Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
Mai számunkból NŐTT A BETÉTÁLLOMÁNY (3. old.) A MUNKÁSOK ÉS AZ OLVASÁS (4. old.) SZAKOSZTÁLYI ÉS EGYESÜLETI RANGSOR (6. old.) (5. old.) SPORTUDVAR AZ ÚTTÖRŐKNEK Vezetők „A VEZETÉS a világ legnehezebb mestersége” — állítják sokan a különböző szintű irányítói posztokon ál- I lók körében. Meg kell felelni — mondják — a felettesek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egyaránt. A vezetői poszt minduntalan két „tűz” közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősítik, tehát mindig, minden döntésben, rendelkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatottságot. A vezetők valóban mindig „szem előtt” vannak, őket minduntalan a „színre” szólítják. Ez olyan természetes, mint az, hogy övék a felelősség a rájuk bízott ügyekért, hogy adott körben intézkedési, utasítási joguk van, s minősíthetik mások munkáját. Ráadásul annak elviselése, hogy a közéleti reflektorok fénysugarában dolgozik, éppen a legfontosabb vezetői képességek egyike, az alkalmasság egyik fokmérője. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvilág hatásait, hogy a vállalaton belül mindig szervezetten, rendben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részlege mindig szervesen kapcsolódhassék a külvilághoz, a közvetlen környezethez, hiszen annak ellenére, attól függetlenül egyetlen kollektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt saját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie” kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint befelé, — amikor a külvilág kérdéseit, igényeit, hatásait közvetíti belülre. A társadalmi munkamegosztás valamennyi lépcsőjén ez a vezetési tevékenység egyik lényeges jellemzője. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN általában egyre több és — sok helyzetben — hevesebb is az effajta „ütközés” az irányítói posztokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi munkamegosztás, tehát egyre többféle igényhez, érdekhez, feladathoz kell igazodnia minden kollektívának. Egy-egy részleg tevékenységét egyre sokoldalúbban kell egyeztetni a külvilággal. (Ez egyaránt j vonatkozik egy vállalatra, s a vállalat egységeire, műhelyeire is.) Másrészt — örvendetes társadalmi folyamatként — rendkívül nagyot haladt előre a közéleti és az üzemi demokrácia. Az emberek egyre szélesebb körben és egyre mélyebbre hatóan részesei akarnak lenni saját állampolgári és munkavállalói sorsuk alakításának. Az emberek javasolnak, vitatkoznak, megkérdeznek sok mindent, ami azelőtt esetleg kevésbé érdekelte őket és rákérdeznek dolgokra, amelyeket esetleg nem könnyű megmagyarázni. Van olyan munkahelyi vezető, aki ezt a konfliktust — az „ütközések” szaporodását — azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Azért teszi ezt, hogy ! elkerülje az egyeztetést a természetszerűen létező érdekek, folyamatok, programok között. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött olykor a demokratizmus félreértése is meghúzódik. Azért helyesel folyton — javaslatra, kérésre, mindenre —, nehogy elterjedjen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát”. Ez végeredményben a demokratikus vezetési stílus „hitelrontása”. E gyakorlat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vita, vizsgálódás, a szembenálló javaslatokhoz ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számítások, mintha a főnök, mindent, ami nem tőle indul el, egy határozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s így nincs biztosíték, hogy valóban a pillanatnyilag választható legjobb megoldást találják-e meg. RÁADÁSUL, ahol a főnök mindig igent mond, ott végül a többiek sem vitatkoznak majd: mindenki túlzottan tisztelni kezdi a másik véleményét, javaslatát, s furcsállnák, ha valaki megbírálna egy előterjesztést, vagy tervezetet. Korunkban pedig, a fejlődés mai szintjén, egyre inkább fékezheti a haladást, rendes munkát, I az olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igennel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsességét, gyengíti a szakemberek felelősségét, a többség ér- I dekeltségét. A vezetés határozatlansága visszafogja a j többet akarás lendületét, az alkotókedvet — amit min- ] dig a közösségi párbeszéd, vita és a nyílt eszmecsere te- I hét legeredményesebbé. GERENCSÉR FERENC Aczél György látogatása a HM-ben Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese szerdán látogatást tett a Honvédelmi Minisztériumban, ahol Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és a minisztérium más vezetői fogadták. A vendéget Czinege Lajos tájékoztatta a Magyar Néphadsereg helyzetéről, feladatairól. A látogatás alkalmából Aczél György aktívaértekezleten találkozott a Honvédelmi Minisztérium vezető beosztású tisztjeivel, és tájékoztatást adott időszerű ideológiai, politikai kérdésekről. Pártnap Kádár János és Lázár György fogadta Bohuslav Chnoupeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szerdán hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, valamint dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Pártnap keretében találkozott tegnap délután Szekszár- don a Panoráma filmszínház, ban a város és környéke ipari szövetkezeteinek dolgozóival Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke. A népgazdaság helyzetéről, a feladatokról és az ipari szövetkezetek tennivalóiról tájékoztatta a pártnap résztvevőit. A Tolna megyei Tanács V. B. ülése Megkülönböztetett figyelem Paksnak Az általános iskolák körzetesítése - Megyénk testnevelési és sportmozgalma A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésének második napirendjeként foglalkozott dr. Kálmán Gyula megyei tanácselnökhelyettes beszámolója alapján a paksi atomerőmű építkezésén dolgozók kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi és kulturális ellátásának helyzetével. A téma fontosságát jelzi, hogy részt vett megvitatásában Szabó Benjamin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója mellett Paks közös tanácsú nagyközség néhány vezetője és a megyei tanács úgyszólván valahány szak- igazgatási szervének vezetője is. A megjelentek számából is nyilvánvaló a megkülönböztetett figyelem. Az atomerőmű 1974-ben megkezdett beruházásával mind a megyei, mind pedig a helyi tanácsnak számos nagyszabású településfejlesztési, ellátásszervezési feladata jelentkezett. Az idevonatkozó legfontosabb teendőket az MSZMP Tolna megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága még 1973 decemberében hozott határozata megjelölte, abból kiindulva, hogy az első hazai atomerőmű építésével összefüggésben Paks korábban körülbelül 12 ezer főt kitevő nappali népessége az ötödik ötéves terv időszakának végére 20 ezer, 1985- re pedig 23 ezer főre növekszik. Jelenleg — mint ezt az eddigi információkból is tudjuk — az atomerőmű-beruházáson háromezren dolgoznak. Ez a létszám idővel hatezerre emelkedik. Ennek a népességnek a mennyiségi és minőségi ellátására fel kellett készülni és olymódon, hogy máris számolva a tovább növekvő igények kielégítésének feladataival is. Mint azt a beszámoló felett nyitott széles körű vitában a hozzászólók, majd zárszavában dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke is leszögezték: az atomerőmű építkezésén dolgozók kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi és kulturális ellátása folyamatos és nemcsak dinamizmust, esetenként rugalmasságot is igénylő tennivaló, méghozzá hosszú távon. A beruházó időben biztosította kapcsolódó beruházásként az alapvető kommunális és szociális ellátást szolgáló létesítményeket. A lakótelep 19 épületében 3690 szálláshelyet adtak át. Az erőművi dolgozók lakótelepén 40 lakás készült el, szolgálni az erőművi dolgozók letelepedését. Biztosított a vízellátás, ennek javítása érdekében folyamatban van a víztisztító nlű építése. Kiépült a szenny vízcsatornák gerincvezetéke, az átadott létesítményeket erre rá is kötötték. Ez év második felében helyezik üzembe a napi négyezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító művet. Kiépült a járda- és úthálózat, előrehaladt a park- és zöldterületek kialakítása. Ezután készülnek még el a sportlétesítmények. A közterületek karbantartását, tisztítását a helyi tanács költség- vetési üzeme végzi, fnely — az értékelés szerint — „aZ igényesebb, nagyobb szabású feladatok ellátására még nem készült fel.” Megfelelő viszont — állapították meg a vita résztvevői — az erőmű építkezésén dolgozók kereskedelmi ellátása. Az elmúlt évben — már Paks hosszú távú, 15 évre elkészített kereskedelemfejlesztési programja keretében — több mint két és fél ezer négyzetméterrel nőtt a kiskereskedelmi eladótér, a vendéglátóhelyek alapterületének növekedése pedig megközelíti a hétezret. Ez, az áruellátás javításával a kereskedelmi ellátás színvonalát az átlagosnál kedvezőbb szintre emelte. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a mennyiségi és minőségi ellátás javításában a továbbiakban semmi dolgunk. Paks ellátása — különös tekintettel az atomerőmű építőire — megköveteli az állandó figyelmet, az ellátási színvonal állandó emelését. A közétkeztetésit a lakótelepen a háromezer adagos, az üzem területén a 3,5 ezer adagos konyha .oldja meg, megfelelő kiszolgáló létesítményekben. A két létesítmény közül az utóbbi üzemel kifogástala- nabbul és ez ismét intézkedéseket sürget. A szolgáltatások színvonala — bár ez a terület sem mentes a problémáktól — már ma eléri a városi követelmények szintjét. Elkészült az erőműépítés figyelembevételével Paks 1985- ig megvalósítandó egészség- ügyi fejlesztési terve is. A lakótelepen egészségügyi kombinát épült, melyben 1 körzeti orvosi, 1 üzemorvosi, 1 gyermekszakorvosi és 2 fogszakorvosi rendelő kapott helyet, 'gyógyszerkiadóval. Itt (Folytatás a 2. oldalon.) Kellemes, napsütéses időjárással kezdődött a hét. Ennek és a korábbi szeles időnek köszönhető, hogy a megye jó néhány nagyüzemében a magasabb fekvésű, kevésbé kötött talajú táblákon megkezdhették a talajmunkákat, a simítózást, vetés- előkészítést, sőt néhány helyen a vetést is. A szedresi Sió—Sárvíz menti Egyesült Tsz kölesdi tábláján egy Rába tárcsázott. Nagy István a szövetkezet traktorosa eddig Dutrát hajtott. Három hónappal ezelőtt érkezett a Rába-Stei- ger. Nem kérdeztük, de nyilvánvaló, hogy azért 'került a gépre — két váltótársával együtt —, mert a legjobb szakemberek közé tartozik. Már a múlt héten megpróbálták elkezdeni a munkát. Hétfőre a homokos talaj felszáradt annyira, hogy folytathatták a talaj előkészítést (felvételünk ekkor készült). A magágy-előkészítés befejeztével megkezdik a borsó vetését. A gyümölcsösökben és szőlőkben befejezéshez közeledik a metszés, a fák vegyszeres kezelése, az ágak, vesz- szők kihordása a sorok közül. A kistermelők, hobbikert- tulajdonosok is megkezdték a tavaszi mozgolódást Kapálás, metszés a szőlőkben, ágyások készítése, zöldségfélék vetése, avarégetés a munka. st -g
