Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
a Képújság 1977. április 20. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Autóbusz a decsi vasútállomási iskolához Mózes Istvánná, sárpilisi olvasónk azt írja, hogy jó lenne, ha a reggeli 7.10-es és a délutáni 17.25-ös autóbusz — ami az iskolás gyerekeket szállítja Sárpilisről Decsre — nem az eddigi útvonalon, hanem a Vasút utcai általános iskola megközelítésével közlekedne. Ugyanis a szóban forgó iskola a megállótól körülbelül egy kilométerre van és a gyerekeknek két igen forgalmas úttesten kell átkelniök. Panaszolja azt is, hogy a buszmegállóhoz a kisiskolások tanári felügyelet nélkül mennek, ott pedig váró hiányában az út szélén ácsorognak a busz érkezéséig. A 11-es számú Volán Vállalat igazgatóhelyettese. Pech József és Hajnal Gyula osztályvezető válaszából idézünk. — A Sárpilisről Decsre az iskolásokat szállító autóbusz- járat az útvonal minden megállójában felveszi a Szekszárdra 8 órára munkába járó dolgozókat is. A decsi vasútállomási iskolához történő betérése a dolgozók 8 órai munkakezdését lehetetlenné tenné; valamint az autóbusz részére megfordu- Iási lehetőség sincs. Mindenhol, ahol az iskolások utaztatását végezzük, és a lehetőségek adottak, külön e célból megállóhelyeket rendszeresítettünk, külön autóbuszjáratokat állítottunk be. Azt azonban nem tudjuk megtenni, hogy járatainkat az eredeti útvonalainktól eltéTelefonszámunk: 129-01, 123-61. rítsük, és ezzel más munkába járó dolgozók hátrányát idézzük elő. Levelének az a része, mely hiányolja a gyerekek tanári felügyeletét, illetve a várótermet, nem tartozik vállalatunk hatáskörébe. (Reméljük, ezekkel a problémákkal kapcsolatosan mielőbb közölhetjük az illetékesek válaszát.) Hány méterre legyen a lugas? Tóth László Nagymányok- ról írt szerkesztőségünknek levelet, melyben kérdi, hogy az épület háta mögött tele- píthet-e lugast, noha csak egyméternyi terület áll rendelkezésére. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válasza: „A szőlő- és gyümölcs- termesztésről szóló 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet 10. §. (1) bekezdése kimondja: Az ingatlan tulajdonosa, (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított legkisebb ültetési, telepítési távolságokat: Belterületen és zártkerten belül: szőlő, valamint három méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 métert; három méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1 métert; három méternél magasabbra növő gyümölcsös egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény esetében két métert.” Elveszett egy távirat Arany Józsefné Felsőnyékről írja, hogy március 23-án a helyi postahivatalban táviratot adott föl munkahelyére: „Tegnap félreértés történt, 18-án megyek üdülni: Aranyné”. A távirat nem érkezett meg munkahelyére. Levélírónk nyomban érdeklődött a postán, ott azt a választ kapta, hogy továbbították. így a szövetkezet Aranyné helyett mást küldött üdülni... „Szeretném tudni, hogy a látszólag értéktelen távirat hova tűnt, mert ezzel az én üdülésem is eltűnt, holott nagy szükségem lett volna rá, mert évek óta izületi gyulladással kinlódom.” Solti József, a bonyhádi 1-es számú postahivatal vezetője a következőket válaszolja: „A távirat a feladás napján a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet Bonyhád' telexállomásán került kézbesítésre, továbbításra. A berendezés a vételt nyugtázta. Reméljük, hogy üdülésének elmaradásáért a postai távíró szolgálat nem okolható. A távirat szövegének elferdítése, elismerjük, postai mulasztás, ugyanis a távirat az alábbi szöveggel érkezett: ,A tegnap félreértés történt, 18-án megyek üdv. Aranyné’. Igen sajnálatosnak tartjuk, hogy csökkent értékű szolgáltatást nyújtottunk a szöveg pontatlan továbbításával. Azt is ésezzük, hogy a távirat díjának visszatérítése nem oldja meg problémáját. Szíves elnézését kérjük.” TÜZÉP Regölyben Levéllel kereste fel szerkesztőségünket Szloboda József regölyi olvasónk. Többek között írja, hogy a tamási Kop-Ka ÁFÉSZ 1976. december 20-án tartotta Regölyben a gyönki és az ireg- szemcsei ÁFÉSZ-szel való egyesülési részközgyűlését. A résztvevők egyhangú véleménye “ az volt. hogy megszavazzák az egyesülést, de Re- gölv községben legkésőbb 1977. január hó végéig egy TÜZÉP-Ierakaton keresztül biztosítsák a község tüzelör ellátását. A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége (Szoboszlai Jenő) válaszából idézünk: — A „Kop-Ka” ÁFÉSZ igazgatósága intézkedett a TÜZÉP-lerakat beindítására, a regölyi intézőbizottsággá! egyetértésben. Április 20-tól a lerakat cementtel és mész- hidráttal. május -15-től tűzifával és szénnel ellátja a regölyi szövetkezeti tagokat, vásárlókat. A lerakat beindítása azért késett, mert a szövetkezet vezetősége nem tudott arra alkalmas helyet és lerakatvezetőt biztosítani. AM VÁLASZOLUNK Idegenben az ember legyen mértéktartó és fegyelmezett. Egyébként is csak a tapasztalatlan utazók mondják azt, hogy Velence szebb, mint Szekszárd, vagy hol van Pri-# vigye Budapesttől. Ezek naiv és felelőtlen kijelentések, ugyanis semmi nem hasonlít semmire, minden magában hordja értékét vagy értéktelenségét, s az életben és az utazásban az a szép, hogy minden más; két táj, két város vagy két nő soha nem hasonlít egymásra. Meg hát illem is van a világon, szóval idegenben legyünk mértéktartók és szerények, érjük be azzal, ami van. Ennek ellenére a bajmóci vár láttán mosolyognom kell, a mai utas alig 'hiszi el, hogy Onofrius kamaragróf a XIV. században olasz mestereket hozott ide. az ugyancsak olasz Filiberto Lucohese pedig a XVII. század közepén működött itt. Valamelyik Pálfy gróf ugyanis — semmi értelme, hogy megjegyezzük teljes nevét — századunk fordulóján a Loire menti kastélyok mintájára átépíttette, kereken hárommillió aranykoronáért, ami gondolom ma legalább háromszázmillió forintot tenne ki. Ennyi pénzért sikerült tökéletesen tönkretennie a vár hajdani szépségét; ma már csak rossz mesefilmekben látni ilyent. Pálfy úrnak pénze volt, de ízlése semmi — ezt is tudomásul kell vennünk. A múltért egyébként se felelünk, ha a bajmóci vár ilyen, hát ilyen, s a magyar kiadású, egyébként is sokban félrevezető útikönyvvel ellentétben. nincs okunk lelkesedA Vág ni ennek az értéktelen giccs- nek a láttán. Ha mi választhatjuk meg múltúnkat, Pálfy úrnak neve se marad fönn, de ezen most már nem lehet változtatni. Közös múltunkból nekem fontosabb Comenius, ez a tiszta és sugárzó szellem, aki Európa és a cseh történelem mélypontján, irracionális erők hullámvölgyében lebegve, hirdette meg az emenda- tio rerum humanorum, az emberi dolgok megjavításának örökké időszerű követelményét, s a sahola pansophi- ca, a mindent magába • foglaló iskola, a tudományok összességének szép szintézise volt az eszménye. A fehérhegyi csatában (1620) három évszázadra lehanyatlott Csehország szabadsága, a fölkelt cseh nemesek földönfutók lettek, birtokaikat fillérekért vásárolták föl a császárhű, fölkapaszkodott bugrisok, s a német, pontosabban a Habsburg jelenlét hosszú időre megszabta Csehország szellemi fejlődését is. Az erőszak vagy a hatalom adagolt kedvezései alatt izzott a szabadság gondolata, mely közben hol itt, hol amott lobbant föl, messzire világolva. Nálunk is. Comenius Sárospatakra vitte el — Lórántffy Zsuzsanna hívására — egy letiport nép és a szellem igazát, de közben a világ megjavításának gondolata vezérelte, mert az üldözöttek mindig emberiségben gondolkoznak, üldözőik helyett is a jövőt keresik, s a megváltást nem akarják önzőén kisajátítani. De a nép, a nemzet kohéziós erejét is érzik; Comenius vagy használjuk eredeti nevét, Jan . Amos Kamensky, cseh nyelven írta és adta ki önéletrajzi jellegű munkáját. A világ útvesztőjét, 1663-ban Amszterdamban, hogy egészen pontosak legyünk ezen a címen: Labyrint sveta a ráj srdce. Érezte-e bárki jobban a „világ útvesztőjét”, mint a száműzött tudós, akinek a harmincéves háború barbár zsoldosai elől épp azért kellett menekülnie, mert a mindent átfogó emberi tudás és megértés vezette, .s hitt abban, hogy egyszer elhallgatnak a fegyverek, s végre az értelem vezérli a világ dolgait Comenius neve minden időkre szóló jelkép, s ma kettős jelentőségét is érezzük: a szocialista testvériség egyre termékenyebb gyakorlatában Európa megértését is példázza, amikor az atomfegyverkezés fenyegetettségében általános érvényt kap az emendatio rerum humanorum, emberi dolgaink megjavításának sürgető parancsa. Gyerünk hát Uhersky Brodba, mondom, azaz Ma- gyarbródba, ahol a hagyomány szerint Comenius született, bár a kutatás az egyik környékbeli falut véli szülőhelyének. Bármint legyen is, innen indult Comenius, fu- lajdonképpen jelképesen is, ide települt székely ősök utódaként, a morva-szlovák határon, egyformán keresve A könnyűipari miniszter 2/1977. (IV. 2.) Kip. M. számú rendelete a kisipari dolgozók munkaviszonyára vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló, a 3/1977. (IV. 2.) Kip. M. számú rendelete pedig a kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló korábbi jogszabályt módosította. Az új rendelkezések szerint a fizikai dolgozók munkabérét órabérben, a fodrász-, a kozmetikus, a lábápoló és a manikűrös iparban foglalkoztatott fizikai dolgozók munkabérét az általuk elért forgalom összegének meghatározott százalékában, a nem fizikai dolgozókét havibérben kell meghatározni. Az utóbbi jogszabály mellékletei eligazítást adnak a képzettségi fokozatokba történő besoroláshoz, a bérkategóriába történő besoroláshoz, tartalmazzák a kategória- és bértáblázatot is. Mindkét rendelet a Magyar Közlöny f. évi 29. számában jelent meg és 1977. évi április hó 1. napján hatályba lépett. Az átalányfizetéses szolgáltatások díjáról szól az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 1/1977. (IV. 2.) ÁH számú rendelkezése, amely szerint az átalányfizetéses szolgáltatás keretében végzett szolgáltatás díja a szabad árformába tartozik és a szolgáltató mentesül az árvetés készítésének kötelezettsége alól. A nehézipari miniszter 1/1977. (IV. 6.) NIM számú rendelete a gázenergiáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkezik. „Pébégáz- palack cseretelepet létesíteni és használatba venni csak az Energiafelügyelet engedélyével szabad” — mondja ki a jogszabály. (Magyar Közlöny idei 30. szám.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet arra a közleményre, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium adott ki a nagyüzemileg riem hasznosítható földek tartós használatba adásáról. A közlemény megjelöli a használatba adás célját, a tartós használatra jogosultak körét, a használatba adható földek kijelölésének módját, eligazítást ad a szerződések megkötése, azok tartalma és a birtokba adás tekintetében is. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő idei 13. számában.) Ugyanitt irányelvek jelentek meg a munkásszállások korszerűsítésére, melyekből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A munkásszállást fenntartó szervek kötelesek a szállások fejlesztésére, korszerűsítésére készített tervet szükség szerint a fentieknek megfelelően kiegészíteni, a végrehajtás ütemét évekre bontani és a programok időarányos végrehajtásáról folyamatosan gondoskodni.” A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 14. számában olvasható az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának közleménye az 1977. évi ifjúsági turisztikai és kulturális kedvezményekről. A kedvezmények igénybevételére jogosító utalványoknak az ifjúsághoz történő eljuttatásáról és szétosztásáról a megyei tanácsok ifjúsági titkárai gondoskodnak az illetékes KISZ-, úttörő-, illetve szakszervezeti szervekkel együtt. Dr. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Több olvasónk tette fel szerkesztőségünknek azt a kérdést, hogy jogilag ki nevezhető törvényes örökösnek? A törvényes öröklés általános rendje szerint leszár- mazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazol örökölnek. Ha a kiesett szülőnek nincs leszár- mazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazol örökölnek. Ha az örökbe hagyónak nincs leszárma- zója, sem házastársa, sőt szülei sem élnek, akkor az ő (szülők) leszármazóik, tehát az örökbehagyó testvérei, illetve ezek gyermekei örökölnek. a megértést északon és keleten, nálunk, s nyugaton, Angliában és Hollandiában. Egyelőre adósai vagyunk, Sárospataktól Londonig, s Uhersky Brod mai jellegtelenségén túl is érezzük a feladatot, amit földrészt átfogó szelleme sugall. (Folytatjuk) CSÁNYI LÁSZLÓ Bajmóc Fotó: Király Sándor Ki az orokos?
