Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
1977. március 25. ^PÚJSÁG 3 KSZE-tanácskozás •• Öt év tapasztalatai HÉT ELEJÉN Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban tanácskozott a KSZE növénytermelési rendszer. A tanácskozáson részt vett dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, a partnergazdaságok képviselői, valamint a rendszerrel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények szakemberei. Az értekezlet alkalmat adott az eltelt öt év tapasztalatainak értékelésére. A legújabb kukoricatermesztési technológia első nagyüzemi kísérleteire a Szekszárdi Állami Gazdaságban került sor 1967-ben. Később a módszerek elterjedésével létrejöttek a termelési rendszerek. Itt 1972-ben megalakult a Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés (KSZE), 12 nagyüzem részvételével 14 ezer hektáron. 1975-től a kukorica mellett a partnergazdaságok főbb növényeinek rendszerbe vonása hozott jelentős fejlődést. Ez évben a gazdaságok száma 115, a szerződött terület 240 000 hektárra nőtt: Hasonló rendszerekhez viszonyítva az egyik lényeges különbség, hogy a KSZE biztosította gépi eszközök a partnergazdaságok tulajdonát képezik, amely nagyobb függetlenséget biztosít a rendszerközponttól. Reichardt Jenő termelési főosztályvezető értékelte az agronómiái tevékenységet. A rendszer tíz megyében tevékenykedik. Jelenleg az eddiginél mérsékeltebb terület- fejlesztés mellett a cél, hogy a taggazdaságok szántóterületük nagyobb százalékával kapcsolódjanak be. A kezdeti arányok a szövetkezeti és állami szektor között megváltoztak, a tsz-ek területi részaránya ma 74 százalék. Megerősödött a szakmai apparátus is, jelenleg 43 felsőfokú és 30 középfokú végzettségű szakember dolgozik a rendszer központjában. Az egy agrármérnökre jutó szerződött terület a három évvel ezelőtti tizennyolcezer hektárról hatezerre csökkent. A fejlesztést szolgálja, hogy mintegy harminc üzemben folynak fajta-tápanyagvissza- pótló és növényvédelmi kísérletek. A műtrágya-felhasználás 1974 óta megduplázódott. Fontos feladat a továbbiakban a technológiai fegyelem javítása. Ezzel kapcsolatban egy negatívum; a nem megfelelő időpontban műtrágyázott terület rendszerszinten megközelíti az ötven százalékot, pedig az optimális időbeni kiszórás meghatározó fontosságú. A búza vonatkozásában a taggazdaságok ez évben 40 százalékos fajtafelújítást hajtottak végre. Tehát javult a vetőmagellátás, bár a fajtaválaszték nem mindig kielégítő. A megfelelő vetőgépállomány ellenére a vetésidő még mindig lényegesen hosszabb az elfogadhatónál. Ezen a helyzeten feltétlenül javítani lehet és kell, jobb munkaszervezéssel, több műszakos vetéssel, jobb időkihasználással. A TERMÉSEREDMÉNYEK mutatják egy rendszer eredményességét. A fő növény — kukorica — termésátlaga tavaly csak két mázsával volt a bázisszint felett. A megelőző — 1975 — év rekordnak számít, ekkor huszonegy mázsával haladták meg a KSZE- bázisszintet a hektáronkénti átlaggal. Tavaly viszont a búza eredménye volt kiemelkedő, közel nyolc mázsával haladta meg a termésátlag a bázist. Szekeres Rudolf műszaki főosztályvezető a műszaki tevékenység kibővült feladatairól beszélt. A növény- termesztési gépsorok összeállítása, beszerzése, a vezérgépek alkatrészellátása mellett a rendszer végez garanciális tevékenységet is, működik szervizszolgálat, valamint a műszaki fejlesztés keretében folyik új gyártmányok kipróbálása, próbaüzeme is. Jelenleg 42 szerelő 26 felszerelt szervizkocsival végzi a partnergazdaságok erő- és munkagépeinek szervizelését. A diagnosztikai csoport 119 erőgép vizsgálatát végezte el, új vonás, hogy a gépek üzemelési adatait is elemzik. A korrózióvédelmi szolgáltatást is műhelykocsikkal végzik. Eddig 36 gazdaság 250 erő- és ’ munkagépét ápolták le. Két diagnosztikai állomás, a kombájnok bemérésére, technikai eszközök figyelésére, állományának megóvására is specializálódott. Jelenleg a kétéves JD-traktoroknál a normálhektárra jutó üzemköltség — rendszerszinten — 105, a hároméves erőgépeknél 120 forint. A kombájnoknál ez a mutató 150 forint. Ez utóbbiaknál az éves üzemóraátlag 2500. Szakmai továbbképzés keretében eddig egykét hetes tanfolyamon közel kétezer traktoros és műszaki vezető oktatása történt meg. Kétségtelen, hogy a legnagyobb tartalékok az üzemeltetés jobb szervezésében vannak, például háromműszakos munkaszervezés. Hazai gépkísérletek véleményezése is feladata a KSZE-nek. A Rába 180-as erőgép és a hozzá tartozó munkagépek kifejlesztésének megbeszélésein is részt vesz a rendszer. Karsai László közgazdasági főosztályvezető a KSZE közgazdasági tevékenységéről beszélt. Megszűnt a devizahiteles finanszírozási rendszer. Az 1976- tól érvényben lévő új hitel- konstrukció 500 millió forintot juttat a fejlesztésre, gép- beszerzésre, melynek fele hitel. A partnergazdaságoknak a központtal szembeni díjbefizetési kötelezettsége a kukorica önköltségében 3,5 forintot jelentett mázsánként, három év átlagában. Az elmúlt öt év alatt a gazdaságok 1,5 milliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak állóeszköz-beszerzésre, melyből a saját forrás 35 százalék. Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója a rendszer fejlesztésének lehetőségeit vázolta. Az eddiginél dinamikusabban kívánják fejleszteni a műszaki és szervizellátást. Ennek érdekében a rendszer Szekszárdon egy alkatrész- és műszaki ellátó bázis létrehozását, üzemeltetését tervezi.'Az állandóan meglévő gépbeszerzési nehézségek csökkentését jelentené, ha a Rába 180-as — jelenleg kísérleti fázisban lévő — gyártása megkezdődne, hiszen így a rendszer két alapgéptípusa — a munkagépekkel együtt — hazai gyártásból beszerezhető lenne. A termelési rendszer hatékony működéséhez fontos feltétel, hogy az ágazat legújabb termelési tényezőit ismerjék, megszerezzék, hazai viszonyokra alkalmazzák. Ennek érdekében javítani kell az információáramlást, bővíteni kell a kísérleteket, s a szakmai bemutatók számát is növelni kívánják. Az információáramlás gyorsítása azért is fontos, mivel a gyakorlatban felismert újítások elterjesztése is a fejlesztés egyik hatékony 'lehetősége. A SZAKTANÁCSADÁS, továbbképzés, oktatás súlyának megfelelően szerepel a KSZE tevékenységében. Míg 1974 őszén ötszáz, 1976-ban 2500 tanfolyamon vettek részt a partnergazdaságok agronómiái és műszaki szakemberei. — st — Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát növelni kívánja exportját. Ezt a célt szolgálja egyebek között az új feldolgozósor az egri főpincészetben. Az érlelés, szűrés fejtés már az új, automatizált technológia szerint történik. (MTI fotó: Danis Barna felvétele—KS) Automatizált borpince A műszer gyári cselekvési program Nagyobb feladatok a párttagság előtt NE CSAK AKKOR legyünk párttagok, ha bélyeget veszünk, ha pártrendezvényen vagyunk, hanem a mindennapi munka során is, mert példamutatásunknak, aktivitásunknak a párton- kívüliek között is érvényesülnie kell, mert ez dönti lehet a párt politikájának megértésében, fő társadalmi céljaink megvalósításában — mondotta Antal Lajos, az MMG—AM szekszárdi műszergyárának párttitkára az 1976-os cselekvési programot értékelő taggyűlésen. A pártszervezet tavaly munkája során a cselekvési programmal a gazdasági munkát segítette, irányította és ellenőrizte. A programban előírt feladatokat, az előírt célokat lényegében teljesítették a gyár kommunistái, a gyár kollektívája. Az előző évihez viszonyítva 23 százalékkal emelkedett a termelés, az export is növekedett, melynek nagyobb része szocialista piacra került. Mindezek mellett a 891 fős létszám 883-ra csökkent. Jó irányba befolyásolta a termelést, annak alakulását az, hogy a vállalat megalapozottan foglalkozik a helyes gyártmány- és termékszerkezet kialakításával, gyári szinten is. A veszteségidők 5,7 százalékos csökkenése is elősegítette az eredmények alakulását, a törtnapi mulasztások 27,4, a pótidők 33,9, az állásidők 27,2 százalékkal csökkentek. A technológiafejlesztés, a forgácsológépek pótlólagos automatizálása, a saját tervezésű és kivitelezésű célgépek beállítása csökkentette a normaóra-szükségleteket, az élő munka iránti igényt. Mintegy 43 ezer óra normakarbantartás volt az év során, melynek lebonyolítása azonban nem minden esetben volt elfogadhatóan meggondolt és szervezett. Az 1976. év eredményei jobbak is lehettek volna, ha a munkaerő-gazdálkodás, a gép- és eszközkihasználás terén nem lettek volna problémák, ha a bérgazdálkodás az év elejétől folyamatos és tervszerű lenne. A jövőben a gazdasági vezetésnek és a pártszervezetnek is döntő szerepet kell vállalnia abban, hogy javuljon a minőség. A minőség javításának ember; oldalán kívül azonban a másik, a tárgyi részével is megfelelő súllyal kell foglalkozni, mert a feltételek biztosítása sokszor elmarad, és ez hátráltatja a megvalósulást. — A PÁRTVEZETÖSÉG úgy értékeli az 1976-os évet, hogy a szép sikerek mellett jelentkeztek hiányosságok is, A MÁV a személyszállítás fejlesztésére, a kulturált utazás feltételeinek megteremtésére az V. ötéves terv időszakára külön programot dolgozott ki. A program nagy gondot fordít a kulturált személyszállítás egyik alapvető követelményére, a vonatok, az állomások, a pályaudvarok tisztaságára, annál is inkább, mert a panaszok többsége erre vonatkozik. A fejlesztési programnak még az elején tartanak, de némi javulás már tapasztalható. A budapesti elővárosi forgalomhoz szükséges szerelvények egy részének időszakos nagytakarítását például nem a fővárosban végzik, hanem Hatvanban. Székesfehérvárott, Szolnokon, — ahol bár szintén nehéz, de viszonylag kedvezőbb a munkaerőhelyzet. A távolsági vonatok fordulóját általában úgy tervezték meg, hogy a vidéki végállomásokon nappal legalább 8—12 órát tartózkodjanak a szerelvények, jusson idő takarításukra. A amelyek feltárásába a tagság részvételét is kérjük, mert a hibák, hiányosságok okainak megismerése elősegítheti azt hogy a következő időszakban hasonló gátló tényezők ne akadályozzák munkánkat — fejezte be beszámolóját a pártszervezet titkára. A beszámoló feletti vitában sokan kértek szót Szabó József alapszervezeti párttitkár: Azok a kollektívák tudtak (tudnak) eredményesen dolgozni, melyek segítették (segítik) egymást. Horváth Endre termelési főmérnök: A beszámoló részletesen elemezte a végzett munkát, a végrehajtásban ..tapasztalható pozitívumokat és negatívumokat egyaránt. Az 1976-os évet jól zártuk, úgy sikerült előkészíteni a termelést, hogy az folyamatos és programszerű volt. Csiszár Lajos osztályvezető: Egy dolog megragadott a beszámolóból. A teljesítménybérezési rendszer ki- terjesztése improduktív területekre is. Egyetértek vele, de úgy, hogy konkrét adatok alapján a létszámot is határozzuk meg. Varga István alapszervezeti titkár: A beszámolóban szerepel a gyár dolgozóinak jövedelme is. Örömmel hallottam, hogy a munkások jövedelme magasabb, ez tükkorábbi időszakhoz képest eredmény, hogy a nemzetközi kocsikat minden járatba sorolás előtt „megfürdetik”, kitakarítják, az ablakokat kí- vül-belül megtisztítják. A belföldi expressz-vonatokban közlekedő személykocsikon a napi tisztogatáson kívül havonta egyszer nagytakarítást is végeznek. A MÁV a jobb munka érdekében átszervezte a takarítás rendjét, eszerint a munkáért a műszaki kocsiszolgálat helyett a kocsikat közvetlenül üzemeltető forgalmi szolgálat a felelős. Igaz, ez sem változtat azon, hogy a tervezett 2330 takarító munkás helyett csupán 1750-nel rendelkezik a forgalmi szolgálat. Hasonlóan elégtelen még a takarításgépesítés helyzete is. Jelenleg a Nyugati és a Déli pályaudvaron, valamint Miskolcon, Pécsett és Szombathelyen van kocsimosó berendezés. Másutt — néhány kivételtől eltekintve — nincsenek a mosáshoz rözi a megbecsülést, a párt és a kormány programját. Az elmúlt évben probléma volt a rendezvények szervezésével. Nem elég egyszer a hangos híradón keresztül, vagy szóban kihirdetni. A figyelmet, az érdeklődést kell felkelteni. Keserű Sándor gépbeállító: A minőség az elmúlt évben nem javult, a javulást akadályozza az az ellentét, ami a modern szerelde és a rossz gépműhfelyi géppark között van. Kaptunk egy gépet, hatorsós automatát, mely még mindig nincs beüzemelve, és senki sem tudja, mikor lesz hozzá alkatrész. Muczi József edző: A cselekvési programban szó van a nagy teljesítményű gépek kihasználásáról. Az ilyen komoly feladatokra felelősöket kellene kijelölni. Körösztös József galvanizáló: A párttagok beiskolázásánál a személyi problémákat nem veszik figyelembe. Antal Lajos párttitkár minden hozzászólónak válaszolt. A SZEKSZÁRDI műszergyár kommunistái pezsgő vitájú taggyűlésen vettek részt, önmagukat bírálták, azért hogy a következő évek gondtalanabbul teljenek. H. J. olyan alkalmas vágányok, ahol vízvezeték és villamoscsatlakozás, meleg víz és gőzszolgáltatás lenne. A tervidőszakban ezeken a gondokon segít a MÁV „tisztítási programja”, amelynek keretében 1980-ig 76 millió forintot fordítanak a kocsitisztítás fejlesztésére, valamint a kocsik négy-hat hetes rendszeres karbantartásához szükséges feltételek megteremtésére. Az összegből korszerű kocsimosót építenek a Keleti pályaudvaron, s az állomás rekonstrukciója során kap mosóberendezést Szeged, Debrecen és Szolnok. Ezenkívül mozgatható kocsimosókat is beszereznek. A kocsik teljes tisztítására, mosására a vasútigazgatóságok 35 állomást jelöltek ki, ahol — a gördíthető mosóberendezések és egyéb gépek használatához — külön, megfelelő közmű- csatlakozással, csatornával, vízmelegítővel stb. ellátott tisztítóvágányokat létesítenek. (MTI) „Tisztítási program” a MÁV-nál Sitkéi Tibor a hegesztökészü lékeket gyártó műhelyben a kész terméket próbálja, minősíti
