Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-29 / 99. szám
Mai számunkból MIÉRT LETT A SELYEMGYÁR ÉLÜZEM?- ' t (3. old.) A KÖZOKTATÁS- v > JJ KÉRDÉSÉI (4. old.) lg! VÄA; swi A PRÉSHÁZ . ( 4. old.) GYEREKEK OZORAI KÉPEK A KASTÉLYBAN (5. old.) (5. old.) | Politika, politizálás TERMÉSZETESEN, amikor politikáról és politizálásról beszélünk nemcsak a forradalom, reform, szavazás, választás stb. fogalmak által jelölt kérdésekre gondolunk, — bár azokat egyáltalán nem hagyjuk figyelmen kívül. Tekintettel azonban arra, hogy „a szocializmus alapjainak lerakása” annak jelzése, hogy a magyar nép legújabbkori története már évtizedek óta a szocializmus jegyében zajlik és mind társadalmi, mind politikai rendszerünk saját lábán megállni képes berendezkedés, — a politika és a politizálás nem a kapitalizmus szellemével való küszködés, hanem saját ügyeink intézése. Ebből következően pedig a politizálás, még az esetenként véleményeltérésekben jelentkező politizálás is, döntően és meghatározóan a saját ügyeinkhez való hozzászólás. Ha politikai aktivitáson elemző, vitatkozó és tudatos fölsorakozást értünk mindennapi szocialista dolgainkat illetően, úgy közéletünk demokratizálása, a politikai döntésekbe való intézményes beleszólás lehetőségének biztosítása olyan aktivitást jelent, amelyben a politizálás a maga sajátszerűségeinek megfelelően konfliktusokban mozog. Ezek a konfliktusok az iskola- politikától a területfejlesztésen keresztül az agrárpolitikáig az ágazati politikák, a központi és helyi politikai fórumok munkamegosztásos szerkezetében mindenütt léteznek. A szocializmus belső ellentmondásainak sokszor tárgyalt kérdése, társadalmunk sokágú érdek- csoportjai és azok politikai közvetítéseken keresztüli érdekérvényesítési törekvései a különböző politikai szerveik és szervezetek kereteiben azok a tények, amelyek körül a politizálás forog. Ez a politizálás tárgya, folyjék az baráti társaságban, vagy parlamenti bizottságban. Téves tehát a politizálás fogalmát a ,,nagy” kérdésekkel való foglalkozással azonosítani. Téves, mert e szemlélet leszűkíti a politizálás fogalmát, világesemények .és történelmi fordulók politikai konfliktusaira és kevés hajlandóságot mutat a helyi, ágazati, általában szocialista reformokban jelentkező belpolitikai konfliktusaink politikaiként való elfogadására. NO PERSZE ettől, az általunk hibásnak nevezett szemlélettől nem tagadható meg a politikai bölcsesség álcájában jelentkező óvatosság. Beszéljünk nagyon világosan! Ha mi nyilvánosságot biztosítunk, például az iskolareform kérdéseire adható politikai válaszoknak, (a különböző rétegérdekek szempontjából mérlegelt iskoláztatási esélyek ugyanis mindig politikai álláspontként is megjelennek, nemcsak tanügyi szakkérdésekként), úgy fönnáll az a „veszély”, hogy könnyen egy tagolt, vagyis nem egységes politikai közvéleményre bukkanunk. S ebben a föltárt közvéleményben esetleg nemcsak egységes támogatását nem találjuk valamely elképzelésnek, de még az is föltárulhat, hogy vannak azt szélsőségesen elítélő álláspontok is. Ez a föltevés reálisnak mondható. A politizálás során, és a demokratikus intézményeink fejlesztésével még fokozándó politizálás következtében kialakuló eltérő vélemények, ütköző álláspontok ugyanis az eltérő érdekek következtében alakulnak ki. És ha erről nem beszélünk, ha ezt nem vizsgáljuk, ez a véleménytagoltság még létezik, de létezése elemezhetetlen, és politikailag csak vaktában kezelhető. Magyarországon leraktuk a szocializmus alapjait, s a fejlett szocialista társadalmat építjük. Ezen azt is értjük, hogy nincs nálunk a társadalom alapszerkeze- tében olyan osztály vagy réteg, amelynek a kapitalista restauráció érdekében állna. Következésül ilyen érdekek veszélyes politizációjától tartanunk nem kell. Ettől persze még szocializmusidegen vélemények megfogalmazódhatnak, ezeknek azonban ma már nincs esélyük a továbbfejlődés befolyásolására. Fejlődésünk visszafordíthatatlan folyamat, a szocializmust tekintve nincs mit féltenünk az egyre inkább általunk nevelt és a mi társadalmunkban élő, annak jobbító fejlesztésén dolgozó magyar állampolgárok véleményének megismerésétől, megnyilvánulásától. A POLITIZÁLÁS persze sose a formális logika szabályait tartja fő szempontnak a mindennapok során, hanem a viták sokszor csapnak át viszálykodásha, pártoskodásba. A régi költő azért fohászkodott Istenhez, hogy „Magyari uraknak pártoló szüvöket igazgassa immár a jámbor királ mellé”. Királyaink nincsenek, még jámbor sem kellene. A politikai egység mindig döntő értéke és megvalósítandó célja a politikai tevékenységnek. Csakhogy más egység a megalkuvó konformizmus egyöntetűsége, és más egység egy nyilvános politizálásban kialakított szerkezet egysége. GOMBÁR CSABA A megyei tanács tárgyalta Káderpolitika a tanácsoknál ván, a megyei tanácstagok Szekszárd járási csoportjának képviseletében beszélt arról, hogy a káderpolitikai irányelvek érvényesülését vizsgálva milyen