Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

XXVII. évfolyam, 56. szám. ÁRA: 0,80 Ft 1977. március 8., kedd Mai számunkból PÁRTBIZOTTSÁGI ÜLÉS PAKSON (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) ÉRDEKES EREDMÉNYEK A MEGYE- BAJNOKSÄGBAN (5. old.) MEGINDULT A KOKASDOMB (3. old.) Apáti Miklós A nőket köszöntő mondat ...nincs, nem létezik, hisz sohasem általában gondolunk a nőkre, mindig csak anyánk, húgunk, szerelmünk, fe­leségünk, leendő leánykánk juthat eszünkbe, mindig külön-külön, a saját arcukon a saját mosoly, a saját sors, a saját mondat, hát mi se szólhatunk hozzájuk másként, csak külön-külön, mert csak úgy — általában és először nincsen semmi —, először csak az egyes ember a fontos, s csak azután jöhet az emberiség, közben ragyoghat ám a hármas­oltár : anya, szerelem, leány — lássuk külön az anyát, életünk anyját, homlokán a ráncokat, kendőből kibukó ősz haját, gyors, ijedős lefekvéseit, az elkapkodott alvásokat, a rebbenő, min­ket féltő szempillákat, a kezeket, a kihúzott derék rop­panását, a háborúból kimenekítő arc szomorúságát, a békében szülők madonnamosolyát, — külön a szerelmet, testünk vidor kegyeltjét, sétáink választottját, hív meghallgatóinkat, az énekest, aki a mi dicséretünket zengi, s mi is az övét, a zengést magát, aki főzőcskézni tanul, akitől mi is eltanulhatjuk a magány elleni egyszerű recepet, aki azt mondja: örökké, de nem tudja már, mi az, hogy mindhalálig, s nem tartja sokra a formulákat, hogy ásó, kapa és nagyharang, de este megveti ágyunk, teste átvilágítja testünket a sötétben, hogy ne legyen egészen sötét, — külön a csöpp és új gyereket, puha pusziját, aki után nem kell megtörölni az arcunk, aki nevetve mu­tatja babáit, fiúktól elcsent autóit, fiúktól elcsent mon­dataival dicsekszik, úgy fésüli magát, hogy férfi-arcunk is belepirul büszkén, és elindul ő az óvodába, az isko­lába, tanul, és dolgozni és hódítani kezd, ám biztosít: csak téged szeretlek, apu, és hallhatjuk külön-külön a mondataikat, hogy vigyázz fiam, a villamossíneken, hogy te nyavalyás csa­vargó, merre jártál, hogy én egy ügyes kis epizódista leszek csak az életedben, nem vágyom főszerepre, hogy menj le sörért, mert szárazon nem vagy elviselhető, hogy ha anyu elvesz téged, akkor ugye te leszel az apukám, hogy az is bolond, aki feleség lesz Magyar- országon, hogy fiam, hozhatnál egy vödör vizet, látod, anyád majd összeroppan, hogy meglásd, ha majd nem leszek, és kanyarognak tovább a mondataik: én nem is tudtam, hogy ilyen veszekedett ember vagy drágám, hogy azt ígérted, szólsz, ha szakítottunk, de nem szóltál semmit, csak azt ne hidd, hogy én fél­tékeny vagyok, de megöllek, ha megcsalsz, hogy nem is igaz, tévedés volt, mit lehet erre mondani, mit lehet arra mondani, hogy én nagyon szeretlek, de ha szeretsz, belátod, hogy nem lehet veled élni, és mégis élünk tovább, tovább, tovább, mert ők éltetnek minket, ők szülnek, ők temetnek el, ők az élet minden elevensége, de nem lehet tudni, hogyan lesz tovább, ha elfelejtjük mondataikat, ho­gyan lesz tovább, ha kizuhanunk forró áramaikból, ha elfelejtkeznek rólunk, ha becsukódik egy ajtó, a dön- dülés magával ránthatja életünket, nem lehet tudni, meddig képesek dolgozni ránk, meddig tudunk dol­gozni rájuk, meddig tudunk dolgozni együtt, élni együtt, szeretni együtt, nem lehet tudni, ha nincs meg, ha elveszett, ha sohasem volt a nőket köszöntő mondat. A megyei népfrontbizottság ülése Tegnap a szekszárdi mű­vészmoziban dr. Kolumbusz Lászlóné elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülés napirendjén első pontként a megye cigány la­kosságának helyzete, a ci­gányság felemelésével kap­csolatos társadalmi tenni­valók szerepeltek. Az írásos beszámolóhoz Bárd Flórián, a napirend előadója adott szóbeli kiegészítést. Ezután széles körű vitára került sor. Mind az előadó, mind a hoz­zászólók hangoztatták: a kér_ déssel való foglalkozás igen nagy körültekintést, gondos­ságot és türelmet igényel. Nehezíti a cselekvést, hogy a cigányság felemelésével egy- időben — céltudatos nevelő munkával — szembe kell szállni a magyar lakosság elő­ítéleteivel is. A vita végeztével Csaj bók Kálmán megyei titkár java­solta, fogadjon el a bizottság állásfoglalást, amelyet eljut­tatnak minden községi, lakó- területi népfrontbizottsághoz. Az egyhangúlag elfogadott állásfoglalásban a többi kö­zött a következő gondolatok szerepelnek: Törekedni kell a cigányság jobb megismeré­sére; segíteni beilleszkedésü­ket a társadalmi közösségek­be; a munkahelyi kollektí­vák patronálják cigány tár­saikat, a szülői munkaközös, ségek hadakozzanak az isko­lákban a cigánygyerekek le­morzsolódása ellen; segítsük őket állampolgári ügyeik in­tézésében; nem megtagadtat. ni kell velük cigányvoltukat, hanem rábírni őket életmód­juk megváltoztatására. Sokoldalú társadalmi gondoskodás A laboratóriumban Bencze Márta a vegyszerek milligrammnyi részét vizsgálja. Fotó: Szepesi Véget ért a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája Budapestre érkezett Bohuslav Chnoupek Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Bo­huslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A Keleti-pályaudvaron fo­gadására megjelent Púja Fri­gyes, Roska István külügy­miniszter-helyettes, s a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fo­gadtatásnál dr. Václav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Bohuslav Chnoupek és kí­sérete hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Roska István külügyminisz­ter-helyettes, Csehik Ferenc- né, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese, Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövete és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. (MTI) Magyar-iraki megállapodás A magyar—iraki gazdasági együttműködési bizottság március 1—6. között tartotta harmadik ülésszakát Bag­dadban, s aláírták az 1977. évi árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvet is. A Szekér Gyula miniszter­elnök-helyettes vezette ma­gyar delegáció vasárnap este hazaérkezett Budapestre. Kádról kádra haladva alakul ki a galvanizált felü­let az alkatrészeken. Igaz, korántsem ilyen meg­nyugtató a bölcsődés korúak 10 százalékos elhelyezési ará­nya — bár ezen nagyrészt enyhített a gyermekgondozá­si segély bevezetése, és össze­gének felemelése. Népszerű­ségét bizonyítja, hogy míg 1970-ben 160 ezren éltek vele, napjainkban 290 ezer édes­anya gondozza otthon gyer­mekét. A megtett intézkedé. sek között kiemelkedő jelen­tőségű volt a családi pótlék emelése, az anyasági segélyre jogosultak körének kiterjesz­tése, a kisgyermekes anyák számára betegápolási táppénz biztosítása, s a nőket, terhes anyákat védő munkaügyi in­tézkedések. Egyrészt ennek tudható be, hogy a dolgozó nők tábora a KB határozatának megjele­nése óta több mint 200 ezer­rel gyarapodott, s hogy ma már a munkaképes korú nők 75 százaléka dolgozik. Ugyan­akkor — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos — egyet kell érteni a konferencia megálla. pításával, hogy jobb össz­hangra van szükség a bölcső­dék, az óvodák és a gyermek- gondozási segély fejlesztésé, ben. A dolgozó nők továbbtanu­lásában az erkölcsi, anyagi ösztönzés jelentőségéről szól­va elmondta: e téren is van­nak számottevő eredmé­nyeink, erőfeszítéseink elle­nére azonban ma még az iparban dolgozó lányok, asz- szonyok nagy része szakkép­zetlen. E helyzet nemcsak a kereseti színvonal gyorsabb ütemű növekedését gátolja, hanem fékezi a dolgozó nők szakmai előrehaladását is. A párt. és kormányhatáro­zatok alapján fontos feladat volt az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének ér­vényre juttatása is. Az előző (Folytatás a 2. oldalon.) A vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter, aki a kormány nevében köszöntötte a ta­nácskozást. — A nők helyzetével fog­lalkozó párt- és kormányha­tározat a lányok, asszonyok érdekében végzett munkát Vasárnap a Parlament kongresszusi termében a be­számoló feletti vitával foly­tatódott a MNOT II. konfe­renciája. Az elnökségben he­lyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi. niszter, dr. Zsögön Éva egész­ségügyi minisztériumi állam­titkár, Erdei Lászlóné, a nő­tanács elnöke, továbbá Fanny Edelmann, a Nemzetközi De. mokratikus Nőszövetség fő­titkára. A 600 meghívott, a nőtanács tagjai, a különböző szakterületek, a párt-, állami és tömegszervezetek; a szö­vetkezetek képviselőinek so­raiban ott voltak az európai szocialista országok testvér­szervezeteinek küldöttei. Szekszárdon festik és galvanizálják azokat az alkatrészeket, amelyekből az itteni kapcsológépgyárban, illetve Pesten, a BHG törzsgyárában a telefonközpontokat állítják össze. A néhány hónapja működő galvanizáló soron a kádakban tonnányi vegyszerben mennek végbe a kémiai, elektrokémiai folyamatok. A munkához azon­ban szorosan hozzátartozik a folyamatos ellenőrzés, amit a sor melletti laboratóriumban végeznek. Dr. Sághy Vilmos felszólalása társadalmi üggyé tette —, hangsúlyozta. Az eredményekről szólva a társadalmi gondoskodás szép példájaként említette: hét évvel ezelőtt az óvodás korú gyermekeknek csak 57 száza­lékát, ma már több mint 75 százalékát sikerül elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents