Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

1971. április 27. Képújság 5 A „százak” jutalma Archív képünk a tejüzemben készült Brigádvezetők találkozója a zománcgyárban Az élüzemavatás mindenütt ünnep, de itt különösen az. A „százak”, a dombóvári tej­üzem száz dolgozója (nagy többségben leányok és csalá­dos anyák), hosszú évek meg­feszített munkájával érdemel­ték ki a kitüntetést, becsület­tel megdolgoztak érte. Dolgozni mindenütt kell, de Dombóváron keményebb a munka. A napi 40 000 liter tej feldolgozására méretezett régi üzem elavult berendezé­sével, elhanyagolt, még a leg­szükségesebb szociális létesít­ményeket is nélkülöző környe­zetével nagyon megnehezítet­te a munkakörülményeket. Épületeinek beosztása alkal­matlanná vált a korszerű technika bevezetéséhez. a műszaki berendezés, elavult­sága mellett is nulla értékre csökkent. Két, százéves Corn­wall típusú, szenes kazánját csak a kazánbiztos jóindula­ta, és a nyakig kormos fűtők önfeláldozó munkája tartotta „életben”. A sajtgyártás, a keverőkádaktól a szikkasz­tóig régi módszerekkel, nehéz fizikai munkával folyt, s a te­jet a háziasszony kannában kapta... A rekonstrukció lépésről lépésre haladt előre 1971 óta a befejezésig. Utolsó lépcső­ként az idén márciusban lé­pett üzembe a sűrítő-porító részleg, de már tavaly meg­indultak a tej- és más ter­mék csomagolását végző automaták, „nyugdíjba” ke­rültek az alumínium kannák. Ma már a fűtő is kazánkezelő szakmunkássá lépett elő, pa­tikatiszta gépházban és ösz- szehasonlíthatatlanul köny- nyebbé, termelékenyebbé vált a sajtgyártás az újonnan kapott bolygókeverős sajt­készítő kádakkal. A hűtőrend­szer végre biztosítja a keres­kedelmi termékek tárolását, a beérkező tejtől a boltokba induló tejfölig. Vizet ad ar­tézi kútjuk és az átalakított épületek falai közé bevonul­hatott az a technológiai rend, amely a folyamatos és gaz­daságos termelés alapvető követelménye. Ha Janek Lajost, a párt- szervezet titkárát arra kér­ném: mondja el. minek örül a legjobban, elsőként mégis a megváltozott szociális kör­nyezetet említené. — Elégtétel ez munkása­inknak, akik eddig csak ál­modoztak kulturált fehér­fekete öltözőkről, fürdőről, ebédlőről. A munkahelyi közérzet mindig is jó volt Dombóváron, de a munka könnyebbsége mellett külön öröm a környezet kulturált­sága. Reméljük, még az idén megnyílhat az üzemorvosi rendelő, mert sok a vidékről bejáró asszonyunk... A termelékenyebb technika mellett ezek eredménye is számokban jelentkezik. íme: a tejfelvásárlás a bázishoz viszonyítva 106,3; a termék értékesítése 104 százalékra emelkedett; termékeik minő­sége a vállalat üzemei közöt­ti összehasonlításban a má­sodik helyen áll. Csökkent a terméket terhelő fuvar- és energiaköltség a szállítási és technológiai normák betartá­sával. Éves megtakarításuk 1618 kg tejzsír és ezt nem a normától eltérő gyártmá­nyokból „spórolták” el, ha­nem a veszteségeket szüntet­ték meg. Egy munkásukra így jutott 1976-ban 1 317 000 Ft termelési érték. Mind a nyolc szocialista brigádjuk a cím birtokosa. Közülük négy őrzi vitrinjük­ben az arany-, és kettő az ezüstplakettet. Méltó helyre került hozzá­juk az élüzemoklevél, elég­tételeként a kitartásnak, és jutalmaként a lelkiismeretes munkának. BARTHA TIBOR (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megyénk legifjabb városá­ban, Bonyhádon tartotta meg április 23-án a Lampart Zománcipari Művek a szo­cialista brigádok vezetőinek vállalati tanácskozását. A rendezvény jelentőségét fo­kozta, hogy közvetlenül az V. országos tanácskozást köve­tően bonyolították le. Pecséri Ede vezérigazgató beszámolójában a munka- verseny-mozgalom fejlődését elemezte. Beszámolt a válla­lat 1976. évi feladatainak teljesítéséről, s ismertette az idei esztendő legfontosabb célkitűzéseit. A Lampart Zo­máncipari Művek dolgozói is' a párthatározat teljesítéséért tevékenykednek, s az 1977-es esztendő mindenkitől foko­zott helytállást kíván. A szo­cialista kollektívák vállalták a végrehajtásért a legtöbbet, s az eredményes munka ér­dekében keresik a brigád­mozgalom továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit: a brigádok közötti, a vállalat egyes gyá­raiban tevékenykedő kollek­tívák közötti szocialista együttműködést alakítottak ki. Eredményesebben kíván­ják a fiatalok sajátos terme­lési mozgalmait hasznosíta­ni a jövőben, s ösztönözni fogják a szélesebb körű meg­valósítást. A Lampart Zománcipari Művek dolgozói közül né­gyen voltak küldöttként je­len a vasas ágazati, majd ketten a szocialista brigádok vezetőinek V. országos ta­nácskozásán, s az utóbbiak beszámoltak a tanácskozáson szerzett tapasztalataikról. A házigazdáknak, a bony­hádi gyár 41 szocialista kol­lektívájának képviseletében 11 brigádvezető vett részt a vállalati tanácskozáson. Wild Jánosrré. az Egyetértés szo­cialista brigád vezetője rész­letesen ismertette kollektí­vájuk munkáját, vállalásait. Különösen figyelemre méltó, hogy 1975-ben és tavaly is újítottak, s ehhez kapcsoló­dott javaslatuk is: a vasas­szakszervezet centenáriuma tiszteletére rendezzék meg az újító nők évét gyárukban. Varga József, a leszabó- részlegben dolgozó Kossuth u Lajos szocialista brigád ve­zetője elsősorban munkahe­lyének életével, gondjaival és örömeivel foglalkozott. El­mondta, hogy a lemezanya­gok rendszertelen beérkezése miatt nehezen tudják mun­kájukat tervszerűen végezni. — Kevesen tudják, hogy milyen nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy Budafok igé­nyeit is kielégítsük, s mivel testvérgyárról van szó, kü­lönös gonddal és figyelem­mel végezzük munkánkat. Varga József szólt a tevé­kenységüket gátló dolgokról, majd befejezésül elmondta: magasabbra emelték az ön­maguknak állított mércét, az ezüstkoszorús brigád címet szeretnék elnyerni. A szocialista brigádveze­tők vállalati tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban kimondták, hogy egyetérte­nek a szocialista brigádveze­tők V. országos tanácskozá­sának állásfoglalásával és az abban rögzített feladatokat munkájuk során a gyakorlat­ban is érvényesítik. Többek között meghatározták azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek teljesítésével bizto­síthatják a vállalati komplex intézkedési tervben szereplő feladatok teljesítését, kiemel­ten a 22 millió forint értékű megtakarítást. A szocialista brigádmozgalom minőségi fejlesztése érdekében a jövő­ben nagyobb súlyt fordítanak a brigádon belüli egyéni vál­lalásokra, az öntevékenység, a kezdeményezőkészség le­hetőségeinek megteremtésére és gyakorlására. A Lampart Zománcipari Művek 29 szocialista kollek­tívája kapta meg az 1976. évben végzett kiemelkedő munkájáért a vállalat kiváló brigádja kitüntető címet. A bonyhádi gyár két szocialis­ta közössége, az Egyetértés és a Tyereskova szocialista brigád érdemelte ki a kitün­tetést. Bánhidi László Minap a Kossuth rádió „Szót kérek” műsorában Gárdos Miklós az ősziba­rack-termesztés egyik mód­szeréről beszélt. Felsőfokon és semmi okunk kételked­ni abban, hogy a Seregé­lyesen látott szép példa joggal lobbantotta örömét magas lángra. Megfigyelte ugyanis, hogy két, határos őszibarackos közül az egyikben sokszorta több vi­rág díszlett a fákon, mint a másikban. Nem csoda történt, hanem „szálvesz- szős gyógymetszés”. Ha ezt országszerte elterjeszthet­nénk, óriási mértékben nö­velhetnénk gyatra ősziba­rack-átlagtermésünket, vé­lekedett a kommentátor, akit elbűvölt a módszer újszerűsége. Néhány száz kertész valószínűleg velem együtt mosolygott ország­szerte. Élő tanú vagyok rá, hogy 1959-ben — ami akár­hogyan számítjuk is, 18 éve volt — az Édesipari Gyü­mölcstermelő Célgazdaság nagytétényi üzemegységé­ben már száz holdakon vé­geztük a szálvesszős met­szést. Nem rossz, sőt na­gyon jó a legnagyobb ma­gyar kertész, néhai dr. Mohácsi Mátyás által be­vezetett régi módszer is, de ez üzemszerűen valóban jobban hasznosítható. Csak éppen nem új. A példa erő­sen emlékeztet a nemrégi­ben közszájon forgott ta­mási Vepex-ügyre. Azt külföldön előbb méltá­nyolták, mint itthon. A szálvesszős módszert — no­ha minden „gyógy” ragad- vány nélkül — idehaza már régóta ismerjük. Az újra felfedezés szép esetével ál­lunk szemben. Igaz, hogy Kolumbusz is újra fedezte fel Amerikát. A vikingek után. . (ordas) Hívószámunk: 005 Tűzoltóversenyek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Alapos felkészülés és elő­döntők után került sor a Bonyhádi Cipőgyár szocialis­ta brigádjainak vetélkedőjé­re a vállalat kultúrotthoná- ban. 28 brigád indult az elő­döntőben, közel 400 részt­vevővel, hogy összemérje tu­dását, felkészültségét a ne­mes vetélkedőn. így jutott el 8 brigád: a Széchenyi, az If­júsági aljaüzemi, az Ifjúsági tüzödéi, a Váci Mihály, a József Attila, a Kreutz Ró­bert, a Felszabadulás és a Kun Béla brigád a végső döntőbe. A szépen feldíszített kul­túrotthon helyisége zsúfolásig megtelt brigádtagokkal, is­merősökkel és családtagok­kal. A téma változatos volt, többek között a vállalati munkavédelmi szabályzat is­meretei, az Ország-Világ c. lap két kijelölt számából tá­jékozódás, a Szovjetunió 3 kijelölt városának ismerete, végül Tambov, Tolna megye testvérvárosának főbb jel­lemzői. A több mint négy­Decsen a községi tanács öt­ven ház részére tartalékol telket. Ezen, a földdel nem rendelkezők részére száz négyszögöles parcellákat ala­kít ki kiskertek részére. Az operatív bizottság ma este tart megbeszélést az érdekei­órás vetélkedőn a szereplő versenyzők magas színvonalú tájékozottságról tettek tanú- bizonyságot. Produkciójukat sokszor hangos tetszésnyilvá­nítással honorálta a közön­ség. Válaszukkal bizonyítot­ták, hogy jól ismerik a Szov­jetuniót. Az első díjat nyerte — 2000 forintot és egy gyönyörű vándorserleget — a Kreutz Róbert brigád, a második dí­jat — 1500 forintot és ok­levelet — a Váci Mihály bri­gád, a harmadik díjat — 1000 forintot — a Széchenyi bri­gád, míg a közönség díját — 500 forintot — az Ifjúsági aljaüzem brigád. A Bonyhádi Cipőgyárban hosszú évek óta nagyon sok brigád van versenyben a tervek teljesítéséért, a jobb minőségi munkáért és a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. Ennek köszönhető, hogy a vállalat még sokszor nagy nehézségek ellenére is szépen teljesíti a tervét és halad az élen a cipőgyárak között a termelőmunkában. Decsen tekkel és holnap már meg­történik a területek kijelölé­se. Az ÁFÉSZ gondoskodik palántákról és vetőmagokról, hogy minél több termést tud­janak betakarítani a kisker­tekből. Versenyt szerető nemzet vagyunk. Mindig élt a ma­gyar emberben a vetélkedő­szellem, a