Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

Mai számunkból XXVII. évfolyam, 114. szám ARA: 0,80 Ft 1977. május 17., kedd SAJAT OTTHONUNK (3. old.) A LAMPART ZIM A BNV-N (3. old.) A BUDAPEST TÁNCEGYÜTTES SZEKSZARDON (4. old.) — V'miL A SARTENGER helyen SPORTUDVAR (6. old.) A vevő a szemével választ apjaink közízlését lemérhetjük az utcán, a bol­tokban, a lakások berendezési tárgyain, irodák­ban, s még az üzemcsarnokok gépsorain, a munkapadok szerszámain is. Az, hogy esztétikai szemléletünk jó vagy rossz, nem utolsósorban az ipar­tól is függ. Ha tetszetős, jó alakú használati tárgyakat gyárt, akkor fejleszti a közízlést, rávezeti az em'bere- ket a szép, a harmonikus formák felismerésére. A magyar iparban évtizedeken keresztül a meny- nyiségi szemlélet volt irányadó, majd a tartalom, a funkció került előtérbe, de a termékek célszerű, tet­szetős kivitelezéséhez csak az utóbbi években jutottunk el. Még azt sem állíthatnánk, hogy belső indítékra, inkább a nemzetközi piac döbbentette rá a szakembe­reket arra, hogy csak a szép formájú áru kel el jó áron, mert a kereskedelemben is régi igazság: nem elég a „belbecs”, az üzlethez „külcsín” is kell. A tartalom és forma egységét a vásárló is igényli. Ezt a képességét nagy részben kif ejlesztették az import­áruk, melyeknek lehet, hogy a minősége nem jobb — sőt, van amikor gyengébb — a hazad termékeknél, mégis a vevő inkább azt vásárolja, így diktálja a szép­érzéke. Sokan és sokat járunk külföldre, ahol szintén összehasonlítási alap kínálkozik: a tőkés országok szemkápráztató terméktálalásához, csomagolástechni­kájához képest a miénk fantáziaszegénynek hat. Olyan a különbség, mint amikor egy filmet fekete-fehérben és színesben is látunk. A közízlés változó — az ipar, a kereskedelem for­málja. Nehéz azonban a tömegek ízlésneveléséről be­szélni, amikor az iparban még nem mindenütt tapasz­talható a szép iránti igény. Sok múlik a gyári konst­ruktőrökön, gyártmányfejlesztő mérnökökön. Sajnos, egyes vállalatoknál még mindig csak a jó konstrukciót tartják fontosnak, s a forma sokadrangú kérdés. A gyártmányfejlesztésnek sem kritériuma a formafejlesz­tés! Ez mérhető le az évente kibocsátott termékeken is, melyeknek csak szűk köre dicsekedhet azzal, hogy tetszetős külsejét formatervezőtől kapta. Nem akarok általánosítani, hisz a nagy gyárak — például az Ikarus, a SZIM, a MEDICOR, a Videoton — formatervező­gárdája elismerten világszínvonalon dolgozik. A gép- és műszeriparban is — bár még a gyártmányfejlesztés­nek nem mindenhol komponense a formatervezés — azért már összehasonlíthatatlanul szebb gyártmányok készülnek, mint 10 évivel ezelőtt. A háztartási gépeket előállítók is a megbízhatóság, a könnyen kezelhetőség, a biztonság követelményéi mellett követik a korszerű esztétikai irányzatot. ■ közízlésre a tömegcikkgyártók hatása igen nagy, mivel termékeikkel „benépesítik” életünket. Ezért éppen itt nem szabadna a takarékosságra hivat­kozva csökkenteni a formatervezés költségeit, mely annyira csekély, hogy a terméket lényegesen nem drágítja. Az sem lehet kifogás, hogy a vállalatnak nincs megfelelő formatervezője. Az Iparművészeti Vállalat Formatervező Irodája nyolcvan szakembert foglalkoztat, akik a magyar ipart bármilyen szakmában ki tudják szolgálni: a legkülön­bözőbb ágazatokban — a híradástechnika, a műanyag­ipar, a gyógyászat, az építőipar — közreműködnek az új gyártmányok esztétikus, modern formaalakításá­ban. Évente 350—450 témára kapnak megbízatást, he­tenként zsűrizik a tervéket. Partnereik között találjuk az Oriont, mely a legújabb divatirányzatnak megfele­lően kéri a formaterveket. Ök tervezik a kozmetikai és a háztartási ipar flakonjait, tubusait, az ELZETT zárait, fém evőeszközéit. A motorosok védősisakjától kezdve, az eléktrombs számítógépeken, vezénylőszekré­nyeken át, a moszkvai olimpiára készülő riporter- berendezésig a legváltozatosabb gyártmányskálán „játszanak” a formákkal. A magyar ipari formatervezők kezdeményezésére még a hetvenes évek elején megszületett a házgyári konyhaprogram. Célja: az otthonok kellemes környe­zetének megteremtése, ahol a család minden tagja a háztartási munkákat gyorsan, kényelmesen, korszerű és ízléses eszközök segítségével elvégezheti. A régi, nagy alapterületek leszűkültek, más lett a lakások térelosztása korunkban. Az építőipar korszerűsödésével lépést kell tartania a könnyűiparnak, a lakberendezési ágaiknak is. És itt jön a formatervezők egységes el­képzelése: létrehozni az iparban a gyártmányok szín-, forma- és mintaösszhangját. A programba olyan nagy vállalatok is bekapcsolódták, mint a Finomkerámiai Művek, a Lampart Zománcipari Művék, a VBKM Elektromos Hőkészülékek Gyára. Eddig már több mint háromszáz tárgyat, eszközt hoztak forgalomba a ház­gyári konyha komplett családjaként. Az áruházakban, vas-edény boltokban egész sorozatokat vásárolhatunk a zománcos, magyaros virágmintás garnitúrákból, me­lyek a konyha díszei. R :^"? program — kétségtelen — egészséges folyamatot X indított el az ipar szépigényének felkeltésére, az ütem azonban kissé lassú, s nem elég széles kö- rű. A Minisztertanács 1005/76 (III. 7.) számú ren­deleté társadalmi jelentőségű rangra emelte az ipari formatervezést. A gyárakon múlik, hogy éljenek ezzel a társadalmi ranggal, mely az összetettebb, igénye­sebb gyártmányfejlesztésen kívül a közízlés irányítá- tására is kötelez. HORVÁTH ANITA Dr. Romány Pál köszönti a tagságot Zsúfolásig megtöltötték a kapospulai művelődési ház nagytermét a helyi Ezüst- kalász Termelőszövetkezet tagjai tegnap délután, ami­kor is a szövetkezet tagsága — az elmúlt évi termelési eredménye alapján — meg­kapta a „Kiváló Szövetke­zet” kitüntető címet, illetve az oklevelet. Az ünnepi közgyűlésen részt vett dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, K. Papp Jó­zsef, az MSiZMP Tolna me­gyei Bizottságának első tit­kára, dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnö­ke, Lakos József, a terme­lőszövetkezetek megyei szö­vetségének elnöke. dasági eredményeit, melynek alapján a közös gazdaság immár negyedszer érte el a tsz-ek közötti termelési ver­senyben a kiváló szintet. Az elmúlt évben a gazdaság 14,4 százalékkal teljesítette túl a tervét. A megalakulás óta el­telt tizennyolc esztendő leg­eredményesebb évét zárták a tavalyi zárszámadáskor. A termelés az elmúlt öt év alatt megduplázódott. Búzából öt­ven, kukoricából 74, cukor­répából 552 mázsás termést takarítottak be hektáronként az ősszel. Kiváló eredmé­nyeivel ötvenhárom száza­lékkal részesül a termelés­ben a másik fő ágazat, az állattenyésztés. A községben jó hagyományai vannak az állattenyésztésnek, s ennek folytatásáról tanúskodnak a háztáji gazdaságok szép eredményéi is. Az ünnepi közgy ülés résztvevői Az elnök szavai után a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter köszöntötte a kitüntetett szövetkezet dol­gozóit. Elismeréssel szólt a közös gazdaság elmúlt évi termelési eredményeiről, hi­szen a tsz elérte azt a szin­tet, melyet — az országos értékelés alapján — a ter­melőszövetkezetek kilenc százaléka teljesített. Hozzá­szólásában beszélt a minisz­ter a mezőgazdaság idei fel­adatairól. Az idei évben szá­mos új kedvezmény, pénz­ügyi szabályzó lép életbe. Az év indulása az eddigi idő­szak tapasztalatai alapján — a szövetkezetek termelési fel­tételeinek helyzetét tekintve is — jónak ígérkezik. Több ágazatban föllendült a ter­melési kedv, tizenöt száza­lékkal emelkedett a tejter­melés, s nőtt a sertésállo­mány is. Hagyományaikhoz méltóan teljesítsék az idei céljaikat — kívánta felszólalását be­fejezve Romány Pál és átad­ta a szövetkézét tagságának az oklevelet. E„t követően elmúlt évi munkájuk elismeréseként átadták a szövetkezet három tagjának — Boda László­nak, Illés Jánosnénak és Mol­nár Lajosnak — a Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója ok­levelet. Kiváló Dolgozó okle­velet kapott a tsz öt tagja. Pártnap az atomerőműnél Pakson az atomerőmű­építkezésnél rendezett nyil­vános pártnapon tegnap dél­után Varga István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának külügyi osztályvezető­helyettese tartott tájékozta­tót külpolitikai kérdésekről. A párnapon ré6zt vettek a Paksi Atomerőmű Vállalat, az Erőmű Beruházási Válla­lat dolgozói és az építő vál­lalatok műszaki és fizikai dolgozóinak képviselői. Huszár István Moszkvába utazott Huszár István, a Minisz­tertanács elnökihelyettese, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 81. ülésére, hét­főn Moszkvába utazott. A kormány elnökhelyettesét Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Varga József, a Minisz­tertanács titkárságának ve­zetője búcsúztatta a Ferihe­gyi repülőtéren. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. mm Megyei honvédelmi nap Ocsényben A francia nemzetgyűlés meghívására hétfőn Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének vezetésé­vel parlamenti delegáció utazott Párizsba hivata­los látogatásra. Búcsúztatá­sukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Inokai János, az országgyűlés alelnöke, va­lamint az országgyűlés több tisztségviselője és ott volt Raymond Bressier, a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar parlamenti kül­döttség megérkezett Párizs­ba. A delegáció Edgar Faure- nak, a francia nemzetgyűlés elnökének meghívására egy hetet tölt Franciaországban. Párizs Orly repülőterén a m'ágyar küldöttséget Maurice Andrieux, a francia nemzet­gyűlés elnökhelyettese fogad­ta. (MTI) Kiváló lett a kapospulai tsz RomAity <*AI Mkfnisxtter adla At mm oklevelet Illés János, a szövetkezet elnöke röviden értékelte az elmúlt — 1976-os — év gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents