Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

Mai számunkból ATOMERÖMÜ­építk€£és (3. old.) „NYOMDA” A LAKÁSBAN (4. old). FIATALOK (5. old.) FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK (6. old.) Befejeződtek az NDK-magyar hivatalos tárgyalások Tovább erősödnek sokoldalú kapcsolataink Párt- és kormányküldöttségünk látogatása a Wilhelm Pieck gyárban Berlinben befejeződtek a tárgyalások a Kádár János vezette magyar és az Erich Ho- necker által vezetett NDK párt. és kormányküldöttség között (Képtávírónkon érkezett). A megyei pártbizottság ülése A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség második napi, szerdai programjának két fontos pontja volt: a tárgyalások folytatása délelőtt a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának székhá­zában, délután pedig látoga­tás Berlin egyik ipari felleg­várában, a Wilhelm Pieck kábelgyárban. A Kádár János és Erich Ho- necker vezetésével a két párt és a két ország közötti felhőtlen kapcsolatok jegyé­ben folyó hivatalos tárgyalá­sok témaköre átfogó, s egy­ben a részletekbe menően konkrét volt. A tárgyalások felölelték a Magyarországon és az NDK-ban folyó szo­cialista építőmunkát, a fejlett szocialista társadalom építé­sének mind gazdagabb és kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó tapasztalatait, a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét, s a nemzetközi élet, a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű kér­déseit is. Már a látogatás el­ső napján teljes mértékben kifejezésre jutott, hogy a két tárgyaló fél egybehangzó megítélése szerint kapcsola­taink fejlődését az MSZMP és az NSZEP közötti együtt­működés határozza meg, s ezen a bázison szélesedik di­Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának a szovjet szakszervezetek 16. kong­resszusán elhangzott beszé. déről nyilatkozott a Moszk­vában dolgozó magyar sajtó­tudósítóknak Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára. — Az SZKP főtitkárának ezt a beszédét igen nagy je­lentőségűnek ítéljük, mind a szovjet szakszervezeti mozga­lom további stratégiája, mind pedig annak a mély. reható, minden részletében átgondolt elemzésnek a te­kintetében, amelyet a Szov­jetunió gazdasági feladatai­namikusan — a szocialista országok családján belül — a Magyarország és NDK közöt­ti együttműködés minden te­rületen, olymódon, hogy eb­ben a szocialista integráció mind nagyobb szerepet kap. A tárgyalások célja a ma­gas fokra jutott kapcsolatok további erősítése, az, hogy a jó viszony még jobb, az eredményes együttműködés még hatékonyabb legyen, s ezzel új, minőségében még tartalmasabb színvonalú sza­kasz kezdődjék, a magyar— NDK viszonyban. Mindkét párt vezetője kiemelte ebből a szempontból a Berlinben csütörtökön aláírandó új ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkülönböztetett fontosságát, mivel a szerző­dés — Erich Honecker sza­vaival — „Most, amikor or­szágunkban fejlett szocialis­ta társadalom épül, hosszú távra meghatározza szívé­lyes, testvéri kétoldalú kap­csolatainkat.” Kádár János úgy minősí­tette az új szerződést, hogy az „közös munkánknak kiváló alapokmánya lesz, jól fogja szolgálni népeink érdekeit, és meg fog felelni fejlődő együttműködésünk egyre nö­vekvő követelményeinek”. Ahogyan a tárgyalásokon, úgy a látogatás minden ról, illetve a nemzetközi poli­tikai élet időszerű kérdései­ről adott. — Brezsnyev elvtárs sza­vaiból kitűnt, hogy az SZKP a jövőben, ha lehetséges, még nagyobb mértékben tá. maszkodik majd a szakszer­vezetekre a szocialista de­mokrácia érvényesítésében és a szovjet állam gazdaságának további erősítésében. — A beszéd külpolitikai vonatkozásai közül nagy fi­gyelmet érdemel a kelet— nyugati párbeszéd folytatásá­nak felvázolt útja. Kategori­kusan kizárva azt a lehető­séget, hogy a nyugati partne­rek, elsősorban az Egyesült Államok beavatkozzanak a szovjet belügyekbe és vala­miféle ellenszolgáltatásokat, ideológiai engedményeket kö­állomásán — a két nép barát, ságát oly nagy erővel de­monstráló fogadtatástól a díszvacsoráig — teljes mér­tékben kifejezésre jutott és jut a nézetek teljes azonossá­ga, a teljes bizalom és a test­véri barátság. A Neues Deut­schland — az NSZEP köz. ponti lapja, amely szerdán 3 nagy formátumú nyomtatott oldalt szentelt a látogatás eseményeinek — teljes joggal állapította meg, hogy Ber­lin „lelkes és lelkesítő fogad­tatásban” részesítette Kádár Jánost, továbbá Lázár Györ­gyöt, és a delegáció többi tagját, s a tárgyalások „a pártjaink és államaink közöt. ti kapcsolatok elmélyülésé­nek jegyében” folynak; s hogy „a célok egysége szövet­ségünk alapja” és ily módon „az NDK-t Magyarországgal meleg barátság fűzi össze”. Küldöttségünk látogatása egyébként — természetesen — fő témája az NDK köz­véleményének, a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. Bér. lin egész légköre hitelesen ér­zékelteti, hogy a látogatás ki­emelkedő állomása a magyar —NDK kapcsolatoknak. • Bajnok Zsolt és Kocsis Ta­más, az MTI tudósítói jelen­tik: Berlinben szerdán délben eredményesen, a testvéri együttműködés jegyében be­veteljenék az enyhülés, a fegyverzetkorlátozás, a lesze­relés és a békés egymás mel­lett élés politikájában való közreműködésért. A Szovjet­unió egyidejűleg az új, konk­rét javaslatok egész sorát ter­jesztette elő, amelyek reális lehetőséget nyújtanak a bé­ke és biztonság, az egész em­beriség érdekeit szolgáló megegyezésekre. A Szovjet­unió kész megállapodni min­denekelőtt a hadászati tá­madó fegyverek korlátozásá­ban. de megfelelő feltételek mellett kivihetőnek tartja a legveszélyesebb vegyi fegyve­rek betiltását, a kísérleti nuk­leáris robbantások teljes be­szüntetését és a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások ki­mozdítását a jelenlegi holt­fejeződtek a hivatalos ma­gyar—NDK tárgyalások. Ká­dár János délután a berlini munkásság egyik hagyomá­nyos fellegvárában hangoz­tatta, hogy a tárgyalások ki­tűnő internacionalista, test­véri, baráti szellemben zaj­lottak le. A tárgyalások köz­ponti témája volt a két test­vérpárt és a két testvéri or­szág sokoldalú kapcsola­tainak további erősíté­se. A küldöttségek véle­ményt cseréltek a nem­zetközi kérdésekről és a fej­lett szocialista társadalom építésének magyarországi és NDK-beli tapasztalatairól. A magyar küldöttség szer­dán délután a nagy múltú Wilhelm Pieck kábelgyárba látogatott el. Elkísérte dele­gációnkat Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államta­nácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja’ a KB titkára, Gerhardt Reinert, az NDK budapesti nagykövete, és Franz Jahsnowski, a kül- üevm misztérium protokoll­főnöke. Az NDK első elnökének és megalapítójának nevét vise­lő üzem ünnepi köntösbe várta magyar vendégeit és Erich Honeckert. A két ál­lam nemzeti lobogóival és vörös zászlókkal díszítették fel a gyáriak a bejáratot, a különböző üzemrészeket. Ma­gyar és német nyelvű felira­tok köszöntötték Kádár Já­nost, Lázár Györgyöt és a többi látogatót. A bejáratnál Konrad Naumann, a politikai bizottság tagja, a berlini párt- bizottság első titkára fogad­ta a delegációt. Baráti kéz­szorításra vele és az üzem vezetőivel, néhány szívből jövő üdvözlő szó és virág­csokor az ifjúmunkásoktól — ezek voltak a szeretetteljes fogadtatás első mozzanatai. A gyár Kari Liebnecht mun- kásőregységének parancsno­ka tett jelentést Kádár Já­nosnak, aki ezután megszem­lélte a felsorakozott munkás- őröket. Közvetlen hangulatú be­szélgetéssel folytatódott a program. A kisebb emlékmú­< Folytatás a 2. oldalon). pontról. Különösen részletes és átfogó az a tervezet, ame­lyet Leonyid Brezsnyev a sok éve húzódó közel-keleti konfliktus minden érdekelt fél szempontjából igazságos rendezésére terjesztett elő. — Küldöttségünk külön örömére szolgált, hogy Leo­nyid Brezsnyev elvtárs igen melegen, nagy elismeréssel beszélt a magyar szervezett munkásság, a csepeliek kez­deményezéséről, amelyet a Szovjetunióban a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom eszméivel, a szovjet munkás- osztállyal vállalt szolidaritás jelének, egyszóval a proletár internacionalizmus nemes megnyilvánulásának tekinte­nek — fejezte be nyilatkoza­tát Gáspár Sándor. A Magyar Szocialista Mun. káspárt Tolna megyei Bizott­sága szerdán ülést tartott, amelyen megjelent és felszó­lalt Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztály- vezetője. A tanácskozáson a követ­kező napirendek szerepeltek: Beszámoló a párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó megyei feladatterv végrehaj­tásának tapasztalatairól. Elő. adó: Horváth József, a párt- bizottság titkára. Tavaszi, nagy tanácskozást tartottak kedden a Szekszár­di Állami Gazdaság kezde­ményezésére öt évvel ez­előtt létrehozott KSZE (Ku­koricatermesztési Szocia­lista Együttműködés) nö­vénytermelési rendszer száztizenöt partnergazdasá­gának vezetői, szakemberei a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. Á tanácskozáson részt vett dr. Gyugyi János, a megyei Tegnap délelőtt ülést tar­tott a TOLNAKER igazgató- tanácsa, melyen részt vett Patai János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Huszár Jó­zsef, a TOT titkára, vala­mint Kiss János, a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Központ főosztályvezetője. A megyei mezőgazdasági termékértékesítő szövetke­zeti közös vállalat előző évi munkájáról Arany Istvánj az igazgatótanács elnöke számolt be. A TOLNAKER az elmúlt évben eredményesen, terv­szerűen gazdálkodott: a há- romszázhüszonegymilliós forgalom 18 százalékkal volt több, mint az előző évi. A tsz-tagszövetkezeteknek a vállalattal lebonyolított for­galma 85, az ÁFÉSZ-eké pe­dig 33 millió forint volt. A vállalat 39 tsz-szel és 14 ÁFÉSZ-szel, összesen 1652 vagon árura kötött szerző­dést — ennek 83 százalékát vásárolták fel, mivel a szél­sőséges időjárás miatt jelen­tős volt a terméskiesés. A lakosság zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátása nem volt zökkenőmentes, s ez különösen az első félévben a fogyasztói árakban is Javaslat az MSZMP KB 1976. október 26-i „A párt­propaganda soron lévő fel­adatairól, továbbfejlesztésé­ről” szóló határozatából adó­dó megyei feladatokra. Elő. adó: dr. Király Ernő, a me­gyei pártbizottság titkára. Jelentés a Tolna megyei pártbizottság 1976. évi mun­kájáról. Előadó: K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára. Végül a testület személyi kérdésekben döntött. pártbizottság titkára is. Bal­ia Antal, a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság igazgatója nyi­totta meg a tanácskozást, majd Lakatos Csaba, a KSZE vezetője, Reichardt Jenő, Karsai László és Sze­keres Rudolf főosztályveze­tők a termelési rendszer 1974—1976. évi agronómiái, műszaki és közgazdasági te­vékenységéről, továbbá fej­lesztési célkitűzéseiről és el­képzeléseiről számoltak be. éreztette hatását. Tavaly 519 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt tároltak, s ez garancia arra, hogy az ellá­tás idén tavasszal kiegyen­súlyozott. Az igazgatótanács — a Miniszteretanács határoza­ta értelmében — megsza­vazta a TOLNAKER meg­szűnését. A vállalat új neve ZÖLDÉRT, s működését — a SZÖVOSZ keretében — a Zöldség-Gyümölcs Keres­kedelmi Központ irányítja. A megyei ZÖLDÉRT-vállalat elsődleges feladata az áru­alapok biztosítása most már nemcsak a megye, hanem az ország számára: a központ a felvásárolt áru felhaszná­lása érdekében elrendelheti azok átcsoportosítását. A megyei ZÖLDÉRT-vállala- tok így az eddigieknél ha­tékonyabban szolgálják a kertészeti termékek terme­lését, a lakosság ellátását, s tovább erősödik a szerződé­ses felvásárlási rendszer. A vállalat hatékonyabb mun­kája, nagyobb kockázat- viselő képessége, és a fej­lesztés elősegítése érdekében a napokban közgazdasági in­tézkedések látnak napvilá­got. Gáspár Sándor Leonyid Brezsnyev beszédéről KSZE-parlament Biztonságosabb termelés és értékesítés Megszűnt a TOLNAKER, megalakult a ZÖLDÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents