Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
Moszkva lakosainak száma 1977. január 1-én 7,8 millió volt. 1700-ban a világon még csak 40 százezernél nagyobb lélekszámú várost tartottak számon. A Föld nagyvárosainak első nyomtatott listája, az 1870-ben megjelent Peter- manns Geographisce Mitteilungen című kiadvány már 164-et ismertetett. A századfordulón 300. 1950-ben 670 a nagyváros az öt földrészen, 1960-ban 1340, tíz évvel később pedig 1872. A nagyvárosok sűrűsége Japánban és Hollandiában a legnagyobb. A földrészek közül Európa áll az élen. Ázsiában 2,3, Észak-Amerikában 1,2, Közép. és Dél-Amerikában 1,1, Afrikában, Ausztráliában és Óceániában nem egészen egy nagyváros jut százezer négyzetkilométerre. Ugyanakkor Európában 8 az átlagérték. Viszonylag újak a milliós városok. Az említett múlt századi Petermanns Geographisce Mitteilungen 10, milliós várost sorol fel. A századforduló 17, 1950-ben 65 volt a számuk a világon, az utóbbi két és fél évtizedben pedig már mintegy 155 nagyváros lakossága érte el az egymillió főt. E meglehetősen nagy számból azonban levonhatók a nem valódi milliós városok, a városi agglomerációk: amikor a város magjában egymilliónál kevesebb ember él. így is még mindig 110 a valódi milliós városok száma. Kínában legalább 17. Japánban és Indiában 8—8, Közép- és Dél-Áme- rikában 15, a milliós óriásváros. Észak-Amerikában 8, Nyugat-Európában 13 a számuk. A Szovjetunióban 11, Afrikában 5, Ausztráliában 3 a modern szupertelepülés. A szakértők becslése szerint 1970-ben a föld minden tizedik lakója a legnagyobb városi gócpontok valamelyikében élt. Tizennégy városi komplexumban pedig — amelyek átlépték az ötmilliós határt — a föld lakosságának 3 százaléka. Világszerte szüntelenül tovább folyik az embereknek nagy településekbe való tömörülése. Újra hallható a 3400 éves dal Amerikai zenetudósoknak sikerült lekottázni és előadni egy ókori dalt, egy 3400 évvel ezelőtti kultikus himnuszt. Az ókori zeneszerző agyagtáblákra véste a hangjegyeket. A táblákra Szíria tengerpartján, egy ásatás során bukkantak rá. 15 évig tartott, míg Ann Keelmer professzor vezetésével sikerült lekottázni a dallamot. A lemezen a dal énekelve és zenekari előadásban is elhangzik. „Meglepően modernnek tűnik — mondja Ann Keelmer. Érthető, mivel a dallam rendkívül egyszerű: még egy gyerek is el tudja játszani, ha megérti előadóművészete lényegét.” Választhat szemszínt R. Gaberov bolgár szemész kidolgozta a mesterséges Írisz, a színes kontaktlencsék előállítási technológiáját. A lencse belső oldalára bármilyen színű szivárványhártyát lehet festeni. A lencse vastagsága mindössze 0,22 mm, ezért viselőjének semmiféle kellemetlenséget nem okoz. A lencséket a normális látásélesség visszaállítása sérülésből vagy égésből származó látászavarok megszüntetése érdekében vagy néha egyszerűen a színváltoztatás kedvéért viselik. Bulgária az Egyesült Államok és az NSZK után a világon a harmadik ország, amely kontaktlencséket gyárt, de a bolgár lencsék minősége a legkiválóbb. Helyes használat esetén gyakorlatilag örök életűek. A mágneses tőr és a tehenek Állattenyésztéssel foglalkozó szovjet kutatók kipróbálták az állandó irányú mágneses tér hatását a tehenekre. Megállapították, hogy a mágneses tér nemcsak gyógyítja, hanem meg is előzi a sok gondot okozó tőgygyulladást. A meggyógyult tehenek tejhozama helyreállt. Egészséges teheneket is megpróbáltak kezelni mágneses térrel, hogy befolyásolják a tejhozamot. Kialakítottak egy berendezést, amely állandó irányú pulzáló — változó erősségű — mágneses teret gerjeszt. Naponta egyszer, 7— 10 percre bekapcsolták a berendezést, amikor az állatok az állásokban tartózkodtak. Az eljárást tíz egymást követő napon megismételték. A teheneket a kezelés nem zavarta: fogyasztották a takarmányt és kérődztek, mint máskor. A mágneses kezelés hatására — anélkül, hogy póttakarmányt kaptak volna — a tehenek naponkénti tejhozama 20,9 kg-ról 22,2 kg-ra (tehát több, mint 6 százalékkal) emelkedett. A kísérlet ideje alatt a tej zsírtartalma 0,13 százalékkal növekedett, s a zsír összetétele is javult (csökkent a kevésbé értékes telített zsírsavak hányada és emelkedett a jól emészthető telítetleneké). Igaz, ugyanakkor a tej fehérjetartalma egy kissé — 0,09 százalékkal — csökkent de a nagyobb tejhozamokkal ez a különbség a fehérje összmennyiségében kiegyenlítődött. A mágneses tér javította az állatok vérképét is. A hemoglobin-tartalom 4 százalékkal, a vörösvértest-tartalom pedig 8,5 százalékkal növekedett. Erősen fokozódott a fehérvérsejtek aktivitása, vagyis a mágneses tér növeli a tehének ellenállóképességét a betegségekkel szemben. Ilf«? |j|j||j A készülék Állami-díjas feltalálója, J. M. Lopuhin akadémikus. Mérgező anyagok, például mérges gombák, bizonyos gyógyszerek nagyobb meny- nyiségű fogyasztása olyan súlyos mérgezést okozhat amelytől — a statisztikai adatok szerint — tíz beteg közül nyolc meghal. A méreganyag a máj működését is károsítja, s így ez a létfontosságú szerv képtelenné válik a vér megtisztítására, a szervezet méregtelenítésére. Mérgezés esetén az orvosok gyakran lecserélik a beteg vérét, s a mérget hatástalanító vegyszereket juttatnak a vérerekbe. Egyes kórházakban arra is van lehetőség,, hogy a beteg vérét sertések vagy majmok máján átbocsájtva tisztítsák meg. E kezelések azonban nem mindig vezetnek eredményre. A hatásosabb kezelés érdekében a moszkvai 2. számú Állami Orvostudományi Egyetem Klinikai és Kísérleti Sebészeti Tanszékén új eljárást dolgoztak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok eltávolítására. A mesterséges májnak nevezett berendezés hosszabb ideig átveszi a beteg szerv működését. A berendezés üvegcsövek sorozatából áll, amelyeket faszénszemcsékkel töltöttek meg. A mérgező anyaggal telt vért ezeken bocsájtják át, s a széntöltet kiszűri a vérből a vízben oldódó szennyeződéseket. A vízben nehezen oldódó, fehérjéhez kötődő mérget az előbbi csövekhez, csatlakoztatott, műgyantával megtöltött csövekkel vonják ki a vérből. A mesterséges máj sikeresen vizsgázott: három, egyébként menthetetlennek minősülő — egy gomba, és két gyógyszer- mérgezéses— betegnek adta vissza az életét. (KS) Erőmű - a „világ tetején” Egyre nagyobb hírre tesz szert a Tadzsik SZSZK-ban a Pamir-hegység egyik völgye. Az észak—déli irányban húzódó, magas hegyekkel körülzárt, kedvező éghajlatú Vahs- völgyben már ősidők óta öntözéses mezőgazdálkodást folytatnak. Az 1933-ban megépült Nagy Vahs-csatorna tette azonban igazán virágzóvá, szovhozok, kolhozok' létesültek az egyre nagyobb öntözhető területeken. Közben megkezdődött a Vahs-folyón egy lépcsőzetes vízierőműrendszer építése Az erőművek lehetővé teszik a még intenzívebb öntözést, az egyenletes vízutánpótlást, ezenkívül a szeszélyes folyót befogták az energiatermelésbe is. A tervek szerint 10 lépcsős erőmű- rendszert építenek itt. A legalsó már régebben elkészült, a legfelső, a nureki most fejeződik be. A vízi erőmű építését rendkívül nehéz természeti körül, mények nehezítették. Nureket, amely hegyekkel körülzárt katlanban helyezkedik el, csak országúton lehet megközelíteni, vasútvonal nem vezet oda. A Vahs itt egészen szűk hegyi folyó, amely 300 m magas meredek falú hegygerincek között zuhog. Az itt épült gát a világ legmagasabban épült gátja. Elreteszeli a folyó útját, és ily módon egy 98 km2 területű 280 m mély mesterséges víztározó jött létre. A lezúduló víz hajtja a turbinákat. Az erőműrendszer — teljes kiépítése után — évente 10,5 milliárd kilowattóra áramot ad majd a szovjet népgazdaságnak. A Nureki Erőmű elkészültével Tádzsikisztánban az egy főre jutó villamosenergia-terme. lésben megelőzik az Egyesült Államokat. Az elektromos áram a környék további iparosításához ad lehetőséget. Képünkön az erőműrendszer egyik lépcsőjének 200 m magas völgyzáró gátja. Csak egy... Christian Daniel Rauch szobrászművész, akinek leghíresebb alkotása Nagy Frigyes lovas szobra — egy alkalommal Berlinben járt. Egy fiatal herceg meghívta hajó- kirándulásra. A művész húzódozott a meghívást elfogadni, mire a herceg kissé gúnyosan így szólt: — Hogy félti a kis életét! Biztosan azt hiszi, hogy elsüllyedünk. — Valóban felség — válaszolta a szobrász elgondolkodva. — A helyzet ugyanis a következő: ha mindketten hajótörést szenvedünk és a vízbe veszünk, a világot igen nagy veszteség éri. Fiatal, életerős hercegekben ugyan nincs hiány, de Christian Daniel Rauch csak egy van! Színpompa A szokatlanul élénk színekkel dolgozó Lovis Corinth festőt egy alkalommal meglátogatta egy előkelő és felettébb korpulens hölgy. A műteremben ámulva nézte végig a festő képeit, mindegyikről hosszan kifejtette véleményét. Végül, amikor kifogyott a szuszból, nehézkesen lehuppant az egyik székre, és felkiáltott: — Kedves Corinth mester, ön valóban istenadta tehetség! Hogy szeretném, ha ebből a színpompából valamit hazavihetnék magammal! — Kívánsága már teljesült asszonyom — mondta udvariasan meghajolva a festő —, ugyanis legnemesebb testrészével éppen a palettámra méltóztatott telepedni! Kalinga-díj Az UNESCO minden évben Kalinga-díjjal jutalmazza a tudományok legkiválóbb népszerűsítőit. Legutóbb Jósé Reis brazil és Luis Estrada Martinez mexikói professzor kapta megosztva az ezer font összegű díjat. Jósé Reis a baromfivész kutatásában és leküzdésében ért el kimagasló eredményt, sok szakkönyvet írt ebben a tárgykörben. Ismeretterjesztő füzeteket is szerkesztett, szak- tanácsadó csoportokat szervezett, hogy a brazil parasztokat megtanítsa a baromfivész leküzdésére. Munkássága igen eredményes volt, sikerült a baromfivészt kiküszöbölni, ezzel föllendült a tenyésztés és kialakult a baromfiipar, hozzájárulva az élelmezés javításához. Napjainkban több haszon- növénynél (kukorica, takarmánycirok, egyes kertészeti növények, sőt erdei fák) két jól megválasztott alany keresztezéséből származó hibrideket termesztenek. Termő- képességben, életképességben ugyanis az első hibridnemzedék messze felülmúlja az eredeti fajtákat. Ezért a szakembereket évek óta foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne kamatoztatni e törvény- szerűséget a legfontosabb kenyéradó növény, a búza, termesztésében ? A hibridhatásra jellemző. hogy csak egyetlen nemzedékben kimagasló, tehát a hibrid vetőmagot mindig újra és újra elő kell állítani. A kukoricánál ezt úgy hajtják végre, hogy az alanypartnereket váltakozó sorokban vetik, és az egyik sor egyedein eltávolítják a hím virágot; ezek lesznek az anyasorok, amelyek csak a másik sorban lévő apanövényektől kaphatnak virágport. A búzánál nem ilyen egyszerű a helyzet. A búza virágzatát ugyanis olyan virágok alkotják, amelyek mindegyikében vannak porzók, és van termő is, tehát a virágok hímnősek, nem úgy, mint a kukorica egyivarú virágai. A búza kalászának minden egyes virágából eltávolítani a 3—3 portokot nagy ügyességet kívánó, hosszadalmas munka, amely legfeljebb kísérleti mértékben oldható meg. Ugyanez a nehézség a ciroknál is, de ott sikerült megoldást találni azzal, hogy a keresztezésbe anyai vonalként hímsteril formákat vontak be, amelyek nem képesek a megtermékenyítésre. A búzánál ez a módszer sem hozott eredményt. Az 1960-as évekre azonban siker koronázta a kutatók munkáját: olyan módszert találtak, amely — legalábbis módszertani és tudományos téren — lényegében megoldotta a hibrid búza problémáját. Hibrid búzát vetni nagyüzemi módon azonban még ma sem lehet. A nagyüzemi termesztés elterjedésének lényeges előfeltétele a gazdaságosság. Amíg a drágán előállítható hibrid vetőmag ára nincs arányban a nagyobb termés hasznával, nem érdemes foglalkozni vele. A kutatás világszerte folyik olyan új módszer iránt, amely egyszerűsíti a hibrid vetőmag előállítását így az árának a csökkentését. A kísérletek sikerrel kecsegtetnek, és van remény arra, hogy a hibrid búza üzemszerű és gazdaságos termesztésének az ideje belátható közelségbe kerül. (KS) Részlet a csaknem nyolcmilliós Moszkvából. (MTI Külföldi Képszolgálat KS) Lesz-e hibrid búza? Modern szupertelepülések
