Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

2 ^PÜJSÁG 1977. május 19. . A környezeti egyezmény aláírása Szerdán dérben felkerült az első 33 aláírás a környe­zeti hadviselés tilalmáról szó­ló nemzetközi egyezményre. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Genfben a világ- szervezet európai központjá­ban ünnepélyes keretek kö­zött bocsátotta aláírásra a tíz cikkből álló megállapo­dást, amely csatlakozik az atomcsend- és atomsorompó- szerződésekbez, a „békés kozmosz” az Antarktisz- és a tengerfenék-egyezmény­hez, a Latin-Amerikát atom­fegyvermentes övezetté nyil­vánító megállapodáshoz, a biológiai fegyverek egyezmé­nyes tilalmához. iKurt Waldheim azt a re­ményét tolmácsolta, hogy minél több állam csatlakozik majd a megállapodáshoz, ez­zel is kötelezettséget vállal­va az egész emberiség előtt arra, hogy további előreha­ladást érnek el a végső cél, az általános és teljes lesze­relés felé vezető úton. Az ENSZ főtitkára ezután felkérte az egybegyűlt kor­mánytisztviselőket, hogy ír­ják alá az egyezményt. Az aláírás az államok an­gol nevének sorrendjében történt — Belgium nyitotta meg és a Jemeni Arab Köz­társaság zárta a sort. Az alá­írók között volt Andrej Gro- miko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, Lord Goronwy Roberts an­gol államminiszter. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya nevében Púja Frigyes külügyminiszter írta alá az egyezményt. Ilié Verdet elutazott Budapestről Szerdán elutazott Buda­pestről Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a kb titkára, aki a magyar— román gazdasági együttmű­ködési vegyes kormánybi­zottság elnökeinek találkozó­ján vett részt, mint a bizott­ság román tagozatának elnö­ke. Ilié Verdet elutazásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a vegyes kormánybizottság ma­gyar tagozatának elnöke, ott volt Victor Bolojan, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Biczó György hazánk buka­resti nagykövete. (MTI). Szovjet-finn megállapodások Nagy fontosságú szovjet— finn dokumentumok aláírá­sára került sor szerda dél­ben a moszkvai Kreml Vla- gyimir-termében. A doku­mentumok aláírásánál jelen voltak szovjet részről. Leo- nyid Brezsnyevmek, az SZKP KB főtitkárának vezetésével az SZKP és a szovjet állam vezetői, finn részről Urho Kekkonen köztársasági el­nökkel az élen a hivatalos szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó finn küldöttség tagjai. Elsőként a Szovjetunió és Finnország közötti kereske­delmi-gazdasági, ipari és tu­dományos-műszáki együtt­működés fejlesztésének és elmélyítésének 1990-ig szóló hosszú lejáratú programját írták alá legfelsőbb szinten: szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, finn részről Urho Kekkonen, a Finn Köztársa­ság elnöke. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke szovjet— finn együttműködési megál­lapodást írt alá a koszto- muksai bányászati dúsító­kombinát felépítéséről. A szovjet—finn dokumen­tumok aláírásáról egyenes közvetítésben számolt be a szovjet televízió. LAPZÁRTA SZOVJETUNIÓ— MAGYARORSZÁG 2:0 (2:0) Tbiliszi, 75 000 néző. Góllövők: Burjak (6. p.) Bálint (öngól, 14. p.). Alacsony színvonalú mér­kőzésen a magyar váloga­tott kiábrándítóan játszott, nem tudta kétségessé tenni a szovjet csapat győzelmét. Az eredmény a magyarok szá­mára hízelgő. GENF Genfben szerdán megkez­dődtek a tárgyalások Andrej Gromiko, a Szovjetunió és Cyrus Vance, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere kö- i zött. A szerdai találkozón a március végén Moszkvában megtartott szovjet—amerikai tárgyalások folytatásaképpen megvitatták a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról kötendő új hosszú lejáratú egyezmény kidolgo­zását érintő kérdéseket. Kiváló a faddi Lenin és a mözsi Új Élet Tsz (Folytatás az 1. oldalról) Az adatok, tények egy­aránt az bizonyítják, hogy az Uj Élet Tsz joggal részesült ezúttal is magas kitüntetés­ben: gazdasága szilárd, év­ről, évre a megyei átlagszint felett termel, a gazdálkodást nem a kiugró évek, hanem a tartós, egyenletes, felfelé íve­lés jellemzi. A vezetőség és •tagság jó érzékkel használja ki régóta a helyi adottságo­kat, s közben rugalmasan igazodik a népgazdasági cél­kitűzésekhez. — Az évek folyamán — mondotta a tsz-elnök — rendkívül nagy gondot fordí­tottunk tagságunk egységes hozzáállásával arra, hogy ter­veinkben minden körülmé- tiyek közt érvényre jusson a népgazdasági érdek elsődle­ges biztosítása mellett a csoport- és egyéni érdek is. Gazdaságunk termelési szer­kezetét mindig úgy határoz­tuk meg, hogy adottságaink és lehetőségeink figyelembe­vételével egyben a népgazda­ságban mutatkozó feszültsé­gek levezetését is elősegítsük. Mindezt jól egészítette ki a munkaverseny, amelyről a tsz-vezetőség beszámolója a többi közt a következőket ál­lapította meg: — Munkánk legnagyobb lendítő ereje szövetkezetünk fennállása óta a teljes tag­ságot átfogó munkaverseny. Nemcsak volt, hanem je­lenleg is az, s a jövőben is alapoznak rá, hiszen ezen az ünnepi közgyűlésen is állást foglaltak a csepeli fel­hívás alapján a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny mel­lett. íme néhány adat a gazdál­kodásra vonatkozóan. Búzá­ból tavaly 52,8, kukoricából 61,9, burgonyából 286 mázsát termeltek hektáronként, az egy tehénre jutó éves tej­termelés 3327 liter volt, közel 3000 hízott sertést értékesí­tettek. Minden terméket gaz­daságosan állítanak elő évek óta, aminek meghatározó sze­repe van abban, hogy a szö­vetkezet pénzügyi helyzete tartósan jó. Nem minden tsz-ben mondhatják el, amit itt hallottunk a beszámoló részeként: „Termelőszövet­kezetünk az elmúlt 6 év alatt megfelelő saját alapokkal és pénzeszközökkel gazdálkodott — hitelfelvétel nélkül és eredményesen. Fizetési köte­lezettségünknek rendszeresen és az előírt időben eleget tettünk. Beruházásainkat sa­ját erőből végeztük”. A múlt évet 47 milliós állóeszközalappal, 20 milliós forgóeszközalappal, 12,5 mil­liós fejlesztési alappal és 4,4 milliós biztonsági tartalék- alappal zárták. Egy dolgozó­tag napi átlagkeresete meg­haladta a 146 forintot. Külön meg kell említeni, hogy a mözsi Uj Élet Tsz az 1500 hektáros szántóterületé­ből 286 hektáron termelt burgonyát és 70 hektáron folytatott zöldségtermesztést. méghozzá kiváló eredmény­nyel. Ez a tsz a megye egyik legelismertebb zöldség- és burgonyatermesztő gazdasá­ga. Mivel a népgazdaság.ré­szére szükséges, a tsz részé­re pedig kellően jövedelme­ző, a jövőben még tovább fejlesztik ezt az ágazatot. A kitüntetést Patai János adta a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter megbí­zásából, nagy elismeréssel szólva az Uj Élet eredmé­nyeiről, különösen a zöldség­ellátás érdekében tett erőfe­szítéseiről. A megyei pártbizottság ne­vében Bucsi Elek köszöntöt­te az Uj Élet szorgalmas tag­ságát. A gyűlés keretében kiváló dolgozó oklevelet, illetve jel­vényt adtak át a legjobbak­nak. Kiosztásra került mint­egy 150 000 forint pénzjuta­lom is. Az általános iskolások tet­szetős műsorral köszöntötték a gyűlés résztvevőit. B. F. A szovjet energetika útja Fél évszázaddal ezelőtt, 1926 decemberében a Szov­jetunióban fontos esemény történt. A kevés tapasztalat­tal és ópítőeszközökkel ren­delkező szakemberek és munkások befejezték a Vol- bov folyón egy elektromos erőmű építését és ünnepélye­sen átadták rendeltetésének. Ez volt a híres GOELRO- terv első objektuma. A 10—15 év alatt megva­lósítandó terv 30 elektromos erőmű építését irányozta elő, melyek összteljesítménye el­érte az 1,5 millió kilowattot. Csupán 1976-ban annyi új erőművet építettek, melyek összteljesítménye meghalad­ja a 12 millió kilowattot. A szovjethatalom évei alatt az ország elektromosenergia­termelése több mint 500- szorosára nőtt, és jelenleg több mint 1 billió ‘kilowatt­óra évenként. Az elektromos- energia-termelés területén a Szovjetunió Európában az első, a világon pedig a má­sodik helyet foglalja el. Az energetika az ipar olyan ágazata, amely döntő mér­tékben meghatározza a mű­szaki haladást. A párt és a kormány éppen ezért a szo­cialista építés minden szaka­szában fontos jelentőséget tulajdonított fejlesztésének. Az ötéves tervek éveiben a szovjet köztársaságokban számos hő- és vízierőmű épült, melyek közül nem egy egész iparvidékek központjá­vá lett. A Volgán, a Dnyepe­ren, az Angarán és más nagy szovjet folyókon hatalmas vízlépcsők segítik elő az elektromosenergia-termelést. A szibériai Jenyiszej folyón üzembe helyezték a hatal­mas, 6 millió kilowatt telje­sítményű krasznojarszki ví­zierőművet, melyhez hasonló nincs a világon. Most épül a még ennél is nagyobb, 6,4 millió kilowatt teljesítményű száján—su­senszkojei erőmű. A Szovjet­unióban közel 20, egyenként több mint 2 millió kilowatt teljesítményű hőerőmű mű­ködik, és több olyan épül, amelyek teljesítménye 4 mil­lió, vagy ennél is több kilo­watt lesz. Egyre nagyobb je­lentőséget nyer az atomener­getika. Több helyen, így Le- ningrádban, Beojarszkban és Novovoronyezsben már mű­ködnek atomerőművek. Tovább folytatódik a Szov­jetunió egységes energetikai rendszerének kialakítása. A rendszerbe már jelenleg az ország területén lévő több száz elektromos erőmű tar­tozik. A rendszer biztosít­ja a megbízható folyamatos energiaellátást, a technika hatékonyabb felhasználását. A X. ötéves tervben 67— 70 millió kilowatt össztelje­sítményű új erőműveket he­lyeznek üzembe. Érdemes megemlíteni, hogy e teljesít­mény egy részét az atomerő­művek adják. A Vinyica—Albertirsa kö­zötti 750 kilovoltos távveze­ték építésének befejezése után növekszik a Szovjet­unióból a KGST-tagorszá­gokba juttatott energia meny- nyisége. A távvezetéken a Szovjet­unió évente több milliárd kilowattóra elektromos ener­giát szállít a KGST-orszá- gokba. Corvalán Kádár Jánosnál (Folytatás az 1. oldalról). Szívélyes, baráti légkörben megbeszélést folytattak. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság küldöttsége szerda délután fölkereste szállásán Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón részt vettek a főtitkár kíséretének tagjai is. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke köszöntötte a chilei és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát. Rostás István, a szolidaritási bizott­ság alelnöke, a bizottság chilei akcióbizottságának el­nöke népünknek a chilei nép iránti szolidaritásáról, az azt kifejező széles körű akciók­ról szólt. Dolgozóink együtt­érzésüket, támogatásukat chilei szolidaritási műsza­kokkal, a chilei terror ellen tiltakozó felhívás aláírásával is kifejezték. Szocialista bri­gádok, iskolák, úttörőcsapa­tok felvették Salvador Al- lende, Pablo Neruda, Viktor Jara, Alberti Corvalán nevét. Luis Corvalán köszönetét mondott a testvéri szolidari­tásért a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a szolidaritási akció- bizottság munkájában részt­vevő társadalmi és tömeg­szervezeteknek. Hangsúlyoz­ta, hogy népünk együttérzé­se, támogatása ösztönzést, hozzájárulást jelent a chilei nép harcához. A találkozón a Chilei nép iránti szolidaritást tükröző dokumentumokat, valamint a fővárosi 3. számú Építőipari Vállalat Luis Corvalán szo­cialista brigádja által írt verses üdvözletét nyújtottak át a Chilei Kommunista Párt főtitkárának. Az Országos Béketanács ülése Békeépítők beszámolója hangzott el ma délelőtt az Országos Béketanács ülésén, amely az Országház Vadász­termében ült össze. A napi­rendi téma előadója Traut- man Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke volt, aki békemozgalmi küldöttségün­ket vezette Varsóban a má­jus 6. és 11. között megtar­tott békeépítők világközgyű­lésén. Ez a nemzetközi ese­mény — mint mondta — fó­ruma volt azoknak az erők­nek, amelyek a párbeszéd, egymás kölcsönös megértése, az együttműködés és az ak­cióegység jegyében a nemzet­közi enyhülési folyamat foly­tatásáért, a béke megőrzésé­ért, a helsinki konferencián elfogadott elvek maradékta­lan megvalósításáért küzde­nek. Csaknem másfél ezer küldött 125 országot és több mint 50 nemzetközi szerve­zetet képviselt a világköz­gyűlésen. A magyar küldött­ség — egyebek között — be­számolt Varsóban az új stockholmi felhívás magyar- országi fogadtatásáról, el­mondta, hoay az elmúlt év végéig politikai megnyilatko­zásaival hazánk egész felnőtt lakossága csatlakozott a fel­híváshoz. (MTI). Épül a toktoguli vizierőmű a Kirgiz SZSZK északi részére és a szomszédos Kazahsztánba vivő elektromos távvezeték. (APN—KS) Az első villanyfény (1925)

Next

/
Thumbnails
Contents