tapasztalatokra tettek szert járásukban. Dr. Kiss Frigyes, a megyei tanács paksi járási hivatalának elnöke a személyzeti munkára vonatkozó határozatok végrehajtásáról, a községi tanácsok tisztségviselőinek, az apparátus tagjainak felkészültségéről adott számot. Kovács Sándor, a de- csi Nagyközségi Közös Tanács elnöke után Szabó József mondotta el, hogy az elnöki • beszámoló reális képet, nyújt arról a munkáról, melynek célja — egyebek között — a tanácsi személyzeti munka fejlesztése volt. Füzesi Pál tanácstag azoknak a lakossági véleményeknek adott hangot, melyek elismeréssel szólnak a követelményszintek megfogalmazásáról, s azt tanúsítják, hogy a tanulással, képzéssel, továbbképzéssel az ügyintézés nyer, illetve azok, akiknek az ügyeit a tanácsok apparátusában dolgozók intézik. Grill Ferenc, Ribling Ferenc, Farkas Jánosné után emelkedett szólásra Horváth József, a megyei pártbizottság titkára és örömmel üdvözölte a vitában részt vevők egyetértését abban, hogy 1973 óta a tanácsok és szerveik fontos kérdésként kezelik a káderpolitikai irányelvek érvényesítését. A káderpolitikai elvek alkalmazáTegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Szek- szárdon a régi megyeháza dísztermében a Tolna megyei Tanács, melynek ülésén a tanácskozási joggal meghívottak között helyet foglalt többek között Horváth József, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. A Tolna megyei Tanácsnak ez a munkanapja ismét bővelkedett közérdekű napirendekben. Az előterjesztések súlya magyarázza, hogy a szokásosnál is nagyobb aktivitás jellemezte a tanácskozást. A testület először foglalkozott a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló tájékoztatóval, majd azzal a jelentéssel, mely a tanácstagok szóbeli és írásos interpellációira adott választ. Dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a megyei tanácstagokat a vb fontosabb döntéseiről és a központi szervek vezetőivel folytatott tárgyalásokról. Ezt követően került sor rövid szóbeli kiegészítés után annak a napirendnek a megtárgyalására, mely a káderpolitikai irányelvek tartá- csi területen való érvényesülésének tapasztalatait összegezte. Mint a szóbeli -kiegészítőben dr. Szabópál Antal elmondotta, a párt káderpolitikai elveinek érvényesülésével, a tanácsoknál szerzett tapasztalataival és feladataival ezúttal foglalkozik első alkalommal átfogóan, önálló napirendként a megyei tanács. Azt igényelve, hogy a kollektíva gazdag tapasztalatainak birtokában mondjon véleményt, a jövőben is szükség lesz időről időre tájékoztatni a testületet a káderpolitika gyakorlatáról, mert ha valahol igen, akkor a közigazgatási munkában különösen nagy jelentősége van a káder- és személyzeti munkának. Valamennyi állami szerv, hivatal a népet szolgálja, a lakosság gondjaival azonosulva intézi annak ügyeit. A szocialista közigazgatás iránt támasztott állampolgári igények parancsolják, hogy a tanácsokban és azok apparátusában cselekvő, eszmeileg szilárd, politikailag, szakmailag jól képzett, szocialista erkölcsiségű emberek tevékenykedjenek. A beszámoló vitájában sokan kértek szót. Vincze lstSzavaznak a testület tagjai Fotó: Bakó Jenő sa folyamat — mondotta, folytatva azzal, hogy a fej- (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön az Országos Béketanács elnökségi ülésén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is — megtárgyalták és elfogadták a májusi béke és barátsági hónap országos programját és megválasztották azt a delegációt, amely békemozgalmunk, s a magyar közvélemény képviseletében részt vesz a békeépítők világközgyűlésén Varsóban. A hónapnak sajátos jelleget kölcsönöz, hogy ebben az esztendőben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A békehónap egyik nagy érdeklődéssel várt eseménye lesz május 24-én Szentendrén, ahol írók, művészek, mozgalmi aktivisták tartanak találkozót és tanácskozást „Haza és emberiség” címmel. Munkavédelem és üdültetés Tanácskozott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt Horváth Géza titkár elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. A napirend első pontjaként Török Tibor munkavédelmi osztályvezető terjesztette elő az 1976-ban bekövetkezett üzemi balesetekről és a vállglatok baleset- vizsgálási tevékenységéről szóló jelentést. A vita után az elnökség határozatot hozott a teendőkről. Ezután Tríber Dezsőnének, az SZMT pénzügyi és gazdasági osztályvezetőjének tájékoztató jelentését fogadta el az elnökség az SZMT, a megyebizottságok és kulturális intézmények 1976. évi gazdálkodásáról. A következő napirendi pontban Egyed Dezsőné üdülési felelős adott tájékoztató jelentést az 1976. évi üdülőjegyek szétosztásával és felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokról. Május 1-re Szekszárdim, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat dekorációs műhelyében készítettük ezt a felvételt, ahol Kun István dekoratőr az utolsó dekorációkat festi. Fotó: B. Je fi f WjsP £ Az OBI elnökségi ülése
