Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

1977. április 6. ^PÚJSÁG 3 MTESZ Tudomány és gyakorlat tudományos intézete­ken kívül van egy olyan széles társadal­mi alapon nyugvó, tu- domanyus munkát végző szervezet, amely hathatós se­gítséget ad feladataink meg­oldásához. A Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége fogja össze, ad megbízást, támaszt, lehe­tőséget tagjainak a tovább­tanulásra, az önképzésre, a tudományos munkára. A na­pokban kezünkbe került a Tolna megyei szervezet ösz- szegező jelentése, s ebből olyan információkhoz jutot­tunk, hogy szükségesnek tartjuk kissé részletesebben ismertetni olvasóinkkal en­nek a szervezetnek a tevé­kenységét. Azért is, mert a szervezet munkájáról csak hírekben adtunk számot, ho­lott az egyes szakosztályok hathatósan segítették szak­májukban a tudományos eredmények alkalmazását, il­letőleg megismertetését. A MTESZ Tolna megyei szervezetének is az a célja, hogy segítse a tervgazdálko­dást, bevonja a fiatal szak­embereket a tudományos munkába. A különféle szak­osztályok vezetőségei gon­doskodtak arról, hogy a leg­újabb kutatások eljussanak a munkahelyekre. Érdemes el­mondani, hogy a megyei szer­vezetben több száz mérnök, technikus tevékenykedik és terv szerint végzik munkáju­kat. Tavaly eredményesen munkálkodtak a szakosztá­lyok, s az idei terv is gaz­dag: a rendezvényeken első­sorban a műszaki és tudomá­nyos eredmények szélesebb körű propagálását, gyakor­latban való alkalmazásának szorgalmazását tervezik. Fi­gyelemmel kísérik a hazai és külföldi kutatási és fejleszté­si eredményeket, és konkrét feladatokat határoznak meg egyes üzemekre vonatkozó­an. így kerülnek még szoro­sabb kapcsolatba a gyakor­lattal, a mindennapi terme­lő munkával. Az idei tervben szerepe', hogy javaslatot készít az ur-: banisztikai bizottság a. me­gyeszékhely közparkjainak kialakítására, bővítésére, megvizsgálják a Bakta-hegy- oldal további beépítésének lehetőségeit. A környezetvé­delmi bizottság Szekszárdon füstgáz-szennyezettségi vizs­gálatokat folytat, a hidroló­giai társasággal közösen a megyei szennyvizek kezelésé­ről készítenek javaslatot. Az agrártudományi egyesület növényvédelmi és agrokémiai tanácskozást tart Szekszár­don, megrendezik az országos talajtani vándorgyűlést, ló- tenyésztési napot tartanak és megrendezik a vörösbor­fesztivált. A hidrológiai tár­saság legjelentősebb esemé­nye a „hatodik ifjúsági na­pok”, amely rendezvények a sík vidéki víztározás és a kis vízfolyások problémáját tűz­ték célul vizsgálat, tanulmá­nyozás céljából, ugyanakkor Beszédes József-emlékkiállí- tást is rendeznek Dunaföld- váron. A MTESZ Tolna megyei szervezete a közművelődés kérdésében is hathatósan közreműködik. Az eddiginél nagyobb teret kap a munká­ban a műszaki és természet- tudományi ismeretek terjesz­tése. A tudományos egyesület helyi csoportjai általában egy egy üzem szakembereit vonják össze, segítik a helyi speciális feladatok megoldá­sát. -így például a bőripariak Simontornyán a vizesműhelyi technológiák minőségi és gazdasági kérdéseiben foly­tatnák tudományos kutató­munkát. A Bonyhádi Cipő­gyárban azt vizsgálják, hogy a fokozottabb minőségi mun­kára való törekvés milyen hatással van a munkaerő- gazdálkodásra, az anyagta­karékosságra, a vállalat gaz­dasági mutatóira. Az építő­ipari csoport legfőbb témája a korszerű anyagok és szer­kezetek megismertetése, be­vezetése a mindennapi mun­kába, illetőleg a belső anyag- szállítás gazdaságosabb mód­jainak kidolgozása. Sőt: ku­tatást végeznek annak érde­kében, hogy a számítástech­nikát még jobban kiterjeszt- ■ hessék. A közlekedéstudományi egyesület a járművek gazda­ságos és gyors javításában kíván jó módszerek elterjesz­tésével a vállalatok segítésé­re sietni. Ugyanakkor a kor­szerű útépítés-javítás téma­körben is foglalkoztatják szakembereiket, tagjaikat. A Magyar Agrártudományi Egyesület rendelkezik a leg­nagyobb taglétszámmal. Ért­hető, ha sokkal több rendez­vényt tartanak mint más, a szervezethez tartozó csopor­tok, szakosztályok. A MAE a nagy teljesítményű trakto­rok üzemeltetésének tapasz­talatairól. a tejtermelés kor­szerű technikai fejlesztésé­ről, a szántóföldi kultúrák vad- és madárvédelméről, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokról, a korszerű gyepgaz­dálkodásról folytat tagjaival tudományos munkát, össze­sen hetvenkét témában nyújt lehetőséget a MAE tagjainak ahhoz, hogy részt vegyenek tudományos munkában. Az elektrotedhnikai egye­sület az érintésvédelem té­makörében kíván újat adni tagságának; tanfolyamot szervez a villanyszerelőknek. Az iparjogvédelmi egyesü­let, a kémikusok egyesülete, az erdészek, a nyomdászok, a vezetéstudományi szervezet is gazdag programot kínál, jelentős tudományos munká­ra ad tagjainak lehetőséget. I ; különféle szakosztá­ly lyok, csoportok idei I programját lehetetlen lasts» részletesen az újság hasábjain ismertetni. A fen­tebbi példákból következtet­hetünk arra, hogy milyen jelentős munkát folytatnak megyénk szakemberei a tu­dományos egyesület tudós­műhelyeiben.- Pj — Iregszemcse „Fényesebb” esték Valahol láttam egy fest­ményt, a címe a Falu vil­lamosítása volt. Légtor­nászokat megszégyenítő ügyességgel dolgoztak fenn a levegőben a szerelők, az oszlopok tövében a falu népe várta a fényt hozó áramot. Ez jutott eszembe, erre a képre emlékeztettek az iregszemcsei főúton dolgo­zó, új oszlopokat állító szerelők. Persze, nincs olyan kö­zönségük, mint lett volna néhány évtizeddel ezelőtt, hisz nem történik más, mint csak annyi, hogy új, korszerű világítótesteket szerelek fel végig a főút mellett. A községi tanács a saját pénzéből több mint fél­millió forintot áldoz, hogy a nagyközség modernebb közvilágításhoz jusson. Nem ez az egyetlen hír a. megyeszéli községből. Már a szakiparosok dol­goznak azon a felújított régi épületen, amely ősztől negyven kültelki gyerek számára nyújt ideális kol­légiumi elhelyezést, megkí­mélve őket a nap nap utá­ni bejárás gondjaitól, és biztosítja számukra a ta­nulás kedvező feltételeit. Csatornák szabdalják a község kialakulóban lévő, A 105 világítótest egyikét szerelik az oszlop tetején új családi házakból álló lakótelepének környékét. Most folyik a közművesí­tése ennek a területnek, ahol a tervek szerint újabb otthonok épülnek majd. A két hatalmas erőgép, már szemlére kész A Koppányvölgye Egyesült Tsz nagykónyi gépállomásán közel negyven ember hajrá­zik már hetek óta, hogy a tsz nagy értékű gépparkjában időre befejezzék a karban­tartás munkáit és a tavaszi gépszemlére, mely a tervek szerint április második felé­ben lesz, munkára készen so­rakozzanak fel a gépek. A nagy mezőgazdasági munkák megkezdése előtt be kell fejezni és üzemképes állapotba hozni valamennyi gépegységet, hogy a tavaszi nyitány során sehol ne le­gyen fennakadás. Az egész évi munkákra meghatározó lehet a gépek állapota és ezt tudják a gép­állomás dolgozói is. Bár né­hány apró, mondhatni fillé­res alkatrész hiánya — épp­úgy mint évek óta — sajnos most is akadályozza a mun­kát, de a határidőt tartani akarják a nagykónyia'k. A gépesítés, noha tagadha­tatlanul költséges dolog, de a továbblépés a fejlődés egyik záloga. Ezért vásárolta meg még az elmúlt év végén a tsz azt a két, egyenként egy­millió forintot érő K—700-as szovjet erőgépet, hogy kor­szerűsítsék a bábolnai kuko­ricatermesztő rendszer gép­sorát. Sárpilis és Decs nyomán A falugyűlések ha Megyeszerte folynak a----=í-------------- falugyűlé­sek, e nagy találkozók a la­kosság és a tanácsi vezetők között. Az első számú szer­vező a helyi népfrontbizott­ság, beszámolni a tanács — lehetőleg az elnök — köte­les. E zek a gyűlések lehetősé­get adnak a tájékoztatásra és a tájékozódásra. Sőt arra is, hogy a választópolgárok, még a tanácstagi beszámoló­gyűléseknél is jobban bele­szólhassanak a lakóterületük ügyeinek intézésébe. Mint­egy kötelezhetik sok min­denre a tanácsot. A község­vezetés tájékozódik és inst­rukciókat kap, a lakosság megismerkedik az országos tennivalók vetületében a szőkébb haza eredményei­vel, gondjaival, feladataival. Megbocsáthatatlan hibát vét az a községi vezetés, amely nem figyel oda eléggé a falugyűlésekre, vagy ame­lyik megengedi, hogy a ja­vaslatok elsikkadjanak. Ren­delkezés előírja ugyan, hogy az előző évben elhangzot­takra idén vissza kell térni, de nem valószínű, hogy min­denütt olyan példásan teszik ezt, mint — a mai írásunk­ban szereplő két példa ese­tében — Decsen és társult községében, Sárpilisen. Kovács Sándorral, a nagy­községi tanács elnökével be­szélgetünk. Rögtön előveszi a beszámolókat, de mondom, jobb szeretem élőszóban hal­lani, mi az elnök vélemé­nye. Jó, ebben maradunk és indul a beszélgetés. Az első tíz mondat egyike, amit Kováps Sándor kiejt a száján: „Erőfeszítést nem is kell tenni, hogy sikerüljön a falugyűlés.” Mindjárt példával is il­lusztrálja a Sárpilisre vonat­kozó kijelentését: a gyűlésen százan vettek részt — a kis­község lakosságának tíz, a felnőtt lakosságnak messze több százaléka — és tizen­heten szólaltak fel. Minden bizonnyal az érdeklődés nö­vekedését segítette elő az is, hogy részt vett a körzet or­szággyűlési képviselője, Fü- löp László, aki az országos tennivalók mellett — a ta­nácselnökkel egyetemben — a megye helyzetéről beszélt. Anélkül, hogy részletekre bontanánk, mit mondott a képviselő, miről beszélt a ta­nácselnök és miről szóltak a felszólalók, inkább együtt nézzük, miről esett szó Sár­pilisen. A lakosság helyi ellátása húsból, zöldség-gyümölcsből kielégítő. Ezzel kapcsolatban panasz nem volt, inkább el­ismerő szó. Decsen se rossz a helyzet, de itt a tanácsnak tennie kellett a jobb feltételek biz­tosítása érdekében. Állami tartalékterületből mintegy hetven, egyenként száz négy­szögöles területet adtak bér­be kiskert céljára. Sárpilis, de az egész kör­nyék lakosságának egy réte­gét most a szociális otthon sorsa érdekli elsősorban. 1977-ben országosan 160 új szociális otthoni helyet bizto­sítanak, ebből egyedül Sár­pilisen ötvenet. Ez a sárpilisi otthon kialakításának első lépcsője. Ez év júliusában birtokba vehetik a beutal­tak. A konyha már 150 fő ellátására lesz alkalmas, az ötéves terv végére ugyanis 150 férőhelyes lesz a sárpilisi szociális otthon. Decsen példamutatóan mű­ködik a nyugdíjasklub. Az átlagos létszám a klub ren­dezvényein hetven. Tanácsi támogatással és társadalmi összefogással rövidesen el­készül az öregek napközi otthona. Gróh József klub­vezető szerint az öregek ma­guk is legalább ötvenezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá az új létesítményhez. A társadalmi munka egy főre eső értéke Decsen 425 forint volt az elmúlt évben. Ez a megyei első helyhez ke­vés, de áhhoz elég, hogy az idén — erről az alapról in­dulva — megcélozzák az el­ső helyet a nagyközségek ka­tegóriájában. A falugyűlés hangulata optimizmussal tölthette el a község vezetőit. Van ami feszítő gond, ez az intézményes szemétszállí­tás. Anyagiak hiányában egyelőre képtelen ezt meg­oldani a községi tanács, de az ötéves terv végére — öcsényt is bekapcsolva — megszervezik. A körzeti orvosi állást betöltötték, most a gyermek­körzet létesítése jelentkezik igényként. A megoldás folya­matban. Rövidesen megépül a kisáruJház és jövőre — sa­ját erőforrásból — nyolc­csoportos óvoda épül- Útépí­tésre kétmillió forintot for­dítanák a lakosság hozzájá­rulásából. Az érintett ház- tulajdonosok 2500 forinttól 5000 forintig terjedő összeg­gel „szállnak be” a mun­kába. Könyvtár épül Sárpilisen és Decsen, és amire különö­sen büszkék, könnyűfémvá­zas szerkezettel egy 24x22x6 méteres tornacsarnok. Csak néhány példát ra­---------------------gadtunk ki a sárpilisi és decsi munkákból. Falugyűlések nélkül is sok minden megvalósult volna, így azonban az egész lakos­ság részvétele a legfontosabb tennivalókra irányította a ta­nács figyelmét. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents