Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA: 0,80 Ft XXVII. évfolyam, 59. szám. 1977. március 11., péntek MUNKÁSPORTRÉ (3. old.) LAKÓKÖRNYEZETÜNK ESZTÉTIKÁJA (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) FEJLŐDŐ TEVEL MIT ÍRTAK A MEGYÉRŐL? (7. old.) Mai számunkból A burgonya becsülete NE VEGYE ZOKON senki, ha kijelentem: tavaly karácsonykor az volt a legnagyobb ünnepi meglepetés számomra, hogy találkoztam egy emberrel a nagydoro­gi vasútállomáson, aki úgy tele volt csomagokkal, mint egy málhás szamár. Elég idős ember, Dunaújvárosból jött és Sárszentlőrincre igyekezett. A többi között volt nála tíz kiló krumpli. Megkérte két jó komája, szomszédja, hozzon nekik krumplit, ami­kor legközelebb hazatér. Krumplit Sárszentlőrincre, egy kis faluba, ahol a legnagyobb szárazság idején is lehet annyi burgonyát és egyéb zöldségfélét termelni, amennyi — ha nem is bőven — a családi szükségletet fedezi. De legalább ka­rácsonyig elég. Az, hogy egy falusi háznál karácsony­kor ne legyen a pincében krumpli, amikor egyébként semmiben sem szűkölködnek, sőt szinte szórják a pénzt az unokák ajándékaira, hát ez a különös helyzet nem­csak meglepő, de szégyenletes is. Alapvető, nélkülözhetetlen élelmiszerről van szó, amely mindig nagy becsben volt a falusi portákon. Le­mondhatnak a tehéntartásról, ha már végképp nem bírják a jószág ellátását vagy a fejést a fáradt kezek, sajnos, kénytelenek is sokan üresen hagyni az istállókat — de a burgonya termesztéséről nem lehet, nem szabad lemondani. Megfér a többi vetemény között, a gondozá­sa sem igényel nagyobb fáradozást, különösen, ha úgy számítjuk, hogy a boltban vett krumpli hazacipelése . nem valami könnyű. De faluhelyen ne gondoljanak egyelőre arra, hogy majd megveszik a krumplit az üzletben, mint a kenye­ret és a tejet. Nem olyanok a nagyüzemi lehetőségek. A várost már többnyire el tudják látni minden zöldség­félével a gazdaságok, az exportra szánt mennyiséget is megtermelik, de ezek mellett még a háztulajdonosok, kerttulajdonosok asztalára is ők tegyenek krumpliszacs­kót, a legkisebb faluban is? Természetesen feladata a termelőszövetkezetnek, hogy gondoskodjék a helyi lakosság ellátásáról, például termeljen burgonyát. Lehetőség szerint az egész falu számára. De nem biztos, hogy ez minden évben mara­déktalanul megvalósul. Sokkal biztosabb, hogy a falu fölöslegét, ha van ilyen, felvásárolják és elviszik, jó áron. Inkább legyen tehát fölösleg, legyen bőség, mint ínség. Egyik járási székhelyünk kis vállalatának vezetője újságolta nemrég: vett egy darab földet és krumplit fog termeszteni. Beültetra víkendtelek felét gyümölcsfával, fele meg zöldségnek marad minden évben. így mond­ja: krumpliföld lesz. Megadja a krumplinak a régi, ha­gyományos tiszteletet. Talán irigyelni fogják, amikor hazavisz néhány zsákkal és még eladásra is jut. NEM SAJNÁLJA a Zsigulit a fuvarozáshoz, mint ahogyan az íróasztali munkához szokott kezét sem saj­nálja kapáláskor. Mégis megjegyzik majd néhányan: kitapogatta, mi a jó üzlet... Pedig a krumplihoz vezető út ilyen módon minden­ki előtt nyitva áll. GEMENCI JÓZSEF Ülést tartott a Minisztertanács A számítástechnikai program feladatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—viet­nami gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság VI., valamint a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság alakuló ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Havasi Ferenc miniszterel­nök helyettes olaszországi, dr. Szekér Gyula miniszter­elnök-helyettes iraki tárgya­lásairól tájékoztatta a kor­mányt. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter je­lentését Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­terének hazánkban tett hiva­talos baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelen­tést tett Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályságban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány elfo­gadta a beszámolót. A Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy anyagi segítsé­get nyújt a Román Szocialis­ta Köztársaságnak a földren­gés okozta károk enyhítésére. A kormány előterjesztést fogadott el a számítástechni­kai központi fejlesztési prog­ram 1976—1980. közötti idő­szakra szóló feladatairól. En­nek keretében határozott a számítógép-alkalmazás bőví­téséről és hatékonyságának növeléséről, a szakemberkép­zés folytatásáról és a számí­tástechnikai eszközök gyár­tásának fejlesztéséről. A mezőgazdasági -- és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére a kormány állami nagyberuházásként jóváhagy­ta a Hajdúsági Cukorgyár építését, kapcsolódó beruhá­zásait. A SZOT Elnöksége tájé­koztatta a Minisztertanácsot a szakszervezeti jogsegély- szolgálat működésének ta­pasztalatairól. A kormány a jelentést egyetértőén tudo­másul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés 1976. évi munkájáról és el­lenőrzési tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és felhívta a minisztere­ket, hogy irányító munkájuk­ban hasznosítsák a tapaszta­latokat. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot hozott a Kiváló és az Érdemes Művész kitüntető címek adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az USA Kommunista Pártjának küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására már­cius 1 és 10 között látogatást tett hazánkban az Amerikai Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának küldöttsége: Jack Kling, a politikai bi­zottság tagja és Joelle Fish­man, a központi bizottság tagja. Az amerikai vendégekkel találkozott Kádár János. Tárgyalásokat folytatott a küldöttséggel Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja és Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára. A tárgyalásokon a két párt képviselői kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről, és a teljes egyetértés szelle­mében véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megerősítették, hogy a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján és a pro­letár internacionalizmus szel­lemében fejlesztik a két párt kapcsolatait. A küldöttség megismerke­dett a főváros nevezetessé­geivel, látogatást tett több vidéki városban, ahol ipari üzemeket és termelőszövet­kezeteket tekintett meg. Az amerikai testvérpárt küldöttsége csütörtökön el­utazott Budapestről. A Feri­hegyi repülőtéren a vendége­ket Nemes Dezső elvtárs bú­csúztatta. (MTI). Berlin khszönti Budapestet Budapesten megkezdődött a berlini napok eseményso­rozata, amelynek alkalmából csütörtökön Erhard Krack, a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosának főpolgár­mestere sajtótájékoztatót tar­tott a várbeli Történeti Mú­zeumban. Hangsúlyozta: a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa óta, 1971- től jelentős fejlődés jellemzi az NDK fővárosát. Nőtt az ipari termelés, új beruházá­sokkal gyarapodott Berlin, a lakosság élet- és munkakö­rülményei javultak. A berli­ni üzemekben és gyárakban több mint 600 ezren dolgoz­nak; az ipari termelés értéke évente meghaladja a 13 mil­liárd márkát. 1971. és 1975. között több mint 138 ezren költöztek korszerű lakásba. Az életszínvonal emelését célzó határozatok megvalósí­tásának része a berlini ta­nács 1980-ig szóló tervének sikeres teljesitése. A program 1976. és 1980. között 75—77 ezer lakás létesítését, illetve korszerűsítését irányozza elő iskolákkal, óvodákkal, böl­csődékkel, áruházakkal és sportlétesítményekkel együtt. Berlin északkeleti részén mintegy 20 ezer lakással már épül a főváros kilencedik ke­rülete, ahol összességében mintegy 170 ezren élnek majd. Berlin arculatának kialakí­tásában, formálásában a la­kosság is részt vesz. Építő­munkások ezrei, gyárak és üzemek dolgozói vállalják környezetük szépítését, csi­nosítását. A sajtótájékoztatót köve­tően a vármúzeum csarnoká­ban ünnepi külsőségek között megnyitották a „Berlin kö­szönti Budapestet” című ki­állítást. A tárlat anyaga át­fogó képet ad Berlin eredmé­nyeiről, törekvéseiről, a kö­vetkező években várható fej­lesztésekről. (MTI). Pártiskolások Bonyhádért A csütörtöki napot társa­dalmi munkával töltötte az MSZMP Tolna megyei Bízott, ság Oktatási Igazgatóságának ötven hallgatója, akik az öt­hónapos pártiskola résztve­vői. A hallgatók előadóikkal, tanáraikkal közösen a megye legfiatalabb városa, Bonyhád szépítésén dolgoztak egy na­pot. Három csoportban vé­geztek fásítást Bonyhád kü­lönböző pontjain. Az elülte­tésre került fiatal fenyőfa­csemetéket Aparhantról szál. lították be és gyökerestől, szakemberek irányításával ültették el a pártiskola hall­gatói. A jól szervezett társadalmi munka, a szakemberek irá­nyítása, a hallgatók derekas hozzáállása biztosította, hogy az egy nap Bonyhádért vég­zett társadalmi munka meg­hozza a gyümölcsét és hozzá, járul ahhoz, hogy a fiatal vá­ros szépülő környezetét mind kulturáltabbá tegye. A pártiskolások egy csoportja a frissen szállított fenyőket ülteti Fotó: Bakó Jenő. Legjobb a bonyhádi és a szekszárdi gimnázium Ki tud többet a Szovjetunióról? Immár több éves hagyo­mány, hogy megrendezik a „Ki tud többet a Szovjetunió­ból, a Szovjetunióról?” vetél­kedőt a megye középiskolásai számára. Az ismereteket be­mutató versenyre az idén is sor került a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ, az MSZBT és a Lap­kiadó Vállalat rendezésében. A helyi vetélkedők után a megyei versenyre — húsz csapat részvételével — teg­nap -került sor Szekszárdon a Babits Mihály megyei mű­velődési központban. Itt ar­ról adtak számot a megjelen­tek — a húsz csapatban ösz- szesen nyolcvan diák —, hogy a Szovjetunió című lap olva­sása, valamint egyéb úton történt tájékozódás során mi­lyen ismeretanyaggal rendel­keznek a Szovjetunióról. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való készülődés külön jelen­tőséget adott ennek az ese­ménynek. Az elődöntőt két csoport­ban bonyolították le, ezután hat csapat jutott a döntőbe. Ezek a következők voltak: tolnai gimnázium, tamási gimnázium, gyönki gimná­zium, bonyhádi gimnázium, bonyhádi szakközépiskola, szekszárdi gimnázium. Már az elődöntő megmu­tatta a résztvevők szép felké­szültségét, a döntőben né­hány kiemelkedő ismertetést is hallottunk a Szovjetunió­ról. Zárszavában Vida János- né, a megyei tanács művelő, désügyi osztályának helyettes vezetője méltán állapíthatta meg, a vetélkedőre való fel­készülés, majd maga a vetél­kedő jól szolgálta a két nép barátságának, az internacio­nalizmus érzésének elmélyü­lését diákifjúságunk körében. A vefélkedő győztese végül a szekszárdi Garay János Gimnázium csapata lett. Tagjai: Bajos Ágnes, Bráz Gizella, Kaposi Márta és Szi- mon Andrea. Második lett a bonyhádi Petőfi Sándor Gim­názium csapata. Tagjai: Nád­házi Ágnes, Antlfinger Ist­ván, Fűzi István és Vincze István. A területi döntőn, amelyre Baranya, Somogy és Tolna két-két első helyezettjének részvételével, március 18-án Kaposvárott kerül sor, a szék. szárdi és a bonyhádi gimná­zium csapatai képviselik me­gyénket.

Next

/
Thumbnails
Contents