Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

XXVII. évfolyam, 80. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. április 6.; szerda Mai számunkból tudomány ÉS GYAKORLAT (3. old.) A FALUGYŰLÉSEK HASZNA (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) HÖGYÉSZEN A KUPA (6. old.) Az idő pénz UNALOMIG ismert, régi megállapítás a fenti, amely mögött — mint közhelyek esetén általában — rejlik némi igazság. Olykor nem is kevés. Nemrégiben érte­kezleten vettem részt. Nem az elsőn és sejthető- leg nem is az utolsón, hi­szen az értekezletek értel­mes gondolatok kicserélé­sére hivatottak és az ilye­nekről az újságírónak szak mai kötelessége tájékoztat­ni olvasóit. Szó sincs arról, mintha ezen az értekezle­ten ne ez történt volna. Harminc körüli létszámú kiváló szakember ülte kö­rül a tárgyalóasztalt. Har­madrészük felszólalt és a másik kétharmad is egész biztosan talált hasznosíta- nivalót mondandóikban. A hallgatás nem feltétlenül beleegyezés, lehet értékes gondolatok megemésztésé­nek első stádiuma is. Az értekezlet nagyjából három óra hosszat tartott, az üdí tő feketekávé-szünettel együtt. HÁROM ÓRA leforgása alatt sok mindent lehet csi­nálni. Odafigyelni, vagy a bennünket kevésbé érdek lő témák megvitatása ide­jén diákkorunk emlékeit idéző kecses rajzokat pro dukálni jegyzettömbünk lapjain. Én ezek mellet! feljegyeztem egyetlen mondatrészt. így hangzott: „...nem érzékeljük az idő­tényezőt.” Mély értelmű igazság, annál is inkább, mert a felszólaló csak­ugyan nem érzékelte. Már­mint a mások időtényező­jét. Egymaga többet be­szélt — tegyük hozzá, hogy szakszerűen és rendkívül unalmasan — mintha a tel­jes előterjesztett írásos anyagot az utolsó táblázat legutolsó ruiblikájáig felöl vasta volna, hozzátéve va­lamennyi előtte felszólaló teljes beszédidejét. A te­remben úgy sűrűsödött az unalom és a cigarettafüst, mint láp fölött a hajnali pára. Abbahagytam azt a kísérletet, hogy kiszámít­sam a tárgyalóasztal mel lett ülők átlagos órabérét és így hozzávetőleg azt az összeget, melyet a felszóla­lásnak álcázott előadás „jó voltából” kerestek meg. Biztosan boldogan kifizet­ték volna, ha az értekezle­tek mitológiában sem sze­replő istene megkíméli őket ettől a sorscsapástól. Nem kímélte meg. UGYANEZEN az érte­kezleten — nagyon okosan szigorú utasítás szabta meg az előterjeszthető írásos anyagok oldalterjedelmét. Végtére papírtakarékosság is van a világon, meg küz­dünk a bürokrácia ellen. A szóbeli bürokrácia ellen is küzdhetnénk. Ha ezt a csa­tát csak ugyanolyan siker­rel vívnánk, mint amit az elburjánzott írásbeliség el­leni tusakodás idáig hozott (mert igenis hozott!), akkor se élnénk hiába. Valakinek, aki nem újságíró, hanem az értekezletek vezetésére hivatott, maximálnia kel­lene a felszólalások idejét. Szóból ért a magyar em­ber, méghozzá a kevésből is é_rt. Persze, ha a szavak mondatok, a felszólalás mögött tartalom is rejlik. Mert az idő valóban pénz. (ordas) V. megyei pedagógiai napok Közoktatásunk időszerű kérdései Dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes előadása Tegnap délelőtt tíz órakor a megyei művelődési központ színháztermében dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese nyitotta meg az V. Tolna megyei pedagó­giai napokat. ~A megnyitón részt vett Szabó Géza, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztá­lyának vezetője is. A meg­nyitó mondatok után dr. Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes tartott elő­adást a közoktatás időszerű kérdéseiről. A miniszterhelyettes elő­adását négy kérdéscsoport köré építette fel. Az első a mindig visszatérő és megol­dásáig folyamatosan aktuális probléma a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Hang­súlyozta, hogy ezen a terü­leten jelentős előrelépés tör­tént. Az 1972-es oktatáspoli­tikai határozat kimondja, hogy minden szellemileg ép gyereknek el kell tudná vé­gezni az általános iskola nyolc osztályát. Az MSZMP XI. kongresszusának doku­mentumai aztán a legfonto­sabb kérdésekre visszatér­nek, köztük az általános is­kolára is. A törvény végre­hajtásában ahhoz, hogy a már elért eredményeket nö­velni tudjuk, jobb koordiná­lásra van szükség, elsősor­ban az óvodákkal, az iskola­előkészítő munkában. A IV. ötéves terv eredeti óvoda­fejlesztési elképzelése 35 ezer új felvételt tett volna lehe­tővé. A társadalmi összefogás közel százezer helyet .terem­tett. Dr. Hanga Mária el­mondta, hogy pillanatnyilag az igények kielégítésénél tartunk. A következő lépés már az igények megteremté­se lesz, éppen azon rétegek körében, ahol a művelődési hátrányok leküzdését már egész kis korban célszerű elkezdeni. Az előadás második fontos témaköre az új tantervek és az ezekre való felkészülés volt. A tantervi dokumentu­mok több részből állnak. Tartalmazzák a nevelési el­veket és az egyes iskolatípu­sok tananyagtervét. Konkré­tan meghatározzák, melyek azok a követelmények, ame­lyeknek minden tanulónak meg kell felelnie. A tanóra tervében van egy úgyneve­zett törzsanyag — ennek megtanítása minden pedagó­gus kötelessége. Osztályozás­nál és a felsőbb iskolák fel­vételijén csak ezt az anyag­részt lehet figyelembe venni. Csökken a megtanulandó anyag, több idő jut tehát a gondolkodás és személyiség fejlesztésére. Az úgynevezett kiegészítő anyagot a nevelők differenciáltan és szabadon használhatják. A természet- és társadalom- tudományok aránya nem vál­tozott, de nagyobb teret kap­nak a tananyagban az ál­lampolgári és társadalmi is­meretek. A törzsanyag meg­határozásával célja az új tantervnek egy általános mű­veltségi alap megteremtése és talán sikerül az egyes is­kolák közötti színvonalkü­lönbség további csökkentése is. A harmadik és negyedik témakör szorosan kapcsoló­dott az előző kettőhöz. A pe­dagógusokat fel kell készíte­ni az új tantervek bevezeté­sére. Dr. Hanga Mária itt ki­emelte, hogy teljes bizalom­mal fordulnak a pedagógu­sokhoz és számítanak aktív önképzésükre. A Tudomá­nyos Akadémia is részt vett és részt vesz a jövő tervei­nek — ez volt az utolsó té­makör — kidolgozásában. Az új tankönyvek egy része már el is készült. Elsős ábécés­könyvből például két telje­sen egyenértékű, de különbö­ző változat kerül forgalom­ba. Az Oktatási Miniszté­rium hamarosan felelős poli­tikai testület elé tárja a tá­volabbi jövőre vonatkozó konkrét elképzeléseit. A megyei pedagógiai na­pok délutáni programjában az óvodák nagycsoportokat vezető pedagógusai számára voltak foglalkozások. Szovjet-kubai megbeszélések A Kremlben kedden meg­kezdődtek a szovjet—kubai megbeszélések. A tanácsko­záson szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminisz­ter, Kubai részről pedig Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, állam- és kor­mányfő, valamint Carlos Ra­fael Rodriguez, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának, a KP KB titkárságának tag­ja, az államtanács és a mi­nisztertanács elnökhelyettese vesz részt. (Folytatás a 2. oldalon.) Zászlólevonások A Magyar Népköztársaság állami zászlaját — amely hazánk felszabadulásának 32. évfordulója tiszteletére len­gett a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren — kedden délelőtt ünnepélyes külsősé­gek között katonai tisztelet­adással levonták az árboc- rúdról. Ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták le a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját. A felszabadulási ünnep al­kalmából adták át a „Pak- sért” emlékplakettet azok­nak, akiket a legméltóbbnak tartott a kitüntetésre a nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsága, figyelembe véve a pártbizottság és a népfront­bizottság elnökségének ja­vaslatát. A jövőben is ápri­lis 4-én lesz a kitüntetés át­adása. A plakett idei tulajdonosai a következők: a Szekszárd- paksi Vízitársulat paksi ki­rendeltségének dolgozói, Pa­taki László, a társulat igaz­gatója, a Jókai Mór szocia­lista brigád a megyei ruha­ipari szövetkezetnél, Feil Jó- zsefné, a szövetkezet dolgo­zója, a Kun Béla KlSZ-alap- szervezet az erőműnél dolgo­zó katonák soraiból, Vándor Dénes százados, Székely Sán­dor nyugdíjas igazgató-ta­nár (a konzervgyárban könyvtáros) és Schukert Sán­dor kisiparos. Dombóvár Hétfőn délután Dombóvá- rott rendezték meg a Forra­dalmi ifjúsági napok Tolna megyei záróünnepségét. Az elmúlt napok zord, télies idő­járását ezen a napon a me­legebb, tavaszias idő váltotta fel. Úgy tűnt, hogy a mint­egy ezer összegyűlt fiatal forró hangulata, játékos ked­ve melegítette fel a levegőt. A megye városaiból és járá­saiból már kora délután hét különaútóbusz hozta a kül­dötteket a vasutas-sportpá­lyára, hogy részt vegyenek a „Mozdulj, énekelj!” jelszó alatt megrendezett nagysza­bású sporttalálkozón. Egy időben 3—4 helyen is folytak tömegsportrendezvények. A két órán át tartó vetél­kedők után került sor a For­radalmi ifjúsági napok me­gyei záróünnepségére, me­lyen megjelentek: Horváth József, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára, dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a Tambov megyei Komszo- mol-delegáció tagjai, vala­mint a Dombóvár város párt­ós állami vezetői. Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára záróbeszédében érté­kelte a tizenegy év óta visz- szatérő politikai esemény- sorozatot, a Forradalmi ifjú­sági napok Tolna megyei si­kerét. Este a vasutas művelődési otthonban színes műsorral szórakoztatták a fiatalokat a Szekszárdi Kísérleti Színpad tagjai, a József Attila úttörő- csapat tánckara, a szakmun­kástanulók citerazenekara, a „Kapos” táncegyüttes, vala­mint a komszomol isták mű­vészeti csoportja. Magyarszéki Endre Elutazott a tambovi delegáció Elutazott a testvérmegyénk­ből, Tambovból érkezett Komszomol-delegáció Moklov Alekszandr Alekszejevics, a Tambov megyei Komszomol Bizottság szervezőtitkára, Ba­ranov Pjotr Fjodorovics, a Tokarjovszkij járás első tit­kára és Parsina Lilija Mihaj- lovna, a 31. sz. tambovi isko­la úttörőcsapatának vezető­je. Utolsó munkanapjukon értékelték a delegáció szá­mára biztosított kitűnő prog­ramot. A Tolna megyei KISZ-bizottság jó házigazdá­nak bizonyult, vendégeink átfogó képet kaptak megyénk politikai, gazdasági és kultu­rális életéről. Megegyezés született az új, kétéves együttműködési szerződésről, melynek fő területei a kö­vetkezők: úttörőcsoportok cseréje, turistacsoportok utaztatása mellett ifjúsági szocialista brigádok kapcso­latteremtése és főiskolai épí­tőbrigádok cseréje. A tambo­vi delegációt fogadta K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára. Péti Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára értékes ajándékokkal búcsúztatta vendégeinket. •I w ^akséft“ emlékplakett A Forradalmi ifjúsági napok záróünnepsége

Next

/
Thumbnails
Contents