Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
/^toÜJaN, , . A "ífÉPUJSAG 1977. május 18. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Alkatrész kerékpárhoz Ambrus Tibor szekszárdi olvasónk azt kérdezi, hogy szovjet gyártmányú félver- seny-kerékpárhoz hátulsó kerékpárabroncsot hol lehet beszerezni. Korsós István, Tolna megye Tanácsa VB kereskedelmi osztálya vezetőjének válasza : „A szekszárdi járműboltban jelenleg van szovjet fél- versenykerékpár-abroncs. Szíveskedjék a járműboltot felkeresni.” (Megjegyezzük, hogy olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levele előtt is felkereshette volna a jelzett üzletet^ ahol az alkatrészt minden közbenjárás nélkül beszerezhette volna.) Munkaviszony - terhesség - táppénz Névvel és teljes címmel kereste fel levelével szerkesztőségünket egy olvasónk. Kérdésére levélben kért választ, amit címére el is küldtünk. Mivel a szóban forgó téma közérdekű, ezért közlünk belőle részleteket olvasóinknak. Levélírónk két éve került munkahelyére szerződéssel. Akinek a helyére felvették, az gyermekgondozási szabadságra ment. Levélírónk közben folytatta tanulmányait szakmájában. Majd terhes lett, sőt táppénzre írták. Közben munkatársnője visszajött a GYES-ről, ő pedig munka nélkül maradt. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Kérdése: fel lehet-e bontani munkaviszonyt olyan dolgozóval, aki terhes? „Jár-e nekem majd a háromévi gyermekgondozási segély? Ugyanis valószínű, jelen körülményeim miatt nem tudok elhelyezkedni.” A választ dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész adja meg: — A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint a vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt — többek között — a terhesség és a szoptatás alatt, a szülést követő 6. hónap végéig. Ez a rendelkezés a határozatlan időre létesített munkaviszonyra vonatkozik. A Munka Törvénykönyve 28. paragrafusa ugyanis ekként rendelkezik: „A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesítették.” Ilyen esetben tehát nincs szükség felmondásra, a munkaszerződés „felbontására”, a munkaviszony egyszerűen megszűnik minden külön intézkedés nélkül. A levélírót munkatársnőjének gyermekgondozási szabadságáról történő visszaérkezéséig alkalmazták, munkatársnője a gyermekgondozási szabadságról visszatért, ezzel a levélíró munkaviszonya megszűnt. A terhes nőnek tehát felmondani nem lehet, de a határozott időre létesített munkaviszony ennek az időnek a leteltével megszűnik, függetlenül attól, hogy a dolgozó terhes, vagy sem. A több vonatkozásban módosított 3 1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet első paragrafusa szerint: „A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek hároméves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha: 1. a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és 2 legalább napi hat óra munkaidővel dolgozott, továbbá 3. a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.” Ugyanezen jogszabály kimondja azt is, hogy a fenti 1—2. pontban foglalt feltételek fennállása esetén az anya a gyermekgondozási segélyre akkor is jogosult, ha a próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt megszűnik. Átalánydíjas tv Dezső Józsefné Várdombról írja szerkesztőségünknek: átalánydíjas televíziókészüléke elromlott, amit a báta- széki GELKA-kirendeltségbe március 31-én bejelentett. Több alkalommal ígérte a szerviz, hogy kimennek a tévéért, de ez csak ígéret maradt. Ekkor a levélíró a szekszárdi GELKÁ-t kereste meg panaszával. Ott megígérték, hogy húsvétkor kimennek. Dezső Józsefné hiába várta a szerelőket... Varga József, a GELKA Tolna megyei kirendeltségének műszaki ellenőre válaszát közöljük: — A panaszos készülékét szekszárdi szervizünk 1977. április 14-én megjavította. Ügyfelünk levelében a javítás elhúzódása és az ígérgetések miatt panaszkodott, jogosan. Bátaszéki szervizünk területén a jelentkező javítási igényeket a műszerészek átcsoportosításával a jövőben rövid határidővel fogjuk kielégíteni. Az ígérgetésekkel kapcsolatban annyit, hogy a húsvéti ünnepi ügyelet alatt a szekszárdi szervizben tett ígéret félreértésen alapult, ugyanis az ünnepi szolgálat csak Szekszárd város területére terjed ki Hízottsertés-akció Tóth László nagymányoki olvasónk azt kérdezi, hogy hízott sertésre hol lehet szerződést kötni? Kiss Sándor az Állátfor- galmi és Húsipari Vállalat igazgatójának válaszát közöljük: — A hirdetések, tájékoztatók aláírójaként mindenkor (országos lapban való megjelenés esetén) az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szerepel ugyan, de a szövegben utalás van a megyei vállalatokra, azok járási kirendeltségeire, és nem utolsó sorban megbízott partnereinkre, akik további részletes felvilágosítással szolgálnak. A megbízotti rendszer bevezetése óta tehát önnek a Gábor Áron Mgtsz-szel — Nagymá- nyok partnergazdasággal — kell a sertésértékesítési szerződéseket megkötni. Ml VÁLASZOLUNK A kelták tévedése o Szekszárd on érdemes------------------------ regesznek lenni. Minden nagyobb felhőszakadás lehoz valamit a dombok oldalából, ami így, vagy úgy vall a múltról. Járdát építenék és csodálatos szépségű római istenszobor kerül elő. -Amire 'kevesebben figyelnek oda: — cserép- maradványok és eszíközron- csok. Vízvezetéket raknak le: — az eredmény sírök és edények. Az AGROBER telepihelyet létesít a város .peremén és a .talajegyengető gépek nyomban sírok százait hozzák felszínre, nem is egy rétegben, hanem egymás fölé temetkezve, folyamatosan. Erre az egymást követésre jobb lenne alaposabban figyelnünk, sem mint általában szoktunk. iNem tartozik történelemoktatásunk sikerei közé, hogy a különböző korok. az átlagos ember tudatában szakaszosan 'bukkannak fel. Mintha a keltákat a rómaiaktól, az avarokat a magyaroktól mély árok választotta volna el. A z egymás mellett élésre, egyik rétégnek, népnek a másikra településére, azzal párhuzíamos életére a Szekszárd környéki régészeti leletek jnár a jégkor végétől bőséges példát szolgáltatnak. Ez a radiokarbon-vizsgálatok szerint nagyjából 9700— 10 850 év. Ne kísértsük a fantáziánkat, se az olvasó, se én nem tudok elképzelni ennyi esztendőt. Közelebb kerülve, ma már biztosra vehető, hogy a honfoglaló magyarok (mikor is jöttek ide tulajdonképpen?) bőségesen akadtak itt avarokra, ha ugyan nem gepidákra. Államalakításunk sikerének tényén és meglepő tartósságán mit sem ront az, ha tudjuk, hogy a korábbi korok népei sem voltak mind őrültek, és új helyre települve nem irtottak ki mindenkit. Már- csak glazdasägj okokból sem. így történt ez a keltákkal is, akiknek régi központja a jelek szerint valahol a csatárivölgy torkolatánál volt. A rómaiak még a nevet is átvették tőlük és csak alig módosították a maguk idiómájának megfelelően. Szekszárd Pannónia provincia Valeria tartományának Alis- ca nevű helye volt. A kelták „tévedése” természetesen nem értendő betű szerint. A legkülönbözőbb tájegységek találkozásánál, egy völgytorokban épült Alisca a maga idején szerencsés helyen volt. Vész esetén a környező erdőkbe mindig el lehetett menekülni. A településen átvezető római út maradványai, a Buda (korábban Aquincum) felé tartó déli— északi közlekedés gyakorlata azonban éppen az út felhasználásával, századokkal később a törököket is erre vezette. Szekszárd a hadak útjártak egyik állomáshelye volt és nemzedékek tanulhatták meg, hogy mennyire nem szerencsés dolog hadak útja mentén lakni. Szekszárd mai nevének adói a honfoglaló magyarok voltak. Ez azt is jelenti egyben, hogy a római település — legalább felhasználható romok formájában — átvészelte a népvándorlás viharait, hiszen volt minek nevet adni. Az Árpádok közül a hallatlanul tehetséges uralkodóház egyik tehetséges tagja, I. Béla szentelt figyelmet a városnak. Bátyjának-, I. Andrásinak méltóságteljesen egyszerű sírját a tihanyi altemplomban láthatja az érdeklődő. Az öccse juttatta oda. Béla egy pogányláza- dás leverése után 1061-ben alapította meg a szekszárdi apátságot, ahová maga is temetkezett. Az alapításban vallásos buzgalma mellett komoly szerepet játszihatotta környező pogánykodó vidék megfékezése, amire egy királyi alapítású apátság papjai — és főleg azok fegyveresei — kiváltképp alkalmasak voltak. I. Béla a távolimúlt talán egyetlen történelmi szereplője, aki annyira-amennyire érdekli a szekszárdiakat. Az alapítást követően már nem sok ideje volt hátra. Annyi mindenesetre, hogy ittléte egy anekdota keletkezéséhez segítsen. Eszerint a Bartina annak köszönhetné nevét, hogy a király megszomjazott. — Bort innám! — mondta állítólag. A hegyoldalban elhangzott királyi óhaj szájról szájra járt volna a kíséret tagjai között, míg el nem jutott szolgálati úton oda, ahol megfelelő tömlőkből a királyik toroknak megfelelő bort mérték. Sejíthetőleg szekszárdit. Itt már így hangzott: —Bort inna! — Bárt inna! Ami egy kis XIX. századi mítoszteremtő utánérzéssel már „Bartinává” is változtatható. Egész biztos, hogy nem hiteles, de dokumentálja azt, hogy a történelemírásunkban érdemeinél kevésbé jegyzet I. Béla még évszázadok múlva is megért az utókornak: — legalább egy anékdotát. Személye tulajdonképpen később se került le a napirendről. A napilapok tréfái közé tartozik, hogy április 1-én komoly köntösbe öltöztetett álhírek- kel traktálják az olvasókat. Változatos sikerrel. Amikor 1969. április 1-én I. Béla király megtalált sírjáról jelent meg hír az újságban, szemtanúja voltam annak, hogy az egyébként nyugodt természetű régész mérgével mit sem törődve, a szekszárdiak reggeltől estig egymást érték a megyeháza udvarán akkor folyó feltárásoknál, és érdeklődtek a király máig megle- letlen sírja iránt. I. Béla idejéből se úszunk az adatok bőségében, de a középkorból származók száma még kisebb. A mongoloknak Szekszárd gyöngécske falai aligha jelentettek akadályt. A környező mocsarakban, erdőkben azonban elég sokan maradhattak meg a helybeliek közül, mert egy 1267-es oklevélben ismét szerepelnek a korábban is i A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló korábbi jogszabályt módosítja a mezőgazdasági és élelmezés- 1 ügyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 35. számában megjelent és f. évi május hó 6. napján hatályba lépett 17/1977. (V. 6.) MÉM számú rendeleté, amely szerint a vadászatra jogosult a védetté nyilvánított madarak és a kipusztulás veszélyének kitett vadfajok oltalmáról is köteles gondoskodni, ennek érdekében — kérelemre és térítés ellenében — madáretetőket állít fel. és a vad etetéséről más módon is gondoskodik. Kiemelendő, hogy kártékony vad pusztítására sztrichnint használni tilos, s hogy a vadászatra jogosultak kötelesek a birtokukban, illetve tagjaik birtokában levő sztrichninmennyiséget a közegészségügyi-járványügyi hatóságnak a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül bejelenteni. Utalunk még arra, hogy a jogszabályban megjelölt, elejtett és elhullott vadak trófeáját bírálatra be kell mutatni, a trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezett díjat fizet. „A külföldi vadászvendég által elejtett vad trófeáját az elejtéstől számított 8 napon belül kell bemutatni” — mondja ki a hivatkozott rendelet. Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szól a Miniszter- tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének 1018/1977. (V. 7.) Mt.- SZOT számú együttes határozata, amely a Magyar Közlöny f. évi 36. számában jelent meg. s amelyből itt röviden csupán az alábbiakat idézzük: „A vállalati gazdasági vezetők... tárják fel és hárítsák el azokat az okokat, amelyek a dolgozókat visz- szatarthatják véleményük megfogalmazásában, egyben tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a kezdeményezések kibontakoztatása érdekében.” „A tanácskozásokról jegyzőkönyvet kell felvenni, az elhangzott, de külön vizsgálatot igénylő észrevételekre, javaslatokra 15 napon belül Írásban kell válaszolni.” Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Építésügyi Értesítő idei 13. számában megjelent arra a munkaügyi kollégiumi állásfoglalásra, amely szerint a saját személygépkocsiját rendszeresen használó dolgozó részére a gépkocsi használatáért a megállapodásban kikötött átalányösszegen felül további térítés akkor sem jár. ha a felek a megállapodásukban utaltak arra, hogy az átalányösszeget milyen mértékű használat alapulvételével állapították meg és az egyes hónapokban megtett utak kilométerszáma ezt a mértéket meghaladja. Viszont a dolgozó az átalányra akkor is jogosult, ha a tárgyhónapban megtett utak távolsága nem érte el azt a mértéket, amelynek alapulvételével az átalány összegét megállapították. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 18. számában közlemény jelent meg a takarékszövetkezetek egyes adózási kérdéseiről, valamint a lakásépítő szövetkezeti építkezéseknél a pénzügyi fedezetigazolással kapcsolatos eljárásról. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi városi-járási szervezetének elnöke említett szőlők, gyümölcsfák, mezsgyék. 1351-ben az apátság közepes módú volt, 28 faluval rendelkezett Zsigmond 'király 1435-ben az apátot 100 lovas kiállítására kötelezte háború esetén. Jóval később pontosan ennyi katonával indult el János szekszárdi apát, hogy elpusztuljon a mohácsi csatában. A török időkről más alkalommal már beszámoltunk lapunkban. Szekszárd 1541- ben került hosszú időre a félhold uralma alá. A helyiek viszonylagos szerencséjére szultáni birtok lett, ami valamelyes adózásbeli köny- nyebbséget jelentett, noha a török nem szűkölködött képzelőerőben, amikor adónemeket kellett kitalálni. Volt gabona-, must-, kender-, fa-, fej-, kert-, méhkas-, sertés-, kasza-, malom-, len- és lencseadó, Illetve tized, továbbá bírságpénz. 1551-ből ismerünk egy sereg szekszárdi nevet, melyek közül sok ma is megtalálható a megyeszékhelyen : A régi megyeháza — ma. (Fotó: Komáromi) Bakos, ■ Vida, Tót, Csobási, Kun, Szabó, Velei, Torma, Nagy, Csebeli, Fazekas, Gálád, Babocsai, Szegi, Csáni, Lovas, Perémi, Sítók, Soros, Kistót, Rózsa, Bakó, Kovács, Ihász, Kaszás, Török, Sikó, Deli, Vá'ta, Setei, Gál, Dikán, Domokos, Huszár, Ferenczi, Gazsó. Azt, hogy a maiak ezek leszármazottai lennének, mégis jobb nem erőltetni. A török idők későbbi pusztulása iszonyatos volt, nem csekély részben magyar beavatkozásra is. 1560. november 11-én Horváth Márk szigetvári főkapitány pusztította el a falakon kívüli várost, 1598-ban pedig bosnyák hajdúk. Evlia Cselébi, a neves török utazó így írt Szekszárdról: „...népe határszéli bosnyák emberekből áll, s különösen barátságos emberek.” Sejthetőleg a törökkel szemben. Mindenesetre nem magyarokról volt szó. Buda visszafoglalása után pontos adat van arról, hogy a közeli Tolnáról mikor vonult ki a török. Ez 1686. szeptember '27-én történt Szekszárd felszabadulásának időpontját valószínűleg feljegyezni se volt érdemes, a volt apátsági székhely falai között legfeljebb egy-két tucat ember lézengett, bár bizonyára menekültek a mocsarakba is. Mindennek betetőzéséül a hadak nyomán 1690—92-ben még pestis is dühöngött. Nemcsak apát nem volt, hanem hívő is alig maradt. A környéken háb.orú--------------í--------- utam kö zbiztonsági viszonyok uralkodtak, nem kis részben a betelepült rácok jóvoltából. Egy Berla nevű rablóvezér például 1697-ben Szek- szárddal ugyan nem törődött (itt alighanem rabolni se volt érdemes!), de annál nagyobb figyelmet szentelt a palánki h armi nca dhivatal - nak és vámtisztviselőinek. Százötven haramiával támadott és az utolsó ingig mindent elvitt, amit csak talált. (Folytatjuk) 1 f_jp ^"TwTi j, STTj Sra»^ jp^fHCI ^Lpy^^g|^e r
