Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

2 ^PÜJSÁG 1917. április 1. Yárosavató tanácsülés Bonyhádon Megyénk megváltozott közigazgatási térképe (Folytatás az 1. oldalról) a szót. K. Papp József elő­ször az ünnepi tanácsülés je­lentőségéről beszélt, elisme­rését fejezve ki annak a tu­datos gazdasági építő, telepü­lésfejlesztő munkának, amit a bonyádi járás Bonyhád nagyközség párt- és állami szervei, az itt élő emberek végeztek az elmúlt évek so­rán. — Engedjék meg — foly­tatta —, hogy a megyei párt- bizottság és a megyei tanács nevében köszönetemet fejez­zem ki mindazoknak, akik cselekvő részesei voltak Bonyhád fejlődésének. Tisz­telettel gratulálok a városi ranghoz. Szilárd meggyőző­désünk, hogy a megyének ez a tekintélyes munkásbázisa, a szorgalmas munkások, pa­rasztok és értelmiségi dolgo­zók lakó- és munkahelye megérdemelten kapta meg a városi címet és megfelelnek annak a felelősségnek, köte­lességnek is, amit ez a cím a jövőre szólóan jelent. Nagyon sokat kell még tennie azért mindenkinek — mondotta a megyei pártbizottság első tit­kára —, hogy olyan várost teremtsünk Bonyhádból, mely képes lesz a növekvő igények szolgálatára is és a lakosság életkörülményeinek folytonos javítására is. Biztosak va­gyunk abban, hogy a város vezető szervei, a városukat szerető lelkes patrióták moz­gósításával az üzemek, szö­vetkezetek, intézmények kö­zös akarattal és cselekvéssel szolgálják a fejlődést. Ehhez kívánok eredményes munkát, sok sikert! Ezt követően Daradics Fe­renc országgyűlési képviselő, a járási pártbizottság első tit­kára emelkedett szólásra, hogy arra a munkára emlé­kezzék, melynek eredményes­ségét most már a várossá nyilvánítás őszinte örömmel és büszkeséggel fogadott ok­mánya is bizonyítja. Megkö­szönöm mindazoknak, akik valamit is tettek városunkért — mondotta — és azt kérem, hogy alakítsunk ki igazi jó, lokálpatrióta szellemet, hogy városunknak ne csak szép múltja és jelene legyen, ha­nem jövője is. A megyeszékhely tanácsá­nak és lakosságának üdvöz­letét tolmácsolva, dr. Nedók Pál, a szekszárdi Városi Ta­nács elnöke elismerően szólt arról, amit a város ünnepi hangulata árul el, hogy a megye harmadik városának lakossága milyen sok min­dent tett lakóhelyéért. Tart­sák meg ezt a tenni tudásu­kat és akarásukat! Végül dr. Hegedűs János, a bonyhádi Városi Tanács el­nöke mondott köszönetét a jókívánságokért, majd arról beszélt, hogy mi lesz a város- politika teendője az ötödik ötéves terv még hátralévő éveiben. — Közös munkánk — mondotta — bizonyosan meghozza gyümölcsét! Az elnöki zárszóban helyt kapott azoknak a táviratok­nak a felolvasása is, melye­ket legifjabb városaink mel­lett számos régebbi városunk tanácsa intézett Bonyhád la­kosságához. Az ünnepi tanácsülés az Internacionáléval ért véget. A vendégek ezután két pa­norámabusszal járták be Bonyhádot. Pokolgépesek összeesküvése (2.) ®Äftfaz.:v: ügyésznek Vittorio Occorsio helyettes római főügyész már lakásához közel, a Giuba úton hajtott FIAT—125-ös kocsijával, amikor hirtelen fékezésre kényszerült, mert előtte autók fordultak keresztbe az úton. Ugyanez történt a kocsija mögött is: a helyettes főügyésznek látnia kellett, hogy kelepcébe esett. Amikor két géppiszltolyos rohant feléje, Occorsio megpróbált kiugrani az autóból. Eközben végzett vele a két géppisztoly­sorozat, amely keresztül-'kasul átlyuggatta a kocsit. Amikor röviddel az 1976. július 10-i gyilkosság után a rendőrség nagy apparátussal megérkezett a színhelyre, Occorsio autóján kilenc röplapot találtak. Valamennyi azonos szövegű volt és közölte, hogy a főügyészhelyettest az ,-Uj Rend” nevű, törvényen kívül helyezett újfasiszta szervezet ölte meg, s a tettesek „ítéletvégrehajtók” voltak. A HAJTHATATLAN BÍRÓ Occorsiót az újfasiszták azért tették el láb alól, mert a törvény szigorát próbálta alkalmazni a rohamosztagosok el­len. Szívós küzdelemmel 1973-ban elérte, hogy elmarasztaló ítéletet hirdessenek olyan újfasiszta vezetők ellen, akik az olasz alkotmány és a törvények megszegésével, Mussolini feketeinges-mozgalmát akarták feltámasztani. Occorsio folytatta a szélsőjobboldali szervezetek elleni küzdelmét és 1975-ben az „Uj Rend” 114 vezetőjét és aktívá­ját állította bíróság elé. Kitűnt azonban, hogy a fellebbviteüi bíróságoknál az újfasisztáknak támogatóik vannak: Occorsiót utasították, hogy függessze fel a vád eljárását. A helyettes főügyész azonban hajthatatlan volt, s a legfelsőbb bíróságnál kivívta, hogy a fellebbviteli bíróságok döntését alkotmány- ellenesnek nyilvánítsák. Occorsio így „zöldutat” kaphatott a 114 újfasiszta elleni bírósági tárgyaláshoz. De nem érte be ezzel! Bár számos fenyegető levelet, telefonüzenetet kapott, kiterjesztette a nyomozást és azokat a kapcsolatokat próbálta felgöngyölíttetni, amelyek politikai és pénzügyi személyisé­gek és a terrorista csoportok között mind nyilvánvalóbbakká váltak. A 11. ELMENEKÜLT... Annak ellenére, hogy az Occorsio elleni merényletnek szemtanúi is voltak, a nyomozás hónapokig csigalassúsággal . haladt előre. 1976 októberében azonban a firenzei vizsgáló- bíró, aki egy másik fasiszta terrorista merénylet tettesei után kutatott, véletlenül helyes nyomra bukkant. Egy korzikai származású fasiszta letartóztatásakor a szálak Rómába ve­zettek. A firenzei vizsgálóbíró javasolta fővárosi kollégáinak, tartsák szemmel Giuseppe Pugliesét. A megfigyelést kiter­jesztették Pugliese baráti körére, s így jutottak el Gianfranco Ferróhoz, aki olyan piros színű és márkájú motorkerékpárt adott el, amelyet a szemtanúk leírása szerint a helyettes fő­ügyész gyilkosai használtak. A rendőrségi követésről mit sem sejtő Ferro nyomában jutottak el a X. Kelemen utcai házba, az újfasiszták tanyájára. A lakás bérlője Pier Luigi Concutelli volt, akit egy bankár elrablása miatt már jó ideje köröztek. A rendőrség akkor csapott le a rejtekhelyre, amikor az újfasiszta osztag mind a tizenegy tagja ott tartózkodott. Pier Luigi Concutellinek azonban sikerült az utolsó pillanatban motorkerékpáron kereket oldania. Miután fényképét meg­mutatták a szemtanúknak, egyöntetűen és határozottan fel­ismerték, hogy ő volt az egyik géppisztolyos gyilkos. EGY TERRORISTA PORTRÉJA A rendőri nyilvántartásban gazdag anyag gyűlt össze a szicíliai származású terroristáról. Első ízben 1969-ben egy csendőrőrjárat tartóztatta le, amely Belloampo környékén géppisztolyropogásra figyelt fel. Az újfasiszták titkos kiképző- táborában ugyanis éppen lőgyakorlatot tartottak. Az ügyet a befolyásos támogatók eltussolták: Concutellit csak kétévi börtönbüntetésre ítélték, de ezt is próbaidőre felfüggesztették. Később, 1971-től sokszor került rendőri őrizetbe és bíróságra, mert az újfasiszta rohamosztagosokkal baloldaliak elleni „megtorló hadjáratokban” vett részt. Bár mindannyiszor gyil­kossági kísérlet volt a vád ellene, „valakik” mindig közbe­léptek és elérték felmentését. Sőt, megbízói annyira felbáto­rodtak, hogy az újfasiszta párt listáján indították az 1975. júniusi palermói községtanácsi választásokon. Akkor azonban csúfosan megbukott. Egy időre eltűnt a rendőrség szeme elől, s miután tavaly októberben majdnem elfogták, mint a főügyészhelyettes meggyilkolásának egyik gyanúsítottját, nyoma veszett. A FEGYVERRAKTÁR Concutelli az idén februárban újra Rómába tette át szék­helyét és kapcsolatba lépett az „Uj Rend” néhány olyan fő­városi aktívájával is, akit a rendőrség figyeltetett. így ju­tottak el a főváros centrumában fekvő Foraggi utcai házhoz, amely a szicíliai terrorista tanyája volt. A rendőri akciót február 13-ra virradó hajnali órákra készítették elő; ötven rendőr vette körül a házat. Concutelli csak akkor adta meg magát, amikor egy rendőr géppisztolysorozatot lőtt a lakás bezárt ajtajába. A rejtekhelyen nagy mennyiségű robbanó­anyagot, lőszert és sok fegyvert találtak, köztük volt egy olyan géppisztoly is, amelyhez hasonlót a főügyészhelyettes elleni merényletnél használtak. ÁRKUS ISTVÁN (Következik: Bomba az expresszen) Vance elutazott Moszkvából Folytatják a kérdések megvitatását A TASZSZ jelenti: Március 28—30-án tárgya­lásokra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra és Andrej Gromi'ko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint a hivatalos látogatáson Moszk­vában tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter között. A tárgyalások során elvi síkon megvitatták a szov­jet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, valamint néhány, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklő­désére számot tartó nemzet­közi problémát. A megbeszéléseken köz­ponti helyet foglalt el a ha­dászati támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos új megállapodás előkészítésének befejezését érintő kérdések vizsgálata. Ennek folyamán a felek megállapodtak, hogy folytatják e kérdések meg­vitatását. A fegyverkezés korlátozá­sával és a leszereléssel kap­csolatos más kérdésekről is véleménycserére került sor. Megegyezés született arról, hogy e kérdések megvitatá­sát kétoldalú találkozón, ezen belül szakértői tanács­kozásokon folytatják. A nemzetközi problémák' megvitatása során érintették az európai biztonsági érte­kezlet résztvevőinek küszö­bönálló belgrádi találkozó­jával, valamint a ciprusi és a dél-afrikai helyzettel kap­csolatos kérdéseket. A felek megerősítették az 1971. szeptember 3-i négy­oldalú megállapodás nagy je­lentőségét. Különös figyel­met fordítottak a közel-keleti helyzetre. A felek egyetértettek ab­ban. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a genfi közel-keleti békekonfe­rencia társelnökei közötti együttműködés rendkívül fontos a körzet igazságos és tartós békéjének megterem­tése szempontjából. Megálla- * podtak abban, hogy ez év májusának első felében Géni­ben találkozóra kerül sor a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere között a közel-keleti problé­mával, s ezen belül a genfi konferencia munkájának fel­újításával kapcsolatos kérdé­sek beható tanulmányozása érdekében. Egyidejűleg foly­tatják bizonyos, a moszkvai tárgyalásokon már érintett kérdések megvitatását. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kétoldalú kap­csolatai gyakorlati kérdései­nek megvitatása során a tár­gyaló felek számos konkrét megállapodást értek el. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön délelőtt elutazott Moszkvá­ból. A vnukovói repülőtéren nyilatkozatot adott a szovjet és külföldi sajtó képviselői­nek. „Szeretnék köszönetét mon­dani a szovjet külügyminisz­ternek, szovjet vendéglátó­inknak azért a vendégszere­tetért, amellyel fogadtak minket — jelentette ki Van­ce. Véleményem szerint uta­zásunk hasznos volt. Célunk nem volt egyszerű, lehetet­len egyetlen nap alatt meg­állapodást elérni a fegyver­zetek korlátozásáról. Remél­nünk kell, hogy a jövőben előreléphetünk és megálla­podást érhetünk el e létfon­tosságú területen” — mon­dotta az Egyesült Államok külügyminisztere. Panoráma BUDAPEST Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese csü­törtökön fogadta dr. Edward Scott kanadai érseket, az Egyházak Világtanácsa Köz­ponti Bizottságának élnökét és dr. Philip Pottert, az Egy­házak Világtanácsának főtit­kárát, akik a szocialista or­szágok egyházi vezetőivel ta­nácskoznak Budapesten. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Ta­nácsának elnöke és dr. Tóth Károly, a keresztyén béke- konferencia főtitkára. BONN Csütörtökön kétnapos lá­togatásra Bonnba érkezett Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő. Az egyiptomi vendé­geket csütörtökön este Walter Scheel nyugatnémet államfő fogadja. Szadat és Helmut Schmidt kancellár, * valamint a két külügyminiszter érdemi tár­gyalásai pénteken kezdődnek. WASHINGTON Az amerikai képviselőház szerda este heves vita után, 230 szavazattal 181 ellenében úgy határozott, hogy további két évre meghosszabbítja- a Kennedy elnök és Martin Lu­ther King meggyilkolásának kivizsgálásával foglalkozó bi­zottság megbízatását. Ciprus-konferencia Dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár (középütt) elnök­letével Bécsben megkezdődött a Ciprus-konferencia újabb fordulója. A kép bal szélén a görög ciprióták kép­viselője, Tasszosz Papadopulosz, jobb szélen pedig a Cip­ruson élő török népközösség 'képviselője, Umit Onan. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents