Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
1977. április 1. Tavaly szeptember 20-a óta két farkaskutya őrzi a Tolna megyei 'Állami Építőipari Vállalat központi telephelyét. A két kutyára felügyelő emberen kívül külön őrszemélyzetet — éjjeliőröket — nem alkalmaznak. Mégis, úgy tűnik, a kutya ezen a poszton hatékonyabban tud dolgozni, mint az ember. Szolgálatba állításuk óta lényegesen csökkent a felderítetlen lopások és lopási kísérletek száma. A TÁÉV-nél az elmúlt év vége a társadalmi tulajdon védelmében más változásokat is hozott. A BM illetékes szerveivel egyeztetve, kidolgozták a vállalat tulajdonának védelmére hozott intézkedéseket. Az építőipari ágazatban országosan is nagy gond a társadalmi tulajdon védelme. A sok, legtöbbször bekerít- hetetlen építési terület, munkahely, nemegyszer az őrzés lazasága, szinte csábítja a bűnözőket. Nemrég készített egy felmérést az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről az építőipari vállalatoknál. A felmérésről adott tájékoztatóban követendő példaként neveznek meg olyan vállalatokat, ahol „csak” százezer forint körüli az egy évben ellopott készletek értéke. A TÁÉV 29 munkahelyen, összesen 118 építményen dolgozott az 1976. december 31-i felméréskor. Anyagkészlete 245 millió forint volt, ezzel 730 millió forint értékű munkát végzett el. Az idén ezt nem kevesebb, mint százmillióval akarják túlszárnyalni. A 2596 fizikai munkás és 460 alkalmazott dolgozóval termelő vállalatnál komoly erőfeszítéseket tesznek a társadalmi tulajdon védelméért. Erről a munkáról beszélgettünk ifj. dr. Tóth Bálinttal, a jogügyi és ellenőrzési osztály vezetőjével és Rábóczkd György rendészeti csoportvezetővel. — Vállalatunk igazgatója személyes hatáskörébe vonta azoknak a fegyelmi ügyeknek a lefolytatását, amelyek olyan emberek ellen folynak, akik a társadalmi tulajdon ellen vétettek — mondja ifj. dr. Tóth Bálint. — Ezekben az ügyekben a legszigorúbb fe- lelősségrevonást alkalmazzuk. A lopást azonnali elbocsátással büntetjük. — Gyakran fordul ilyesmi elő? — Nem is annyira a gyakorisággal van bajunk, mint inkább a szemlélettel. Ahhoz tudati változás kellene, hogy a lopások megszűnjenek. Az emberek egy jelentős hányada nem tartja bűnnek, ha apró, kis értékű lopásokkal, maszekolásokkal • a társadalmat károsítja meg Megengedhetőnek tartják egy-egy deszka, maroknyi vas eltulajdonítását. Pedig lopás az is. — Kik követnek el lopásokat? — Nemcsak az úgynevezett bűnöző típusúak. Mint már említettem, némelyik jól dolgozó szakmunkás is elemei időnként ezt, azt. Általában szerelvényeket, radiátorokat, vízcsapokat, villanymotorokat és szerszámokat visznek el. Mostanában divatos az ütvefúrók ellopása. Egy-egy ilyen fúró értéke öt-hatezer forint. A paneles otthonokban nagy hasznát veszik a képek, és más berendezési tárgyak felszerelésénél. Tavaly az összes felderített lopás összértéke meghaladta a 44 ezer forintot. A társadalmi tulajdon védelmének gyakorlati végrehajtói a vállalat rendészei, ellenőrzéssel megbízott dolgozói. Vezetőjük Rábóczki György. Beszélgetésünkkor a rendészek munkáját ismertette. — Tizenkét motorkerékpáros rendészünk van és a már említett, kutyákra felügyelő két emberünk. Az ellenőrzés természetesen nemcsak az ő feladatuk. Az anyagszállítás mennyiségét és minőségét a raktárak illetékes dolgozói is kötelesek ellenőrizni. A térmesterek feladata a központi telephelyre érkező és kimenő vonatok adatainak figyelése, feljegyzése. Ök veszik át az árut, irányítják a vonatokat. Szintén az ellenőrzés a feladata a négy főállású és három nyugdíjasból lett portásunknak. A személyszállítást, a ki. és bemenők táskáit ellenőrzik, hogy kisebb dolgokat ne tudjanak kivinni. Alkalmanként — épületek szerelvényezésekor — éjjeliőröket is fogadunk. Fokozottan kell figyelnünk a központi telepen, mert tavaly az egész vállalat összkárának a fele itt keletkezett. Előfordult, hogy fürdőkádat is elloptak, de a leggyakoribb a horganyzott csövek lopása volt. — Milyen konkrét esetet tudna említeni? — Tavaly történt, hogy egy import olasz gépről leloptak egy háromszáz forint, értékű alkatrészt és ezért több mint három hónapig állt a munka, amíg Olaszországból megrendeltük az úi alkatrészt és azt leszállították. — Milyen hatásuk van az őrkutyáknak? — A kutya jelenléte eleve tolvajriasztó. Az idős éiieli- őrök elől még csak elfuthatnak, de a kutya utoléri őket. A kutyák a legapróbb neszre is felfigyelnek, így nehezebb a bűnelkövetés is. Mérhetően csökkent a központi telephelyen a lopások száma, mióta a kutyákat beszereztük. — Félreértés ne essék — veszi át a szót újra ifj. dr. Tóth Bálint. — Mi nem elsősorban bűnüldözéssel akarunk foglalkozni. Valamennyi intézkedésünk elsőrendű célja a társadalmi tulajdon károsításának megelőzése. TAMÁSI JÁNOS Szép látvány fogadja a látogatót, ha Dombóvár felől érkezik Ka- pospulára. Szinte minden községnek van új utcája, de kevés olyan szép akad, mint a kapos- pulai. Alig van két egyforma épület. Szerencsére az attalai közös tanács nem ragaszkodott valamiféle tévesen értelmezett egységes falukép érdekében — az egyhangúsághoz. Mindegyik épület kétszintes. Az út mellett huszonöt új ház épült. A három községben, At- talán, Kapospulán és Alsó- hetényben — ez utóbbi Attala külterülete — harminckilenc közművesített házhelyet adott el a tanács. Újabb tizenötöt most alakítanak ki, de Tóth János tanácselnök szerint százat is el tudnának adni olyan nagy • az igény. A helybelieknek van miből építkezni, a termelőszövetkezet jól fizet és a háztáji állományt sem kell most fejleszteni, mert az nem is csökkent. Az elmúlt évben korszerűsítették egymillió forintért a község művelődési házát. Itt kapott helyet a mozi. A házhelyek árából jutott erre is. A huszonöt családnak ötven óvodás korú gyereke van, akiket nem szívesen buszoztattak volna a szüleik Attalára, vagy Dombóvárra, ezért a csodavárás és „jogos igényük” hangoztatása helyett munkához láttak. Az általános iskola épületét, ahol napközis konyha eddig is működött, megtoldották egy óvodával. Segédmunkára éppúgy nem volt szükségük, mint ahogy a családi házakat is munkatársak, barátok, rokonok segítségével építették. De összefogtak a kőművesek, villanyszerelők és asztalosok is. A kis lakótelep külön érdekessége, hogy lakóinak többsége nem is pulai, úgy költöztek ki Dombóvárról, még szekszárdi is akad közöttük. A tavaly szeptember óta működő óvoda a bizonyítéka, ahol együtt dolgoztak a „régiek” az „újakkal” — hogy már a beilleszkedés is megtörtént. A felújított művelődési ház i Tamási I. számú csapata a megfejtésen dolgozik köz sző i^;á tárta bah (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Közalkalmazottak Szak- szervezete tamási járási tanácsi alapszervezetének szakszervezeti bizottsága március 25-én „A köz szolgálatában ’77” címmel vetélkedőt rendezett a tanácsi dolgozók részére, azzal a céllal, hogy felfrissítsék és bővítsék a tanácsi apparátusban dolgozók szakmai és politikai ismereteit. A három és fél órás versengés végén Grill Ferenc, a járási hivatal elnöke értékelte a részt vevő csapatok eredményét és átadta a díjakat. A vetélkedő során a közönség sem volt tétlen, részükre a játékvezető villámkérdéseket tett fel. A helyes válaszokért tíz darab ötven forintos vásárlási utalványt adott át a zsűri. Szarvas Antal Fotó: Könye Iván Kongresszusra készülnek Ősszel tartja v. kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Márciusban már elkezdődtek a helyi szervezetek beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlései. A május közepéig tartó időszakban 11 ezer 213 helyi szervezetben 920 ezer vöröskeresztesnek nyílik lehetősége véleményt mondani arról, hogy hogyan fejlődött munkájuk. Ä Vöröskereszt életében is fontos esemény a kongresz- szus, mert feladata szerint összegzi az elmúlt négy és fél év változásait, összegzi, hogyan valósultak meg a IV. kongresszuson elfogadott határozatok, a Vöröskereszt miként töltötte be társadalmi funkcióját? Képes volt-e a maga tartalmi munkájával követni a társadalmi változásokat? Az elmúlt időszakban számszerűen is fejlődött a Vöröskereszt. Megközelítően 800 új helyi szervezet jött létre és a IV. kongresszus óta mintegy 100 ezerrel nőtt a taglétszám. Mégis, az elmúlt években a szervezeti építés terén a Magyar Vöröskereszt tömegszervezeti jellegének megerősítése került az előtérbe. A legkülönbözőbb rétegek tevékenykednek a vöröskeresztes mozgalomban. Kiemelkedő — és ez közismert — az orvosok és az egészség- ügyi dolgozók aktivitása. Mintegy 13 ezer orvos és több mint 53 ezer egészség- ügyi dolgozó tagja van a Vöröskeresztnek. Egy másik megemlítendő réteg az ifjúság. Mind többen fejtenek kd tevékenységet a Vöröskeresztben, munkájuk az elmúlt időszakban tervszerűbbé és tudatosabbá vált. A KISZ Központi Bizottságával szoros együttműködésben különösen eredményes volt a középfokú oktatási intézményekben a fiatalok családi életre való felkészítése, és az elsősegélynyújtás oktatásába történő bevonása. A Vöröskereszt tartalmi munkájához kapcsolódik, hogy mind több aktív nyugdíjas, idős korú tevékenykedik a Vöröskeresztben, elsősorban a lakóterületen. MINDEZ magyarázatul szolgál ahhoz, hogy a IV. kongresszus óta hatékonyabbá vált a Magyar Vöröskereszt tevékenysége. Munkájának homlokterébe került a családvédelem. Aláhúzta ennek a fontosságát a párt népesedéspolitikai határozata, és a XI. kongresszus programnyilatkozata. A családok a szocialista társadalom alapvető közösségei — ennek tudatosítására és megvalósítására a korábbinál határozottabban törekedett sajátos eszközeivel a Vöröskereszt. Megalkotta a maga család- védelmi tevékenységének kereteit, amelyben kiemelkedő helyet foglalnak el: a népesedéspolitikai határozat támogatása, az idős korúak társadalmi gondoskodásának segítése, a veszélyeztetett helyzetben élő családok és személyek sorsának figyelemmel kísérése, sorsának könnyítése és a családok belső harmóniáját megbontó vagy veszélyeztető alkoholizmus elleni küzdelem. Fontos feladatának tekintette a szervezet a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének segítését is. Nem túlzás azt állítani, hogy a Vöröskereszt egyik legnépszerűbb tevékenysége a térítésmentes véradás szervezése. Ennek a mozgalomnak a fejlődése arra késztette az országos vezetőséget, hogy az elmúlt évben — bizonyos értelemben éppen az V. kongresszusra való készülődés jegyében — meghirdesse a teljes térítésmentes véradás szervezését. Ma az ország egészségügyi ellátásához szükséges vér mintegy 85 százalékát máris térítésmentesen adják a véradók. Hajdú, Nógrád, Pest, Somogy és Veszprém megyében máris csak térítésmentes véradást szerveznek. Az országos elnökség állásfoglalása alapján és a Salgótarjánban 1974. őszén megrendezett országos konferencia ajánlásai szerint létrejött egy négyfokozatú elsősegélynyújtási oktatási rendszer. A KÖRNYEZETVÉDELMI törvény elfogadásával megnőtt a szerepe a Vöröskereszt által szervezett tisztasági mozgalomnak. Nagyobb szerepet vállaltak a vöröskeresztes szervezetek a polgári védelem továbbfejlesztésében. Segítik az elsősegély- nyújtó alapegységeket a kiképzésben, nemcsak a lakóterületen, hanem a munkahelyeken is. Ennek keretében fejlesztették tovább az önkéntes ápolónői képzést, illetve tevékenységet. A kongresszusra való készülődés időszakában az egészséges életmódra nevelés, az egészségügyi kultúra terjesztése közművelődési feladatként kerül szóba. Hírek Dombóvárról (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Matyókiállítás nyílt a „Hotel Dombóvár” szálloda és étterem különtermében tegnap délután a Dombóvári ÁFÉSZ rendezésében. A kétszáz darabból álló kiállításon az érdeklődők eredeti mezőkövesdi matyóruhákat, hímzéseket, festett tányérokat és egyes régi használati tárgyakat láthatnak, de bemutatnak modern női és kislányruhákat, blúzokat, táskákat is. A hímzett faliképek, párnák és egyéb ajándéktárgyak egy részét a dombóvári asszonyok készítették. A kiállítás április 1-ig, naponta 10—18 óráig tekinthető meg. Kaposszekcsőn április 1- én avatják fel a társadalmi munkában épített sportudvart. Első alkalommal „úttörő felszabadulási labdarúgótornát” rendeznek, amelyen részt vesznek a dombóvári és a város környéki úttörőcsapatok labdarúgói. Jó ütemben haladnak a gunarasi termálfürdő felújítási munkálatai megkezdődött a téli fürdő építése is. Kivitelezője a dombóvári Városi Tanács költségvetési üzeme. Dalmandon a KISZ-esek szombaton és vasárnap társadalmi munkában kiásták a község fásításához szükséges gödröket. A község lakói pedig e hét elején elültetik a fákat, az állami gazdaság erdészetvezetőjének utasítása alapján. Magyarszéki Endre Kapospula Huszonöt ház, egy óvoda
