Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
/'tolnaN , 2 KÉPÚJSÁG 1977. május 20. (Folytatás az 1. oldalról) Államokban, — és másutt —, és még uralmon van egy maroknyi terrorista, fasiszta csoport Chilében. Még léteznek az úgynevezett feszültséggócok a Közel-Keleten és a világ más térségében. Még nem tudtuk elérni, hogy a megegyezésre való törekvés hassa át a kormányokat, mert még léteznek olyan politikai, ellenforradalmi erők, amelyek a hidegháborúra, a haladás és a kommunizmus erői elleni aknamunkájuk sikerére számítanak. Közel 45 hónapja annak, hogy ezek az erők felháborító módon beavatkoztak Chile belügyeibe és hatalomra juttattak és neofasiszta csoportot. Árulók, hazaárulók voltak azok, akik 1973. szeptemberében megölték Allende elnököt, meggyalázták Chile népét és birtokba vették Chile és népe felett az uralmat. Pinochet a legkegyetlenebb terror rendszerét teA chilei nép Chile népe nemcsak elméletben ismerte a szabadságot, hanem a valóságban, hisz 1970 ősze és 1973 ősze között, a népi egység kormánya idején, szabad és függetlenségre törő állam polgáraiként éltek és dolgoztak. Mi abban az időszakban, önökkel együtt, az egész emberiség sikereként könyveltük el a Salvador Allen- de elvtárs által vezetett népi egység hatalomra jutását, örültünk annak, hogy ebben az egységben aktív szerepet vállaltak a kommunisták, a szocialisták, a haladó polgári pártok és mozgalmak Ez a valóban széles körű összefogás tette lehetővé, hogy a nép a forradalmi kormány mellé álljon. Azt is tudjuk, hogy ebben a harcban még nagy megpróbáltatások várnak a chilei hazafiakra és forradalmi pártjára, a Chilei Kommunista Pártra. A Chilei Kommunista Párt megalakulásának első percétől kedve következetes harcot folytat Chile függetlenségéért, a haladó pártok, társadalmi szervezetek és mozgalmak egységéért, a chilei nép felemelkedéséért. A chilei dolgozók alapvető érdekeiért folytatott harcával kivívta a dolgozók elismerését és támogatását, s mindenkor élvezte a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi osztagainak — köztük a magyar párt — rokonszen- vét és szolidaritását. Sarlós István ezután rámutatott: remtette meg: a népi hatalom tisztségviselőinek, kommunistáknak, szocialistáknak, párton kívüli aktivistáknak és egyszerű szimpatizánsoknak ezreit megölték, az általa létrehozott koncentrációs táborok és börtönök kísértetiesen emlékeztetnek az európai elnyomás legsötétebb korszakára. Kedves Corvalán elvtárs! Átérezzük azt, ami ma Chilében van. Az ellenforradalom nálunk ugyanúgy gyilkosságokkal került hatalomra 1919-ben. mint önöknél, 54 évvel később, 1973-ban. Uralomra kerülése óta Pinochet programjai, intézkedései kísértetiesen emlékeztetnek arra, amit nálunk Horthy Miklós és a magyar uralkodó osztály tett 1919-ben és ezt követően 25 éven át. Tetteik arra vallanak, hogy a fasizmus sem céljait, sem módszereit tekintve, nem változott. Az maradt ami volt: az imperializmus szekértolója és az emberi haladás ellensége. nem felejt A nemzetközi imperializmus összehangolt támadása Chile alkotmányos rendje, törvényes kormánya ellen a világ minden jóérzésű emberének felháborodását és tiltakozását váltotta ki. A fasiszta fordulatot követően, szinte napok alatt széles szolidaritási mozgalom bontakozott ki világszerte. Ebben a világméretű szolidaritási mozgalomban jelentős szerepet töltenek be a szocialista közösség országai, elsősorban a Szovjetunió. A szocializmus erői minden rendelkezésükre álló eszközt és erőt felhasználnak arra, hogy támogassák Chile népének szabadságharcát, s hogy megmentsék azok életét, akikkel a katonai diktatúra le akar számolni. Jogunk van ahhoz, hogy ily módon beleszóljunk a világ sorsának alakulásába, mert hazánk szocialista fejlődése igazolja: tudunk élni a szabadság teremtette lehetőségekkel. Magyarországon rend és nyugalom van. Dolgozó népünk magáénak vallja a terveinkben kitűzött feladatokat és eredményesen megoldja azokat. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazánkban Csepelen kezdeményezett munkaverseny nemzetközi méreteket öltött, s hogy a nálunk megtett első lépést követték barátaink is: több és főként jobb munkával készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére — mondotta. Ezt követően hangoztatta: Visszafordíthatatlan - társadalmi haladás Világméretű a küzdés a gyarmatosítás ellen. És bár vannak és lesznek még feszültségek a világpolitikában, kétségtelen tény, hogy az erőviszonyok tartósan és visszafordíthatatlanul a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke erőinek javára tolódtak el. Nemzetközi összefogásnak köszönhető, hogy 1975-ben Európa népeinek képviselői földrészük biztonsága érdekében egy záróokmányt írhattak alá Helsinkiben. A világ népeinek közös küzdelme tette lehetővé, hogy a béke fennmaradjon Európában, s most újabb találkozóra, a belgrádira készülhessünk. Mi a Helsinkiben aláírt záróokmányt nem formálisan fogadtuk el, mint néhány kapitalista ország. Magyarországon is — éppúgy, mint a többi szocialista országban — a párt és a kormány politikai kötelességének tartja, hogy az egész lakosság ismerje az aláírt okmány szövegét, s arra törekszik, hogy mind kül-, mind pedig belpolitikai tevékenységével biztosítsa a közösen kidolgozott elvek valóra váltását. Békére és együttműködésre van szüksége Európának. Arra van szükségünk, hogy a népek biztonságban és félelem nélkül éljenek. Arra, hogy mindenki tartsa tiszteletben a záróokmány állás- foglalását az egymás belügyeibe való be nem avatkozás vonatkozásában is. Erre nyomatékosan hívjuk fel a figyelmet, mert hónapok óta kísérleteket tesznek egyes kapitalista országok vezető politikusai arra, hogy számon kérjék tőlünk az emberi jogok tiszteletben tartását. A világ népeinek közösen kell fellépniük a fasizmus erői ellen a koncentrációs táborokban fogva tartott emberek kiszabadításáért. Ma itt üdvözölhettük a világ népei fellépésének hatására e táborok egyikéből kiszabadult Corvalán elvtársat. Corvalán elvtárs a népi hatalom vérbefojtását követő idők nehéz megpróbáltatásait elvhű, kommunista helytállással viselte. Rendíthetetlen, bátor magatartása — amelyből harcostársai erőt merítettek —, meghátrálásra kényszerítette a fasiszta juntát, kiváltotta a szabadság, a demokrácia és a szocializmus híveinek elismerését szerte a világon. A chilei népet nem lehet megtörni Pinochet fasiszta katonai klikkje, amely mindmáig kegyetlen terrorral, a legbru- tálisabb módon nyomja el a chilei népet, nem tudta megtörni a chilei nép szabadságvágyát, a latin-amerikai földrész legsötétebb diktatúrájával szembeni ellenállását. Rendkívül nehéz, bonyolult körülmények között, a nagy veszteségek ellenére is rendületlenül folytatja állhatatos harcát a zsarnokok ellen. Nagygyűlésünkön külön is köszöntjük e harc élcsapatát, a Chilei Kommunista Pártot, amely mélyen gyökerezik a chilei munkásosztályban és népben! Üdvözöljük a népi egység korszakának ma illegalitásban, vagy külföldön működő haladó szellemű pártjait és mozgalmait. Bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs távol az az idő, amikor a chilei nép ismét kezébe veheti saját sorsának irányítását. 1920-ban a nemzetközi proletariátus nagy vezére, Lenin mondotta a Magyar Tanácsköztársaságról: „...az első elveszett Magyar Tanácsköztársaság után jönni fog a győzelmes második...” Kommunista meggyőződésünk, hogy Chilében sincs más történelmi perspektíva! — fejezte be beszédét Sarlós István. Sarlós István beszédét követően Luis Corvalán szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Luis Corvalán beszéde Kedves elvtársak, barátaim! Korábban, 12 évvel ezelőtt egy alkalommal feleségemmel együtt jártam már Magyarországon. Éppen akkor tartózkodott Budapesten Pablo Neruda és Miguel Angel Asturias is. Akkor határozták el, hogy együtt könyvet írnak, „Megkóstoltuk Magyarországot” címmel, amely — immár több nyelvre lefordítva —, az önök konyhaművészetének dicséretét zengi. Csak néhány napot töltöttünk itt, de azok felejthetetlenek voltak. Szívünkbe zártuk Magyarországot. Kádár elvtárssal is találkoztunk, és Pablo Neruda társaságában igen kellemes beszélgetést folytattunk, kezdte beszédét, majd a következőket mondatta: Önök szilárd és cselekvő barátaink! Most újra, más körülmények között jötem el, hogy kifejezzem köszönetemet a magyar népnek, munkásosztályának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és személyesen Kádár János elvtársnak azért a nagy erejű és rendkívül értékes szolidaritásért, amellyel a chilei nép antifasiszta küzdelmének ügyét támogatták. Nagyon sok chilei menekült él itt, önöknél, akik nap mint nap meggyőződnek az egész magyar nép önzetlen szolidaritásáról. És hallhatjuk Magyarország hangját valamennyi nemzetközi fórumon. amint leleplezi a Pi- nochet-kamarilla bűntetteit. Önök szilárd és cselekvő barátaink! A nemzetközi szolidaritás magasra csapó hullámai aggodalommal töltik el a fasisztákat; ezer és ezer chilei hazafi életének megmentését segítették, s elszigetelték népünk hóhérait. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, e hatalmas szolidaritás bástyái. — Most múlt egy éve, hogy „eltűnt” Victor Diaz elvtárs, pártunk főtitkár- helyettese, valamint Mario Zamorano, Haime Donato, Jorge Munoz elvtárs, s hogy „eltűntek” mások, akiket a DINA (Országos Antikom- munista Nyomozó Hivatal) tartóztatott le. Ezequiel Ponce, a Szocialista Párt főtitkárhelyettese két évvel ezelőtt „tűnt el”. Ezeknek az elvtársainknak a családtagjai semmiféle tájékoztatást sem kaptak tartózkodási helyükről. A belügyminisztérium tagadja letartóztatásuk tényét. Az eltűntek száma meghaladja a 2500-at. Közülük 900-nak a nevét és a fényképét megismerhette az ENSZ 31. közgyűlése is. A katolikus egyház szolidaritási vikáriátusa 400 eltűnt személy felkutatása, biztonsága érdekében terjesztett be kérelmet. A junta azonban semmiféle választ nem ad kérelmükre, az igazságügyi hatóságok pedig kielégítőnek tartják a hivatalos magyarázatokat. A diktatúra azt bizonygatja, hogy nincsenek „eltűntek”, szóvivők azt mondják, hogy közülük néhányan a fegyveres erőkkel vívott összecsapásokban vesztették életüket. De mikor zajlottak ezek az összecsapások? Miért nem adtak róluk tájékoztatást? Ezekre a kérdésekre a junta nem tud válaszolni, mert otromba hazugságokról van szó. Teljesen hamisak azok a hivatalos verziók is, amelyek szerint az „eltűntek” közül néhányan átlépték a chilei—argentínai határt. Erre nincs semmiféle bizonyíték. A katonai junta törvényen kívül helyezett minden politikai pártot. Meghosszabbította a rendkívüli állapotot, amivel nyilvánvalóvá tette azt a törekvését, hogy folytassa törvénytelenségeit és újabb bűntetteket kövessen el. De ezek az intézkedések nem erejét, hanem gyengeségét bizonyítják. A zsarnokot elkeseríti, hogy nem tudja letörni a nép kitartó ellenállását, amely — a diktatúra bestiális fellépése ellenére —ezer és ezer formában nyilvánul meg. Bár a szakszervezeti mozgalmat üldözik, ennek ellenére a gyárakban naponta új tiltakozó megmozdulásokra kerül sor, hangot adva a jogos követeléseknek. Harc ajunta ellen Az idén május elsején több mint egymillió munkást és alkalmazottat tömörítő 122 szakszervezet követelte jogát, hogy nagygyűlésen emlékezhessen meg a dolgozók napjáról, a munka ünnepéről. A junta ugyan megakadályozta a nagygyűlés megtartását, de maga ez a követelés is tanúsítja, hogy a chilei munkások szervezettek és hűék osztályhagyományaikhoz. Eltűntek ezreinek hozzátartozói, édesanyák, feleségek, nővérek, gyerekek folytatják kitartó harcukat szeretteik életéért, ^szabadságáért. Március 8-án több száz asszony hatolt be a törvényszékre, és több mint kétezer aláírással ellátott levelet adtak át, amelyben követelik annak tisztázását, hogy mi lett az eltűntek sorsa. — A parasztság szembeszállt az „ellenföldreform- 'mal”. Nő a tiltakozás a teherautó-sofőrök, a kereskedők, a szabadfoglalkozásúak egyes csoportjaiban, és más középosztálybeli rétegekben, amelyek kezdetben támogatták a diktatúrát. Újságírók, egyetemi tanárok, a legkülönfélébb hivatású értelmiségiek követelik a 107. számú rendelet visszavonását, amely katonai cenzúrának veti alá a könyvek és a nyomtatványok kiadását, behozatalát és terjesztését. A művészek új dalokkal, illegálisan terjesztett versekkel, színdarabokkal, festményekkel, vesznek részt e harcban. Népművészeti tárgyakat terjesztenek, amelyeknek motívumai, feliratai új reménnyel töltik el az embereket, és harcba hív- /nak a szabadságért. A Kereszténydemokrata Párt, amelynek többsége támogatta a katonai államcsínyt, ma a diktatúra ellen foglal állást. A katolikus egyház aktívan részt vesz a politikai foglyok védelmében, az eltűntek életének megmentése, kiszabadítása érdekében vívott harcban. A nép többsége a junta ellen foglal állást és bukását kívánja. A Chilei Kommunista Párt, amely fenntartja szervezeteit országunk egész területén előmozdítja a harcot és a zsarnoksággal szemben álló minden erő egységét. Pártunk több ezer tagját meggyilkolták, a börtönökben fogva tartják. De pártunkat semmi és senki nem semmisítheti meg, a népből nőtt föl, él dolgozóink tudatában és szívében. Betöltötte szerepét a múltban, betölti a jelenben, s még jelentősebb szerep vár rá a jövőben, Chile történelmében. A szolidaritás közelebb hozza a győzelmet Kedves elvtársak! Budapest ad otthont a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek. A DÍVSZ az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy leleplezze a juntát, s tiltakozó szava eljusson a világ minden fiataljához. Hálásak vagyunk ezért. Kötelességemnek tartom, hogy kiemelten szóljak a világ legkülönfélébb politikai irányzatú és vallási meggyőződésű ifjúsági szervezetének szolidáris támogatásáról. Az ifjúság körében a szolidaritás soha nem látott méretű volt! — Ez a szolidaritás mozgósította a népéhez, pártjához hű magyar ifjúságot is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — amely napi gyakorlatává tette a proletár internacionalizmust — a szocialista építés szilárd pillére. — A mi fiatalságunk munkásosztályunk és népünk oldalán élte át a chilei forradalom ezer napját, s ez idő alatt magasztos feladatok végrehajtásán fáradozott. Azóta több mint ezer napot kellett már átélnie — fasiszta terror alatt. Tanult a harcból, a forradalomból és tanult az ellenforradalomból. Allende kormánya idején megismerhette a munkához és a tanuláshoz való jogokat * és lelkesedéssel vállalt részt az új társadalom felépítésében. — A fasiszta junta üldözi mindazokat a politikai, szakmai és diákszervezeteket, amelyek a fiatalság eszméit juttatták kifejezésre. Pinochet gestapója naponta tartóztat le és kínoz meg ifjú harcosokat, akik közül sokan „eltűnnek”. így „tűnt el” többek között Carlos Lorca, a Szocialista Ifjúsági Szövetség főtitkára és Jósé Weibel, a Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkár- helyettese. — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin elvtársnő, a Kommunista If júsági Szövetség főtitkára és természetesen feleségem, Lily. Mindketten — akárcsak én — nagyon szeretik Magyarországot. Gladys Marin a chilei ifjúság legjobbjait képviseli. Személyesen is szenvedett a diktatúra kegyetlenségétől. Három éve számkivetésben, kényszerűségből távol két gyermekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „eltűntek” között van. Mégsem tudta megtörni őt semmi sem. — Büszkék vagyunk Kommunista Ifjúsági Szövetségünkre, amelynek soraiban olyan hősök nevelkedtek, mint Victor Jara és Manuel Sanhueza, akiket a fasiszták meggyilkoltak. A mai ifjú- kommunisták jelentik a holnap pártját. Velünk lesznek majd — Chile egész népével együtt — amikor eltemetjük majd a diktatúrát, és új demokráciánkat, a szocializmust építjük. — Alig egy napja vagyunk Magyarországon; ez idő alatt felejthetetlen találkozásaink voltak Kádár Jánossal, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KISZ vezetőivel, a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselőivel, államférfiakkal, munkásemberekkel, asszonyokkal, fiatalokkal. Az ország minden részéből nagyon sok üdvözlet érkezett hozzánk. mondta Luis Corvalán és meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésekért. A chilei testvérpárt főtitkára ezután arról szólt, milyen mélyen meghatotta az a szeretet és együttérzés, amellyel a magyar fiatalok kísérték sorsának alakulását. Tudom — mondta, hogy például 60. születésnapom alkalmából sok-sok magyar úttörő, KISZ-es fiatal keresett meg levélben gratulációkkal, jókívánságokkal. Igaz, ezek a levelek sohasem jutottak el hozzám, mert a diktatúra nem engedte; még azokat a részvétnyilvánításokat sem kaptam meg, amelyeket fiam halála alkalmából intéztek hozzám. De tudtam róluk, s ez erőt adott... köszönöm nektek, gyerekek. Ti is hoz-, zájárultatok szabadságom visszanyeréséhez és más politikai foglyok kiszabadulásához. Szívből jövő szavakkal mondott köszönetét Luis Corvalán a szolidaritásért a magyar íróknak, művészeknek, tudósoknak, értelmiségieknek is, akik kezdettől fogva támogatták és támogatják a chilei nép igazságos ügyét. KedVes elvtársak, elvtársnők! Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar nép a továbbiakban is támogatja a Chilei nép harcát. Szolidaritásának erejével is segítséget nyújt ahhoz, hogy napfényre kerüljön, mi lett az eltűnt chilei hazafiak sorsa, s hogy akik életben vannak, visszanyerjék szabadságukat. A nemzetközi szolidaritás olyan erő, amely képes arra, hogy bezúzza a börtönök kapuját, s kiszabadítsa a politikai foglyokat. Biztosíthatom önöket, hogy töretlenül folytatjuk harcunkat a diktatúra megdöntéséért. S az is bizonyos, hogy e harcot — hála a chilei nép elszántságának és a nemzetközi szolidaritás erejének — siker koronázza majd — mondta beszéde végén Luis Corvalán. * Katona Imre zárszava után a nagygyűlés az Inter- nacionálé eléneklésével ért véget. Szolidaritási nagygyűlés Budapesten