virtuskodás haj­lama. Igyekszik erejét, ügyességét, tudását össze­mérni. így volt ez a tűzolíó- egyesületeknél is. Alig ala­kultak meg, máris szokássá vált, hogy a kiképzési év be­fejezésekor versenyszerű díszgyakorlatot tartottak. Egymás közötti versenyre még nem gondolhattak a fecskendők különbözősége miatt. Az első versenyt — amely egyben az első orszá­gos vetélkedés volt — 1893- ban tartották Szabadkán. Ezen mindössze 6 egyesület vett részt Ezt követően ál­talában kétévenként az or­szágos tűzoltószövetség ülé­sével egy helyen és egy idő­ben szervezték a versenye­ket. A programban egyéni számok is szerepeltek. Ab­lakra akasztható létra má­szása, kötélen ereszkedés, ponyvába ugrás volt műso­ron. Megyei és járási szintű versenyeket 1898-tól kezdtek rendezni. Külön kategóriá­ban versenyeztek a kis- és nagyközségek. Gyöngyösön 1935-ben már kismotor- fecskendő-szerelés is szere­pelt a 13. országos verseny programjában. Külföldön is megjelentek a magyar tűzoltók és tisz­tes eredményt értek el. Mi­lánóban 1906-ban például a nyíregyháziak első helyezést. A felszabadulás utáni első versenyeket 1946-ban szer­vezték. Rendszeresen 1949- től vannak versenyrendez­vények. A Tolna megyei tűzoltók mindig méltó ellen­feleknek bizonyultak. A napjainkig megrendezett or­szágos1 versenyeken 15 eset­ben értek el önkéntes tűz­oltóink első helyezést. Tolna és Tengelic-Szőlőhegy női csapata két alkalommal is elhozta a pálmát. Az első helyen végeztek: Paks, Mucsfa, Izmény női, Györ- köny. Fadd, Báta, Madocsa, Kurd férfi-, Dunaszent- györgy, Öcsény fiú- és a te- veli leánycsapat. Több or­szágos II. és III. helyezést hoztak el. A kurdi férfiak két alkalommal is elisme­résre méltó eredményt értek el külföldön. Jelenleg külön versenyez­nek a felnőttek és az úttö­rők. Ez évben április 28-án, Szakályban, összevontan rendezzük az úttörők járási versenyét. Erre 41 raj neve­zett be. Az itt első helyen szereplők május 5-én Hő- gyészen, a megyei versenyen döntik el, melyik raj utazik a hónap közepén a zánkai táborba, az országos ver­senyre. Itt állítják össze az augusztusban Bulgáriába utazó keretet, ahol a szocia­lista országok úttörő tűzol­tóinak nemzetközi versenyét rendezik. A szekszárdi járás felnőtt tűzoltói május 8-án Öcsény- ben. Bölcskén május 15-én, a paksi és tamási járási, Csikóstőttősön május 21-én, a bonyhádi járási és dom­bóvári város környéki csa­patai versenyeznek. Megyénk területén a ta­nács vb még 1970-ben ver­senyt hirdetett meg a „Tolna megyei Kiváló önkéntes Tűzoltóegyesülete’’ cím el­nyeréséért. A verseny során az egyesület összmunkáját értékelik. Ez ideig a címet Kajdacs, Fadd, Kurd egy­szer, Tamási és Döbrököz pedig kétszer nyerte el. Kü­lön kategóriában versenyez­nek a nagyobb, un. körzeti községek. A most befejezett értékelésnél a következő sorrend alakult ki ez évben: Tamási, Paks, Dunaföldvár, Bonyhád, Nagydorog, Báta- szék, Simontornya, Tolna, Hőgyész. A másik kategóriába tar­toznak a többi községek. Ezért itt előbb járásonkénti értékelés történt. Az első he­lyezetteknél a megyei bi­zottság jelent meg. A helye­zés a következő: Döbrököz, Öcsény. Sárszentlőrinc, Ma- gyarkeszi, Tevel. Az első helyezetteknek járó jutalma­kat a közeljövőben adják át. Mint ahogy látható, me­gyénk területén ápoljuk a versenyszellemet. Az ered­mény most már az önkéntes tűzoltóinkon múlik. Megyei Tűzoltóparancsnokság Horváth József Kiskertek Szerelésre készen korabeli öltözetben Szerelés közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents