Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
1 Aa i számunkbó 1 OKOK, ÉRVEK, ÉRZÉSEK (3. oI0.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A II. országos nőkonferencia B udapesten ma kezdődik a Magyar Nők Országos Tanácsának II. országos nőkonferenciája a Parlament kongresszusi termében. Hatszáz résztvevője lesz ennek a szám unkra fontos tanácskozásnak, s a résztvevők között ott vannak szőkébb hazánk, Tolna megye képviselői is. Politikai, társadalmi életünknek ez az eseménye nemcsak alkalmas a mérlegelésre, meg is követeli tőlünk a vissza- és előrepillantást, hiszen az eltelt időszakban — de különösen a II. országos nőkonferenciára készülődés hónapjaiban — számos párt-, tömegszervezeti és állami fórum vizsgálta a nők élet- és munkakörülményeinek javításáról szóló párthatározat végrehajtásának helyzetét. Az utóbbi hét esztendő azt igazolta, hogy a határozatban foglalt feladatok megértésre találtak és cselekvésre késztettek. A párthatározat végrehajtását a különböző szintű pártbizottságok és pártvezetőségek rendszeresen ellenőrzik. Az eddigi tapasztalatok arra intenek: az évszázados helytelen beidegződések leküzdése, a közvélemény áthangolása, a női egyenjogúságról vallott helytelen nézetek elleni harc hosszabb távú feladat. Úgy tűnik, nagyobb erőfeszítéseket követel a politikai munkában, mint az anyagi javak körének megfelelő bővítésében. a dolgozó nők, a családok életkörülményeinek dinamikus fejlesztésében. Bizonyos területeken az előrehaladás lassúbb és nehezebb. így például a magasan képzett, tehetséges lányoknak, asszonyoknak továbbra sincs megfelelő képviseletük a társadalom irányításában. Hazánkban a munkaképes korú nők 75 százaléka dolgozik, az összes foglalkoztatottak 42 százaléka leány vagy asszony. Igpl övekvő megbecsülésüknek fedezete van: derekává»:; san kiveszik részüket a gazdasági építőmunkából, .Jpv helytállnak a termelésben, a közszolgálatban. A síkM társadalom egészének fokozott és egyre fokozódó törődésére, gondoskodására közéleti érdeklődésük és tevékenységük fokozásával válaszolnak. Napjainkban természetes igény, sőt társadalmi szükségszerűség, hogy a tehetséges lányok és asszonyok minél nagyobb arányban vegyenek részt a társadalom irányításában, legyenek ott a politikai és az állami vezetés különböző posztjain. Ugyanakkor sajnos, még ma is beszédes adatok bizonyítják a nőkkel szemben tanúsított, indokolatlan fenntartásokat, holott a közélet alakításának igénye' többségüknél már egyéni életük része lett. Társadalmi aktivitásuk, fejlődésük fontos, de nem egyetlen mutatója a különböző testületekben való részvételük. Minden eddiginél nagyobb arányban kaptak bizalmat választóiktól az országgyűlési választások alkalmával: a képviselők 29 százaléka, összesen 101 nő kapott mandátumot. Az államhatalom gyakorlására megválasztott tisztségviselők között is erősödött — a tanácstagok között 25,1 százalékra emelkedett — részvételi arányuk. A legtöbben szakszervezeti aktivistaként és vezetőként dolgoznak — a szakszervezetekben a tisztségviselők 50 százaléka nő. A fiatalabbak csaknem fele arányban képviseltetik magukat az ifjúsági szövetség vezetőségeiben is. Magyarországon tehát nincs politika nők nélkül, társadalmi életünk egyetlen szintjén sem. Az eltelt években főleg a középszintű vezetők sorában gyarapodott a nők száma. Nem lehet megnyugtató magyarázatot adni arra, hogy például a belkereskedelemhez tartozó több mint száz vállalat vezér- igazgatója között alig néhány nő akad, amikor az itt foglalkoztatott dolgozók 60 százaléka leány és asszony. ■ gyaníg/ nagyítóval kell keresni a már „elnőiesedett” pedagóguspályán a női igazgatókat. Mindez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél erőteljesebb tudatformáló és propagandamunkára van szükség a fejlődést gátló, maradi nézetekkel szemben. Az eredmények és a hiányosságok arra utalnak, hogy a KB- határozat végrehajtása hosszú távra szabja meg a tennivalókat minden pártszervezetnek, valamennyi állami, társadalmi és tömegszervezetnek, s összehangolt folyamatos munkát igényel az élet minden területén. Erre kötelez az MSZMP KB 1970. évi határozata és a párt XI. kongresszusán elfogadott határozat. Ennek megvitatásához kívánunk eredményes, jó munkát a II. nőkonferencia minden résztvevőjének! II szocialista országok kommunista és munkáspártjai kb-titkárainak tanácskozása 1977. március 2—3-án Szófiában tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak a nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt részéről Grisa Filipov, a politikai bizottság tagja, a kb titkára és Alekszandr Li- lov, a politikai bizottság tagja, a kb titkára; Csehszlq» vákia Kommunista Pártja részéről Vasil Bilak, az elnökség tagja, a kb titkára és Josef Haviin, a kb titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről Antonio Perez Her- rero, a kb titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Jerzy Lu- kaszewicz, a politikai bizottság póttagja, a kb titkára és Ryszard Frelek, a kb titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára, Győri Imre, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Szandagijn Szoszor- baram, a kb titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, a politikai bizottság tagja, a kb titkára, Hermann Axen, a politikai bizottság tagja, a kb titkára és Werner Lam- berz, a politikai bizottság tagja, a kb titkára; a Román Kommunista Párt részéről Cornel Burtica, a politikai végrehajtó bizottság tagja, a kb titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Borisz Ponomarjov, a politikai bizottság póttagja, a kb titkára, Konsztantyin Katu- sev, a kb titkára és Mihail Zimjanyin, a kb titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezetőhelyettesei is. A tanácskozás résztvevői kicserélték az eszmei-politikai és a propagandamunkában szerzett tapasztalataikat, szem előtt tartva a párt- kongresszusaik óta eltelt időszakban hozott határozatokat. Megelégedéssel szóltak az ideológiai együttműködés fejlődéséről és az ideológiai munkáról tartott tapasztalat- cseréről. Véleménycserét folytattak az.krpl ,a rendezvényekről, amelyeket a testvéri országokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szerveznek. Október évfordulója lehetővé teszi, hogy még átfogóbban és szemléletesebben kifejezésre jusson a szocializmus vívmányainak világtörténelmi jelentősége, a béke és a társadalmi haladás biztosításában betöltött szerepe. E dicső évforduló, valamint a testvéri pártok és népek életében más fontos évfordulók és események megünneplése elősegíti, hogy az Októberi Forradalom nagy eszméi tovább terjedjenek az egész világon. Hozzájárul a béke, a szabadság és a népek függetlensége Október által meghirdetett és a testvérpártok által megvalósított lenini eszméinek népszerűsítéséhez. Jól szolgálja azt a propagandát, amely bemutatja a szocialista országoknak az új társadalom építésében elért kiemelkedő eredményeit, békeszerető külpolitikájukat, a fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelésért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért vívott következetes harcukat. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a tömegtájékoztató eszközök fontos szerepét abban a harcban, amelynek célja, hogy a helsinki európai biztonsági együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam maradéktalanul és következetesen megvalósítsa az értekezlet záróokmányában rögzített elveket és megállapodásokat, s biztosítsák a kedvező feltételeket a belgrádi találkozó előkészítéséhez és megrendezéséhez. Ez a találkozó arra hivatott, hogy pozitívan és építően hozzájáruljon a béke és az európai biztonság megszilárdításához. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén, valamint az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján elfogadott dokumentumok széles körű népszerűsítését. Az értekezleten leszögezték, hogy erélyesen le kell leplezni az antikommuniz- must és vissza kell verni a szocialista országok ellen, az imperialista körök által szervezett kampányt. Ezek a körök megpróbálják eltorzítani a szocialista országok bel- és külpolitikáját, beavatkoznak ezen országok belügyeibe, ami ellentmond az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya betűjének és szellemének. A szófiai találkozó az internacionalista szolidaritás, az egyenjogúság szellemében, tárgyszerű baráti légkörben zajlott le. (MTI) íllltilc% dómbóvári felüljárót A dombóvári alsó vasútállomásnál a ki járati vágányokat védő sorompóra nincs ráírva, hogy tíz percen túl is zárva tartható. Reménytelen eset ugyanis arra biztatni az autósokat, hogy nyugodtak, türelmesek legyenek. Ez a sorompó sokat van zárva, és meglehetősen hosszú ideig. A forgalombiztonság követeli meg, az autósok, gyalogosok védelme kívánja, hogy sokat zárva tartsák ezt a sorompót. Nem sokáig. A múlt év őszén elkezdték a dombóvári felüljáró építését Több mint ötvenezer köbméter földet hordtak, hogy az utat magasra, a vasút fölé vezethessék. Az új nyomvonal lápos réten fut, így el kellett távolítani először ezt a földréteget, majd jófajta agyagos földet hordtak ide. A töltés lényegében kész, csak burkolat kell rá. No és meg kell építeni a hidat. Ez is eléggé előrehaladott állapotban van, hiszen a cölöpözést elkezdték. Ugyanis vasbeton cölöpöket kell elég sűrűn leverni, hogy a vasút fölött átívelő, előregyártott elemekből készített híd biztonságosan álljon. A felüljáró másik érdekessége, hogy az Erzsébet utcába úgy csatlakozik, hogy több házat kell lebontani. Erre azért van szükség, hogy a tejüzem környékéről részben eltereljék a forgalmat, tehát a Pécs felé haladó járművek rövidebb, és gyorsabb úton tudnak menni. Az út vonalvezetése korszerű, az alárendelt utak, utcák csatlakozása a helyzethez igazodó lesz. Riportunkat a felüljáró építéséről készítettük. Fotó: gk A háttérben azok a házak, amelyeket le kell majd bontani A Kapos-hídnál, a régi üzemanyag-állomástól indul a felüljáró az új nyomvonalon. A belvíz elöntötte a munkahelyet. Itt tárolják a híd alapozásához az előregyártott cölöpöket.
