Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

Mai számunkból NŐTT A BETÉT­ÁLLOMÁNY (3. old.) A MUNKÁSOK ÉS AZ OLVASÁS (4. old.) SZAKOSZTÁLYI ÉS EGYESÜLETI RANGSOR (6. old.) (5. old.) SPORTUDVAR AZ ÚTTÖRŐKNEK Vezetők „A VEZETÉS a világ legnehezebb mestersége” — állítják sokan a különböző szintű irányítói posztokon ál- I lók körében. Meg kell felelni — mondják — a felette­sek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egy­aránt. A vezetői poszt minduntalan két „tűz” közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősítik, tehát min­dig, minden döntésben, rendelkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatottságot. A vezetők valóban mindig „szem előtt” vannak, őket minduntalan a „színre” szólítják. Ez olyan termé­szetes, mint az, hogy övék a felelősség a rájuk bízott ügyekért, hogy adott körben intézkedési, utasítási joguk van, s minősíthetik mások munkáját. Ráadásul annak elviselése, hogy a közéleti reflektorok fénysugarában dolgozik, éppen a legfontosabb vezetői képességek egyi­ke, az alkalmasság egyik fokmérője. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvilág hatá­sait, hogy a vállalaton belül mindig szervezetten, rend­ben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részlege mindig szervesen kapcsolódhassék a külvilághoz, a közvetlen környezethez, hiszen annak el­lenére, attól függetlenül egyetlen kollektíva sem boldo­gulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt sa­ját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie” kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint befelé, — amikor a külvilág kérdéseit, igényeit, hatásait közvetíti belülre. A társadalmi munkamegosztás valamennyi lép­csőjén ez a vezetési tevékenység egyik lényeges jellem­zője. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN általában egyre több és — sok helyzetben — hevesebb is az effajta „ütközés” az irányítói posztokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi munkamegosztás, tehát egyre többféle igényhez, érdekhez, feladathoz kell igazodnia minden kollektívának. Egy-egy részleg tevékenységét egyre sok­oldalúbban kell egyeztetni a külvilággal. (Ez egyaránt j vonatkozik egy vállalatra, s a vállalat egységeire, mű­helyeire is.) Másrészt — örvendetes társadalmi folya­matként — rendkívül nagyot haladt előre a közéleti és az üzemi demokrácia. Az emberek egyre szélesebb kör­ben és egyre mélyebbre hatóan részesei akarnak lenni saját állampolgári és munkavállalói sorsuk alakításá­nak. Az emberek javasolnak, vitatkoznak, megkérdez­nek sok mindent, ami azelőtt esetleg kevésbé érdekelte őket és rákérdeznek dolgokra, amelyeket esetleg nem könnyű megmagyarázni. Van olyan munkahelyi vezető, aki ezt a konfliktust — az „ütközések” szaporodását — azzal akarja kivéde­ni, hogy egyre többször mond igent. Azért teszi ezt, hogy ! elkerülje az egyeztetést a természetszerűen létező érde­kek, folyamatok, programok között. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött olykor a demokratizmus félreértése is meghúzódik. Azért he­lyesel folyton — javaslatra, kérésre, mindenre —, ne­hogy elterjedjen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát”. Ez végeredményben a demokratikus ve­zetési stílus „hitelrontása”. E gyakorlat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vita, vizsgálódás, a szembenálló javaslatokhoz ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számítások, mintha a főnök, mindent, ami nem tőle indul el, egy határozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s így nincs biztosíték, hogy valóban a pillanatnyilag választható legjobb megoldást találják-e meg. RÁADÁSUL, ahol a főnök mindig igent mond, ott végül a többiek sem vitatkoznak majd: mindenki túl­zottan tisztelni kezdi a másik véleményét, javaslatát, s furcsállnák, ha valaki megbírálna egy előterjesztést, vagy tervezetet. Korunkban pedig, a fejlődés mai szint­jén, egyre inkább fékezheti a haladást, rendes munkát, I az olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igennel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsessé­gét, gyengíti a szakemberek felelősségét, a többség ér- I dekeltségét. A vezetés határozatlansága visszafogja a j többet akarás lendületét, az alkotókedvet — amit min- ] dig a közösségi párbeszéd, vita és a nyílt eszmecsere te- I hét legeredményesebbé. GERENCSÉR FERENC Aczél György látogatása a HM-ben Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese szerdán látogatást tett a Honvédelmi Minisztérium­ban, ahol Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter és a minisztérium más vezetői fogadták. A vendéget Czinege Lajos tájékoztatta a Magyar Nép­hadsereg helyzetéről, felada­tairól. A látogatás alkalmá­ból Aczél György aktívaérte­kezleten találkozott a Hon­védelmi Minisztérium vezető beosztású tisztjeivel, és tájé­koztatást adott időszerű ideo­lógiai, politikai kérdésekről. Pártnap Kádár János és Lázár György fogadta Bohuslav Chnoupeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szer­dán hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes, baráti találko­zókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Barity Mik­lós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, valamint dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) Pártnap keretében találko­zott tegnap délután Szekszár- don a Panoráma filmszínház, ban a város és környéke ipari szövetkezeteinek dolgozóival Rév Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke. A népgazda­ság helyzetéről, a feladatok­ról és az ipari szövetkezetek tennivalóiról tájékoztatta a pártnap résztvevőit. A Tolna megyei Tanács V. B. ülése Megkülönböztetett figyelem Paksnak Az általános iskolák körzetesítése - Megyénk testnevelési és sportmozgalma A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésének második napirendjeként fog­lalkozott dr. Kálmán Gyula megyei tanácselnökhelyettes beszámolója alapján a paksi atomerőmű építkezésén dol­gozók kereskedelmi, szolgál­tatási, egészségügyi és kultu­rális ellátásának helyzetével. A téma fontosságát jelzi, hogy részt vett megvitatásá­ban Szabó Benjamin, a Pak­si Atomerőmű Vállalat igaz­gatója mellett Paks közös ta­nácsú nagyközség néhány ve­zetője és a megyei tanács úgyszólván valahány szak- igazgatási szervének vezetője is. A megjelentek számából is nyilvánvaló a megkülön­böztetett figyelem. Az atom­erőmű 1974-ben megkezdett beruházásával mind a me­gyei, mind pedig a helyi ta­nácsnak számos nagyszabású településfejlesztési, ellátás­szervezési feladata jelentke­zett. Az idevonatkozó leg­fontosabb teendőket az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának Végrehajtó Bi­zottsága még 1973 decembe­rében hozott határozata meg­jelölte, abból kiindulva, hogy az első hazai atomerőmű épí­tésével összefüggésben Paks korábban körülbelül 12 ezer főt kitevő nappali népessége az ötödik ötéves terv idősza­kának végére 20 ezer, 1985- re pedig 23 ezer főre növek­szik. Jelenleg — mint ezt az ed­digi információkból is tud­juk — az atomerőmű-beru­házáson háromezren dolgoz­nak. Ez a létszám idővel hat­ezerre emelkedik. Ennek a népességnek a mennyiségi és minőségi ellátására fel kel­lett készülni és olymódon, hogy máris számolva a to­vább növekvő igények kielé­gítésének feladataival is. Mint azt a beszámoló felett nyitott széles körű vitában a hozzászólók, majd zárszavá­ban dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke is le­szögezték: az atomerőmű építkezésén dolgozók keres­kedelmi, szolgáltatási, egész­ségügyi és kulturális ellátása folyamatos és nemcsak dina­mizmust, esetenként rugal­masságot is igénylő tenni­való, méghozzá hosszú távon. A beruházó időben bizto­sította kapcsolódó beruházás­ként az alapvető kommunális és szociális ellátást szolgáló létesítményeket. A lakótelep 19 épületében 3690 szálláshe­lyet adtak át. Az erőművi dolgozók lakótelepén 40 la­kás készült el, szolgálni az erőművi dolgozók letelepedé­sét. Biztosított a vízellátás, ennek javítása érdekében fo­lyamatban van a víztisztító nlű építése. Kiépült a szenny vízcsatornák gerincvezetéke, az átadott létesítményeket er­re rá is kötötték. Ez év má­sodik felében helyezik üzem­be a napi négyezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító művet. Kiépült a járda- és úthálózat, előrehaladt a park- és zöldterületek kialakítása. Ezután készülnek még el a sportlétesítmények. A közte­rületek karbantartását, tisztí­tását a helyi tanács költség- vetési üzeme végzi, fnely — az értékelés szerint — „aZ igényesebb, nagyobb szabású feladatok ellátására még nem készült fel.” Megfelelő viszont — álla­pították meg a vita résztve­vői — az erőmű építkezésén dolgozók kereskedelmi ellá­tása. Az elmúlt évben — már Paks hosszú távú, 15 évre el­készített kereskedelemfej­lesztési programja keretében — több mint két és fél ezer négyzetméterrel nőtt a kiske­reskedelmi eladótér, a ven­déglátóhelyek alapterületé­nek növekedése pedig meg­közelíti a hétezret. Ez, az áruellátás javításával a ke­reskedelmi ellátás színvona­lát az átlagosnál kedvezőbb szintre emelte. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a mennyiségi és minőségi el­látás javításában a további­akban semmi dolgunk. Paks ellátása — különös tekintet­tel az atomerőmű építőire — megköveteli az állandó fi­gyelmet, az ellátási színvonal állandó emelését. A közét­keztetésit a lakótelepen a há­romezer adagos, az üzem te­rületén a 3,5 ezer adagos konyha .oldja meg, megfelelő kiszolgáló létesítményekben. A két létesítmény közül az utóbbi üzemel kifogástala- nabbul és ez ismét intézke­déseket sürget. A szolgálta­tások színvonala — bár ez a terület sem mentes a problé­máktól — már ma eléri a vá­rosi követelmények szintjét. Elkészült az erőműépítés fi­gyelembevételével Paks 1985- ig megvalósítandó egészség- ügyi fejlesztési terve is. A lakótelepen egészségügyi kombinát épült, melyben 1 körzeti orvosi, 1 üzemorvosi, 1 gyermekszakorvosi és 2 fogszakorvosi rendelő kapott helyet, 'gyógyszerkiadóval. Itt (Folytatás a 2. oldalon.) Kellemes, napsütéses idő­járással kezdődött a hét. En­nek és a korábbi szeles idő­nek köszönhető, hogy a me­gye jó néhány nagyüzemé­ben a magasabb fekvésű, ke­vésbé kötött talajú táblákon megkezdhették a talajmun­kákat, a simítózást, vetés- előkészítést, sőt néhány he­lyen a vetést is. A szedresi Sió—Sárvíz menti Egyesült Tsz kölesdi tábláján egy Rába tárcsá­zott. Nagy István a szövetke­zet traktorosa eddig Dutrát hajtott. Három hónappal ez­előtt érkezett a Rába-Stei- ger. Nem kérdeztük, de nyil­vánvaló, hogy azért 'került a gépre — két váltótársával együtt —, mert a legjobb szakemberek közé tartozik. Már a múlt héten megpró­bálták elkezdeni a munkát. Hétfőre a homokos talaj fel­száradt annyira, hogy foly­tathatták a talaj előkészítést (felvételünk ekkor készült). A magágy-előkészítés befe­jeztével megkezdik a borsó vetését. A gyümölcsösökben és sző­lőkben befejezéshez közele­dik a metszés, a fák vegysze­res kezelése, az ágak, vesz- szők kihordása a sorok kö­zül. A kistermelők, hobbikert- tulajdonosok is megkezdték a tavaszi mozgolódást Ka­pálás, metszés a szőlőkben, ágyások készítése, zöldség­félék vetése, avarégetés a munka. st -g

Next

/
Thumbnails
Contents