Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
XXVII. évfolyam, 73. szám. ÁRA: 1,— Ft 1977. március 27., vasárnap Mai számunkból MUNKÁSMÜVELÖDÉS AZ MMG-BEN (3. old.) FELVÉTELI FELHÍVÁS (3. old.) EGY FILLÉR (4. old.) K1SZ-ÖSZTÖNDÍ JASOK KIÁLLÍTÁSA (5. old.) HÁROM PLUSZ EGY SORS (2—3. old.) Barátságunk, együttműködésünk dokumentuma A_ fllsmdínv amelyet Berlinben csütörtökön dél- Ulvlll«lljy f után látott el aláírásával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, valamint Erich Hone- cker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, nemcsak a két ország számára nagy jelentőségű. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés — immár a fejlett szocialista építés szakaszába jutott — két testvéri ország még jobb, még magasabb szintű együttműködésének dokumentuma. Egyben kifejezi azt a szándékot és kötelezettséget, hogy a szocialista országok és nemzetek további közeledésének törvényszerű folyamatát a szocialista országok közössége javára átfogóan fejlesszék és segítsék. Az okmány azt is megerősíti, hogy a népek hősies erőfeszítései és önfeláldozó munkája révén elért szocialista vívmányok megszilárdítása és védelme a szocialista országok közös, internacionalista kötelessége. A szerződés, amelyet — ratifikálásuk után — törvénytárába iktat mindkét szocialista ország, a marxista—leninista politikán alapul, a szocialista internacionalizmus további erősítését szolgálja. Ennek az internacionalizmusnak, testvéri barátságnak kiemelkedő megnyilvánulása volt a Kádár János által vezetett magyar párt- és kormányküldöttség négynapos NDK-beli látogatása. Szívélyes, elvtársi légkör vette körül küldöttségünket — bizonyítékául annak, hogy milyen nagyra értékelik az NDK-ban azt a politikát, amelyet az MSZMP és a Magyar Népköztársaság folytat, és azokat a teljesítményeket, amelyeket — mint ez Erich Ho- necker beszédében is kifejezésre jutott — a tehetséges, szorgalmas magyar nép elért. A magyar vendégek a Német Demokratikus Köztársaságban tapasztalhatták, hogy ez a baráti szocialista ország, a német munkás- mozgalom legjobb hagyományainak folytatója, hatalmas eredményeket ért el és sikeresen halad az NSZEP VIII. és IX. kongresszusán kidolgozott politika, a IX. kongresszuson hozott határozatok megvalósítása érdekében. „Történelmi jelentőségűnek tartjuk — mondotta Kádár elvtárs a forró hangulatú barátsági nagygyűlésen a berlini köztársasági palotában hogy Európa szívében a német nép olyan államot teremtett,' amely jelentős mértékben gyarapítja a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi erőit.” A rendkívül szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon természetesen helyet kaptak a nemzetközi gazdasági integráció fejlesztésének kérdései is annak a fontosságnak megfelelően, amit ezek a teendők valamennyi szocialista országban az új társadalom építése anyagi .alapjai megteremtésében játszanak. Megállapíthatták, hogy a mostani népgazdasági ötéves tervek egyeztetése megteremtette az alapvető feltételét annak, hogy a két ország tovább fejlessze a termelési kooperációt és a gyártásszakosítást. 1980-ra a kölcsönös árucserének már legalább harmadát teszik ki az ilyen megállapodások szerint szállított termékek. És hogy ez nem egyszerűen anyagi, gazdasági kérdés, hanem egyben az emberek közötti barátságot, közeledést szolgálja, az a látogatás is bizonyította, amelyet Kádár János, Lázár György és a küldöttség többi tagja tett az NDK első államelnökének, Wilhelm Pieck- nek nevét viselő oberspreei kábelgyárban. 40 magyar szakember dolgozik itt, nagy szakértelmet kívánó munkát végezve. Mint Kádár elvtárs megjegyezte, hazánk határain kívül dolgoznak ők a magyar nép javára és egyben egy baráti szocialista ország érdekében. A két magyar brigád naplójának egyikébe Kádár János, a másikba Erich Honecker írt üdvözlő sorokat. Aztán Kádár elvtárs javaslatára mindegyikük odaírta a másik sorai alá is a nevét. A „előszerződést” írtak alá a munkások ' Mlllill ja.ll között, a műhelyben, a másnapra kitűzött hivatalos állami aktus előtt. Jelképéül annak, hogy a két ország közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés államférfiak, államok és munkások, állampolgárok, dolgozók közötti barátságot egyaránt szolgálja, erősíti. 7 A zárszámadások tapasztalatai és az idei tervek A termelőszövetkezeti zárszámadásokat értékelte a TESZÖV elnöksége, legutóbbi ülésén. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Horváth József, a szövetség titkára tett jelentést. Nika Károly, a ZÖLDÉRT igazgatója a vállalat múlt évi tevékenységéről és feladatairól számolt be. A testület értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek múlt évi munkáját, s megbeszélték az ez évi terveket. Megyénkben 73 termelő- szövetkezet készített zárszámadást, s a tsz-ek többsége együtt tartotta a zárszámadó és a tervtárgyáló közgyűlést. A zárszámadások adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a megye tsz-ei összességében nem tudták teljesíteni az 1976. évi terv- előirányzatokat. A földterület nagysága nem változott, a tagok létszáma viszont tovább csökkent. A kalászosokat kivéve a növénytermesztés eredményei elmaradtak az előirányzottól. Az aszályos nyári időjárás, elsősorban a takarmánynövényeket, a kukoricát és a zöldségféléket sújtotta. A kieséshez hozzájárult többek között, hogy a gyomirtó szerek nem oldódtak megfelelően, néhol Fiatal honvédek ünnepélyes eskütételét tartották szombaton délelőtt a Budai Nagy Antal laktanyában. A katonákat, a meghívott hozzátartozókat, a vendégeket — köztük Maller Béla alezredes, helyőrségparancsnokot és Magyari Bélát, a műszergyár igazgatóját -— a parancsnok nem volt elegendő gép és elhúzódott a betakarítás. A kalászosokból az eddigi legmagasabb termésátlagot takarították be a múlt évben: búzából 44,7, őszi árpából 42,4 mázsát hektáronként. Az aszályt legjobban a kukorica érezte meg; az 1975-ben betakarított 63,5 mázsával szemben tavaly 46,1 mázsát takarítottak be hektáronként a megye tsz-ei. A cukorrépa termésátlaga szinten maradt, a napraforgó rekordterméssel fizetett, s az utóbbi évek legjobb magtermését takarították be lucernából. A fővetésű zöldségfélék termőterülete 2937 hektárral csökkent ezzel szemben nőtt a másodvetésű zöldségterület. Szőlőből — a fagykárt szenvedett területek kivételével — az utóbbi évek legjobb termését takarították be. Az állatállomány létszáma kismértékben meghaladta az eddigi legmagasabb, 1974. évi szintet, az előirányzatot azonban egyetlen ágazat sem érte el. Az elmúlt évben növekedett a szarvasmarhalétszám. A megye tsz- eiben az egy tehénre jutó éves tejtermelés kétezer-hét- száznegyvennyolc liter, s ezzel az országban a negyedik-ötödik helyen állunk. A legalacsonyabb a tamási politikai helyettese, Durgo- nics János köszöntötte. Az eskü szövegét Győrfi László honvéd mondotta el, utána tették le az esküt a többi újoncok. Az ünnepi aktus után az egység parancsnoka és Kamarás Györgyné, a városi járás átlaga, a legmagasabb pedig a bonyhádi járásé. A sertéstenyésztés lassú feljő- dést mutatott, a kocalétszám mérsékelten emelkedett. Az elmúlt évben összesen 152 733 sertést értékesítettek. Uj állatférőhelyeket nemigen építettek, ültetvénytelepítés pedig egyáltalán nem indult. Az üzemek jórészt tárolószíneket építettek, vagy felújították a régi épületeket. A megye szövetkezetei idén, 1975-höz viszonyítva, 9,2 százalékos termelésnövekedést terveznek. Szinten marad a búza, csökken a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó vetésterülete, növekszik a lucernatermő terület. Az állattenyésztés termelésének növelését tervezik. Ez év végére a tervezett tehén létszám 20 448, amely 1280-nal több, mint az előző év decemberében volt, de még így is másfél százalékkal kevesebb a megyei előirányzatnál. A me. gye szövetkezetei 5,7 százalékkal magasabb bruttó jövedelem elérését tűzték ki célul s ez nem elérhetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év mostoha időjárása a termesztett növények jelentős részénél komoly kiesést idézett elő. KISZ-bizottság titkára mondott beszédet, amelyekre Szabó Zoltán honvéd válaszolt. Az egységet új csapat- zászlóval ajándékozta meg az MMG Automatika Művek szekszárdi műszergyára. Az ünnepélyes eskütétel díszmenettel zárult. n Norvég KP küldöttségének láiogatása A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottságának meghívására március 21—26. között látogatást tett hazánkban a Norvég Kommunista Párt küldöttsége, Arne Jörgensennek, a végrehajtó bizottság tagjának, a Friheten főszerkesztőjének vezetésével. A norvég küldöttséget fogadta Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytattak a küldöttséggel Jakab Sándor és Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagjai, valamint a KB más felelős munkatársai. A küldöttséggel találkozott Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese és dr. Papp Lajos államtitkár. A vendégek látogatást tettek a Nép- szabadság szerkesztőségében és Hajdú-Bihar megyében. A tárgyalásokon megerősítették, hogy a proletár internacionalizmus elvei alapján tovább erősítik a két párt kapcsolatát. A norvég testvérpárt küldöttsége szombaton elutazott Budapestről. ' Ifjúmunkástanácskozás Több mint 300 nagyvállalati KISZ-titJkár, ifjúsági brigádvezető, a KISZ 20 évvel ezelőtti zászlóbontásának egykori részesei, továbbá a nemzetközi ifjúsági hegesztőverseny résztvevői gyűltek össze szombaton délelőtt országos ifjúmunkás-tanácskozásra a Csepel Művek munkásotthonában. A munka- értekezleten Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára vázolta a KISZ feladatait az idei nép- gazdasági terv teljesítésében. Oi«>néeÍ|í^%' zöszlőötadös Forradalmi ifjúsági napok Társadalmi munka Szekszárdim A hagyományokat folytatva, tegnap a város fiataljai társadalmi munkát végeztek a megyeszékhelyen. A városi KISZ-bizottság szervezésében több mint ezer fiatal dolgozott a parkokban, játszótereken és sportpályákon. A kereskedelmi szakközép- iskolások a megyeháza parkjában, a KISZÖV és a szolgáltató szövetkezet fiataljai pedig a Babits-ház kertjében és környékén dolgoztak. Több KISZ-szervezet tagjai, például az 505-ös Szakmunkásképző Intézet és a TÁÉV fiataljai saját házuk táján takarítottak, parkosítottak. A városgazdálkodási vállalat dolgozói az állami bérlakásokból és a lakótelepekről elhordták — ha maradt még, akkor ma fejezik be — a közterületekre kitett szemetet és feleslegessé vált tárgyakat. Fotó: Bakó Jenő PINTÉR ISTVÁN Terepet rendeztek a fiatalok a Tartsay lakótelep szomszédságában Szovjet katonák is segítettek a Bottyán-hegyi sportpálya építésénél
