Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
1977. március 25. ^PÚJSÁG 5 Erkölcsi zárszámadás A Gödöllőn végzett házaspárt, Balogh Józsefet és feleségét, Csicsai Friderikát augusztusban mutattuk be olvasóinknak. A két fiatal agrárszakember a pálfai Egyetértés Mgtsz felsőrác- egresi üzemegységében kezdte a pályafutását, ide is telepedtek a régi kiskas- télyban kialakított szolgálati lakásba. Nyolc hónap telt el azóta. A rokonszenves emberpár nem lett tehát sokkal öregebb, túl a közös gazdaság zárszámadásán azonban mégis sok változásról tudnak számot adni. Egyéniek ezek a változások és mégsem csak azok, hiszen ösz- szefüggenek a termelőszövetkezet életével, jelen és jövendő feladataival. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy Jóska és Erika mostanra érkezett csak igazán haza. Kellett ennyi idő ahhoz, hogy tökéletesen megismerkedjenek feladataikkal, Józsi a növénytermesztés, Erika a ló- és juhtenyésztés ágazatában. Kettejük közül a küllemével a „kicsi a bors, de erős” példázatát idéző asszonyka státusa nem változott. Ma is a ló. és juhtenyésztés ágazatvezetője, de hatszáz forinttal több fizetéssel. Jóska viszont nemrég lett a tsz növénytermesztési főága- zatvezetője. A „gyerekek”, ahogy őket a megbecsülő szeretet jogán az őszhajú elnök nevezi, roppant derűsek, pedig nincs mögöttük könnyű nyolc hónap. A munkában mindketten megtalálták a tennivalók lényegét, s mellette nem győzték megszerezni helyismeretben azt, amit minden maradás szándékával érkező jövevénynek meg kell szereznie. Szóval, ami a munka frontját illeti, minden rendben. Lakniok volt nehéz, mert az építőbrigád egyéb elfoglaltságai miatt nem kerülhetett sor az ősszel a vízbekötésre. Aligha kell részleteznem, mit jelent víz nélkül lenni, lajttal szállítani a vizet és azon mérgelődni télhosszan. hogy már megint befagyott. Van víz és mégsincs. Az otthon ebből fakadó átmenetisége persze a fiatalasszonynak okozta a nagyobb gondot. — Már nem tart sokáig — mondja ibolyakék nevetéssel, amikor beállítunk hozzájuk az ebédet hozó férj kíséretében. — Kiszállították a zsaluzáshoz szükséges dolgokat. Megkezdik építeni a víztározót és a hidrofor aknáját, utána egykettőre bent lesz a víz. mert a vezeték már be van építve. * — Ki mit csinált, merre jártak ma? Erika Nagydorogon volt kora reggel, mert ma adták át 165 hízott bárányukat. Csak úgy ragyog, azt újságolva, hogy extrémbe vették át az állatokat, s mind exportra megy. örül neki, mert a juhászat közös eredménye ez, de része van benne az ő munkájának is, mint amiképpen abban is része van, hogy nő a szaporulat és mind kevesebb a vetélés, az elhullás. Jóska azt mondja el, hogy ma nagyjából bejárta GAZ- zal az egész gazdaságot. — Úgy hallottam, a szombat délutánt is erre használták az elnökkel és az elnök- helyettessel. — Jól hallotta, de nekem még sokáig lesz néznivalóm a nap minden szakában. — Talán csak nem ijedt meg a pályakezdésnél kapott feladatnál sokkal na- gyobbtól ? A fiatalság nem akadály — Dehogy. Csupán számolok azzal, hogy nekem egy darabig még nehéz lesz. Tulajdonképpen a kezdés a kisebb beosztásban sem volt könnyű. Elméletileg akármilyen jól képzett is, aki kikerül az agráregyetemről, meg kell szereznie saját gyakorlati, szakmái tapasztalatait, hogy jól ösz- szeérjenek a dolgok, s kamatoztatni lőhessen a fölkészültséget. — Úgy tudom, nem szakadtak meg a diákévek alatt épített tudományos kapcsolataik, hogy mindketten előadói szerepet is vállaltak késő őszön egy-egy szakmai tanácskozáson. — Nem is szeretnénk, ha megszakadnának ezek a kapcsolatok — szól közbe Erika, aki igen boldog, hogy a közeljövőben Felső- rácegresen láthatja viszont professzorát, dr. Ócsag Imrét. — Csak hát minél jobban belejön az ember a munkába, annál nehezebb akár egy napra is kiszakadni. Pedig a tudományos eseményeken való részvétel időt vesz igénybe. * Jóska arcáról nem fogy a mosolygás. Még akkor sem, amikor arról faggatom, hogy a fiatalsága nem akadályozza-e főágazatvezető- ként? Úgy véli, a fiatalság nem akadálya a munkának, ha jók a társak. Aztán meg arról beszél, hogy most még többet kell foglalkoznia apró-cseprő emberi dolgokkal, amit különben szívesen tesz. Míg kint volt egész nap FelNemsokára lesz vizünk is sőrácegresen, még ezekkel is könnyebb volt foglalkoznia. Sok mód adódott a találkozásokra, meghitt beszélgetésekre. — Szóval, le lehet akkor írni, hogy egyéni zárszámadásuk legalább olyan sikereket tartalmaz, mint a tsz-é? Egyszerre bólintanák. — Mi lesz ezután? Jóska felel először. Úgy véli, nehéz év következik, s ez a termelőszövetkezet termelési tervéből fakad. Megnőtt a „lecke”, ami nagyobb értékek megtermelésére kötelezi egyebek között a növénytermesztésben a pálfai- akat. Majdnem ezer hektáron termelnek kukoricát és e földterület 46 százalékán nyomban el kell majd vetni a búzát. Korai hibridet, aminek soha sem olyan jó a hozama. Mostanában az is foglalkoztatja a fiatal főágazat vezetőt, hogy mit lehetne biztonságosan termelni azon a 250—300 hektáron, amit meglátogat a Sió vize. Már nem merné azt mondani, hogy Erika szíve jobban húz a lovakhoz, mint a juhászaihoz. Ami a tenyésztést jelenti, a juhok előkelő helyen állnak. Az ágazatvezető asszony büszke a szaporulat bőségére, zavartalanságára. mert ezen áll vagy bukik a jövedelmezőség. Persze azért a csikók sem „féltékenykedhetnek”. A szolgálati lakás ablaka a féléves múltú, szabadtartásos csikónevelőre néz. Emiatt a kísérlet miatt jön el Ócsag tanár úr. Meggyőződni arról, hogy a kihozott 30 csikó miben különbözik a hagyományosan tartottaktól. — Remek izomzatúak — mondja Erika felfénylő szemmel —. csak kiszőrö- södtek a télen, mint a kis- majmok. De azért a leghidegebb napokon is legfeljebb 1—2 órát töltöttek fedél alatt. Nézzen ki, itt jól érezhetik magukat a csikók. Kinézés nélkül is elhiszem mert meggyőződésem, hogy a legtöbb élőlénynek éltető eleme a szabadság. Jóska meséli, hogy tovább folytatódik ez a kísérlet. A kinti csikók közül nyolcat be akartak ezért vinni a hagyományosan tartottak közé. Nyolc közül egy. Manci valahogy elszabadult és szépen visszaüge- . tett a csikótelepre. Különben 8 sportló betanítása folyik a felállított lovaspályán és rövidesen 3 lovat visznek Nagycenkre, ahol nemzetközi lóárverés lesz. Előtte 3 héttel megkezdődik már a lovak vizsgáztatása, hogy mit tudnak. * Odakint ragyog az a tavaszt ígérő napsütés, aminek láttán se a mezőgazdász, se az állattenyésztő nem érzi jól magát falak között. Együtt indulunk el. A „gyerekek” felnőtt módra helytállni abban, ami mára osztott munkájuk, mi pedig haza. ' Falak közé és ezért egy kicsit irigyen. De azért nagyon örülve annak, hogy a két pályakezdő fiatal munkakedve és optimizmusa nemhogy változatlan: erőteljesebb, mint augusztusban volt, amikor belecsöppentek vállalt világukba. László Ibolya Könyvtárhálózat, 1977 Tolna megye könyvtárhálózatának távlati fejlesztési terve 1970-ben készült el, és tizenöt évre szól. A megye városi és községi tanácsai komolyan vették a fejlesztési terv szabta követelményéket, s a 162 könyvtár közül — melyből 91 önálló, 71 fiókkönyvtár — évente rendszeresen felújítanak, átépítenek jó néhányat. De teljesen új könyvtár- épületek átadására is sor kerül még 1977 során. Bátán, a művelődési központ mellé építik a 200 négyzetméteres alapterületű új könyvtárat, amelynek érdekessége, hogy eleve úgy tervezték, hogy iskolai oktatás is folyhasson benne. A bátai lesz egyébként a megyében az első termelőszövetkezeti fenntartású könyvtár. Az év végére elkészül Tamásiban is az új, korszerű járási könyvtár, szintén a művelődési központ szomszédságában. Már épül a dombóvári új könyvtár a művelődési központtal együtt, 1978-ra tervezik átadni. A kisebb beruházások közül megemlítjük a szek- szárd-szőlőhegyi klubkönyvtár 1977-re tervezett bővítését, Magyarkeszin egy 80 négyzetméteres új könyvtár kialakítását, Györkönyben, Győrén, Lengyelben, Mucs- fán is ebben az évben korszerűsítik, bővítik a községi könyvtárat. —9 Séta a születő városban (Tudósítónktól) Bonyhád várossá nyilvání- nítása kötött dátumhoz kapcsolódik, a nevezetes nap: 1977. március 31. Az ünnep előtt az „előkészületek tablójából” szeretnék kiragadni jellemző momentumokat. Azoknak a segítésével, akikkel séta közben, vagy munkahelyükön éppen találkoztam... * A tanácselnök, Hegedűs János, Bonyhád főutcáján szemlélődve, s közben maga fölé is nézve, talán még a felhőket is számba veszi, hogy melyik lenne méltó — önként a vállalkozás alapján — 31-én a városképhez. És túl a tréfán, ő egyike azoknak, akik pillanatnyilag inkább a kezdeti gondok súlyát érzik, s az ünnepi hangulatot lehet, hogy csak hónapok múlva élik át „visszafelé”. Egyik iskolánk igazgató- helyettesét műsoros est szervezésére kérem fel, s miközben ezt készséggel vállalja, már telefonon érdeklődik a rendőrségtől, melyik útvonalon lesz az ünnepi felvonulás. Naptárába április 10-ig napi húsz-huszonöt feladatot jegyzett elő magának... * A költségvetési üzem dolgozói szinte órák alatt öltöztetik ünneplőbe a Perczel utca házait, s máris költöznek tovább állványostul egy másik „sorsüldözött” épülethez, hogy megfiatalítsák. A művelődési központ munkatársai az idén először megrendezendő völgységi napók plakátját szemlélik, ellenőrizve közben önmagukat, nem maradt-e ki valamelyik csoport vagy szólista a több napos programból. De nem hiányzik senki és semmi. Még a március 31-i zenés ébresztő időpontját is feltüntették: reggel hat órakor zendít muzsikára a bonyhádi felnőtt fúvószenekar... * Sorolhatnám, ki merre jár Bonyhádon ezekben a napokban. Mindenütt felgyorsult a készülődés, együtt él most öröm és izgalom... Város születik, s ennek nyitott szemű tanúja, közvetlen részese valamennyi bonyhádi ember. Az ünnep rövid ideig tart, majd utána következnek a járni tanulás évei. Hiszünk benne, hogy nagy „mozgásigény” jellemzi majd ezeket az esztendőket is! Devecseri Zoltán Bonyhád A tamási NEB tervei Nemrég adtunk hírt a tamási járási Népi Ellenőrzési Bizottság fiatalítási törekvéseiről. Náluk a fiatal népi ellenőrök foglalkoztatása napirenden lévő feladat. Vizsgálataik között több olyan felmérés szerepel, ami fokozottan érdekli a fiatalokat. Az első félév ilyen vizsgálata lesz a lakásépítés helyzetének felmérése, a tamási járás egyes kiemelt településein. Ezenkívül két központi és egy megyei vizsgálatba is bekapcsolódnak az év első felében. A második félév első vizsgálata az egész megyére kiterjedt. Az ifjúsági törvény végrehajtásának egyes kérdéseit vizsgálják, önálló feladata lesz a tamási járási NEB-nék szeptember, október hónapokban a mezőgazdasági üzemek építőipari tevékenységének vizsgálata. A mezőgazdasági üzemek gép- üzemelési, -javítási és -tárolási helyzetének vizsgálatát október—november hónapokra tervezik. Ezt a sebet nem heveri ki a fácska A park — csata után Tönkretett park Visszatérő gond egy-egy épülő lakótelepnél, hogy évekig sivár a benépesült lakóházak környéke. Csak évek múlva kezdődik el a parkosítás, s megint évekbe kerül, míg az elültetett cserjékből bokor, a csemetékből árnyat adó fa lesz. örülhetnének Szekszárdon a Tartsay lakótelepiek, mert ha maga a telep nem is a legszebb a városban, de parkja — az lehetne. Jelenleg inkább egy vadak által letarolt, elhagyott rezervátumra hasonlít, s ugyan a gemenci vadrezervátum nincs nagyon messze a várostól, mégis biztos, hogy onnan egyetlen vad sem látogat Szekszárdra bokrot és facsemetét dézsmálni... A környékbeliek azt is tudják, hogy kik igazából a parkrongálók. Mégis, éppen annyira tehetetlennek érzik magukat, mintha titokzatos vadak garázdálkodnának. Hogy miért? Hiába figyelmeztetik a „vásott kölykö- ket”, fittyet hánynak a dorgálásra. Sőt, még szüleik védelmét is élvezik, hiszen nemegyszer a szelíd figyelmeztetést harcias — szülői — ellentámadás követi. Úgy látszik, a parkrongáló csemeték megfékezését szüleik jobb belátásra bírásával kell elkezdeni. De kinek...? —kz— Tavaszi díszben a buszpályaudvar. Foto: k. z.
