, a társadalmi szervezetek vezetőit. Igényeljék segítő munkájukat, mert csak így képzelhető el a sók-sok tennivaló sikeres elvégzése. Tanácsi testületi üléseinken, elsősorban is végréhajtó bizottsági értekezleteinken kialakult jó gyakorlat, munkamódszer, hogy a polgári védelmi munkánkról rendszeresen, két- három évenként beszámolunk. összegezzük a munka eredményeit, tapasztalatait és megfelelő határozatokkal biztosítjuk feladataink maradéktalan végrehajtását. Következésképpen nagyközségi polgári védelmi parancsnokságunk szervezőirányító munkájára a jövőben is nagy gondot fordítunk. Meggyőződéssel valljuk, hogy polgári védelmi tevékenységünk segíti honvédelmünk erősödését és ezzel hozzájárulunk a béke megvédéséhez. TORONYI ISTVÁN Tolna nagyközség tanácselnöke, pv-parancsnok Óvóhelyek, szükségóvóhelyek A korszerű lakosságvédelem megszervezésének alapelve, hogy az. ország egyes területein egyenértékű védelmi intézkedések valósuljanak meg, amelyek szolgálják a lakosság tömegméretű védelmét, a védelem leggyorsabb, szervezett megvalósítását, s amelyek viszonylag a leggazdaságosabbak. E feltételek napjainkban az alapvető követelmények, amelyek a kollektív védelem mindkét módszerére — a távolsági és a helyi védelemre — egyaránt érvényesek. A közvetlenül veszélyeztetett területek — az atomfegyverek sugarában — természetesen az ország legfontosabb politikai közigazgatási, gazdasági központjai. Itt összpontosulnak a termelőerők. Ezen a területen ma már egyetlen országban sem lehet a lakosság védelmét csupán a magas védőképességű óvóhelyekkel megoldani. Elsősorban gazdasági okokból, de hozzájárul ehhez a világszerte tapasztalható urbanizációs folyamat is. A távolsági védelem, más néven a kitelepítés tehát szükségszerű. Szolgálja a lakosság védelmét, illetve a veszteségek csökkentését, elérhető. hogy a közvetlenül veszélyeztetett területekről — vagyis még a csapások előtt — a lakosság szervezetten elvonuljon. A kitelepítés megszervezésével egyúttal szervezett keretek. közé szoríthatók az ösztönös tömegmozgások is. amelyek a háború közvetlen veszélye esetén a kitelepítés elrendelésétől függetlenül is létrejöhetnek. Természetesen a távolsági védelem nem nélkülözheti a kitelepítési útvonalakon és a befogadási területeken az atomfegyverek közvetett hatásai elleni védelmi intézkedéseket. |---------------------------------HELYI VÉDELEM Háborús időben, bár a városokból kitelepítik a lakosságot, az üzemekben, a gyárakban folytatni kell a termelő munkát. Működik a közlekedés is. Az ottmaradó dolgozóknak megfelelő védőképességű óvóhelyeket kell építeni — még békeidőben —, az üzemek, a munkahelyek területén. Vannak az országnak olyan részei is — s ez a jelentősebb —, ahol közvetlen atomcsapással nem kell számolni, de radioaktív szóródással feltétlenül. A helyi védelem kollektív eszköze az óvóhely. Nem egyénenként, hanem csoportokban véd. Óvóhelyek a természetes vagy a mesterséges föld alatti terek, az épületek pincéi, a védelmi célokra épített különleges létesítmények, amelyek huzamosabb időn át is megvédik a benntartózkodókat a nukleáris, a vegyi, a biológiai és a hagyományos fegyverek hatásaival szemben. Épület alatti óvóhelyeknek nevezzük az ipari, lakó- vagy egyéb magasépítmények pincetereiben kiépített védőhelyeket. Szabadon álló óvóhelyről beszélünk, ha az óvóhely szerkezetileg nem kapcsolódik más magas- vagy mély- építményhez. Szabadon álló védőrendszereket a környező- épületek romhatárán kívül kell telepíteni, az épülettől legalább hét méter távolságra. Romhatár alatt az épület párkánymagasságának a felét értjük. A különálló óvóhelyek lehetnek részben földbe süllyesztettek vagy terepszint alattiak. Táró óvóhelyek természetes vagy mesterséges föld alatti terekben épülhetnek. Az óvóhelyek bejárata tulajdonképpen egy helyiség- csoport, első része a légzsilip, második a gázzsilip. Szükségvédő berendezés esetén csak a gázzsilip építése szükséges. VÉSZKIJÁRAT Minden óvóhelynek legyen vészkijárata, a bejárattól lehetőleg legtávolabbi részen. A vészkijárat kétféle megoldású lehet: alagútas és ak- nás rendszerű. Az. óvóhelyek fő helyiségei a tartózkodó terek, ahol a védelmet kereső emberek helyezkednek el. A védőlétesítmények belső termében az ott-tartózkodók kétharmad részének ülőhelyről, egyharmad részének fekvőhelyről kell gondoskodniuk. Az óvóhelyeken nélkülözhetetlen a megfelelő higiéniai részek, WC-k, mosdók, a létszámtól függően. További kiszolgáló helyiségek: a szellőző gépház, a léglö- késcsökkentő kamra, a víztároló és az egészségügyi helyiség. Az óvóhely sérülésének esetére, illetve az önmentés végrehajtására szükségesek az óvóhelyen egyszerű szerszámok: csákány, ásó, lapát, feszítővas, kalapács, fémfűrész. A mentési munkákat segíti az óvóhely megközelítését jelző sok felirat. A radioaktív sugárzás elleni védelem TALAJON, FALAKON A különféle védőlítesítmé- nyek, föld alatti terek, épületek nemcsak a romboló hatás, hanem a sugárzó anyagok elleni védelemben sem nélkülözhetők. A nukleáris robbanás romboló hatása viszonylag kis — tíz-száz kilométernyi — területre korlátozódik. A földfelszíni, a föld alatti nukleáris robbanást követően, a sugárzó anyagok, leülepedve a radioaktív-felhőből, több ezer, sőt tízezer négyzetkilométer nagyságú területet tehetnek sugár- szennyezetté. E területen a sugárzó anyagok főként radioaktívpor formájában találhatók a talajon, a növényzeten, az épületek falán, egyszóval minden olyan felületen vagy anyagban, amire a levegőből visszahulló, lebegő porrészecskék rárakódhatnak, hozzáférhetnek. E területen a sugárzó anyagok jelenléte kétféle módon veszélyezteti az emberek életét, egészségét. Egyrészt úgy, hogy a sugárzó porrészecskék a szennyezett levegő belélegzésével, a sugárszennyezett táplálék, ivóvíz elfogyasztásával, vagy más közvetett módon bejuthatnak az emberi szervezetbe (inkorporációs veszély), másrészt a sugárzó anyagok által kibocsátott radioaktív-sugárzás károsító hatása (külső besugárzási veszély) révén. Besugárzás veszélyével elsősorban a nagy áthatoló képességű Gamma-sugárzás fenyeget. A Gamma-sugárzás a röntgensugárzáshoz hasonlóan áthatol az anyagokon, az emberi testen is. Közben a sugárzás egy része az elnyelő közeg anyagával való kölcsönhatás eredményeképpen más energiaformává alakul át, a sugárzás erőssége az elnyelő közegnek átadott energia arányában csökken. Az emberi testben elnyelt sugárzás károsító folyamatokat indít meg, amelyeket az emberi szervezet csak részben képes kivédeni. A sugárzás erősségétől és a besugárzás időtartamától — azaz áz elszenvedett sugáradag nagyságától —, illetve az egyén sajátosságaitól függően, a kiváltott hatás lehet olyan, hogy rendellenes tüneteket még nem okoz, de nagyobb adagok hatására sugárbetegség jöhet létre. A radioaktív-sugárzás hatása elleni védekezés valamennyi módszerének célja, hogy az embereket rendkívüli körülmények között se érje a megengedettnél nagyobb — tehát sugárbetegséget még nem okozó — sugáradag. Ez elérhető a besugárzás időtartamának csökkentésével (az emberek kivonása a sugár- szennyezett területről, a szennyezett területen való tartózkodás időtartamának korlátozásával), az építmények kihasználásával, valamint — egyenlőre erősen korlátozottan — az emberi szervezet sugártűrő képességének fokozásával, különféle gyógyszerek segítségével. ABLAK, AJTÓ A védőlétesítmények, épületek felhasználása azt jelenti, hogy az embereknek meghatározott ideig, előbb folyamatosan, majd később a sugárzás erősségének csökkenése arányában szakaszosan — naponta mind kevesebb ideig — a létesítményekben kell tartózkodniuk. Az építmények sugárzásgyengítő képessége függ a sugárzás útjába eső falak vastagságától, anyagától, a határolószerkezetek folyamatosságától; ablakok, ajtók a védőhatást ronthatják, ezért célszerű például a befalazás. A védekezés módja tehát hasonló az óvóhelyi védelem ismert elveihez, azzal a fontos könnyítéssel, hogy a sugárhatás ellen védő létesítményekben a határolószerkezetek többletterhelésre való méretezése — légnyomás- és törmelékteher — nem követelmény. A bejáratoknál a légbeszívó és légkidobó nyílásoknál a gázok elleni védekezést, illetve a sugárzó anyagok bejutásának megakadályozását egyszerűbb eszközökkel is megoldhatjuk. Világszerte általános előírás, hogy a kiszóródás elleni védőlétesítmények védelmi rendszerét úgy építsék meg, hogy a szerkezet a sugárzás hatását az óvóhelyek belső tereiben legalább egyszázad résznyire csökkentse. A PINCE Épület alatt vagy épületben a kiszóródás elleni védőlétesítmény céljára az alápincézett vagy az alagsoros épület mindenkor a legegyszerűbb és a leggazdaságosabb megoldás. A védelem értékét befolyásolja a földszinti padlóvonalnak a környező talajszlnthez való viszonya. A legjobb, ha a pincefödém síkja a talajszinttel egy síkban vagy annál mélyebben van. Ebben az esetben annyit kell tennünk, hogy a nyílásokat megfelelő anyagokkal, szerkezetekkel elzárjuk. A talajszintből részben kiemelkedő pince vagy alagsor esetében a határoló fal mellett felgyülemlő sugárzó anyag szintén veszélyes lehet, ezért nemcsak a nyílásokat kell elzárnunk, hanem a határolófal vastagságától függően földhányással, homokzsákkal növelhető a védekezés hatásossága. TÉRELHATÁROLÁS A teljes pincetér átalakításához viszonylag sok munka kell. De szükség van erre, ha azt akarjuk, hogy a helyiség több embernek adjon kellő ^oltalmat. Kis létszámú, három-négy tagú családnak nem szükséges a teljes pincetér felhasználása, elegendő csak egyik részének átalakítása. Ilyen esetben a legjobb megoldás, ha a Dince belső, legvédettebb részén kisebb teret alakítunk át a védekezéshez. Ez egyszerű térelhatároló fallal megoldható. Térelhatároláshoz fel- használhatók egyszerű fa- szerkezetek, egymásra rakott homokzsákok vagy más anyagok. Ha a pincetér belmagassága engedi, célszerű a födémet megerősíteni, az növeli a sugárvédő-képességet. A Tolna nagyközségi tanácsháza
